Szeretném megkérdezni, hogy ha egy társasház egy oldalát akarják szigetelni, ami az én lakásomon nem javít, nem tesz értékesebbé, semmilyen formában nem érinti, kötelezhető vagyok-e rá, hogy én is hozzájáruljak a költségekhez?
Köszönöm előre is a választ.
Apollonia
Igen!
Szentkirályi
Ahova akarsz, de nem sok értelme van.
A törvény kötelezi rá!
CXXXIII/2003 tv.48.$.f.bek.
Kedves Apollonia!
Persze azért ez nem ilyen egyszerű.
Ismerni kellene a pontos körülményeket.
pld. ha ez a teljes felujítás része, akkor teljesen felesleges minden ellenlépés.
A határozat bíróságon megtámadható.
Kedves szentkirályi!
A képviselet (ütk) helytelenűl járt el.
A törvény a meghívó mellékletét képező előkészítő anyagban írja elő a fizetési előírás és teljesítés ismertetését névszerint.A melléklet általában a 10 oldalt meghaladja, ezt nem függesztik ki, hanem különböző módon kézbesítik az érintetteknek
A személyességi jogok megsértése miatt lehet a rendőrséghez fordulni.
Feltehetően magánvádas eljárás lesz belőle ;-((((
Kedves MD!
Nem szép dolog a kérdezőt megvezetni;-)))
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Tisztelt Mindenki!
Szeretnék segítséget kérni. Egy 8 lakásos társasházban lakóm és a bejárat "ajtómat" szeretném lecserélni. A Társasházi törvényben nem találtam vagy nem véltem felfedezni olyan rendelkezést , hogy ehhez a lakóközösség belegyezés kell. Valamint arról sem ,hogy csak fehér lehet a nyílászáró színe. Tehát a kérdés , hogy cserélhete-e más színű bejárati ajtót a lakóközösség belegyezése nélkül vagy sem ?
Természetesen.
Tisztelt Hölgyek/Urak!
Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. A 29 lakásos társasházunkban látszólag minden rendben van, nincsenek díjhátralékok,van pénze a háznak, ám a legfőbb probléma az, hogy a közös képviselő szinte hitbizományának tekinti a házat, és ő dönt el mindent egy személyben, állandóan magának begyűjtve több, mint 40 százaléknyi tulajdoni hányadot meghatalmazásként az őt támogató lakóktól. A szépséghibája az a meghatalmazásoknak, hogy például több milliós beruházásoknál is látatlanban úgy adják neki a meghatalmazást, hogy meg sem mutatja se nekik, se nekünk kisebbségben lévőknek az ajánlatokat, arra hivatkozva, "hogyha 30 évig el tudta dönteni, hogy mi a jó a háznak, most is képes rá."
Kérdéseim:
3)Mivel a nem létező új SZMSZ-ben nincsen rögzítve, hogy ki kit hatalmazhat meg, és egy beruházáshoz hány árajánlatot kell bekérni(tudniillik ő mindig kettőt kér be és abból azt nyomja át, amelyik neki tetszik, anélkül, hogy bemutatná a közgyűlésnek), ki lehet-e kényszeríteni, hogy min. 3 árajánlatot kérjen be minden beruházáshoz és azokat a közgyűlés előtt minden lakóhoz juttassa el?
Segítségüket előre is megköszönve, üdvözlettel: egy átvert lakó
Tisztelt Jogi Szakértők!
Dohánybolt létesült már régen az egyik földszinti helyiségben, a 19 lépcsőházas társasház aljában. Ezzel nincs is gond. Elég kultúráltan működik.
A közelmúltban azonban kitettek egy Rágóautomatát fixen a falra rögzítve, állandóra. A társasházi közös képviselet adott is rá engedélyt.
Kérdésem 2. : Ez a dohánybolt és az automata egy lépcsőházi bejárat mellett van, amely lépcsőházban 8 lakásingatlan helyezkedik el. HOgyan dönthet egy 19 lépcsőházas képviselet 1 konkrét lépcsőházat közelebbről érintő dologban úgy, hogy a 8 lakótól nem kér előtt véleményt, hogy legalábba többség elfogadja-e? Ez szabályos?
Kérdésem 3: Mi lesz a jövőben? Ki fog tenni mindent, amit gondol, mert a közös képviselet megengedi neki? HOgyan lehet ezt korlátozni a jövőre nézve?
Várom válaszaikat!
Köszönettel.
bviktória
Kedves Átvertlakó!
1.Mivel a törvényben nincsen leírva, hogy egy embert hány másik hatalmazhat meg, ki lehet-e kényszeríteni, hogy egy embert csak egy másik hatalmazhasson meg?
SZMSZ-be rögzíthetitek.
2.Ha nincsen mindmáig érvényes SZMSZ-e és Alapító Okirata a háznak, amit 2005-ben előírtak, csak mert a közös képviselő szerint "nem írná alá mindenki és egyébként is sok pénzbe kerül", mit lehet tenni?
Közgyűlést összehívni és megszavazni az Alapító Okiratot és SZMSZ-t. Ha nem szavazzák meg vagy a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést a jegyzőhöz kell fordulni vagy bírósághoz (helyzet függvényében).
Bár már most is mehettek jegyzőhöz, de szerintem ezt most hagyjátok ki és próbáljatok meg közgyűlést összehívni, ahol döntési pontok között szerepel, hogy kötelezitek (határidő kitűzésével) a közös képviselőt az Alapító Okirat és SZMSZ elkészítésére, majd annak ismételt közgyűlés (ennek isőpontját is a határozati javaslatba rögzítsétek) elé terjesztését is írjátok elő neki.
3. Mivel a nem létező új SZMSZ-ben nincsen rögzítve, hogy ki kit hatalmazhat meg, és egy beruházáshoz hány árajánlatot kell bekérni(tudniillik ő mindig kettőt kér be és abból azt nyomja át, amelyik neki tetszik, anélkül, hogy bemutatná a közgyűlésnek), ki lehet-e kényszeríteni, hogy min. 3 árajánlatot kérjen be minden beruházáshoz és azokat a közgyűlés előtt minden lakóhoz juttassa el?
Ezt SZMSZ-ben tudjátok csak rögzíteni.
4.Ha önkényesen csak az általa előre megírt határozatokat tartalmazza a közgyűlési jegyzőkönyv és az ellenvéleményeket nem, akkor lehet-e valamit tenni?
Jegyzőhöz kell fordulni, de nehéz lesz bizonyítani az ellenkezőjét.
5.Ha elszámolja a szavazatokat és később nem akarja kijavítani a tévedést,nem akarja beleírni az esetleges NEM szavazatot, mert mindig húzza az időt, és ígérget - mert arra számít,hogy majd elfelejtjük és szerinte "egyébként sem változtat egy-egy NEM szavazat a végső eredményen" -akkor mit lehet tenni?
Jegyzőhöz kell fordulni, de nehéz lesz bizonyítani az ellenkezőjét, kivéve ha van erre valami írásos bizonyítékotok.
6.Ha a Számvizsgáló Bizottság tagjaként én ezeket mindig kérem tőle, de figyelmen kívül hagyja, akkor mit lehet tenni?
Fordulj a jegyzőhöz. Írd le neki, hogy SZB elnöke vagy és mit nem tesz meg neked pontosan, amire jogszabály szerint köteles lenne (meg SZMSZ szerint is, csak az ugye nincs, ami egyébként is jogsértő)
Kedves bviktória!
Kérdésem 1.a kitett Rágógumis automata örök időkre kapott engedélyt a közös képviselőktő? Ugye nem! Pl. A korábban megszavazott és most elindított festéskor el lehet onnét távolítani, hogy legalább alatta is lefessék a homlokzatot? (remélem, hogy nem lesz nyereséges az automata az adott cégnek, és x hónap múlva elviszik tőle!)
Semmi sem örök, lehet ebben a kérdésben újabb kötgyűlést összehívni és az engedélyt visszavonni.
Kérdésem 2. : Ez a dohánybolt és az automata egy lépcsőházi bejárat mellett van, amely lépcsőházban 8 lakásingatlan helyezkedik el. HOgyan dönthet egy 19 lépcsőházas képviselet 1 konkrét lépcsőházat közelebbről érintő dologban úgy, hogy a 8 lakótól nem kér előtt véleményt, hogy legalábba többség elfogadja-e? Ez szabályos?
Szabályos. A 19 lépcsőház minősül EGY társasháznak. Így a társasházat érintő kérdésekben a társasház egésze dönt.
DE lehet részközgyűlést is tartani, FELTÉVE, ha az SZMSZ-tek ezt tartalmazza és megfelel a törvény által megkívánt követelményeknek.
Kérdésem 3: Mi lesz a jövőben? Ki fog tenni mindent, amit gondol, mert a közös képviselet megengedi neki? HOgyan lehet ezt korlátozni a jövőre nézve?
Az SZMSZ-ben részközgyűlés szabályait kell bevezetni (van ilyen nálatok?), úgy, hogy egy részközgyűlés egy lépcsőház területének felejen meg. Pontsoan rögzíteni kell, hogy csak egy lépcsőházat érintő kérdésekben a részközgyűlés jogosult dönteni.
Kedves capisca!
Köszönöm szépen a gyors választ. Nem tudom, hogy felvehetném-e Veled a kapcsolatot rendes e-mailben, az adatbázisban benne van az e-mailem, örömmel venném, ha megkeresnél, mert lenne még kérdésem.
Köszönettel és üdvözlettel: egy átvert lakó
Kedves capisca!
Ugyanez a közös képviselő kész helyzet elé állított minket azzal, hogy van egy új lakó, aki fogorvosi rendelőt nyitott a házban. Persze tudtunk róla, mert az új "lakó" végig kilincselte a házat, hogy írjuk alá a belegyező nyilatkozatot, és sajnos a többség ezt meg is tette, de hivatalosan közgyűlési határozat nem született arról, hogy megváltozik a lakás lakáscélú használata. Nyilván így szerzett még egy szavazatot, hiszen a doktornő ezek után mindenben támogatja. Nem lepődnék meg, ha ugyanaz a több, mint 40% adta volna a belegyező nyilatkozatot - mert, hogy ezt sem láttuk még eddig - akiknek köszönhetően állandóan áterőltet minden határozatot. Kellett volna közgyűlési határozat a lakáscélú ingatlan használatának a megváltozásáról?Köszönettel és üdvözlettel: Átvertlakó
Kedves capisca!
Köszönöm válaszát!
"Lehet ebben a kérdésben egy új közgyűlést összevonni és az engedélyt visszavonni."
Háát ez nem lesz könnyű, mert nem közgyűlésen született, és egy ilyen közgyűléses napirendi pontot 10% + 1 tulajdoni hányaddal kérhetnénk csak szerintem, ha Önként nem teszik be a pontok közé a közös képviselők, márpedig miért is tennék be egy ilyen apró automata engedélyét, sok más fontos és nagyobb kaliberű témával tartják a közgyűlést.
Nem éri meg a fáradtságot összegyűjteni emiatt a szükséges hányadot. - másként nem lesz belőle napirendi pont, ha jól sejtem?!
"A 19 lépcsőház minősül EGY társasháznak. Így a társasházat érintő kérdésekben a társasház egésze dönt."
Itt nem ez történt, sajnos.
Az SZMSZ szerint, mivel nem kell hozzá építési engedély, elég a közös képviselet engedélye is.
De amit szintén ír, az jól hangzik, és még nincsen az SZMSZ-ben, talán a módosításakor bele fogjuk tetetni: "részközgyűlés".
Utána lehet ennek nézni valahol, hogy hol használják, miként funkcionál az életben? Érdemes ilyet beleszerkeszteni, mert így előre nem tudhatja senki, hogy mikor lesz rá szükség valamikor.
Pl. három utcát érintő, patkó formájú, 19 lépcsőházas társasház vagyunk. Lehet esetleg úgy, hogy az egy lépcsőház a legkisebb részközgyűléses rész, az utcák szerinti, azaz több lépcsőház meg a második egység (- vagy ezt már problémásabb lenne az életben használni?), és utána az összes a végső teljes szavazásos bázis?
Köszönettel:
bviktória
Kedves bviktória!
Nem éri meg a fáradtságot összegyűjteni emiatt a szükséges hányadot. - másként nem lesz belőle napirendi pont, ha jól sejtem?!
De a társasház fala közös tulajdon, arra bármit tenni csak közgyűlés engedélyével lehet.
Persze, ha adtatok ilyenre egy általános felhatalmazást a közös képviselőnek (mondjuk SZMSZ-ben), hogy ilyen ügyekben szabadon dönthet akkor már mindegy.
Ha zavar titeket akkor közgyűlést kell tartani, nem lehet másként megoldani az eltávolítást, mert a közgyűlés döntése köti a közös képviselőt, attól nem térhet el.
Utána lehet ennek nézni valahol, hogy hol használják, miként funkcionál az életben?
Én nem ismerek ilyen társasházat, ahol ilyen lenne, de a társasházi törvény szerint adott a lehetőség.
Pl. három utcát érintő, patkó formájú, 19 lépcsőházas társasház vagyunk. Lehet esetleg úgy, hogy az egy lépcsőház a legkisebb részközgyűléses rész, az utcák szerinti, azaz több lépcsőház meg a második egység (- vagy ezt már problémásabb lenne az életben használni?), és utána az összes a végső teljes szavazásos bázis?
A törvény egyedüli kívánalma, hogy a részközgyűlési körzeteket meg kell határozni.
Szerintem a lépcsőházak közötti jó viszony megtartása érdekében célszerű, ha mindegyik lépcsőház tarthatna részközgyűlést. Azaz egy részközgyűlési körzet egy lépcsőház és ott lévő lakások lennének. Meg kellene határozni az SZMSZ-be, hogy mely kérdések lennének azok amelyek részközgyűlési hatáskörbe tartoznának és melyek amelyek kizárólagos a 19 lépcsőház közös közgyűlésének hatáskörébe.
Kedves Fórumozók!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy van egy társasház aminek az alapító okirata kizárja a társasházi törvényt és helyette a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályait tekinti magára vonatkozónak. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges ez? Mert én úgy gondolom ha társasház akkor a tht vonatkozik rá és nem zárhatja ki. Válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelt Jogi és Számviteli Szakértők!
Támogató segítséget kérek a következő ügyben!
Adva van két, szomszédos 12-lakásos Társasház (A és B). Műszakilag egységes a 24 lakás lakásfűtési rendszere. Kazán az A házban, fűtési víz-strang átmegy a B-be is, és annak tetején van a kiegyenlítő tartály.
A gáz, víz, elektromos, karbantartási számlákat az A-ház fizeti ki a hozzá címzett számlák (szerződések) alapján.
A B-ház a fűtési költségekhez hozzájárul. Bizonyos összeget átutal az A-ház számlájára. A B által fizetendő fűtésköltség-rész kiszámítása és ennek bizonylatolása eddig egy A által készített kimutatás volt. A B-ház képviselői szeretnék ezt a - valószínűleg jogilag és számvitelileg nem teljesen szabályos - helyzetet megszűntetni.
Kérdezem, hogy a Számviteli trv "közös üzemeltetésre" vonatkozó 84 par. (7)p és 85 par (3)p pontjai Társasházak esetén alkalmazható-e?
Végülis a B-ház a költséghányadát egy "számviteli bizonylat" alapján utalhatja át szabályosan. A 166. par szerint számviteli bizonylatnak tekinthető egy "Megállapodás" is, amiben ennek a hányadnak a kiszámítását - az A-házhoz érkező számlák (másolata) belső költségtételeinek alapján - közösen meghatározták.
Összefoglalva: Szabályos-e, ha (1) kötünk EGY részletes számítási szabályokat tartalmazó "Megállapodást", és (2) az A_házi számlamásolatok mindenkori kézhezkapása után a B-ház számol, és további bizonylat-igény nélkül (se számla, se nyugta) átutal az A-háznak? A bizonylat maga a Megállapodás, és annak utalásonként "alátétjei" a számlamásolatok!
Vagy van-e valakinek jobb, szabályosabb, szokásosabb megoldása erre az esetre?
Köszönöm, ha reagálnak!
Kedves közösló!
A "megállapodás" nem lehet más mint az A és B társasház SzMSz-e. Ebben kell szabályozni a az elszámolás módját a fizetés gyakoriságát és az elszámolás kontrolját.
A hátránya az, hogy mind a két th. közgyűlésének el kell fogadnia.
Szerintem ez a legegyszübb és legolcsóbb megoldás.
Nem köthet bele sikeresen sem a NAV sem a bíróság;-)))
A helyzetet lehet fokozni mérőeszközök beépítésével.
Kaloriméter és vízóra.
Így ezek az eszközök adatai lehetnek a költségek szétosztásának alapjai.
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Ha egy 1994-ben alapított társasház alapító okiratában az szerepel, hogy a tulajdonosok 2/3-a szükséges az érvényes közgyűléshez (ez nem vonatkozik a megismételt közgyűlésre)akkor az a Társasházi tv. 63.§(2) bekezdés alapján ellentétes rendelkezésnek minősül-e vagy sem?
Hatálytalan rendelkezés, mert az A.O. már csak tulajdoni viszonyokat tartalmaz, a működésieket a SzMSz.
Kedves Fórumozók!
Pár nappal ezelőtti közgyűlésünkön sikerült leváltanunk a közös képviselőt, ami után a teljes SZB is lemondott. A lemondásról határozat nem született, szerintük ezt nem is kell megszavazni de nem is tudtuk volna, mert nem volt ilyen napirendi pontunk.
A fő probléma ott van, hogy két aláírónk van (kk. és szb.elnök), az szb. nem hajlandó semmivel sem foglalkozni, nem ír alá semmit, így nem tudunk semmit kifizetni, közüzemi számlákat sem. A kérdés - gondolom, már nem is kell feltennem -, a lemondás így szabályos volt? Valóban nem kötelezhetjük arra, hogy az új képviselet megválasztásáig legalább a fontos kifizetéseket aláírja?
Köszönöm előre is!
A k.k. köteles ügyvívőként ellátni az általatok meghatározott feladatkört max.90 napig ill. az új k.k. megválasztásáig. Mondjuk mindezt célszerű lett volna kgy.-i határozatban rögzíteni.
Kedves Társasház555!
A képviselet leváltása általában felfokozott hangulatban történik.
Ilyenkor kellene a bankszámla feletti rendelkezési jogot is szabályozni.
Amennyiben egyszemélyes az aláírási jog, akkor a közös. köteles az ügyvivői munkát 90 napig elvégezni.
A váláskor sok "csúnya" dolog szokott történni.
Ideigleinesen érdemes két tulajdonost az aláírással megbízni, mí az új képviselet munkába nem áll;-)))
A közgyűlési jkv-t mielőbb a bankba eljuttatni.
Részletes segítség az alábbi linken.
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Köszönöm a gyors választ!
A k.k. aláírna, csak a 2.aláíró, a lemondott sz.b. elnök nem hajlandó már semmire. Nélküle pedig nem tudja utalni a közüzemi számlákat. Jogában áll az sz.b-nek így lemondani és "szabotálni" a ház működését?
Kedves Társasház555!
A SzVB tagjai általában ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkájukat.
Amennyiben kapnak térítést, akkor remélhetően van szerződés is. Abban lehet szabályozbi a lemondás körülményeit.
Megoldás a helyzetre egy közgyűlés összehívása sürgősségileg. Ott szabályozni újra az aláírási jogot.
Ehhez elég egy megismételt közgyűlés is (2fő).
Egy héten belül újra indul az élet ;-))))
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Kedves Fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni az alábbi probléma megoldásában.
Négylakásos társasházban lakom, amelynél nincs közös képviselő és mindenki külön elkerített telekkel rendelkezik. Én a felső szinten lakom és szeretném beszigeteltetni a rám eső negyedet, hogy ezáltal javítsam az épület hőszigetelő tulajdonságait, illetve fűtési költséget takarítsak meg.
Ezt a szándékomat az alattam lévő szomszéddal közöltem,ő azt válaszolta, hogy nem engedi, hogy én az ő telkére állványzatot építtessek arra a rövid időre,
mivel a homlokzatot elcsúfítaná az én szigetelésem.
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen jogszabály alapján tudnám őt jobb belátásra bírni?
Előre is köszönöm a válaszokat,
K Zsolt
Nem az állványhoz kell hozzájárulás, hanem a hőszigeteléshez. Szerintem. (Bár, ha a költségeket teljes egészében magadra vállalod, akkor a nyilatkozat bíróság általi pótlásának helye lehet.)