„Hogyan valósulnak meg a jogi karokon oktatott jogelvek, valamint anyagi és eljárásjogi normák a gyakorlatban, különös tekintettel a TIGÁZ, valamint a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának a gyakorlatára?”
Tisztelt Hallgatók!
Érdekes és aktuális, egyben több jogágat (Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Fogyasztóvédelmi jog, Polgári jog, Polgári eljárásjog stb.) is érintő témát választ az, aki szakdolgozatául a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) tömeges, aggályos kötbérezési gyakorlatát mutatja be, illetve elemzi.
A téma kutatható
a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél,
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél,
a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályán,
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál,
a Hajdúszoboszlói Városi Bíróságon,
a Debreceni Ítélőtáblán,
a Parlament interpellációinak jegyzőkönyveiben,
továbbá
a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen.
Az elemzés során érdemes kitérni arra, milyen okok vezettek ahhoz, hogy a a Magyar Energia Hivatal tudtával a TIGÁZ taktikát váltson és tömegeket gyanúsítson meg gázlopással, ezen eljárás hogyan egyeztethető össze az Alaptörvényben deklarált ártatlanság vélelmével, a TIGÁZ szakértőinek szakvéleménye mennyiben alapozza meg a kötbér kivetését, annak módja kiállja-e a jogállamiság próbáját, a TIGÁZ bizonyítási gyakorlata megfelel-e az anyagi és eljárásjogi normáknak, a Magyar Energia Hivatal egy éven át tartó eljárása nem sérti-e a jogbiztonságot, illetve nem okoz-e alkotmányos visszásságot, különös tekintettel a hatályos jogszabályokban előírt két hónapos ügyintézési időre, ezen eljárás megfelel-e a Ket-ben rögzített alapelveknek? (Tisztességes eljáráshoz való jog, határidőben történő döntéshez való jog, stb.)
Mi az oka annak, hogy a MEH csak a jogsértést állapítja meg, de nem szankcionálja a szolgáltatót?
Az NFH által kiszabott bírság arányban áll-e az elkövetett jogsértéssel, illetve az azzal elérhető 540.000. Ft.- anyagi előnnyel?
Kinek az érdekében áll a nyilvánvaló szabályozási hiányosság?
A TIGÁZ miért nem vonja be a fogyasztót a szakértő kiválasztásába, miért csak a TIGÁZ által előzetesen megpályáztatott szakértők vesznek részt az eljárásban?
A szakértők miért használnak joghatás kiváltására alkalmatlan eszközöket?
A szakdolgozatban érdemes kitérni arra, hogy hogyan befolyásolja a közigazgatás működését az, hogy az új ügyészségi törvényből kikerült az óvás, ill. a felszólalás intézménye?
Milyen lehetősége van az ügyészségnek fellépni, ha azt tapasztalja, hogy egy szolgáltató profitszerzés céljából tömegeket érintő aggályos gyakorlat folytatásába kezd, illetve ha a szabályozó hatóság elfekteti az ezügyben előterjesztett panaszokat?
Akit érdekel a téma kezdetnek itt találhat újságcikkeket, panaszokat, ítéleteket,határozatokat:
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407
http://www.pertarskereso.hu/…el-vadolnak/
http://www.akontroll.hu/…_hozzasz.php?…
http://forum.index.hu/…/showArticle?…
http://www.femina.hu/…duhos_ugyfel
http://www.miabonyunk.hu/…TIGAZ_ugyben
De további forrásokhoz lehet jutni a "TIGÁZ kötbér" szónak a keresőbe történő beírásával.
További megválaszolandó kérdéseket találnak a gravamina et postulata, a TIGÁZ fogyasztóinak sérelmei és kívánalmai anyagban.
