öröklés,ingatlan

Eladható a ház?És a kiskorú örökrészével mi lesz?

Én úgy tudom, hogy a kiskorú pénzét 18. éves koráig a gyámhatóság vigyázza - gyámhatósági letét., bizonyos éves kamat jár utána.

Az attól függ, hogy mit értesz eladáson. Közös tulajdon megszüntetési per után árverésen értékesíthető. Egyébként a gyámhatóság hozzájárulásával adható el.

T. Fórumozók!

Történetem a következő: anyánk 2 évvel ezelőtti halála után öcsémmel örököltük a szüleink lakásának felét, 1/4-1/4 részben. Apánk haszonélvezeti jogot gyakorol a mi részünk felett. Most élettársi kapcsolatra lépett egy hölggyel, odaköltözött hozzá, és szó nélkül beköltöztette az élettárs egyik rokonát a lakásunkba. Megteheti-e ezt, a mi beleegyezésünk nélkül? Milyen lépéseket tehetünk az öcsémmel ez ellen?

Előre is köszönöm a segítségeteket: Apacslány

Megtehette, joga volt hozzá.
Semmilyent.

Megteheti. Kérhetitek a haszonélvezet korlátozását a bíróságtól.

Bocs, de...
Csak mint példa: a lakás egyik szobáját akár bérbe is adhatja - akárkinek is, tehát nem kell a tulajdonostársak beleegyezését kérnie. Legalább is szerintem.

Aztán ki tudja azt megmondani, hogy az élettárs rokonát nem-e a saját 50% tulajdonú részébe fogadta be, míg ő "meghúzza magát" a lakás emez felében - élvezve a haszonélvezetét.

Köszönöm a gyors választ! Tudatlan vagyok: mit jelent a haszonélvezet korlátozása?

Persze, és kétség nélkül, kérhető a haszonélvezet korlátozása - ha bizonyítást nyer, hogy a "nem kívánatos személy" a lakásnak azon a felén foglalhatott helyet mely a fiatalok tulajdonába jutott.

Az hogy melyik a tulajdoni része és melyik a haszonélvezeti jogú, szvsz behatárolni nem lehet - lakásalaprajz/beosztás ismeretének hiányában.

Monalisa
laikus hozzászóló

Pl. ő maga használhatja, de harmadik személy részére a használatot nem engedményeztetheti.

„Persze, és kétség nélkül, kérhető a haszonélvezet korlátozása – ha bizonyítást nyer, hogy a „nem kívánatos személy“ a lakásnak azon a felén foglalhatott helyet mely a fiatalok tulajdonába jutott.”

Nem erről van szó.

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
Az özvegyi jog korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

A haszonélvezet értékét az ingatlan értékéből ki kell számítani a következő módon.
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
A haszonélvezet értéke:
ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Ebből az értékből kell az illetéket számolni: 4 millióig 2%, az efölötti részre 6%.

A leírtak szerint szja-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Elég felháborító ügyhöz kérnék segítséget. 26 éves vagyok jelenleg, és most kellett rájönnöm, hogy örökségemből saját apám kisemmizett.
11 éves koromban édesanyám meghalt, szüleim akkorra már elváltak. Örököltem egy lakást, aminek az árát 17 éves koromra apám teljesen kinullázta. Bementem a gyámügyre, és kikértem az iratokat. A jelenlegi ügyintéző számára is meglepő, hogy milyen dolgokra ment el az örökségem. (tv, számítógép, videó, mosógép, póló, cipő). Ez elég gusztustalan dolog, ha abból indulok ki, hogy fateromnak mindig is volt rendes rendszeres fizetése, és mellette ő vette fel az árva ellátást is.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy ennyi év után felelősségre vonathatom-e az apámat vagy a gyámügyet hivatalos úton?

Ingatlannal kapcsolatos követelés nem évül el. Az örökölt lakást nagykorúságodik a gyámhatóságnak kellett volna vigyáznia, tehát azt az ők előzetes engedélyük nélkül apád nem rendelkezhetett volna vele.

Ha a lakás mégis eladásra került, a pénzt 18. éves korodik gyámhatósági letétbe kellett volna helyezni - bizonyos éves kamatnövekedés ellenében. És amikor elérted a felnőtt életkor küszöbét, a gyámhatóság a te kezedbe lett volna köteles az egész bankbetétet kiadni.

A leírtak okán több is itt a kérdés, a legfőbb az, hogy miért csak most 26 éves korodban jöttél rá arra, hogy a lakás már nincs meg, az ára meg rád (?) elköltődött.

Bocs de egy x milliós lakás árát nem lehet "aprópénzre" átváltani, tehát a tv, sz.gép stb. stb. legfeljebb pár százezer forintnyi összkiadás, vagyis hol a többi?! (Külön is figyelemmel arra, hogy apádnak volt/van saját jövedelme, valamint rendszeresen felvette az árvajáradékot is.)

Én azt javaslom beszélj ügyvéddel, és az ő válasza, javaslata alapján esetleges további lépésként beperelni mind a gyámhatóságot mind a papádat.

Monalisa
laikus hozzászóló

Én nem biztatnám.

Az meg konkrátan zöldség, amit az elévülésről mondtál. (Azért nem ismétlem meg, nehogy valaki megjegyezze.)

OK., ha te mondod akkor az biztosan úgy is van, bár... Na mindegy.

Akkor meg légy szíves javíts ki, vagyis a kérdezőnek adj tanácsot, javaslatot.

(Szerintem az apja egyszerűen "eltapsolta" a lakás árát, a kérdés az: hogyan férhetett hozzá???)

Nem kérdés. Vagy te azt hiszed, hogy a kiksorú letétbe helyezett készpénzvagyonához egyáltalán nem lehet hozzányúlni?

De, persze, csak hát tudtommal minden egyes számlával el kell számolni a gyámhatóság felé stb. De akkor is, a gyámhatóságot nem terheli felelősség ha az apa felelőtlenül költekezik?...

Az persze elég gázos, hogy csak MOST kezdi kaposgálni: hol is az örökölt lakása?...

Jó reggelt. SOS segítséget szeretnék kérni a következőkkel kapcsolatban. Élettársam és testvére örökölt. Az öröklés tárgya több ingatlan és egy betéti társaság. Több hónapi huzavona után sikerült összeülni egy megegyezési tárgyaláson, ahol a 2 érintett fél, mindkettejük ügyvédje és a bt könyvelője vett részt. A tárgyaláson a könyvelő javasolt egy megállapodást, és hosszas rábeszélés után élettársam is aláírta a dokumentumot. Mint kiderült nem volt tisztában azzal, hogy a megállapodásban szereplő számok valójában mit is jelentenek. Így a örökölt értéknek csupán kb. a 35-40 %-át kapná Ő, a többit a testvér.
Kérdésem tehát hogy fel lehet-e bármilyen módon mondani a 2 fél által már aláírt megállapodást, és ha igen ennek mik a jogi útjai.

Gondolom az örökölt két ingatlan dolga az tiszta, hiszen az azokra vonatkozó adatok egyértelmű kell hogy legyenek.

A bt-vel kapcsolatban: a tévedésre általában nem lehet hívatkozni, mindenki kutya kötelessége ismerni a dolgait, jogait, vagy ha nem ismeri akkor kérjen tanácsot. Tévedésre csak akkor lehet hívatkozni, ha az arra jogosult személy tanácsának eredménye.

Vélem az ügyvéd nem szegezett pisztolyt az élettársára, hogy márpedig ott és egyből írja alá a szerződést - kérhetet volna néhány nap türelmet...

Szvsz a megállapodás megváltoztatása csak a másik fél esetleges jóindulata alapján jöhet létre.

Monalisa
laikus hozzászóló

„Tévedésre csak akkor lehet hívatkozni, ha az arra jogosult személy tanácsának eredménye.” Ez pontosan így van, ugyanis az ajánlatot a könyvelő hozta, a bt könyvbeni értékét illetően pedig ő a jogosult. Az ő tanácsára párom ügyvédje is azt javasolta, hogy írja alá a szerződést. Így fogalmazhatok úgy is, hogy az ügyvéd is a könyvelő "hatására" tanácsolta az aláírást, mindezt úgy, hogy fogalma sem volt a bt vagyontárgyainak értékéről.
Időközben találtam valamit. Az elállás jogát, miszerint amennyiben egy megállapodás szerződésnek minősül, úgy attól bármelyik fél egyoldalúan elállhat. Ez Önök szerint igaz erre az ügyre is?

Nem hogy erre az esetre, hanem egyáltalán nem igaz. A főszabály épp az ellenkező: szerződéstől egyoldalúan nem lehet elállni.

Pontatlan volt a leírásod abban is, hogy a bt az örökség tárgya lenne. Valójában csak elszámolásra támaszthat igényt az örökös az örökhagyó megszűnt tagsági viszonyára tekintettel. (Ha jól értem, a társaságba belépni vagy ő nem akart, vagy a tagok nem hagyták.)
Ha nem jött volna létre megállapodás, akkor a Gt. szabályai szerint kellett volna elszámolni. Vagyis az elhunytat olyan hányad illeti meg a saját tőkéből, ahogyan a vagyoni hozzájárulása aránylik a törzstőkéhez. Az elszámolást forgalmi értéken kell elvégezni. [EBH 2002/661.]
A megállapodás azonban ezeket a szabályokat felülírja, és köti a feleket. Bírósághoz lehet fordulni, hogy megtévesztésre hivatkozva érvénytelenítse a szerződést - de a bizonyítás a felperest terheli.

De várj csak! Mitől "örökölne" többet a testvér? Tagja a bt-nek vagy mi? Tulajdonképpen kivel állapodott meg az élettársad: a bt-vel vagy az örököstársával?

Megpróbálom pontosítani a dolgot. Az elhunyt volt a bt 90 %-os beltagja, papíron volt egy kültag is, hogy a bt működhessen. Az örökhagyó halála után az akkor még közös ügyvéd azt mondta, hogy a bt tagságot nem kell bevonni az örökségbe. (itt talán az ügyvéd hibázott) Az addigi kültag 10%-ról lemondott, és a bt átalakult. Beltagnak 50%-ban párom, kültagnak pedig 50%ban kk testvére került megnevezésre. (így a bt-tagság kimaradt az örökségi leltárból) Az örökösök a megállapodásban úgy próbáltak cserélni, hogy mindkettőjüket azonos rész illesse meg az örökségből. Így a Bt. és x értékű több ingatlan párom, a többi ingatlan pedig a testvér nevére kerülne. A Bt. értéke egyrészt az anyagkészletből, másrészt pedig 2 üzemépületből tevődik össze. Ezek könyvelésben szereplő és valós értéke is jóval elmarad a könyvelő által a tárgyaláson javasolt értékektől. Így nem áll fenn megállapodásban külön kiemelt egyenlő arányú felosztás elve.

Ha az örökösök folytatták az örökhagyó tagi jogviszonyát, egyenlő arányban megosztva a betétet, akkor ez rendezve van. Osztályos egyezségbe - tehát a hagyaték tárgyainak elosztásába - már nem vonható be, különösen, hogy nem is szerepelt a hagyatéki leltárban.
Tehát az a megállapodás, amelyben az élettársad a tulajdonostárs betétjéért cserébe átengedi valamely örökölt ingatlanok tulajdoni hányadát, szvsz nem osztályos egyezség, hanem csere.

De a lényegen ez nem változtat: lehet kérni érvénytelenség megállapítását, ám a megtévesztést a felperesnek kell bizonyítania. A vázolt esetben a sikeres bizonyításra elég kevés esélyt látok. Egy gazdasági társaság üzletvezető beltagja elég nehezen állíthatja azt, hogy az operatív működésben részt sem vevő kültag és a könyvelő megtévesztették a számított saját tőke vonatkozásában.

Köszönöm szépen a választ.
Még egy utolsó kérdésem lenne az üggyel kapcsolatban:
Amennyiben sikerül újra asztalhoz ülni és új megosztást készíteni, akkor az az előző megosztást törli-e?
Tisztelettel:
Nagy Sándor