Gyerektartás és láthatás

Köszönöm szépen Kisokos!

fokker70,

már korábban is ajánlottam, hogy keress egy jó/jobb ügyvédet. Nagyon nagy szolgálatot tennél magadnak.

Nem 16 évtől lesz nagykorú, hanem 18-tól. Az érdemtelenség onnantól "játszik". A tdíj csökkentését, megszüntetését neked kell kérni a gyermek lakhelye szerint illetékes bíróságon.

16. évtől már maga választhatja meg a tartózkodási helyét a gyh beleegyezésével. Ez lehet akár nálad is. Ha ez történik, akkor érdemes azonnal kérni a tdíj újraszabályozását, mert egészen addig fizetned kell, amíg a bíróság másképpen nem határoz. (még akkor is, ha a gyermek már nálad lakik.)

Ha ezután is elutasítja a kapcsolatot, akkor alapvetően nem sok mindent tehetsz, erővel nem érsz célt. Tudasd vele folyamatosan, hogy fontos neked, érdeklődsz iránta és szeretnéd, ha javulna a viszonyotok. Idővel remélhetőleg megérti.

Ha az anya utasítja el a kapcsolatot és bizonyíthatóan ellened neveli a gyermeket, akkor ez alap lehet az elhelyezés megváltoztatására. Mivel a gyermek 1 éven belül betölti a 16-ot, egy elhelyezési pernek kevés gyakorlati haszna lenne. Ha az agymosás ellenére akar hozzád menni, akkor mehet, ha pedig ennek (v másnak) a hatására nem akar, akkor erre 16. éve után a bíróság sem kötelezheti.

„hogyan készítsem fel a gyereket a kapcsolattartásra ha apuka csak akkor jön ha kedve szottyan?”
Pl. így: "sajnos édesapád nagyon elfoglalt, sokat dolgozik, hogy tisztességesen megélhessen. Nagyon szeret téged, de megint közbejöhetett vmi váratlan, fontos dolog, és ezért nem tudott jönni. Sajnálom, hogy ilyen kevés ideje van és megint csalódtál, de biztos vagyok benne, hogy téged nagyon szeret és amint fellélegezhet egy kicsit, keresni fog téged. Talán addig is beszélhetnétek telefonon."

„Egy ilyen embert aki csak akkor törődik a gyerekével amikor kedve szottyan ”
Az a helyzet, hogy észre sem veszed, hogy mennyire süt belőled az indulat az exed iránt. Noha lehet, hogy valóban így van, ilyen ember, ez a te véleményed, jogod van hozzá. Ugyanakkor, ha a gyermek is azonosul ezzel, akkor ő is elutasítja majd önmaga azon részét, amelyet az apjától örökölt. Azt a részét, amely megérti az apját, aki szerint az apjában is van sok szerethető tulajdonság. Végeredményként lesz egy olyan gyereked, aki képtelen lesz elfogadni magát olyannak, amilyen. Annak ellenére, hoyg igyekeztél neki megadni mindent, a gyerek lelkileg borítékolhatóan sérülni fog. Gondja lesz azzal, hogy ő szerethető-e egyáltalán.

Nem összevissza beszélek, első kézből van tapasztalatom mindkét oldalt illetően. Alapvetően nehéz megemészteni, hogy félretedd a saját ellenérzéseidet, sőt még védd is a stiklijeit. Nehéz elfogadni, hogy az ő "lazacsávósága" miatt mindig neked van kellemetlenséged és pluszmunkád. Ugyanakkor a gyereknek nagy szívességet teszel ezzel.

És ha közben kiderül, hogy az édesanyja nem engedi hozzám? akkor kihez forduljak?

Kedves Kisokos!

Ha jól értem: A gyermek betölti a 16 évét jövőre és még mindig nem veszi fel velem a kapcsolatot, elutasít akkor már nem vagyok köteles fizetni?
És ezt majd hol kell kérelmezni? Mert gondolom nem ugy működik, hogy egyik hónapról a másikra nem adom fel postán a pénzt.

„Köteles vagyok tovább fizetni?”
Igen, amíg bírósági határozat másképpen nem rendeli. A tdíj és a kapcsolattartás a jog szerint nem kapcsolható össze, az egyik nem a másik fejében jár.

„Ha tényleg a gyerek nem akar látni, akkor én köteles vagyok fizetni de neki nincsenek kötelezettségei?”
Kiskorúként nincsenek, helyette a gondozó szülő "felel". Nagykorúként ugyanakkor, ha továbbra is nyomós ok nélkül elutasítja a kapcsolattartást, akkor érdemtelenné válhat a tartásra.

"Ilyenkor mi a teendő, kihez fordulja, fizetek de nem láthatom a gyermekemet?"
Tovább kell próbálkozni minden lehetséges fórumon, alkalommal és helyen. Ha még nem ért teljesen célt az ellened hangolás, akkor a gyermek 16 éves kora után már a gyh hozzájárulásával ugyan, de szabadon választhatja meg, hogy kivel él.

Kedves ügyvéd hölgyek/ urak!

Fizetem a gyerektartást de a gyerekemet nem láthatom.
A drága édesanya sakkban tartja a lányát, szegény még a telefont sem meri felvenni, 15 éves.

A bíróság elhalasztotta a tárgyalást azzal az indokkal, hogy beszéljem meg a gyermekemmel a láthatást. Az anyuka azt mondta a bíróságon, hogy a gyerek nem akar velem találkozni, természetesen ez nem igaz.
Az anyuka kérte a bírónőt, hogy hallgassa meg a gyereket is, természetesen elutasította a bíróság.

Ilyenkor mi a teendő, kihez fordulja, fizetek de nem láthatom a gyermekemet?
Köteles vagyok tovább fizetni?

Ha tényleg a gyerek nem akar látni, akkor én köteles vagyok fizetni de neki nincsenek kötelezettségei?

Wasp

Tisztában vagyok vele hogy ide az ír véleményt aki akar, ezzel nincs is semmi baj. Nem az fáj hogy leírta a véleményét, hanem hogy még én vagyok feltüntetve rossz színben aki a gyerekért mindent megtesz.

Nem nevelem a gyerekemet az apja ellen de mondja meg hogy hogyan készítsem fel a gyereket a kapcsolattartásra ha apuka csak akkor jön ha kedve szottyan? Egy ilyen embert aki csak akkor törődik a gyerekével amikor kedve szottyan hogy lehet feltüntetni a gyerek előtt pozitívan? Érzi ezt a gyerek és 9 évesen felfogja, akkor is ha nem mondok negatív dolgokat az apjára.

Mindegy, nekem tiszta a lelkiismeretem, engedem az apjával ha menni akar, sőt ha nem akar menni próbálom rábeszélni a kapcsolattartásra, de nem ráerőltetni. (Most hétvégén is ez történt, a végén mégis menni akart az apjával.) Akkor most is úgy látják hogy alkalmatlan vagyok a gyermeknevelésre?

Ami még érdekes hogy apuka nem csinált ebből ügyet hogy nem akar menni hozzá a gyerek. Azt mondta hogy nem akarja hogy kötelezőnek érezze a gyerek a hozzájuk való menetelt, ezért ha nincs kedve menni akkor nem erőlteti, ha lesz kedve menni akkor értesítsem.

Ezt értékelem hogy megérti, csak azt nem hogy akkor miért hanyagolja el a kapcsolattartást, miért fontosabb minden a gyermekénél? Erre sajnos itt nem kapok választ, mert az illetékes az apuka aki nem nyilatkozik ezügyben.

Üdvözlettel:

Bagira-Tours

Kedves Gabriella80.

Köszönöm a hozzászólást és hogy kiálltál mellettem, jólesett. :-)

Tetszett a kérdésed, nagyon lényeges szerintem:

"Mondja meg nekem legyen szíves, hogy hogyan készítsem fel a síró gyermeket, aki nem akar az apjához menni, mert számára idegen, vagy éppen bántalmazta.
Őszintén, maga mit mondana a gyermekének?"

Erre megkaptuk a jogi választ de vajon ha ők lennének ilyen helyzetben meglennének elégedve egy ilyen válasszal ha a saját gyerekükről volna szó?

Üdvözlettel:

Bagira-Tours

Katakomba

Köszi a hozzászólást. :-)

Örülök hogy van aki megértette a bajomat.

Igazán nincs mit... Gondolom a többiek is örömmel segítenek a jövőben - bár inkább ne legyen rá szükség.

Amúgy azt hiszem, hogy korábban is normálisan válaszoltunk, csak legfeljebb nem mindig azt mondtuk, amit a kérdező az adott pillanatban hallani szeretett volna.

De ez már más történet - nem lehetne ok a megsértődésre. jobb szerintem, ha mi tesszük fel ezeket a kérdéseket, mint ha a bíróságon szembesül velük a kérdező.

üdv,

W.

T. Wasp!

Köszönöm a (végre) normális választ.

Ha problémám lesz, keresni fogom itt.

Üdv.: G.

a gyermekét bántalmazó apa esetén a kapcsolattartás korlátozását kell kérni. Lehetőség van pl. a kapcsolattartás megvalósítására ellenőrzött környezetben.

Ha a "bántalmazás" nem haladja meg a házi fegyelmezési jog bevett mértékét, tehát pl a konnektorba körömreszelőt dugdosó gyermek esetén a fenekére verést, akkor a kapcsolattartás módosítása nem lesz indokolt.

Egyébként a felkészítés kb ezt jelenti: a másik szülőről nem beszélni, rá nem utalni olyan módon, hogy a gyermek következtethessen a negatív értékítéletre, a kapcsolattartással kapcsolatban a gondozó szülő magatartása azt kell tükrözze, hogy ez egy pozitív élmény, amit örömmel lehet várni.

Ha ez nem lehetséges, vagy nem működik, akkor két (három eset állhat elő): a különélő szülő magatartása olyan súlyosan kifogásolható, ami indokolhatja a kapcsolattartás megváltoztatását (megszüntetését), a gondozó szülő gyermekét a különélő szülő ellen hangolja (és a harmadik esetben a gyermeknek valamilyen sérülése van, ami szakember igénybevételét indokolja.)

Köszönöm a sokszoros felvilágosítást. :)

Már csak egy kérdés. Mondja meg nekem legyenszíves, hogy hogyan készítsem fel a síró gyermeket, aki nem akar az apjához menni, mert számára idegen, vagy éppen bántalmazta.
Őszintén, maga mit mondana a gyermekének?

Üdv.: G.

na szép :)
úgy tűnt lehalt a fórum, elnézést a sokszoros hozzászólásért - frissítettem párszor az oldalt.

„ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)”

pedig sokszor leírtuk.

ezt úgy hívják, hogy "kiskorú veszélyeztetése"

így szól a büntetőjogi tényállás:

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetés nem csak "csak" közvetlen bántalmazásra igaz (sőt, az általában más tényállást is megvalósít), de lelki terrorra, éheztetésre, különélő szülő, vagy gondozó szülő ellen hangolásra is igaz.

itt van néhány BH:

BH 35/2007. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való apcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi

BH 321/2005. a kiskorú veszélyeztetése a Csjt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére (Csjt. 88. §).

BH 445/2003. kiskorú veszélyeztetése: az élettársát gyermekei jelenlétében rendszeresen bántalmazo terhelt

„ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)”

pedig sokszor leírtuk.

ezt úgy hívják, hogy "kiskorú veszélyeztetése"

így szól a büntetőjogi tényállás:

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetés nem csak "csak" közvetlen bántalmazásra igaz (sőt, az általában más tényállást is megvalósít), de lelki terrorra, éheztetésre, különélő szülő, vagy gondozó szülő ellen hangolásra is igaz.

itt van néhány BH:

BH 35/2007. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való apcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi

BH 321/2005. a kiskorú veszélyeztetése a Csjt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére (Csjt. 88. §).

BH 445/2003. kiskorú veszélyeztetése: az élettársát gyermekei jelenlétében rendszeresen bántalmazo terhelt

„ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)”

pedig sokszor leírtuk.

ezt úgy hívják, hogy "kiskorú veszélyeztetése"

így szól a büntetőjogi tényállás:

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetés nem csak "csak" közvetlen bántalmazásra igaz (sőt, az általában más tényállást is megvalósít), de lelki terrorra, éheztetésre, különélő szülő, vagy gondozó szülő ellen hangolásra is igaz.

itt van néhány BH:

BH 35/2007. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való apcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi

BH 321/2005. a kiskorú veszélyeztetése a Csjt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére (Csjt. 88. §).

BH 445/2003. kiskorú veszélyeztetése: az élettársát gyermekei jelenlétében rendszeresen bántalmazo terhelt

„ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)”

pedig sokszor leírtuk.

ezt úgy hívják, hogy "kiskorú veszélyeztetése"

így szól a büntetőjogi tényállás:

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetés nem csak "csak" közvetlen bántalmazásra igaz (sőt, az általában más tényállást is megvalósít), de lelki terrorra, éheztetésre, különélő szülő, vagy gondozó szülő ellen hangolásra is igaz.

itt van néhány BH:

BH 35/2007. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való apcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi

BH 321/2005. a kiskorú veszélyeztetése a Csjt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére (Csjt. 88. §).

BH 445/2003. kiskorú veszélyeztetése tényállását megalapozza az élettársát gyermekei jelenlétében rendszeresen bántalmazó terhelt magatartása

„ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)”

pedig sokszor leírtuk.

ezt úgy hívják, hogy "kiskorú veszélyeztetése"

így szól a büntetőjogi tényállás:

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetés nem csak "csak" közvetlen bántalmazásra igaz (sőt, az általában más tényállást is megvalósít), de lelki terrorra, éheztetésre, különélő szülő, vagy gondozó szülő ellen hangolásra is igaz.

itt van néhány BH:

BH 35/2007. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja, a másik szülővel való apcsolattartását huzamos ideig akadályozza, a kiskorút a másik szülő ellen neveli és e kötelességszegő magatartása a kiskorú értékrendjének, jellemének, lelki fejlődésének kedvezőtlen alakulását eredményezi

BH 321/2005. a kiskorú veszélyeztetése a Csjt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére (Csjt. 88. §).

BH 445/2003. kiskorú veszélyeztetése: az élettársát gyermekei jelenlétében rendszeresen bántalmazo terhelt

"Ha ez eléri (és bántalmazás esetén általában eléri) a veszélyeztetés szintjét, akkor ez indoka lehet a gyermek elhelyezése megváltoztatásának, a kapcsolattartás szüneteltetesének, vagy végleges megvonásának."

• ezt a mondatot, főleg az utolsó részét nemigen hallottam, vagyis láttam még a fórumon. :)

Amúgy mit jelent a "veszélyeztetés szintje"? Legyen szíves lerántani a tények sarába, hogy tisztában legyek a dolgokkal.

Üdv. G.

hogy szárnyaló logikáját a tények sarába lerántsam, sajnos az én feladatom lett, ezért, bár választ nem kér, de kap:

„a egy anya bántalmazza akár lelkileg, akár testileg a gyermekét, akkor már alkalmatlan a gyermeknevelésre, ha azonban az apa teszi ezt, akkor mit képzelünk mi, anyák?”
A gyermek (vagy a másik szülő) testi, vagy lelki bántalmazása a gyermek nevelésére való alkalmatlanság jele. Ha ez eléri (és bántalmazás esetén általában eléri) a veszélyeztetés szintjét, akkor ez indoka lehet a gyermek elhelyezése megváltoztatásának, a kapcsolattartás szüneteltetesének, vagy végleges megvonásának.

(Annak, hogy a gyermeket bántalmazó szülők jellemzően anyák, nincs semmiféle jelentősége.)

A kapcsolattartás jogát csak a bíróság vonhatja meg, és a bíróságnak vizsgálni kell, hogy mi áll a gyermek érdekében. Sajnos a gyermeket gondozó szülő gyakran ki akarja zárni a gyermek életéből a különélő szülőt (s csak tartásdíjfizetésre korlátozná a kapcsolatot), azonban ez a bírósági gyakorlat, és a szakértői vélemények alapján csak nagyon-nagyon ritkán indokolt.

"az ön érdekében remélem a legjobbakat :)"

• köszönöm.

Érdekes azért....

Ha egy anya bántalmazza akár lelkileg, akár testileg a gyermekét, akkor már alkalmatlan a gyermeknevelésre, ha azonban az apa teszi ezt, akkor mit képzelünk mi, anyák? Komolyan azt hisszük, hogy az apától megvonják a kapcsolattartást? Ugyan már.... mi vagyunk a hibásak, nem készítettük fel a gyermeket megfelelően. Hagy sírjon a gyermek, az apa rendes, csak néha üvöltözik, meg verekszik stb.

Elképesztő....

Üdv.G.

(nem kérnék választ, csak a gondolatmenetemet írtam le, ami szerintem nem tilos.)

„„Kíváncsi vagyok, hogy a pénzéért milyen tartalmú tanácsot fog kapni.“

ha tudná, hogy milyet, meglepődne.”

ha meglepődnék, az nem lenne a kérdezőre nézvést nagyon-nagyon jó jel, ezt nyugodtan elhiheti :)

Magyarázat: ha én meglepődnék, akkor "meglepődne" pl. a bíró is (hiszen ugyanazt a törvénykönyvet lapozgatjuk), és egy meglepődött bíró az álmoskönyv alapján rosszat jelent :D