öröklés,ingatlan

Öröklés esetén az illeték általános mértéke:

• Az örökhagyó gyermeke (házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére): 18 millió forintig 11%

18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15%
35 millió forint feletti rész után 21%

Továbbá:

Abban az esetben, ha az általános mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.

Ami a lényeges:

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

Sziasztok,

ismét felemrült egy kérdés:
Tudtunkkal a közjegyző szerint az özvegy nem engedheti át az örökségéről vagy a házassági vagyonközösség miatt igényelt 50 %-os részt a gyereke javára?
Akár a teljes összeget is átengedheti nem?

Nem azt mondtad, hogy az özvegy nem örököl?
Egyébként meg kinek a nevén vannak azok a vagyontárgyak?
Valamint mi az, hogy "tudtunkkal a közjegyző szerint"?

Nem mondtam, kérdeztem.
Az özvegy a vagyonközösség miatt tart szert a közös vagyon 50%-ra.
Itt nem vagyontárgyról van szó, hanem termőföldekről.
a termőföldek fele az örökhagyó nevén van, másik fele meg elosztva a fia, lánya és felesége között.

Közjegyző szerint, úgy értem, hogy az özvegynek ezt mondták, hogy nem engedheti át örökségét.

A termőföld is vagyontártgy, természetesen.

• Amely vagyontárgy nem az örökhagyó tulajdona, az nem része a hagyatéknak.
• A korábbiak szerint az özvegy nem örököl, tehát nincs mit átengednie.
• Annak, ami az örökhagyó nevén szerepel, az özvegy igényt formálhat a felére házastársi közös vagyon címén. Azonban nem kötelező ezzel az igénnyel fellépnie, ha úgy gondolja, akkor hagyhatja a csudába az egészet. Sem a hagyatéki leltár felvevője, sem a közjegyző nem fogja hivatalból vizsgálni, hogy ami a nyilvántartás szerint az elhunyté volt, az nem közszerzemény-e mégis.

Sziasztok!

Olvasgattam a fórumot, de sajnos nem teljesen fogtam fel a családomra vonatkozó részeket, ezért rákérdeznék,és ha valaki tudna segiteni a megválaszolásában nagyon örülnék, és köszönném neki.
Édesapám nemrég halt meg, felesége és két gyermek örököl utána, ha jól tudom. Viszont több kérdésre nem tudtam a neten rátalálni. szüleimnek fele-fele tulajdonában van egy kertes ház. az egész kertes házat 10 millióra becsülték. ezt milyen arányban fogja a három (anya, gyermekek) örökös örökölni? (eddig volt 50% anyué, ez marad az övé. Apu 50%-át (azaz 5millió) felét anyu, 25-25%-át pedig a gyermekek fogják örökölni, azaz nekünk gyerekeknek 1,25-1,25 millió után kell majd fizetni az örökösödési illetéket, és anyukámnak meg 2,5 millió után?? és akkor ezután az a felállás lesz, hogy anyu része pénzben kifejezve: 7,5 millió, a gyerekeké meg 1,25-1,25 millió?
a másik kérdés az örökösödési illetékre vonatkozik: olvastam, hogy lakástulajdon örökösödése 18millió alatt 2,5%, viszont az illeték általános mértéke 11%, akkor most nekünk melyiket kell fizetni, mert igazából a kertes ház áll egy lakásból meg egy kertből, akkor most melyik illetékfizetési (2,5 vagy 11) vonatkozik ránk? vagy a 10 millióra felbecsült kertes házat felbontják kertre, meg házra, és a ráeső %-ok arányában kell fizetni? (elnézést, hogy ilyen buta vagyok az egészhez, de eddig nem foglalkoztam a dolgokkal, most meg sokmindenhez nem nagoyn értek..:-() köszönöm a segítségeteket!

Ha nincs végrendelet, édesapád után a felesége tulajdonjogot nem örököl.

Ez azt jelenti, hogy a 10 milliós kertes ház édesapád nevén lévő 50 %-át a két gyermek fogja örökölni, a felesége pedig erre az 50 %-ra haszonélvezeti jogot kap.

Az örökösödési illeték kiszabásánál az számít, hogy az ingatlan-nyilvántartásban hogyan szerepel az ingatlan, nem pedig az, hogy a valóságban a házhoz van-e kert.

Mivel a Ti házatok valószínűleg lakóház+udvar-ként van nyilvántartva, a lakástulajdon szerzésének illetékét kell megfizetnetek, nem az általános mértékű illetéket.

Természetesen a családi ház is lakóingatlan.

Véleményem szerint téged is megillet az apai rész után örökrész mégpedig 16,6%. (A másik két féltestvért is ennyi, egyenként.)

Lisa... Nincsenek féltestvérek. És nem köteles részt kap masodka, hanem másodmagával ő az örökös.

A 16,6% hogy jött ki?

"Édesapám nemrég halt meg, felesége és két gyermek örököl utána, ha jól tudom."

Az én olvasatomban a kérdező a férfinek egy harmadik gyermeke - régebbről még.

Az 50%-ot osztottam három felé...

Kérdésem a következő lenne!Férjemmel 2004-ben vásároltunk egy lakást.(75%-25%-os arányban)Neki az elöző házasságából van egy gyermek,nekünk azóta született egy közös.Azt szeretnénk hogy a közös gyerek örökölje csak a lakást.Mi a teendőnk?

Végrendelkezni - de a másik gyermek köteles részre akkor is jogosult marad. Ha azt is el akarják kerülni, akkor a lakást, de legalább az apa tulajdoni részét a gyermeknek kell ajándékozni, és aztán az apát legalább 15 éven át életben kell tartani.

(Hogy te ezt szeretnéd, azt értem. De vajon miért szeretné ezt az apa is? Csak nem afféle szelíd erőszak?)

Nem erőszak,csak úgy gondoljuk hogy az anyánál maradt lakás legyen az ővé,és a közös gyereknek itt lesz a közös lakás.És egyik gyereknek se kell kölcsönt felvennie ahhoz hogy kifizesse a másikat!!!

sziasztok

köszönöm szépen a válaszokat
és igen, kicsit furcsán fogalmaztam meg, de csak ketten vagyunk édesapám gyerekei. mégegyszer köszönöm.

T. Fórumozók!

Örökösödési ügyemben, melyben kénytelen voltam pert indítani a bátyám ellen, végre ki lett tűzve az első tárgyalás, az idézést megkaptam.
Miután sem fiatal, sem egészséges nem vagyok és a pereskedés miatti huza-vona egészségileg már amúgy is eléggé megviselt, azt kérdezném Tőletek, hogy volna-e mód arra, hogy a tárgyalásra én személyesen ne menjek el és csak a megbízott ügyvédem menjen el.

Vajon a bíróság elfogadja-e, ha csak a meghatalmazottammal képviseltetem magamat.

Szíves válaszotokat előre is köszönöm.

Üdvözlettel
Barna

Semmi akadálya - személyesen megjelenned csak akkor kell, ha tanúként is meg kívánnak hallgatni.

(Halkan teszem hozzá: az esetek többségében kifejezetten jobb, ha a jogi képviselővel eljáró fél maga nincs jelen.)

azért lehet hogy egy ilyen elég szemlyes viszonyban a bíró preferálná a felek személyes meghallgatását... ha nem tudsz elmenni írd le amit fontosnak tartasz az ügyvéded majd beadja

Amennyire ismerem az ügyet, tisztán jogkérdésben kell dönteni.

Nézd meg az idézést, ha az van benne, hogy a bíróság a személyes meghallgatásodat rendelte el, akkor javasolt megjelenned.

Nagyon köszönöm midegyikteknek a szíves segítséget. El tudnék menni, de félek, hogy agyvérzést kapok, ezért nem merek, de azt valóban megteszem, hogy leírom az üggyel kapcsolatban, amit mondani tudnék és az ügyvédem majd beadja, ha egyáltalán kérik.

Az idézésben arról nincs szó, hogy engem meg szeretnének hallgatni.

Mégegyszer köszönöm a válaszokat.

Üdvözlettel
Barna

Családi jogvitákban igen gyakori a személyes meghallgatás. Mindenesetre ez nem tanúkihallgatás. Ha nem jelensz meg, nem bírságolnak, nem vezetnek elő, legfeljebb a bíróság a bizonyítási eljárás során a meg nem jelenést is értékeli.

1993. október 28-án öröklési szerződést kötöttem a Nagynénémmel, aki ez év februárjában meghalt. A Fővárosi Kerületek Földhivatala az öröklési szerződés alapján részemre az öröklési jogot biztosította azzal, hogy öröklési és elidegenítési tilalmat jegyzett be az ingatlanra. A folyamatban lévő hagyatéki tárgyaláson a közjegyző alakilag aggályosnak tartotta az öröklési szerződést, lévén, hogy annak 1. oldala nem került aláírásra sem az örökhagyó, sem a tanúk által. Számomra a földhivatali bejegyzés garancia volt a szerződés érvényességére. Szeretném megtudni, hogy

1. 1993-as öröklési szerződések esetén a szerződés minden oldalát valóban alá kellett-e írni
2. hogyan lehetséges az, hogy a földhivatal érvényesnek minősítette a szerződést, és az most mégsem érvényes?

Tekintettel arra, hogy az elmúlt 14 évben az öröklési szerződésben vállalt kötelezettségeimet teljesítettem, hogy érvényesíthetem a jogaimat.
Szíves válaszukat előre is köszönöm.

a.) Igen
b.) A földhivatal nem jegyzett be tulajdonjogot, csupán azt, hogy be van nyújtva egy okirat, amelynek alapján egyszer, majd, esetleg tulajdonjog bejegyzését fogják kérni.

Bocsánat, az utolsó kérdést nem bötűzted meg.
Az örökhagyó tartozásaként a hagyatékkal szemben követlheted a nyújtott tartás értékét.