@gerbera317
Köszönöm a választ!
Én nem adtam át a Végrehajtónak az ingatlant.
Ha a Vevő kérte a birtokba adást arról én is kellett volna értesítést kapjak. Ha nem jól gondolom, miért nem kapok?
Élhetek végrehajtói kifogással a birtokba adással kapcsolatban? Ha élek, akkor érinti a birtokba adás időpontját?
Birtokba vétel
@csendben
Pontosítsunk: nem az ingatlanod került kifizetésre, hanem a vételárat fizette meg a vevő. A Vht. 154/A. § (1) szerint az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek a vételár (halasztott) megfizetéséig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az adós elköltözik, majd a kulcsokkal beballag a végrehajtóhoz, és azokat átadva nyilatkozza, hogy az ingatlant a végrehajtó a vevő birtokába adhatja, a 154. § (1) szerint. Nem írod, hogy te ennek eleget tettél-e.
Mindenesetre, van egy konkrét határnap, a fizetés időpontja, amikortól számítva 15 napon belül kérhette a vevő a végrehajtót, hogy intézkedjen a kiürítés iránt. Ha történt ilyen, és így történt, akkor a végrehajtó jogszerűen szólít fel téged. Ha viszont nem, akkor a végrehajtó nem folyhat bele az átadásba, hanem azt a vevőnek kell veled leügyeznie.
Tisztelt Fórumozók!
2020.-ban egy nem egyszerű végrehajtási eljárásban elárverezték lakóingatlanomat.
Bírósági határozat alapján, az előírt határidő után, idén januárban kifizetésre került az ingatlanom. A végrehajtót megkerestem, hogy birtokba mikor, hogyan adjam az ingatlant. A Végrehajtó közölte, hogy a Vevő nem jelentkezett még. Én a Végrehajtóval közöltem, hogy az elérhetőségeimet kiadhatja a Vevőnek.
Az ingatlan tulajdonjog változása a földhivatalnál bejegyzésre került.
Történni semmi nem történt azóta, se a Végrehajtó se a Vevő nem keresett.
Mai napon jött a végrehajtótól "Tájékoztató", hogy szeptember 2x-én jelenjek meg a volt ingatlanomnál és adjam birtokba az ingatlant. Ha nem jelenek meg lakatossal felnyittatja és úgy adja birtokba.
A Végrehajtónak milyen szerepe van most? Nem értelmezem jól a törvényt, hogy Neki már semmi köze a birtokba adáshoz?
Tudom, hogy át kell adjam az ingatlant, de szerintem nem ez a módja, Ő már nem küldhet ilyet Nekem.
Vagy tévedek?
Köszönöm, ha kapok választ!
Exért kell mihamarabb lépni,mert addig szerződés nem lesz!
„Megkeresésemre az Eszközkezelő munkatársa segítségéről biztosított, hogy ugyan a víztartozást az előző tulaj halmozta fel, de ezt majd ők rendezik. ”
Remélem, írásos volt az a megkeresés és a "biztosítás" is. Mert a szó elszáll, és én nem nagyon bíznék a hivatalban.
De ha jóhiszeműen felteszzük, hogy tényleg rendezni fogják, abban biztos lehetsz, hogy az nem pár hét lesz... sőt.
Minél hamarabb keresd meg őket.
Köszönöm!
Egyébként nem Eszközkezelő, hanem Vagyonkezelő, sőt, esélyes, hogy az sem, hanem Maradékvagyon-hasznosító. Mármint zrt.
Nem értem,hogy mit nem értesz?
Az eszközkezelős munkatárs világosan elmondta hogy a tartozást ők rendezik.
A Trv levelét továbbitsd nekik hogy a megjelölt összeget sziveskedjenek a megjelölt számlaszámra átutalni.
Ennyi.
Tisztelt Fórumozók!
Árverésen vásároltam egy ingatlant, mely már a tulajdonomba kerültl, birtokbaadás megtörtént.
A következő a helyzet: Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadban a korábbi adósé volt (aki elhunyt). Az örökösök lemondtak, így örökölte a Magyar Állam, aki ellen indult a végrehajtás. A birtokbaadás során az órákat leolvastuk az eszközkezelő munkatársaival (erről jegyzőkönyv is készült). Azonban a közművek átírása során kiderült, hogy az Eszközkezelő nem íratta át a közműveket (villany, víz), így nem hajlandóak velem új szerződést kötni. Megkeresésemre az Eszközkezelő munkatársa segítségéről biztosított, hogy ugyan a víztartozást az előző tulaj halmozta fel, de ezt majd ők rendezik. A mai napon kaptam egy levelet a TRV-től, hogy ők kötnek velem új szerződést, de amig a felhasználási helyen vízdíjtartozás áll fenn, addig nem, legyek szíves kiegyenlíteni a tartozást. Az Eszközkezelőnek nyilván tudomása volt arról, hogy nem iratták át a közműveket, hova tovább az árverést követő 4. napon szűkítőt helyeztek fel, gondolom erről is tudhattak, csak nem tájékoztattak.
A kérdésem arra vonatkozna, hogy ekkor az Eszközkezelőnek la kötelessége rendezni a vízdíjhátralékot vagy nekem?
@H_alex
Csak a bentlakóval történő közvetlen megállapodással. De ez már nem végrehajtási kérdés.
H_alex,
Csengő megnyomása?
Egy módon tudod felgyorsítani : megegyezel a lakókkal és önként kiköltöznek. Akkor nem is kell várni semmire és senkire.
@gerbera,
A rendőri segítséggel tisztában vagyok, illetve a többi ponttal is.
Arra voltam kíváncsi, hogy a vevő hogyan tudja felgyorsítani a birtokba kerülést a végrehajtó várható cselekménye előtt. Van-e olyan cselekmény, amit a vevő is megtehet, mielőtt a végrehajtónak meg kellene várnia a vészhelyzet végét.
Illetve ebben a konkrét esetben, hogyan lehet kideríteni, hogy ki van jelenleg birtokon belül és kivel kell "egyezkedni".
@H_alex!
Dilis ez a fórummotor, úgyhogy újból:
1) A megfelelő időablakban (ld. 154/A. § (10) bek.) kérelmezni kell a végrehajtónál a kiürítést.
2) Ő a kérelemről tájékoztatja az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt (u.o. (11) bek.).
3) Ha a (12) bek. szerinti feltétel fennáll, és éppen nincs hatályban valamilyen (évszakos vagy vészhelyzeti vagy politikai) moratórium, akkor kitűzi az átadás napját, amiről az adóst is értesíti (aki rendszerint tudomást sem vesz a kitűzésről).
4) A kitűzött időpontban megjelenik az ingatlannál, és a 182. §-ban foglaltak szerint eltávolít az ingatlanból mindent és mindenkit, és átadja azt a vevőnek. Feltéve persze, hogy utóbbi egyáltalán megjelent a a helyszínen. Jegyezzük meg, hogy a lejjebb említett rendőri segítségen nem tevőleges segítséget kell érteni, hanem szükség esetén sor kerülhet olyan (testi) kényszer alkalmazására, amire a végrehajtó nem jogosult, ellenben a rendőr már igen; tehát a rendőr az ilyen eljárásban a Vht. 5. § (3) bek. szerinti feladatot ellátva biztosítja a kiürítés foganatosításában részt vevő személyek testi épségét és biztonságát.
@H_alex!
1) A megfelelő időablakban (ld. 154/A. § (10) bek.) kérelmezni kell a végrehajtónál a kiürítést.
2) Ő a kérelemről tájékoztatja az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt (u.o. (11) bek.).
3) Ha a (12) bek. szerinti feltétel fennáll, és éppen nincs hatályban valamilyen (évszakos vagy vészhelyzeti vagy politikai) moratórium, akkor kitűzi az átadás napját, amiről az adóst is értesíti (aki rendszerint tudomást sem vesz a kitűzésről).
- A kitűzött időpontban megjelenik az ingatlannál, és a 182. §-ban foglaltak szerint eltávolít az ingatlanból mindent és mindenkit, és átadja azt a vevőnek. Feltéve persze, hogy utóbbi egyáltalán megjelent a a helyszínen. Jegyezzük meg, hogy a lejjebb említett rendőri segítségen nem tevőleges segítséget kell érteni, hanem szükség esetén sor kerülhet olyan (testi) kényszer alkalmazására, amire a végrehajtó nem jogosult, ellenben a rendőr már igen; tehát a rendőr az ilyen eljárásban a Vht. 5. § (3) bek. szerinti feladatot ellátva biztosítja a kiürítés foganatosításában részt vevő személyek testi épségét és biztonságát.
@majordomus,
2-en biztos ott laknak. A maradék 4-ről csak annyit tudok, hogy be vannak jelentkezve. A villanyóra birtokon belül van, még az ő nevükön.
Megnézed időnként a villanyóra állását,van e fogyasztás?
A végrehajtó rendőri segitséggel érkezik......
@drbjozsef,
Azt sajnos nehéz kívülről kideríteni, hogy életszerűen ott laknak-e. Van erre bevált megoldás?
@gerbera,
A 'kirakás' az milyen eljárást takar? Milyen lépések előzik meg, hogy ténylegesen üres lesz az ingatlan?
H_alex,
Bejelentkezve? Az nem számít. Ott is laknak? Tudod, a valóságban, igaziból, életvitelszerűen, ténylegesen.
Az adós jogán az ingatlanban tartózkodó személyt ugyanazon a jogon rakja ki a végrehajtó, mint magát az adóst.
Hogy milyen eszközzel? Hát szó szerint: kirakja. Mi nem érthető ebben?
Üdv!
Amennyiben a megvett ingatlanban a korábbi tulajdonosokon kívül (adósok) több személy van bejelentkezve, akkor jól sejtem hogy ők is birtokon belül vannak?
Kitől érdemes ilyenkor használati díjat kérni, az eredeti két tulajdonostól (mivel ők engedték a másik X személyt bejelentkezni), vagy mindenki mástól is? Más szóval, az egész használati díjat a két korábbi tulajdonosra érdemes ilyenkor osztani, vagy mindenki másra, aki még birtokon belül van?
Egyre inkább úgy sejtem, hogy a végrehajtó foganatosítását kell megvárnom, de azért kíváncsi vagyok, hogy a nálam okosabbak hogyan próbálnák kitessékelni a jelenlegi lakókat. Hogyan oldja meg ezt majd a végrehajtó, milyen eszközök állnak a rendelkezésére?
Köszönöm.
Egyetértünk.
Ha valahol, itt biztos önkényeskednék, lényegében nem sérti senkinek az érdekét.
Nem tudom elképzelni, hogy az MNV hepciáskodna vele - más meg nem is teheti.
„Ha az elhunyt tulajdonosnak tartozásai voltak a lakásán, már végrehajtás alatt is volt, és azt minden örökös visszautasította, így az MNV-hez került, de a vh attól meg ment tovább... nem?”
99%-ban a gyakorlatban, a végrehajtás elrendelése előtt már a Magyar Állam lesz a jogutód, így a végrehajtható okiratot is így állítják ki, így kerül foganatosításra. Én inkább ezt tapasztalom.
„Miből következik, hogy nem lakóingatlan? Nem értem.”
Sehonnan, ebbe belekavarodtam tegnap, túl sok információt próbálok magamba szívni a világból, néha elkalandozom.... Ettől függetlenül a kérdezőnek , árverezőnek könnyebb dolga van ilyen szituban. Mondom, én csak azt furcsállom, hogy nincs kulcsa az MNV-nek, mert Kari állásfoglalás volt arról, hogy a hirdetményen fel kell tüntetni az időpontot, amikor az MNV Zrt. által biztosítva , megtekinthető az ingatlan az érdeklődők számára. Még nem találkoztam olyannal, hogy ezt ne tennék meg.
Miből következik, hogy nem lakóingatlan? Nem értem.
Ha az elhunyt tulajdonosnak tartozásai voltak a lakásán, már végrehajtás alatt is volt, és azt minden örökös visszautasította, így az MNV-hez került, de a vh attól meg ment tovább... nem?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02