Majordomus
2022.03.03. 08:12
Kérni kérheted...
Birtokba vétel
napleon
#
2022.03.03. 07:23
2022. Január elején vásároltam egy ingatlant, ami a Magyar Állam tulajdonában állt, és beköltözhetően (évek óta nem lakják, az előző tulajdonosok elhunytak) került értékesítésre az árverés során. Azóta jogerős az árverési jegyzőkönyv, és már a Földhivatal is bejegyzett új tulajdonosként.
Kértem az illetékes végrehajtót, hogy adja birtokba az ingatlant. Hivatkozva a veszélyhelyzetre, azt mondták, hogy ők leghamarabb júliusban adják birtokba, ha hamarabb kérem, akkor forduljak a Magyar Államhoz. Meg is kerestem az Nemzeti Vagyonkezelőnél az illetékest, de arra hivatkozott, hogy ők nem rendelkeznek az ingatlan kulcsaival, ezért a birtokba adásról az árverési jegyzőkönyv készítése után 30 nappal az illetékes Végrehajtó gondoskodik.
Jelen helyzetben, hogy az ingatlan üres és a Magyar Állam volt a tulajdonos, illetve beköltözhetően került árverésre, jogerős az árverési jegyzőkönyv is, kérhetem az illetékes Végrehajtót, hogy adja birtokba most, és ne várja meg a veszélyhelyzet végét, mert az jelen esetben figyelmen kívül hagyható? Tekintettel arra, hogy nem kell helyszínen intézkedni, csak a birtokba adásról kell jegyzőkönyvet készíteni.
gerbera317
#
2022.02.22. 11:40
Ennek az az oka, hogy amíg a végrehajtónál minden ügyintéző tudja, hogy mely intézkedésnél kiknek kell lenniük a címzettnek (például a letiltást a munkáltatónak is meg kell küldeni), addig a bírósági ügyintézők (leírók, lajstromirodások) ezeket nem tudják. Nekik a bíró/titkár írja oda, hogy kiknek kell megküldeni, és ha valakit véletlenül kifelejt a listából, az egyszerűen nem kap, még reklamálásra sem, mert a "titkár nem írta oda".
papinianus88
#
2022.02.22. 11:11
Sőt még a hatósági átutalási megbízással szemben előterjesztett igényperről sem kap semmit a végrehajtó.... utána a pernyertes, harmadik fél pedig falhoz vágná a szemét végrehajtót, hogy nemcsak lemerte "inkasszózni" a számláját, de nem is akarja kiutalni időben... mintha a végrehajtót nem érintené. Ugyanez sokszor előfordul végrehajtási lap visszavonásával kapcsolatosan. Közjegyzők. A végrehajtónak nyilván meg kellene küldeni, hiszen fellebbezéssel miért ne élhetne? (megszüntetésnél nem szükséges, ott nem fellebbezhet, értelemszerűen.)
gerbera317
#
2022.02.22. 10:46
„biztos van olyan eset...nem?”
Persze, hogy van. Sőt, csak olyan van, feltéve, hogy van. Kicsit érthetőbben: a végrehajtási kifogás kizárólag és csakis a végrehajtónak a végrehajtási eljárás valamely szabályát sértő intézkedése ellen irányulhat, és értelemszerű, hogy az annak helyt adó határozat a végrehajtót marasztalja. Ha a kifogás - kivételesen - ténylegesen is a végrehajtó konkrétan megjelölt intézkedése ellen irányul, akkor a határozatnak - akármi is legyen az érdemben - a végrehajtó is címzettje.
Csakhogy tudjuk, hogy a végrehajtási kifogásoknál tízből kilenc (vagy inkább: húszból tizenkilenc) - tartalmát tekintve - nem végrehajtási kifogás, hanem valami más: fmh. elleni rendkívüli ellentmondás (Fmhtv. 32. §); fmh. kézbesítési kifogása (Pp. 138. §); végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem (Vht. 211. §); követelés összegének vagy jogalapjának vitatása, elévülésre hivatkozás (41. §); végrehajtás megszüntetése iránti kérelem csak úgy, mert miértisne (55. §) vagy megszüntetés iránti kérelem más határozatra hivatkozással (56. §); felfüggesztés iránti kérelem (48. §); vagy csak simán "adjunk be valamit, hátha lesz valami" látszatkifogás, konkrét sérelem nélkül; vagy más szerv (bíróság, rendőrség, közigazgatási hatóság, földhivatal, okmányiroda, gyámhivatal, bank, közös képviselő, tévé, rádió mosógép) eljárását kifogásolják. Vagy nem eljárási szabálytalanság történt (pl. nem érhető el telefonon a végrehajtó -> kari panasz). Megjegyzendő, hogy ezek jó részét jogvégzett emberek követik el, de minimum azok buzdítják az elkövetőt az elkövetésre. Ja.
Nos, az ilyeneket elutasító végzéseket nemigen küldi meg a bíróság a végrehajtónak, hanem már csak a jogerősítő végzést, vagy a jogerősítő záradékkal ellátott eredeti határozatot. És hát az árverés ellen előterjesztett kifogások is éppen ilyenek, és éppen ezen bukik (bukhat) meg az árverési vevő.
drbjozsef
#
2022.02.22. 10:05
gerbera317,
Egy ilyen kifogás elbírálásánál a végrehajtó sem "fél"? Neki nem kellene megküldeni az eredeti határozatot? A végrehajtó nem is fellebezhet? (mondjuk nem tudom, mi alapján, de miért ne, biztos van olyan eset...nem?)
gerbera317
#
2022.02.22. 08:27
„Miért nem ír a vevő egy levelet a végrehajtónak, amiben kéri, hogy a határozat meghozataláról a végrehajtó őt értesítse?”
Az a nagy helyzet, hogy a végrehajtó is csak egy utólag, jóval a jogerőre emelkedést követően megküldött, jogerősítő végzésből tudja meg, hogy a kifogást jogerősen elbírálták. Tehát gyakran még a végrehajtónak sincs lehetősége a jogorvoslatra, mert csak akkor szerez tudomást a kifogás elbírálásáról, amikor az már jogerős.
drbjozsef
#
2022.02.22. 08:15
Nem magával a 15 nappal. Az mindenre is elég, van akinek a mindenség létrehozásához kétszer is.
Hanem azzal kellene, hogy MIKOR indul az a 15 nap. Akkor, amikor az árverési vevő tudomást szerez a jogerős ítéletről.
Ahogy minden más, normális ügymenetnél is. Hagyaték, fizetési meghagyás, polgári per, mittudomén. Minden határidő a kézhezvételtől számít. Értelemszerűen. Vajon itt miért nem....?
papinianus88
#
2022.02.22. 07:47
„„lehet-e akár az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már megkérni a birtokba adást?”
Lehet. De ha később eljön az ideje, és valaki nem kéri, arra a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".”
Sőt, egy foggal-körömmel a kuckóhoz ragaszkodó adós - és ügyvédje -, a birtokbaadás időpontjának tájékoztatásáról történő tudomásszerzést követően előterjeszti a végrehajtási kifogást. Mivel észleli, hogy az árverési jkv tartalmazza a birtokbaadási kérelmet, ami idő előtti. Kétsége ne legyen senkinek, hogy a gyakorlatban sokszor idő előtti a kérelem ( életszerűbb is lenne, a megszorító 15 nap helyett)., azonban a foganatosító bíróság helyt fog adni a kötelezett kifogásának. Aztán majd próbálkozhat a kedves vevő meghatározott cselekménnyel.
A gyakorlatban amúgy előfordul, hogy a vevő megkapja a végrehajtótól a tájékoztatást, hogy jogerőssé vált a kifogás. Amint átveszi a levelet, ügyfélfogadási időben jegyzőkönyvbe is mondhatja. És egy valamire való végrehajtó tértivevényes levéllel küldi ki ezt a tájékoztatást, véleményem szerint nem 1-2 napja van ilyenkor a vevőnek reagálni. Ettől függetlenül ez nem végrehajtói kötelezettség. Szvsz. a vékony 15 napos határidővel kellene valamit kezdeni.
drbjozsef
#
2022.02.22. 05:44
Az a baj, hogy hiába írsz egy ilyen kérelmet, annak teljesítése a két hónaptól a négy évig kb. bármikor bekövetkezhet, nem tart fejben ilyesmiket a végrehajtó.
Az lenne inkább a megoldás, hogy ha egy bírósági eljárás véget ér, automatikusan értesíti az árverési vevőt. De még ez is kevés lehet, hiszen mire kiküldi a levelet, ha egyből megérkezik, akkor is 1-2 napja esetleg marad a vevőnek gyorsan kérelmeket összeütni. És akkor még jóindulatú voltam a magyar postával...
Az igazi az lenne, amit gerbera is írt, hogy eleve "fél" legyen a vevő is, sőt, szabály kellene rá, hogy automatikusan ő is értesítve legyen a határozatokról, és természetesen a kézheztvételtől induljon a 15 nap.
osztap
#
2022.02.21. 22:59
Miért nem ír a vevő egy levelet a végrehajtónak, amiben kéri, hogy a határozat meghozataláról a végrehajtó őt értesítse? Azért, hogy annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tudja kérni a birtokbaadást, mert a bíróság a határozatról/annak jogerőre emelkedéséről a vevőt nem értesíti. (Azért gondoltam a határozatra, és nem annak jogerőre emelkedésére, mint az értesítési pontra, mert az utóbbinál jó eséllyel kifutna a vevő az időből mire a végrehajtótól eljut a vevőig az értesítő levél.)
Ha a végrehajtó ezután nem értesíti, akkor lehetne esélye egy végrehajtási kifogásnak a vevő részéről?
drbjozsef
#
2022.02.21. 21:16
„ jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig.”
Erről beszélünk, nem? Én legalábbis... :)
A jogorvoslat tarthat hónapokig, akár évekig, hogy mikor zárul le jogerősen, az árverési vevőnek legfeljebb akkor van esélye megtudni, ha hetente érdeklődik a végrehajtónál. Nem lenne népszerű, gondolom...
Ha random kérdez, mondjuk 3 hónap múlva (6 hónap múlva, 15 hónap múlva), akkor a válasz lehet az, hogy "ja, az már egy hónapja lezárult jogerősen, a határidőből kifutott kedves vevő, há' mér' nem kérte időben? Ó, nem tudta? Kár. Van ez így."
Vagy te nem erre gondoltál?
gerbera317
#
2022.02.21. 21:10
@drbj ???
drbjozsef
#
2022.02.21. 18:28
Miután vagy három hónappal eltelt a határidő, mert az árverési vevővel senki nem közli, hogy a bíróság ítéletet hozott, és már rég jogerőssé is vált, és „ a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".”, akkor valszeg az árverési vevő kacaja nem lesz teljesen őszinte...
Szomorú örökös
#
2022.02.21. 16:00
drbjozsef
„olyan messze van, mint Makó Medinától”
Valóban, éppen 200 km-re. Medina ugyanis Szekszárdtól nem messzire van. :-D
gerbera317
#
2022.02.21. 14:11
„lehet-e akár az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már megkérni a birtokba adást?”
Lehet. De ha később eljön az ideje, és valaki nem kéri, arra a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".
drbjozsef
#
2022.02.21. 11:49
Értem, tehát ez a passzus - tekintve legalábbis a mostani bírósági gyakorlatot - az "életszerű"-től olyan messze van, mint Makó Medinától...
H_alex
#
2022.02.21. 11:49
@gerbera,
„amíg közülük a legutolsó teljesülttől eltelik 15 nap.”
Ezt sem feltétlenül olvasom ki a bekezdésből, mert ott van a "HA" a mondatban.
Ha a jogorvoslati eljárás hamarabb végződik, mint a fizetési határidő (ami logikus is, hiszen akkor szólítja fel a vevőt a végrehajtó, ha van miért fizetni), akkor az értelmezésem szerint a "HA" máris csak erre szűkíti a határidőt, hiába van a felsorolásban a fizetési határidő is, ami később esedékes.
Ismét azt mondom, hogy ha jogban jártasabb emberként azt mondod, hogy ez a bekezdés egyértelműen kimondja, hogy a felsoroltak közül a legkésőbbi időpont érvényes, akkor elhiszem, csak ugye nem egyértelmű.
Más szemszögből megközelítve: van-e olyan része a paragrafusnak, ami kifejezetten 15 napos ablakot ad, vagy csupán a végső határidőt szabja meg? Tehát pl. lehet-e akár az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már megkérni a birtokba adást? (igen, tudom mindent lehet, de szabályos is)
gerbera317
#
2022.02.21. 10:12
Azt nem mondtam, hogy jó. Soha nem értettem egyet azzal, hogy az árverés ellen előterjesztett jogorvoslati eljárásból a bíróság kizárja az árverési vevőt, miközben a jogi érdeke egyértelműen fennáll. Gyanítom, hogy még soha egyetlen vevő sem próbálta érvényesíteni a jogi érdekét, legfeljebb csak odáig, hogy telefonon elhajtották őket.
drbjozsef
#
2022.02.21. 09:53
„Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire a jogvesztő határidő lejártát követően szerez csak tudomást arról, hogy a jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött.”
Most vagy én értelek félre, de ha jól értelek, ez szerinted egy kifejezetten életszerű, jogszerű, hasznos, értelmes megoldás? Miért más dolog? Nincs esélyed a paragrafus szerinti 15 napig kérni a kiűrítést. Ez miért jó?
gerbera317
#
2022.02.21. 09:29
@H_Alex
Ahol a a feltételek felsorolásában vessző áll, ott neked kell valamilyen logikai operátort odatenned. Namármost próbáld meg itt a vesszőket ÉS-sel helyettesíteni. Ne is erőltesd, elárulom: csak a logikai VAGY-nak van itt értelme.
Tehát az adósnak (és a vele lakóknak) ki kell költözniük főszabály szerint az árveréstől számított 30. napig, VAGY ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, VAGY jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig. Ezek a VAGY-ok a főszabály vagy az előző feltétel szerinti határidőt tologatják egyre tovább, de legkésőbb addig, amíg közülük a legutolsó teljesülttől eltelik 15 nap. És akkor nyilik meg 15 napra a vevő joga a kiürítési kérelem előterjesztésére.
Majordomus
#
2022.02.20. 12:14
A jogi bükkfanyelvhez néha kell magyar forditás....
H_alex
#
2022.02.20. 11:11
„Az (1) bekezdés feltételei logikai vagy-gyal vannak összekötve. ”
Én egy darab "vagy"-ot se találtam a bekezdésben, csak "ha"-t.
Ha azt akartad mondani (nálam jogképzettebbként), hogy a vessző mindig "vagy"-ot jelent, akkor persze elhiszem, de légyszi érthetőbben fogalmazz.
H_alex
#
2022.02.20. 09:00
„Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire”
Pont erre írtam, hogy nem tartalmaz életszerű megoldást, ezért kérdeztem hogy a valóságban ez hogyan működik.
gerbera317
#
2022.02.19. 17:02
„nem minden kombinációra tartalmaz életszerű megoldást”
Pedig de. Az egy másik dolog, hogy a vevő többnyire a jogvesztő határidő lejártát követően szerez csak tudomást arról, hogy a jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött.
Az (1) bekezdés feltételei logikai vagy-gyal vannak összekötve. Nehogymá' ne tudd értelmezni!
