Végrehajtási jogi fórum


végrehajtó1 # 2010.03.18. 13:20

Az lenne a kérdésem hogy beterheltethetem a tartozásomat a részemre”?

Mit akarsz?

nandy # 2010.03.18. 12:23

Lümier:
Két lehetőséged van.

  1. Kéred a bíróságtól a vh. mentességet az autóra. Neked kell bizonyítanod, hogy a törvényi feltételek fennállnak, lehetőség szerint szerezz be minden iratot, mely alátámasztja az állításodat. Akár a jegyzőtől, kezelőorvostól is kérhetsz papírt, hogy a beteg szállításához szükséges az autó, szociálisan rászorulók vagytok stb... De még így sem biztos, hogy kaptok mentességet.
  2. Beszélsz a vh. kérővel, és őt kéred meg, hogy mentesítse az autódat a végrehajtás alól. Erre leginkább akkor lehet halvány esélyed, ha van más végrehajtható vagyontárgyad, ami lehetőleg nem a lakhatásod céljára szolgáló lakóingatlan.
Lolly79 # 2010.03.18. 11:25

Tisztelt Fórumozók!
A segítségeteket szeretném kérni!
Tegnap kaptam a Városi bíróségtól egy levelet egy évekkel ezelötti tartozásom behajtásáról.
Évekkel ezelött elszöktem férjemtől és 200 km.el messzebb kezdtem új életet.
Próbáltam felvenni a kapcsolatot a céggel akiknek tartoztam de hiába.Úgy tudtam férjem fizeti a törlesztést.
Jelenleg a volt férjemmel közös házunk árverés alatt van amibe bevetettem a saját részemet hogy minél elöbb el lehessen árverezni de az én részem adóság mentes.
Az lenne a kérdésem hogy beterheltethetem a tartozásomat a részemre?
Nem tudom egyben kifizetni ez lenne az egyetlen megoldás hogy a tartozást rendezzem.
Válaszotokat előre is köszönöm.

Lümier # 2010.03.18. 07:56

Köszönöm a segítséget!
Arról tudsz-e, hogy ha tartós beteg valaki, abban az esetben lehet-e mentes a gépjárműve a foglalás alól? Szüksége van pl. az orvoshoz járás miatt az autójára, mert nem megoldott számára a tömegközlekedés a betegsége miatt. Van-e a jegyzőnek jogosultsága kiállítani egy ilyen igazolást és van-e erre valami jogszabály - ha igen, melyik?

végrehajtó1 # 2010.03.17. 17:46

Lümier

Pl: Taxis,fuvarozó stb

vagy:

az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 307. §-a (2) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A bírósági végrehajtás során a természetes személy adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű akkor mentes a foglalás alól, ha a becsértéke nem éri el

  1. motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot;
  2. személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot;
  3. autóbusz esetén a 3,5 millió Ft-ot;
  4. tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft-ot;
  5. nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot.

2. § Ha a végrehajtás során a gépjármű értékesítésre kerül, a befolyt vételárból az 1. §-ban foglalt összeg - a Vht. 170/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - az adóst illeti meg.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

végrehajtó1 # 2010.03.17. 14:50

kzsoliAz elévüléssel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem,hogy azt olvasom újra indul minden végrehajtói cselekménnyel az elévülés.De meddig? Az igaz hogy igy ismax. 10 évig?
Ez a 10 év nem arra vonatkozik.

Lümier # 2010.03.17. 14:16

Szia végrehajtó1!
Szeretném megtudni, hogy lehet a végrehajtás alól mentes egy gépjármű? Van-e arra lehetőség, hogy valaki (illetékes jegyző?) ad egy igazolást az adósnak arról, hogy szüksége van a gépjárműre a munkavégzéséhez, v. a munkába járásához?
Előre is köszi!

nandy # 2010.03.17. 10:18

Nincs maximum, a végtelenségig el lehet húzni az elévülést.

kzsoli # 2010.03.17. 09:54

Az elévüléssel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem,hogy azt olvasom újra indul minden végrehajtói cselekménnyel az elévülés.De meddig? Az igaz hogy igy ismax. 10 évig?

eSZeM # 2010.03.16. 20:34

Kedves Obudafan, köszönöm a jogszabályi leírást.
Én azért pontosítanék...

Magánszemély végrehajtást kérőről van szó, a bennlakó pedig nem önkényes, csupán jogcím nélküli.

Ha jól értelmezem, akkor jogerős ítélet ellenére még mindíg kérhet 90 nap halasztást, illetve december 1-és március 1. között nem végrehajtható.
Az ingóságok elhelyezéséről és legalább 30 napos tárolásáról a jogosultnak kell gondoskodni, ha a kötelezett erre nem hajlandó.

Vagyis ezen körülmények figyelembevétele mellett a végrehajtó símán kipakolja?

ObudaFan # 2010.03.16. 20:00

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

181. § A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.Kiürítése lakásnak|3Lakásügyben hozott határozat végrehajtása
181/A. § (1) Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a 147. § (3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére - a végrehajtható okiratban - megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki.812
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 15 napon belül terjesztheti elő.
(3) A határidő meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.

Ingóság elhelyezése lakás kiürítése során

(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.338
(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.
(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

  1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
  2. a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
  3. a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183. § (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni

  1. a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,
  2. az ingatlan pontos címét,
  3. az ingatlan tulajdonosának adatait,
  4. a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
  5. a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
  6. a kért intézkedést [183. § (1) bek.],
  7. annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak - a kötelezett költségére és veszélyére történő - elhelyezéséről gondoskodik.

(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.
(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
(7) A végrehajtó szükség esetén - a rendőrség közreműködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.
(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
183/A. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás- és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.
184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.

eSZeM # 2010.03.16. 19:52

Kedves Végrehajtó1!

Légyszíves nekem röviden leírni, hogy jogerős bírósági végzéssel a kezünkben hogyan tudunk egy jogcím nélküli lakáshasználót kitenni a lakásból.
Addig eljutottam, hogy végrehajtót kell megbízni az üggyel, kifizetni a megfelelő előleget...de hogyan néz ez ki a gyakorlatban?

Előre is köszönöm.

Ronesz # 2010.03.16. 19:31

Köszönöm Végrehajtó 1.

vigyorex # 2010.03.16. 18:17

végrehajtó1 2010.03.16. 16:53

Köszönöm a gyors választ.
Utólag,nyugodtabban,logikus.

végrehajtó1 # 2010.03.16. 18:04

Szerintem várjuk meg a bíróság döntését.Addig úgy sem történik semmi.

Ronesz # 2010.03.16. 17:19

Az adós ezen kifogásra fordulhat a bíróságoz hogy ne helyezzék vissza a vh.jogot a jelzálogos ingatlanra?

végrehajtó1 # 2010.03.16. 16:08

E törvényi keretek között a vh kérő határozhatja meg hogy miből kéri a követelése végrehajtását.

De mivel vh kifogás van benn majd a bíróság dönt ez ügyben...

Ronesz # 2010.03.16. 16:02

Üdv.Érdeklődön megoldással kapcsolatban.Magán jellegű a tartozás,a végrehajtó az ingatlant is terhelte,de hogy az adós az ingatlanon lévő jelzálog miatt ne kerüljön szerződésfelbontási helyzetbe,egy másik ingatlanra tette át a vh.jogot adós helyzetét mérlegelve,mely bőven fedezi a tartozás összegét.Jött a vh.kérő,kifogást nyújott be a bíróságra, mondván nincs mérlegelési joga a végrehajtónak,azonnal a másik ingatlanra helyezze vissza a jogot,különben vhkamarához fordulnak.Fizetési hajlandóság részletben megállapítható.Az adós most mit tehet??(A rosszindulat egyértelműen vh kérő részéről megállapítható,valószínűleg az ingatlan kell neki)

végrehajtó1 # 2010.03.16. 15:53

vigyorex

gondom ott van,hogy a cég emberei szerint törvényileg engedélyezett,hogy amennyiben nem tudják behajtani rajta,akkor bármit elvihetnek a lakásból,akár én ingóságaimat is.

Jó is lenne.Sőt ha rajtad nem tudják bevasalni akkor az és ingóságaimat is elvihetik...:)

Ne dőlj be nekik.Semmihez nincs joguk.Nem hogy elvinni méga lakásba beklépni sinvücs joguk,kivéve ha beengeded.

Ez igaz vagy nem?Ha igen akkor melyik az a törvény amelyik ezt a dolgot taglalja?Hol tudok utána olvasni?
Hogyan nevezzem ezt a törvényt?

Mivel ilyen tv. nincs ezért nem tudom megnevezni...

végrehajtó1 # 2010.03.16. 15:49

x0x0

Gyerektartás végrehajtását vissza lehet vonni?
Beleszámít-e a tartozásba, amit az apa nem a végrehajtónak hanem az anyának fizet? Vagy ilyenkor mindet a végrehajtó felé kell fizetni?

Igen .

Célszerü volna a vh felé.De ha az anyának fizetett és dokumentálni tudja végső soron a vh korlátozása iránti pert is kezdeményezhet.

vigyorex # 2010.03.16. 15:34

Tiszteletem,
bocs ha már volt ilyen esettel foglalkozva,de annyira ideges vagyok ,hogy nincs türelmem visszakeresni.

Ma megjelent nálunk egy követelés és végrehajtás kezelő cég képviselete.A testvérem évek alatt tartozást halmozott fel,és próbálják behajtani.Ez még rendben is van.Önk.lakásunk van, ide van bejelentve de évekig nem lakott itt,s nem lakik itthon bő fél éve ismét.
A gondom ott van,hogy a cég emberei szerint törvényileg engedélyezett,hogy amennyiben nem tudják behajtani rajta,akkor bármit elvihetnek a lakásból,akár én ingóságaimat is.

Ez igaz vagy nem?Ha igen akkor melyik az a törvény amelyik ezt a dolgot taglalja?Hol tudok utána olvasni?
Hogyan nevezzem ezt a törvényt?
Nem tudok min elindulni..
Hogyan lehet kivédeni?Már ha ki lehet...Hisz elvileg felnőtt ember,nem tartozunk felelősséggel a tetteiért...

ingatlanok # 2010.03.16. 09:26

Köszönöm cunami a választ!
Ezt az sem befolyásolja, hogy az ingatlan hitelre lett véve, s a volt férj adóstársként szerepel még mindig? Az ingatlan viszont a volt feleség nevén van.

x0x0 # 2010.03.16. 07:57

Tisztelt Szakértők!

Gyerektartás végrehajtását vissza lehet vonni?
Beleszámít-e a tartozásba, amit az apa nem a végrehajtónak hanem az anyának fizet? Vagy ilyenkor mindet a végrehajtó felé kell fizetni?
Előre is köszönöm a segítséget

cunami # 2010.03.14. 05:43

Jó Reggelt!

ingatlanok! Lehetett közös az ingatlan de mint írtad a vagyonközösség megszűnt ezért a vagyonmegosztás megtörtént az ingatlan az övé lett /mert lehet, hogy a vagyonmegosztás során a férjé lett egy nagyértékű autó, berendezési tárgyak, nagyértékű festmény stb./

Ugy gondolom, hogy az ingatlan nincs veszélyben... (gondolj bele, hogy az ingatlan most is szabadon adható-vehető hitelezhető korlátozások nélkül)

ingatlanok # 2010.03.14. 04:46

Kedves cunami!

Egy ingatlan volt a nevükön, mely a válás után a feleség nevére került. Ez nincs veszélyben?