Végrehajtási jogi fórum

drbjozsef, KBS Köszönöm szépen.

Tisztelt Fórumozók!

Nem befizetett vételár miatt sikertelen árverés esetén, ha az elveszített árverési előleg több, mint a végrehajtás összes költsége, a végrehajtás költségein felüli rész kit illet?

A Vht. a 132/G. § (7) bek. alapján rendelkezik a kérdésemben. Ebből úgy ítéltem, hogy úgy kell felosztani az elveszített előleget, mint a végrehajtás során befolyt összeget. Tehát a végrehajtás kielégítéséhez szükséges összegen felüli rész az adóst illeti.

Ezzel szemben a végrehajtó, Pp. és Ptk. rendelkezésekre hivatkozva (sajnos nem nevezte meg őket), arról tájékoztatott, hogy az adósnak az elveszített előlegből nem járhat vissza pénz, a végrehajtás után még fennmaradó rész az államot illeti.

Tudnátok benne segíteni, milyen rendelkezésekre gondolhatott a végrehajtó?

Válaszotokat előre köszönöm.

„Pp. és Ptk. rendelkezésekre hivatkozva (sajnos nem nevezte meg őket”
Hát akkor nevezze meg őket. Mindkét jogszabály tartalmaz annyi rendelkezést, hogy illő legyen megnevezni a konkrétumokat.
„az elveszített árverési előleg több, mint a végrehajtás összes költsége”
Itt pedig nem ártana tisztázni, hogy mi fedez micsodát. Az "összes költség" nem azonos az összes követeléssel.
Egyébként, ha az elvesztett előleg minden követelést fedez, akkor a különbözet az adóst illeti, éppen a 137/G. § szerint. A Pp. mögöttes használata csak akkor szükséges, ha valamit a Vht. nem szabályoz. Márpedig ezt éppen szabályozza.
Mondjuk, az adós ilymódon történő gazdagodása a káronszerzéssel rokon, de közelebbről nem definiált eset, és amíg a jogalkotó nem változtat a 137/G-n, addig teljesen jogszerű.

Az a 132/G. § (7) egy eléggé speciális rendelkezés. Ingóárverésről szól, méghozzá másodikról, amely azért vált szükségesség, mert az első nyertese nem fizetett.

A Vht. 132/G § (7) bekezdésének utolsó fordulata a releváns:
Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Mivel úgy rendelkezik a jogalkotó, hogy a vételár megfizetését elmulasztó árverező az előlegét elveszíti (nincs kimentés, ha nem teljesít), a végrehajtás során befolyt összeget növeli, amennyiben ez az összeg fedezi az összes tartozást, a fennmaradó különbözet az adóst illeti. Lehet erről vitatkozni, hogy mennyire ésszerű, esetleg bírósági letétbe kellene helyezni stb., de a tételes jog alapján így kell eljárni. Nyilván nemcsak ingónál, hanem ingatlannál is a Vht. 142. §-a szerint.

Biztos igazad van. De miért is "nyilván"? Tudsz legalább egy utaló szabályt? Vagy csak puszta analógia? (Ha az utóbbi, az egyáltalán nem nyilvánvaló.)

KBS: ezzel zártam: Vht 142...

Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A 2021-es HVG-Oracos Kommentár is kifejti, hogy a Vht. 142. §-nál az Ingóárverés alcím alatt szabályozott eseteket a jogalkotó nem emelte be újra a normaszövegbe, csak az utaló szabály helyezte el. Ilyen példa konkrétan a Vht. 132/G. § (7) bekezdése, amely az árverési vételár-különbözetet meg nem fizető árverezővel szembeni jogkövetkezményeket szabályozza.

„KBS: ezzel zártam: Vht 142...”
Köszönöm!

Szívesen! Kíváncsi vagyok a kérdező hivatkozására mit fog megjelölni a végrehajtó, mire alapította, hogy az államot illeti... Tarapara, várjuk a fejleményeket.

Tisztelt Szakértők!
Az ingatlan 1/2 része már az enyém 4 éve. Tegnap megjelent árverési hirdetmény a ingatlan másik 1/2 részéről, (1/4+1/4)
Az árverési adatlapon mit jelent az, hogy az adósnak nem kell kiköltözni egy sikeres árverésnél? Rajtam kívül a másik két társtulajdonos ellen folyik az ingatlanárverés.

Tulajdoni hányad: 1/4+1/4
________________________________________
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
________________________________________
Beköltözhető: nem
________________________________________
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: adós, társtulajdonos
________________________________________

Valószínűleg haszonélvezet is van az ingatlanon.

Laci6711,

Azt jelenti, hogy megfelel a Vht. 141. § (3) valamelyik esetének. A lakottan árverezett ingatlanokat a végrehajtó nem üríti ki. Hogy melyik esetnek felel meg, azt a végrehajtó tudja megmondani. Kérdezd meg tőle!
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ha úgy gondolod, a végrehajtó tévesen állapította meg a lakottságot, végrehajtási kifogást adhatsz be. Érdemes sietni...

Egyébként, ha beköltözhetően hirdetik, akkor a becsérték magasabb, ezért a licit is magasabb árról indul. Hogy mekkora lesz a becsérték, az benne van az ingatlan becsértékének közlése című levélben, amit a végrehajtótól kaptál.

osztap
Köszönöm szépen a segítséget!

Laci6711,

Ha mindkét társtulajdonos is adós, akkor a legfőbb eset kizáródik (nem adós tultárs lakik bent), a többi ritka. Tényleg kérdezz utána, ha ők birtokolják az ingatlant, és más eset nincs az osztap által írt passzusból, akkor ennek beköltözhetőnek kellene lennie. Ha nem további 4 év múlva akarsz birtokba kerülni, akkor kérdezz rá, és adj be kifogást, ha szükséges!

Te is indulsz az árverésen?

„Rajtam kívül a másik két társtulajdonos ellen folyik az ingatlanárverés.”
Ez tisztára úgy hangzik, mintha a kérdező ellen is folyna végrehajtás, és az ő tulajdonrészét is árverezik. De akkor mi a kérdés?

Üdvözlöm!
A következőben kérném tanácsát:
Otp faktoringnél lévő tartozásom a khr lista szerint 2020-ban veszteségként leírásra került.
Van ezenkívül még 2 db otp faktoringos tartozás, amit most rendezni szeretnék, ha sikerül velük megállapodni. Kérdésem, hogy a már veszteségként leírt tartozást is fizetnem kell, vagy esetleg addig nem fizethetem a másik kettőt ki, amiíg ezt nem rendezem?
Köszönöm

Cidri,

A megállapodás lényege a közös megegyezés.
Ha a bank ragaszkodik ahhoz is, te pedig nem akarod fizetni, akkor nincs megállapodás.
Megállapodás akkor van, amikor mindkét fél elfogad minden feltételt.
Ha az a kérdés, nem feltétlenül kell azt is fizetni, a bank/faktoring kockázatelemez, mérlegel, minden körülményt megvizsgál, és ha úgy gondolja, hogy a két meglévő tartozásodból X összeget kifizetsz, akkor az neki elég.

Ügyesen kell egyezkedni velük.

drbjozsef
Csak az egyik adós lakik az ingatlanban, a másik nem tudom hol lakik. Az én 1/2 tulajdon részem tehermentes, a másik fél, 1/4+1/4 van árverezve és lakottan.
gerbera317
Ezek szerint félreérthetően írtam, elnézést kérek! Ellenem nem folyik árverés csak a társtulajdonosok ellen. Én szeretném megvenni az ingatlan másik felét de akkor ez így nem lesz jó.
Köszönöm a segítséget!

Miért nem érdekel tovább?

Vedd meg az árverésen.
.

Azt pontosan tudom, hogy a Vht. és az Avt. két különböző tv. és az Avt. alapjául a Vht. szolgál kifejezetten az adóvégrehajtásra formázva.

Azt nem értem, hogy ha a Vht-ben benne van a "visszvégrehajtás" fogalma (Vht. 56.§. (5.)) akkor az Avt. ben ez miért nincs benne ?
Vagy ezt esetleg a NAV képes házon belül elrendezni ? Végülis ott a végrehajtást nem bíróság rendelte el.

Azért nincs benne, mert nem lenne értelme. Ha a NAV hajt végre, akkor a fölösen behajtott összeget egyszerűen visszafizeti.

Van konkrét problémád is?

Mondjuk pontos adóbevallással ezt el lehet kerülni.