öröklés,ingatlan

Egy kis segítséget szeretnék kérni.
Édesapám halála után két testvéremmel közösen örököltünk egy ingatlant, 1/3-1/3 arányban. Én szeretném megszüntetni a közös tulajdont, de úgy tűnik megegyezni nem fogunk, mert eladni nem akarják, kifizetni pedig állításuk szerint nem tudják. Amennyiben a bíróság megítél egy összeget, az mi módon hajtható be, ha tudom, hogy egyiknek is van örökölt pénze a számláján, a másiknak is van ingatlana, autója, cége, sőt egyik üzletét most értékesítette? Bekövetkezhet egy árverés ennek ismeretében? És az hogyan kerülhető el, hogy egy esetleges árverésnél a testvérem beépített embere vegye meg az ingatlant alacsony áron, és így ő olcsón hozzájuthatna az örökségünkhöz?

Bocs, véletlenül kétszer küldtem el.

Üdv!

Egy ingatlannal és illetékekkel kapcsolatos kérdésem lenne. A testvéremmel örököltünk egy ingatlant 50-50% részben. Addig világos, hogy az én részem után öröklési illetéket kell fizetnem. Namost, én megveszem a testvérem tulajdonrészét, így lesz 100%-ban az én tulajdonom az ingatlan. Ilyenkor a másik megszerzett 50% után pluszban fizetek lakásvásárlási illetéket?
Előre is köszönöm a választ.

cinderella

Bírósági végrehajtást kell kérni a testvéreid ellen., az egyiknek zárolják a számláját, a másiknak jelzálog kerül a házára + tuti hogy a végrehajtó a kocsit le is foglalja - az végső soron könnyebben lesz értékesíthető. Mindezek után már az ők gondja/baja, hogy fizetnek-e vagy árverezésre kerül sor. Ha a pénz még akkor sem elég, a végrehajtó további értéküket "viszi".

Fogadj ügyvédet aki érdekedben eljár.

Ha esetleg nagy hírtelen "eltünne" a bankszámláról a pénz és/vagy az ingatlant átíratná valaki más nevére, az könnyen fedezetelvonásnak tekinthető és mint ilyen büncselekmény.

Monalisa
laikus hozzászóló

hero

A második ügylet már a te saját döntésed lesz, tehát magától értetődő, hogy szerzési illetéket kell majd fizetni.

Próbálj kérni mérséklést, illetve részletfizetést, de sajna az elbírálás közben a késedelmi kamat ketyegni fog az eledetileg kiszabott összeg után.

Monalisa
laikus hozzászóló

cinderella!

A közös tulajdon megszüntetée iránti perben a bíróság fel fogja hívni a megváltani szándékozó tulajdonostársat arra, hogy igazolja, hogy meg is tudja váltani az ingatlant. Ha nem tudja, akkor a bíróság árverést fog elrendelni az ítéletében. Az árverésen pedig nem lehet az ítéletben írt összeg alá menni.

hero!

Igen. De ha a hagyatéki eljárásban köttök egy osztályos egyezséget, akkor már lehet módot találni a visszterhes ilelték elkerülésére.

Monalisa, ObudaFan! Köszönöm a válaszokat, egy picit megnyugodtam, de nem lesz egyszerű meccs.
Lenne még egy kérdésem:
Mi a teendőnk abban az esetben, ha időközben az egyik tulajdonos a tudtom nélkül lecserélte az összes zárat, így nem tudok bemenni az 1/3 tulajdonomban lévő ingatlanba?

Birtokvédelmet kérhetsz a jegyzőtől.

monalisa,

ahhoz képest, hogy laikus hozzászólónak mondod magad, eléggé tájékozottnak tűnsz, kíváncsi lennék, honnan veszed mindazt, amit írsz. Egyébként csak óvatosan, nehogy valaki szerencsétlennek hülyeséget mondj. :D

Impossible!

Te még nagyon sokra viszed!

Ha a kérdezőket, későbbi ügyfeleket le"szerencsétlenezed", akkor tényleg jobban teszed, ha diplomatakörben forgolódsz, persze, ha túljutsz a szakvizsgán.

Innen a Fórumról, tőletek jogászoktól, a kérdezőknek adott válaszaikból. Vagyis mintegy tanulásnak veszem a dolgot és igyekszem megjegyezni az olvasottakat. (Sajnos van hogy egynémely beírásomban mellé trafálok - jöhet a fejemre a jeges víz, és szerencsére a kijavítás.)

Ha valaki passzióból cseszeget nem szívelem, olyankor olyan stílusú is a válaszom...

Kedves Fórumozók!
Arról szeretnék tájékozódni,hogy ha van 3 örököse egy lakásnak és az egyik kiskorú, akkor kérheti -e az egyik örökös a közös tulajdon megszüntetését?A három örökösből az egyik el akarja adni a lakást a másik nem mert ugyan már nem kiskorú de még tanul a harmadik meg kiskorú.Arra meg nincs lehetőség,hogy egy összegben ki legyen fizetve az aki hozzá szeretne jutni az örökségéhez.

Ebben az esetben is lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését.

Üdvözlet mindenkinek!
Adott egy földterület és egy erdőrészlet.
Ezt egy személy ( nevezzük anyának) kapta a kárpótláskor.
Van három gyermeke. A földterület máig ismeretlen időpontban (feltehetőleg 2000. körül) a háromból két testvér nevére - illetve azok egy-egy gyermeke nevére került. A harmadik testvér erről semmit sem tudott, holott tudomása szerint egyszer majd neki is járt volna ebből a földből. Az anya az erdő tekintetében sokszor mondta 3. gyermekének, hogy intézze az erdő névre iratását, mert az az övé lesz(mintegy örökség, ezzel elismerve, hogy a föld is mint örökség szállt át a másik két testvérre).
A földet napjkainkban 8 számjegyű összegért adta el a két testvér, az évek során többszázezerért/év adták bérbe, anmiből a 3. testvér szintén nem kapott semmit.
Kérdésem, van-e keresnivalója a 3.testvérnek a nyilvánvalóan örökségként kezelt földterület ügyében!
Várom válaszát!

„yilvánvalóan örökségként kezelt földterület ügyében!”
Úgy kérdezel, hogy állítasz. Ráadásul tévesen állítasz: nyilvánvalóan nem örökségként kezelt földterületről van szó, hiszen az örökséget az örökhagyó halálával szerzi meg az örökös. Ez biza ajándék. Legfeljebb a hozzászámítás kötelezettségével juttatott ajándék. De azt is bizonyítani kellene.

OK! Eddig köszi!
Viszont ez az ajándék nem egy doboz bonbon, hanem többmillió forintról van szó. Tehát nem a szokásos mértékű ajándékozás keretei közt tárgyalható.
Miért ragaszkodik ahhoz az anya, hogy az erdő legyen már a 3. gyermeke (fia) nevén? És miért nem beszél a földről? Milyen alapon hagyta ki a földből a fiát? Lehet-e ez utóbbira jogos indoka?

És ha ajándék, akkor mi van?
Ha időközben nagyságrendekkel nő az értéke, akkor méltánytalan lenne szimplán ajándékként kezelni, és úgy tudom, a törvény szerint ilyenkor hozzá kell számítani az örökséghez.

Nem szorul indoklásra a dolog. Mindenki azt csinál a tulajdonával, amit akar. Ha az egyik gyerekének akarja ajándékozni, megteheti, ha inkább a szomszéd keresztfiának adná, ahhoz is szabadsága van.
Főszabályként az ajándékot nem kell hozzászámítani a hagyatékhoz, csak ha azt kifejezetten kikötötték. (A köteles rész alapjába viszont beszámít - ha 15 évnél nem régebben történt az ajándékozás.)

Hogy az ajándékozót milyen megfontolások vezetik, az nem jogi kérdés.

Tisztelt Sándor!

Mit tehet hát a 3. testvér, ha még nem telt el 15 év (még nem) az ajándékozás óta?
Várom válaszát!

És meghalt az ajándékozó?

Nem, az ajándékozó még nem halt meg, de a fia nagyon szeretné tudni, hogy miért tett vele ilyet az anyja, vagyis inkább a nővérei, hiszen az anyja nem tudta volna elintézni ezt az egészet. Az egyik nővére intézett mindent, mert ő volt a családban a "tanult" ember. A rosszhiszeműséget természetesen csak feltételezni lehet, ami egyébként hihető lehet.
A fiút az bántja, hogy évekig vele és családjával élt az anya, most is a fiú lakásában él, amelyre holtig tartó haszonélvezet van javára bejegyezve, mégis látszólag ő van kitéve a majdani örökség ezen részéből. A fiú nem szeretné hagyni, hogy ez az egész így maradjon, mert neki is vannak gyermekei, akik legaláébb annyira unokái az anyának, mint a nővéreinek egy-egy gyermeke.

Amíg az anyuka nem hal meg, addig a 3. testvér megpróbálhatja rávenni, hogy minden mást hagyjon rá. Ha ez nem sikerül, akkor az örökhaygó halála után kötelesrészre tarthat igényt.

Köszönöm.
Mi a helyzet akkor, ha a "minden más" annyira minimális, hogy irreálisan kevés a tárgyalt földterület értékéhez képest?
A kötelesrész alapjába mi tartozik bele? Beletartozik az elajándékozott föld értéke?

Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

   A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbe fogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.

   Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.