Kft. - s kérdések

Sziasztok!

Több helyen azt olvastam, hogy KFT alapítása esetén a bejegyzéstől számított 8 napon belül ugye bankszámlát kell nyitni, és azon elhelyezni a törzstőkét? Ez igaz? Melyik jogszabályban van benne?
A másik, hogy igaz az, hogy ha külföldi a cég tulaja, akkor már nem kell kézbesítési megbízott?

Üdv.Segítséget szeretnék kérni.Adott egy kft aminek én voltam az ügyvezetője 2008.-ban,azóta lemondtam a tisztségemről a céggel megszünt minden kapcsolatom.Az APEH kért tőlem a 2008.as időszakra dokumentumokat.tájékoztattam őket a tényekről,majd jött egy idézés hogy tanuként akar meghallgatni.Kérdésem,hogy kérhetem e vagy van e lehetőségem az írásbeli nyilatkozattételre?Köszönöm előre is.

Köszönöm a segítséget.
Voltam a rendőrségen,de nem vettek fel jegyzőkönyvet.
Meg kellett adnom a telefonszámom,és egy speciálisan ilyen ügyekkel foglalkozó nyomozó fog megkeresni.
Idézem a nyomozó hölgyet:
"Én is felvehetném most a jegyzőkönyet,de elég karcos az ügy,ezért inkább tanácsolnám,hogy a nyomozó kolléga felvegye önökkel a kapcsolatot.Sokkal jobban járnak így,mert lehet,hogy én elsiklok olyan információk mellett,amik esetleg a késöbbiekben perdöntő lenne.A kollégának nagyobb a rutinja."
Ez tegnep történt.Azóta várok.....

Kedves laeyer,

kicsit elhamarkodott a véleményed...
még nem derült ki, hogy Szilvia76 elbukta-e a pénzét...
egyéni vállalkozásból kft.-t csinálni nem bűncselekmény...

Kedves Szilvia76,

miért baj neked, hogy más formában folytatja a tevékenységét?

Szilvia!

Ez mindenképp bűncselekmény. Ne várjon vele, jelentse fel sikkasztásért!

Amenniyben szükséges mail-ben a részleteket, ne itt!

Nem ért.

Elküldtem a történetem e-mail-en,remélem odaért,és előre is köszönöm.

És mi lett volna az ő ellenszolgáltatása? Kölcsönként visszafizeti, fizet a nyereségből, vagy mégis mi?

Sziasztok!
Segítséget kérnék, a történetem a következő.Egy egyéni vállalkozót megbíztam egy vendéglátó egység üzemeltetésével,pénzt is adtam hozzá.A szerződésünk amit kötöttünk rövid volt, azt tartalmazza,hogy én mennyi pénzt adtam neki,és csak az üzletre fordíthatja,felém teljes elszámolási kötelezettsége van.Nemrég megtudtam,hogy a tudtom nélkül visszaadta a vállalkozói igazolványát és kft-t alapított a feleségével ugyanebben a vendéglátó egységben.
Akkor én most itt elbuktam a pénzem?
Mit tehetek ez ügyben?Kérném a segítségeteket.
Köszönöm

Szervusztok!

Szeretném kérdezni, hogy egy cég megszűnése költségek nélkül, vagy minimális költségekkel hogyan lehetséges?
A paraméterek:

• a cég formája kft.
• 2 tagy 50-50% tulajdonlással
• az egyik tag az ügyvezető, nem munkaviszonyos
• kötelezettségei nincsenek, nem tartozik senkinek a cég.

A helyzet az, hogy a cég 2 éve nem működik és nem is akarnak vele semmit csinálni.
Azt hallottam, hogy ha a cég ügyvezető nélkül marad, azaz a jelenlegi ügyvezető lemond és nem tudnak új ügyvezetőt választani, akkor a Cégbiróság több lépésben megszüntetni a céget, felszámolóhoz adja, amennyiben az ügyvéd kérvényezi ezt.És nincs költsége, mert hivatalból van és nincs tartozás.

Erről tudna nekem mondani valaki valamit? Aki már csinált ilyet?

Köszönöm szépen előre is a segítséget,

Julcsi

Szervusztok!

Adva van egy KFT, két, 50-50%-os tulajdonrészű tulajdonossal.
Egyik az ügyvezető, határozatlan időre szóló megbízatással, a másik én.

Szóban megegyeztünk, hogy kiválok, megveszi a tulajdonrészem.
Később ezt írásban is megerősítette, de most húzza az időt.
Többszöri kérésem ellenére több mint egy éve nem hajlandó még a
közgyűlést sem összehívni, a kötelező évi egyet sem tartottuk meg.
A céget, annak vagyonát persze közben zavartalanul használja.
Most kicsit alátettem a cégbíróságon, így valószínűleg végre meglesz a közgyűlés.

Kérdésem a következő:
Van e valami lehetőség arra, hogy kezdeményezzem a cég megszüntetését, a vagyon felosztását?
Esetleg az ügyvezető leváltását, vagy bármit, amivel ki tudom mozdítani a holtpontról az ügyet?

Válaszotokat előre is megköszönve:
H. G.

Köszönöm szépen!!

Nem változás ejelentés és nem illetékköteles. Még csak az ügyvédi közreműködés sem kötelező, de ha az ügyvezetőnek nincs legalább minősített biztonságú elektronikus aláírása, akkor mégis csak meg kell bíznia egy ügyvédet.

Sziasztok!

Kérdésem a következő:

A Gt. 117. § (2) szerint a cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni.

Mi ennek a technikája? Ez változásbejegyzésnek minősül, vagy milyen formában kell ezt bejelenteni(elektronikus beadáson belül)?

Kell ezért illetéket vagy költségtérítést fizetni?

Köszönöm előre is!!
Szonya

Nincs mit.

Köszönöm.

1. Csatolni kell. Az e-szignóban az egyéb iratok között ott van.
2. Igen.

Újabb kérdéseket vagyok kénytelen feltenni a Cégbírósághoz benyújtandó okiratokkal kapcsolatban.

1. A Ctv. szerint az ügyvédi aláírásminta a cégbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Ugyanakkor sem a törvény mellékletében, sem az e-szignó eljárásban a csatolandó, illetve az ügyvéd által megvizsgálásra kerülő okiratok között nem szerepel az ügyvédi aláírásminta. Ezt csatolni kell a bejegyzési kérelemhez?
2. Tudom, hogy a tevékenységi körök közül elég a főtevékenységet megjelölni, a többit nem kötelező. (csak az APEH felé). De ha már a társasági szerződésben több tevékenységi kört jelöltek meg, ugyanezen köröket kötelezően meg kell jelölni a bejegyzési kérelem nyomtatványban is?
3. A törvény melléklete szerint csatolni kell az APEH-nyilatkozatot. Ugyanakkor ez az APEH-nyilatkozat részét képezi a bejegyzési kérelem nyomtatványnak.
4. Az ügyvédnek nyilatkozni kell arról, hogy a becsatolt, illetve a kérelem részét nem képező mellékletek törvényességi vizsgálatát elvégezte. Ez a nyilatkozat is részét képezi a formanyomtatványnak.

A 3-4. pont lényegében megjegyzés.

A mielőbbi választ előre is köszönöm.

A szöveg sehogy nem rendelkezik. Szerződésmintás eljárásban kötelező.

Nagyon köszönöm a szíves válaszokat. Még egy dologról kérek tájékoztatást. A cégeljárási tv. szövege, és a mellékletét képező iratminta eltérően rendelkezik arról, hogy a társaságnak kötelező-e, vagy sem E-mail címet megadni.

1. Szerintem arról írass egy külön nyilatkozatot.
2. Szerintem azt nem kell külön telephelyként megadni. Tanácsos emelet, ajtóval.
3. Csak a nevet.

A Kft.-nél kitöltendő szerződésmintával kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést.

1. Nem értem azt, hogy ha a cégeljárási tv. szerint a közlemények honlapon történő közzétételének választása esetén meg kell adni a honlap elérhetőségét, ez miért nem szerepel a szerződésminta kérdései között? A cég E-mail elérhetősége nem azonos a honlap címével. Tehát a honlap választása esetén sem kell megjelölni a cég E-mail címét?
2. A társaság székhelye különbözhet a központi döntéshozatal helyétől. Amennyiben ez a helyzet a központi döntéshozatal helyét meg lehet-e jelölni egyúttal telephelyként, vagy fióktelepként is? A törvényből nekem nem tűnik ki, de a cég székhelyét stb. elegendő utca, házszám szintig megadni, vagy emelet, ajtó is feltétlenül kell?
3. A tevékenységi köröknél ki kell-e írni a négyjegyű kódot, és a hozzátartozó megnevezést, vagy elég csak az egyiket?

A mielőbbi választ előre is köszönöm.

Vagy nem.

Köszi KBS.
Mégis, valszeg akkor a józan paraszti eszemmel van a baj. De.

„"A Gt. - a cégformától, illetve az alapítók számától függően - a létesítő okiratoknak három fajtáját ismeri. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve az egyszemélyes részvénytársaság alapító okirattal, a részvénytársaság - függetlenül attól, hogy zártkörűen vagy nyilvánosan működik-e - alapszabállyal alapítható. A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a Gt. 316. § (4) bekezdése értelmében az egyesülés mint kooperációs társaság társasági szerződéssel hozható létre.”"

Akkor ez azt jelenti, ugye, hogy nincs - nem lehet - olyan gazdasági társaság, amely egyszemélyes és nem alapító okirata, hanem társasági szerződése van.

Ebből kifolyólag akkor a hivatkozott jogszabályhely egy kivitelezhetetlen megengedő szabályt tartalmaz.

„„A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. ””

Vagy talán mégsem volt annyira szórakozott a jogalkotó?!?

„Ahol e törvény I. része és IV. részének XII. fejezete társasági szerződésről tesz említést, azon - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az alapszabály és az alapító okirat is értendő.”

Ennek tükrében akkor a TSZ eltérő rendelkezése mégiscsak vonatkozik az egyéb létesítő okiratokra is, aminek pedig azzala a konzekvenciával is kellene járnia, hogy az egyszemélyes társaság egyetlen tagja állhat mv-ban az önmaga átal tulajdonolt céggel.

Vagy nem???

Alapító okirat nem teheti lehetővé, csak a társasági szerződés - az egyszemélyes kft-nek pedig olyan nincs.
„A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. ”

De józan parasztésszel is belátható, hogy senki nem gyakorolhat munkáltaói jogokat saját maga felett.