öröklés,ingatlan

Tisztelt Szakértő!

A következő lenne a kérdésem egy
konkrét helyzetre vonatkozólag:

Fiútestvérem régóta elköltözött otthonról.
Szüleinknél legutóbb 17 éve járt, azóta nemhogy nem kereste fel őket de egy sort nem irt nekik. A cimét sem tudtuk, nem adta meg nekünk, azt hittük, külföldön van.
Édesanyánk sajnos pár hónapja elhunyt, még értesiteni sem tudtuk. Kerestettük testvérem, nagy nehezen végre előkerült, de csak a hagyatéki tárgyalás hirére.
Találkoztam vele, akkor derült ki hogy itt élt a közelünkben, de nem voltunk eddig érdekesek. Most viszont ragaszkodik mindenhez, ami őt "megilleti" noha eddig mem voltunk érdekesek.

Kérdésem: Ha az elmúlt 17 évben még egy levelet sem küldött az idős szüleinek, akit mi, itthoniak támogattunk betegségükben, gondjukban, akkor most van-e joga most öröklésre és ha igen milyen mértékben?
Köszönettel várom válaszukat.
"Emberi"

Egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból.

Tisztelt Ügyvéd úr.
A feleséget megilleti-e a haszonélvezeti jog.Ha igen
akkor milyen költségei vannak. A vagyon leltárkor
felmerült,hogy a feleségnek a haszanélvezetért fizet-
nie kell.A teljes vagyon összértéke 10 millió Ft,ez
osztódik kétfelé.Az 1/2 részre eső haszonélvezetnek
milyen költsége van?
Tisztelettel Feri papa

Itv. 16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:

5. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;

Ha ez volt a kérdés.

Tisztelt Szakértők!
2009.09.30. 15:21 kérdésemmel kapcs. -ban kbs válaszát (2009.09.30. 16:28 ) " Egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból" köszönöm.

Kérdésem:

1. Mi az a gyermekrész, és hogyan értelmezhetóő esetünkben (2009.09.30. 15:21 )
2. A házastársi vagyonközösség támadható-e igazolt tartós házatstársi együttélésnél (szüleink igy éltek).Én elfogadtom, de félek, megkerült testvérem többet szeretne magának, ennek rovására is..

Köszönettel: Emberi

1. Jelen esetben a hagyaték fele.
2. Nem.

Köszönöm az információt!
Emberi

Nincs mit.

Tisztelt Szakértő!

Anyósom szülei elhunytak. Az örökség átadásával kapcsolatban komolyabb problémák nem merültek fel (kivévtel az elhunytak lakásaként szolgáló ingatlan).
Az értékbecslő az ingatlan árát 15 millió Forintban állapította meg. A három örökös -anyóson és két testvére- megállapodott az ingatlan eladásában. Azonban náhány napja az egyik örökös kijelentette, hogy szerinte a ház 21 millió Forintot ér és ez alatt ő nem hajlandó semmilyen szerződést aláirni. Tette mindezt az után, hogy érdeklődő jelentkezett aki vételi ajánlatot is tett.
Kérdésem lenne, hogy akadályozhatja-e ilyen irreális eladási ár megkötésével az ingatlan eladását, vagy van-e valamilyen lehetőség kötelezni a valós áron történő adásvételi szerződés aláírására?
Illetve örökölt ingatlan eladása esetén mennyi adót lell fizetni az örökösöknek? (Tudom, hogy nem konkrétan jogi kérdés a második kérdésem, de hátha tud rá válaszolni.)
Tisztelettel:
atti65

Bármelyik tulajdonostárs eladhatja a saját tulajdoni hányadát, ezt a többi nem akadályozhatja meg. (Bár elővásárlási joga van.) Ugyanakkor egyik tulajdonostárs sem kötelezheti a másikat, hogy az is eladja a tulajdoni hányadát.

A patthelyzetet a közös tulajdon megszüntetése érdekében indított per oldhatja fel.

Az ingatlan eladása után fizetendő adó 25%; az alapja a szerzési érték és az eladási ár (az eltelt idő függvényében - lefelé - korrigált) különbözete. A szerzést követő hatodik évben már nulla.

Hozzon a "kedves" rokon 21 milliós vevőt és mindenki boldog lesz...

Hiába akarja eladni kettő tulajdonos, ha a harmadik nem járul hozzá és ezek szerint mindháromuknak jogszerű a magatartása. Tehát a valóságban ez azt jelenti, hogy vagy eladhatatlan így a tulajdonrész vagy csak lényegesen értéke alatt tudják értékesíteni, hisz nehéz olyan vevőt találni, aki megvásárol egy olyan lakást, amelynek még rajta kívül van másik (idegen személy) tuajdonosa is.

Arra lennék kíváncsi, hogyan szüntetik meg egy lakás esetében (főleg, ha nem is leválasztható) per során a közös tulajdont, ki fizeti ilyen esetben az ügyvédi- per- és egyéb költségeket és a gyakorlatban mit eredményez a közös tulajdon megszüntetés?

A hosszadalmas és költséges megosztási per végén a bíróság meghatározza, hogy ki mennyi perköltséget fizet, valamint ki kinek állja az ügyvédi költségét - a sajátján kívül.

Valószínűleg kényszerárverezés lesz a dolog vége, melynek során a tulajdonostársak egyike-másika akár ár alatt (is) megveheti az akadékoskodó rokon tulajdoni hányadát - azt követően megszűnik az ingatlan eladási "korlátozottsága".

(Annyi a "haszon" a dologból, hogy amíg 2-3 évig is eltarthat egy per, az eladáskor fizetetendő szja alacsonyabb összeg lesz majd - ahogy kbs utalt is rá.)

Jobb lenne hármasban megegyezésre jutni.

"Lisa"
laikus hozzászóló

hali
20 éves vagyok most és az édesapám jó pár évvel ezelőtt lemondott rólam, azt jelenti, hogy törvényesen nem ismer el gyerekének. Igaz, hogy viselem a nevét, de amikor anyukám meghalt, a gyámhatóság végérvényesen is teljesen árvának könyvelt el. 16 éves koromban örökbe lehetett volna fogadni.
szóval a kérdésem az lenne, hogy ha apám meghal, jár e nekem az örökségéből annak ellenére, amit az előbbiekben leírtam.

Csak a puszta létezésed el ne ismerése, ha valóban a vér szerinti leszármazója vagy, nem indok a felmenődnek az esetleges majdani öröklésedből történő törvényes kizárásra, hiszen ez nem tesz téged méltatlanná és a törvény sem ezt mondja ki. Ahhoz jó pár dolgot kéne még tenned és neki pedig kellő alapossággal indokolnia.(de őt ez az el nem ismerés erkölcsileg értékelheti, bár ez most jogilag semmit nem jelent.)Ha valóban az édesapád, akkor örökölhetsz majd tőle, de azért ne ez legyen életében a fő kérdés, hosszú évek alatt akár a felmenő is túlélhet bárkit.

"Valószínűleg kényszerárverezés lesz a dolog vége, melynek során a tulajdonostársak egyike-másika akár ár alatt (is) megveheti az akadékoskodó rokon tulajdoni hányadát"

Gondolom, hogy azok az illetők indítanák a pert (felperesek) akik el akarják adni a lakást.

Ha viszont az alperes jogos tulajdosa az 1/3 résznek, akkor miért kötelezhetik őt kényszerárverezésen arra, hogy adja el a részét? Pl. ha ő nem a vételár miatt, hanem azért nem járulna hozzá az eladáshoz, mert használni szeretné a rá eső 1/3 tulajdonrészt, netán emlékek vagy kényszerhelyzet (mondjuk nincs másik lakása) kötik a lakáshoz, miért árverezhetik el?

Van erre konkrét törvény vagy más jogszabály?

Valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia, mindegy, hogy alperesi vagy felperesi oldalon. A bíróság elsősorban természetben osztja meg az ingatlant, ha ez nem lehetséges, akkor engedélyezi egy vagy több tulajdonostársnak, hogy magukhoz váltsák a többiek tulajdonrészét. Ha a magához váltásra egyik tulajdonos sem képes és hajlandó, akkor lehetséges az árverési értékesítés.
A bíróság nem választhat olyan megszüntetési módot, amelyet egyik fél sem kér.

A perköltségeket az ilyen perekben általában a tulajdoni hányadaik arányában viselik a felek.

Hogyne lenne konkrét jogszabály: a Ptk.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.

Tehát, ha jól értem létezik olyan lehetőség, hogy a bíróságtól kell kérni a vagyonközösség megszüntetését. Jelen esetben senki nem vásárolná ki a másikat. Tehát kényszer eladás lenne a vége? Valóban lehetséges ez?

Szép napot mindenkinek!

Lenne egy kérdésem.
Arra lennék kíváncsi, ha egy ingatlan tulajdonosa úgy dönt, hogy csak egy gyermekének adja azt, cserébe eltartási szerződést kötnek. Aminek ugye lényege, hogy nem megfelelő ellátás esetén a tulajdonos bármikor vissza tudja mondani. Halála esetén azonban az ingatlant a gyermek kapja. Ilyen esetben a tesvérek részéről támadható az örökös, és ugymond ez a fajta végrendelet?

Támadhatónak támadható, ha van érvénytelenségi ok. De mivel nem írtál ilyesmit, mi meg nem fogjuk tudni kitalálni azokat a körülményeket, amiket nem írtál le, hasznos választ ennyiből aligha fogsz kapni.

Akkor megadom a konkrét példát, mire gondolok.

Nagymamámnak 5 gyermeke van, ebből egy él vele, édesanyám. Ő látja el, gondozza. A többiek nem foglalkoznak vele.
A tesvérek kijelentették, hogy édesanyám nem fogja ezért megkapni a lakást, viszont ez jogtalan, mivel ők megkapták korábban az örökségüket nagypapám halálakor. Nagymamám nekik adta a nagypapám után járó részt, amiből édesanyám semmit nem kapot.
Így mamám és anya csináltak egy eltartási szerződést, amely szerint halálakor édesanyám lesz a lakás tulajdonosa.
Arra lennék kíváncsi, hogy ebben az esetben mit tudnak tenni a testvérek? Van támadási joguk?
Az ügyvéd, aki ezt javasolta, azt mondta, hogy nem lehet megtámadni.

Milyen megoldást lehet alakalmazni, ami biztos, hogy nem enged perelési lehetőséget?

Mi jelenthet érvénytelenítési okot?

Kedves Sz. Márton
köszönöm a segítséget, és 100%, hogy a vér szerinti apám, de változtat-e a tényen az, hogy az apám azóta házas ember, de nincs vér szerinti gyereke?(azaz nincs féltestvérem):)
válaszodat előre is köszönöm:)

A tény az tény marad! Apa-fiú, /itt csak esetleg a szentlélek hiányzik, de az sem jogi fogalom/ így a feleség majdani törvényes (jelenleg még hatályos)haszonélvezeti jogosultságain kívűl, egyelőre nem kell más örökössel (MAJD!!!) osztozni az örökségen, de ez még egy termékeny szülőnél változhat a későbbiekben.