tartozás öröklése


Immaculata # 2017.12.27. 12:54

Az ügyvéd arra hivatkozik, hogy főszabályként a jelzálog is tulajdoni hányad arányában visszafizetendő.

Hát igen. Ebben a jogviszonyban az öröklési jog nem játszik.

Az az örökös, aki az örökhagyó halála folytán lett tulajdonosa az ingatlannak, az megkötheti a másik tulajdonostárs kezét, ha az ingatlan adásvételijét feltételekkel írná alá. Pld. kérhetné, hogy az adásvételi szerződésben rögzítve legyen, hogy a vételárból mennyi illeti meg a jelzálogjogosult kielégítését követően.

A banki kölcsönszerződés gondolom elidegenítési tilalmat is tartalmaz, így az értékesítésbe a bankot is be kell vonni. Az adásvételi szerződésben a bank elsődlegesen kap kielégítést a jelzálogjoga miatt.

Igazából az örökhagyót 50% tulajdoni arány illetné meg, a két örököst meg 25-25%.

jogobella27 # 2017.12.27. 13:32

@Immaculata
Ön azt írta, hogy ebben az esetben az öröklési jog nem játszik.
Akkor az örökléstől eltekintve ön azt mondja, hogy hitellel terhelt ingatlan eladásakor az adós és a dologi kötelezett is tulajdoni hányada​ arányában köteles részt venni a hitel visszafizetésében, még akkor is, ha az adós tulajdoni hányada a hitelt bőven fedezi.
Jól értem?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.27. 13:43

Én remélem, hogy nem jól értetted.

Immaculata # 2017.12.27. 14:04

Azt mondom, hogyha egy zálogtárgyat értékesítenek, akkor annak helyébe vagy egy másik zálogtárgyat, vagy az érte kapott értéket kell helyezni. A bank ebből a vételárból elégíti ki magát. Nem nézi, hogy ennek mekkora része az adósé, és mekkora a zálogkötelezetté, mert nem érdeke, ugyanis a bank felé a helytállási felelősség mindkettőé.

Az adásvételi szerződésben kell rendezni az adós és a zálogkötelezett felelősségét.

Az adós felelős a kölcsön visszafizetéséért.

jogobella27 # 2017.12.27. 14:18

Tehát nincs olyan jogszabály, ami a dologi kötelezettet védi.
Eladják, a bank elveszi, ami jár és a maradékon osztoznak az adás-vételi szerződésben foglalt megállapodás szerinti hányadban.
Tehát simán lehet, hogy lényegesen kevesebb pénzhez jut, mint ami neki valójában járna, pusztán azért, mert dologi zálogkötelezett.
Faramuci a jog, ha így van.
A hitel részletekben történő visszafizetéséért, akkor miért nincs tulajdoni része arányában kötelezve? Tehát pl havi 50 e törlesztőből miért nem kell neki is részt vállalnia?

Immaculata # 2017.12.27. 14:20

Mert nem adós. De abban a pillanatban, amikor elvész a zálogtárgy, akkor az értékével kell helytállnia.

Immaculata # 2017.12.27. 14:22

Arra van jogszabály, hogy a más helyett megfizetett kölcsönt peren kívül, vagy perben követelheti.

jogobella27 # 2017.12.27. 14:25

Ilyenkor lép be a megtérítési igény, ami az adós felé benyújtható???

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.27. 15:17

De miért kellene megtérítési igényt érvényesíteni, amikor azt ki is lehet küszöbölni? Szerintem nem figyelsz.

jogobella27 # 2017.12.27. 15:24

Figyelek :)
Én csak a legrosszabb esetet vettem figyelembe.
Több opció is van az eddigiek szerint:
1, az örökös nem megy bele az eladásba, megvárja míg leketyeg a hitel
2, belemegy és az adás-vételi szerződésnél megegyeznek arról, hogy a bank kifizetése után kinek mennyi jár
3, belemegy és az adásvételi aláírásánál elfogadja, hogy a tulajdoni hányada arányában ő is részt vesz a hitel visszafizetésében (mert jó fej)
4, belemegy, de visszaköveteli a részéből kifizetett hitelt

gerbera317 # 2017.12.27. 20:15

A zálogkötelezett nem felel a tartozásért, csakis a zálogtárgy tulajdoni hányadával, és azzal is csak akkor, ha a hitelező az ingatlanból keres kielégítést. Ezen az sem változtat, ha a 3/4 + 1/4 tul.megosztás azóta 7/8 + 1/8-adra változott. Fizetési kötelezettsége csak a hiteladósnak van, a zálogkötelezettnek ilyenje nincs.
Ha az ingatlant eladták, és a hiteladós tul.hányadára eső vételár fedezi a hitelező követelését, akkor a zálogkötelezett - szerintem - nem kötelezhető arra, hogy az ő tul.hányadára eső vételárból "beszálljon" a tartozás kifizetésébe.
Az "ügyvéd" kinek az ügyvédje? Ha a hiteladósé, akkor érthető az álláspontja. :-) Fogadjon ügyvédet a zálogkötelezett is (v.ö.: sárkány ellen sárkányfű). Ha a vevőé, akkor meg mi a f. szól bele? Egyébként pedig nem kell a zálogkötelezettnek beleegyeznie az eladásba, ha azt látja, hogy át akarják b*ni.

nonolet # 2017.12.28. 00:39

Ahogy én látom a szitut.

Ez esetben az adós része nem elég a tartozásra...
Ez a bajság oka!

jogobella27 # 2017.12.28. 06:54

@gerbera317!
Én is így gondoltam, hogy ha az adós része bőven elég a hitel visszafizetésére, akkor a dologi zálogkötelezettnek nem kell fizetnie. De lentebb leírták, hogy miért is mondhatta az ügyvéd, hogy tulajdoni rész arányában kell hozzájárulni. (vevő ügyvédje, de gondolom már mindenki számára kiderült, hogy nincs jó kapcsolat a két örökös között..., különben fel sem merült volna a kérdés)

@nonolet!
Az adósnak jutó eladási ár fele bőven fedezi a hitelt.

gerbera317 # 2017.12.28. 08:56

Ha nem tudnak megegyezni, marad a peres út.

drbjozsef # 2017.12.28. 10:31

jogobella,

El lett már adva az ingatlan? Aláírta azt a kisebbségi tulaj?

Ha nem, akkor KBS és gerbera válaszaiból evidens : ügyvéd nélkül is, elég ha bejelenti, hogy csakis akkor adja el a tulajdonrészét, ha annak a hitel visszafizetéséhez semmi köze nem lesz. Ennyi.

Ha belemennek jó, ha nem, vitatkozzon a vevő az ügyvédjével, minek okoskodik bele olyanba, amihez semmi köze nincs.

jogobella27 # 2017.12.28. 18:54

Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget.

Azt hiszem -így némi rálátással felszerelkezve - most már minden rendben lesz ????

drbjozsef # 2017.12.28. 21:09

Majd meglátod.

Ha értetlenkednek, azt értesd meg velük, ahogy ezt előttem már többen is írták, és ahogy Te is helyesen írtad, hogy a zálogkötelezettség (amit örököltél) csak egy biztosíték, ha nem fizetne az adós. Ha a jogosult a zálogtárgyból akarja kielégíttetni magát, azt minden további nélkül megteheti, de a zálogkötelezett ebben az esetben is simán visszakövetelhetné az adóstól az összeget, végső esetben polgári perben, és meg is kapná (ha a hitel felhasználásához sem volt semmi köze). Ezért nem kell fizetned bele.

Rihi # 2018.01.22. 22:38

Segítséget szeretnék kédni! Édesanyám hál'Istennek még él (meg remélem sokáig fog még) felelőtlen volt anno. Van evy csomó közüzemi tartozása, amit sorban vonnak tőle. Még régen vett fel a házára jelzáloghitelt és nem tudja hogy azt vonják e tőle vagy nem... Ha már a banké a ház akkor tudomásom szerint nem örökölnék semmit mert nincs tulajdonába semmi..a kérdésem az lenne hogy mi lenne a legegyszerűbb módja hogy ha történne vele valami akkor kimaradjak az egész herce-hurcából? (Van egy kiskorú gyerekem) kitagadjon az örökségből?vagy visszautasítsam? Ha lenne valamilye is bár tudtommal nincs az se kéne..csak annyi hogy ne legyen tartozásom meg a gyerekemnek se utánna...van egy nagykorú öcsém is.. Köszönöm a válaszokat!

ObudaFan # 2018.01.23. 05:51

Az örökös csak az örökrészével felel a hagyatéki tartozásokért. Ezzel együtt köthettek egy szerződést, amiben lemondasz az öröklésről a leszármazókra is kiterjedően.

Rihi # 2018.01.23. 06:12

Köszönöm szépen!

Marilla # 2018.01.23. 15:56

Tisztelt Cím!
Segítséget kérek. Több ügyvéddel is beszéltem már, de nem egységes az álláspontjuk, jogszabályt pedig nem találtam. Örököltem ingatlanrészt és tartozást. Az ingatlanrészt 450ezer Ft-ra értékelték a hagyatéki jegyzőkönyvben. Az ingatlanos cég szerint sokkal kevesebbet ér az egész, mint a felértékelés. Végül sikerült eladni, de kevesebbért. 416ezer Ft az én részem belőle. Az ingatlanos cég kifizetése után kaptam 374ezer Ft-ot. A kérdésem, hogy mennyit vagyok köteles kifizetni? 374, 417 vagy a 450 ezer Ft-ot?
Köszönöm szépen.

nonolet # 2018.01.23. 16:17

450

ObudaFan # 2018.01.23. 22:13

Vitathatod, hogy annyi lett volna a tényleges érték, majd a bíróság megállapítja vita esetén. De azért egy ilyen per költséges.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.24. 06:53

mennyit vagyok köteles kifizetni?
Kinek? Miért?

ObudaFan # 2018.01.24. 07:34

Ha jól értem, az a kérdése, hogy orokoskent mennyi a felelőssége limitje a hagyateki hitelezők felé.