Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

Szomorú örökös # 2023.07.13. 16:45

Milena

„a vétkes adós, és a vétlen 50 %-ban most is tulajdonos élettárs, vígan ugyanúgy élnek abban a lakásban, mint eddig.
Ugyan már a fele lakás másé, de nem változott a helyzetük. A végrehajtást kezdeményezőt kielégítették a vételárból, amit én fizettem meg.”

Megértem, hogy ez számodra bicskanyitogató, de nem szabhatod meg, hogy ki lakhat a lakásban és ki nem,
ha a többlethasználati díjat megfizeti rendesen határidőre. Ezt egyedül a másik tulajdonostárs dönti el, ő a bérlő.

„Mondjuk mi van, ha értékesítenénk közösen, és szépen elmennének egy kisebb lakásba?”

Keress nekik egyet és ajánld fel nekik! Gyorsabb és egyszerűbb lesz.

Majordomus # 2023.07.13. 19:40

Ezt a helyzetet akkor is tudtad amikir megvetted az 50 % tulajdonrészt.
.
Hogy gondoltad a befektetést? Megveszed a felét és ők kiköltöznek? Te meg kiadod bérbe?

Azt vedd alapul te mennyit fizettél az 1/2-ed tilajdoni hányadért!

Szetinted annyi pénzből ők tudnak másik lakást venni?

drbjozsef # 2023.07.14. 04:51

Valamint szerintem még az is lehetséges, hogy ha a bíró meg is szünteti a közös tulajdont, és nem kap használati jogot a tulajdonostárs, ő akkor is alappal hivatkozhat arra, hogy a lakott-beköltözhető értékek közötti különbséget is fizesd meg neki a tulajdonrészére megállapított értéken felül. Hiszen tudottan lakottan szereztél, lakott, alacsonyabb áron.

osztap # 2023.07.14. 06:07

„ő akkor is alappal hivatkozhat arra, hogy a lakott-beköltözhető értékek közötti különbséget is fizesd meg neki a tulajdonrészére megállapított értéken felül.”
Erre miért tarthat igényt a nem árverezett tulajdonostárs? Neki semmi kára nem származott abból, hogy olcsón vett a kérdező. A lakottan árverezés miatt őt nem lakoltatták ki, de a Ptk. 5:74. § alapján egyébként is joga van használni a lakást mint társtulajdonos.

Szomorú örökös # 2023.07.14. 06:28

osztap

„Erre miért tarthat igényt a nem árverezett tulajdonostárs?
Neki semmi kára nem származott abból, hogy olcsón vett a kérdező.”

Szerintem drbjózsi arra gondolt, hogy ha végső megoldásként elárverezik az ingatlant, akkor nagy valószínűséggel nem piaci értéken fog elkelni, így eléggé rendesen megrövidíti a másik tulajdonostársat vele a kérdező fórumtárs. Szóval ha odáig jutnak a történettel, akkor igenis lesz a másik tulajdonosnak is kára belőle, nem is kevés.

A legtisztább helyzet az lenne, ha kivásárolná a másik részt is a társtulajdonos azon az áron, ahogy az árverési vevő jutott hozzá, így akkor a vevőnek kára már nem származna belőle - igaz a társtulajdonosnak valószínűleg erre nincs kerete. De nyilván a kérdező piaci áron szeretné a tulajdonát értékesíteni. Azt viszont már elfelejti, hogy az ingatlan jelenleg lakott, a kiköltözésre nem sok esély van, ergo eleve alacsonyabb az a bizonyos piaci értéke, mint üresen-beköltözhetően.

De azért kibújt a szög a zsákból, hogy miért is szeretné most 1 év után mindenáron eladni - gyakorlatilag bosszúból:
„a vétkes adós, és a vétlen 50 %-ban most is tulajdonos élettárs, vígan ugyanúgy élnek abban a lakásban, mint eddig”

osztap # 2023.07.14. 06:54

„nagy valószínűséggel nem piaci értéken fog elkelni, ”
De igen, mert a bíróság az igazságügyi szakértő által meghatározott áron mint minimumáron fogja meghirdetni az ingatlant. És ezt nem lehet leszállítani, Ptk. 5:84. § (3). Ami ugyanaz az ár, amit a magához váltás alapja lenne.
Ha pedig valamelyik fél úgy gondolta volna, hogy a szakértő alulértékelte az ingatlant, akkor a perben kérhette volna új szakértő kirendelését, a szakvélemény aggályosságára hivatkozva.

drbjozsef # 2023.07.14. 08:04

osztap,

„ de a Ptk. 5:74. § alapján egyébként is joga van használni a lakást mint társtulajdonos.”
Lehet, félreérthető voltam.
Ha a mostani lakó nem kap használati jogot, de a kérdező szerzi meg az 1/1 tulajdont, akkor a lakó hivatkozhat erre.
Igaz, ha ő nem volt adós (ami feltehető, különben az ő részét is árverezték volna), akkor a különbözet nem neki járna, hanem az adósnak.
Azért az nem fair, hogy lakott áron szerez, aztán kiürítteti az ingatlant "ingyen".

Majordomus # 2023.07.14. 20:17

Ez szerintem az alamuszi nyuszi esete.....

"hogy megtérüljön a befektetésem"

Már jócskán megtérült!

Az ingatlanárak 2 év alatt 25 %-al nőttek tehát millíós nagyságrendű a nyeresége..

osztap # 2023.07.15. 05:17

„Igaz, ha ő nem volt adós (ami feltehető, különben az ő részét is árverezték volna), akkor a különbözet nem neki járna, hanem az adósnak.”
Szerintem a tulajdonostársnak pont ezért nincs semmi keresnivalója.

„Azért az nem fair, hogy lakott áron szerez, aztán kiürítteti az ingatlant "ingyen".”
Az az ingyen egy közös tulajdon megszüntetése iránti per volt. Amit mellesleg a volt adós is indíthatott volna anno, hiszen mire az ingatlan árverésére kerül sor a végrehajtásban, az nem két perc.

tarapara # 2023.07.20. 08:18

Sziasztok,

A végrehajtó a Vht. 149. § (2) alapján adott fizetés halasztás időtartamára kérheti-e a (3) bek szerinti késedelmi kamatot, amennyiben az árveréssel szemben kifogás érkezett, és így a fizetés esedékessége a 149. § (1) alapján a kifogás jogerős elbírálása lett?

Úgy érzem, hogy nem kérhetne, hiszen a kifogás beérkezésével a fizetési határidő, vagyis az esedékesség megváltozott, a 149. § (3) alapján pedig az esedékességtől kérhető a kamat, nem a végrehajtó adta halasztás idejére.

Kérdéses az aláírást követő 15 napos fizetési határidő és az utána beérkező kifogás között eltelt néhány nap időszaka, ami alatt nem lehet tudni, hogy a 149. § (1) alapján mi lesz a fizetés esedékessége. Végülis ezidőszak alatt feltételezheti azt a végrehajtó hogy az aláírást követő 15 nap az esedékesség, a kamat onnan indul és nem érkezik kifogás. De ezesetben is mekkora időszakra kérhető a kamat?

Továbbá, jogszerű-e, ha a végrehajtó a befizetett, jogerősíthető árverést a 149. § (3) szerinti késedelmi kamat megfizetéséig nem jogerősíti?

Hasonlónak érzem ezt, mint az aláírást követő 15 nap után elveszített árverési előleget. 15 nap után elvész az előleg, majd kb. a 20. nap beérkezik a kifogás, és az előleg elveszett mert a vevő kicsúszott abból a fizetési hatőridőből, amiből a kifogás beérkezésével újra határidőben van.

Válaszotokat előre köszönöm.

gerbera317 # 2023.07.20. 12:48

Az esedékességet az (1) bekezdés szerinti körülmények keletkeztetik. A (3) bekezdés erre az esedékességre utal vissza. A (2) bekezdés megengedi, hogy az (1) szerinti esedékességtől függetlenül a vevő később fizethessen, de az (1) szerinti esedékességet követően késedelmi kamat számítható fel.
A (2) szerinti haladék nem az (1) szerinti esedékességet tolja ki, hanem egy második esedékességet állapít meg, amihez más jellegű jogkövetkezmény fűződik: az előleg elvesztése, de addig is ketyeg az (1) szerinti késedelmi kamat.
A késedelmi kamatot a végrehajtó nem menet közben számítja fel, hanem utólag. Tehát, ha az (1) bekezdés főszabálya szerinti 15 nap után jogorvoslati kérelem érkezik, akkor a végrehajtó utólag majd a jogorvoslat jogerős elbírálását követő 15. napot fogja eleve esedékességnek tekinteni, és nem figyeli, hogy az eredeti fizetési határidő és a jogorvoslat érkezése között hány nap telt el.
Azt, hogy az esedékesség lejártával tulajdonképpen megállapítható az előleg elvesztése, majd érkezik egy jogorvoslat, ami az eredeti esedékességet kitolja, és hogy ezt a végrehajtó hogyan veszi figyelembe, a törvény a végrehajtóra bízza, végső soron pedig majd a bíróság dönti el, hogy mi legyen. De azt tudni kell, hogy az árverési vétel nem játék, úgyhogy a vevő ne hazardírozzon ezzel.

Majordomus # 2023.07.20. 20:08

Na ezért nem licitálok árverésen.Nyugdíjba megyek mire hozzájutok.

tarapara # 2023.07.31. 10:02

Sziasztok,

A Vht. 104. § rendelkezik a lefoglalt ingóság állag sérelem nélküli megőrzéséről, illetve az állagsérelmet a Btk. szerinti bűncselekménynek minősíti.
Kérdésem, hogy az állag sérelem nélküli megőrzés szabálya a 142. § alapján vonatkoztatható-e ingatlan árverésre és az ingatlan állag sérelmére?

Ha az ingatlanban állagromlás következik be a licitálás kori állapotokhoz képest, de még az árverés jogerőre emelése előtt (tehát az árverési vevő még csak várományos vevő), ez időszakban tartozik-e felelősséggel bárki is az ingatlan állagáért? Ha pedig állagromlás következik be, van-e kötelessége rendőrségi feljelentést tennie a végrehajtónak vagy a várományos vevő próbálkozzon azzal?

Válaszotokat előre köszönöm.

MK240728 # 2023.07.31. 12:00

Kedves Hozzáértők!
A helyzetem a következő : Vásároltam árverésen egy ingatlant 2023.04.10iken, 1/1 bekoltozhetoen.
Első dolog amiben segítséget szeretnék kérni , hogy az adós a bírósághoz fordult, hogy függesszék fel a végrehajtást, azt a bírság elutasitotta, fellebbezett a döntés ellen, aztan most voltam a vh irodában, és ismét fellebbezett a második nem jogerős döntés ellen is.
A kérdésem a következő : Hány alkalommal tud fellebbezni? Mikor lesz jogerős a döntés, ha minden alkalommal feltud ellene lebbezni? Mennyi időbe telhet, mire birtokbaadás megfog történni?
(igen-igen, naivan vágtam bele az árverezésen vásárlásba, ne kövezzetek meg)
Köszönöm, ha kapok érdemleges választ! :).

gerbera317 # 2023.07.31. 14:50
„ismét fellebbezett a második nem jogerős döntés ellen is” A második "döntés" már eleve jogerős. Hacsak nem értettél félre valamit, „minden alkalommal feltud ellene lebbezni?”
  • > ...tud ellene fellebbezni. Bocs...
tarapara # 2023.07.31. 15:01

Kedves Gerbera,

A kettővel ezelőtti posztban leírt kérdésemre esetleg tudnál válaszolni.
A válaszodat előre köszönöm.

MK240728 # 2023.07.31. 15:03

gerbera317

Köszönöm szépen a választ!
De, valószínűleg félre értettem. A második döntés ellen is fellebbezett, így mondta a vh kis titkarnoje :)
Tehat akkor ez egy végtelen kör, annyiszor lebbezget fel a döntések ellen ahogyszor akar.
Tudok valamit tenni , hogy haladjon előre az ügy, fontos lenne, hogy át vehessen az ingatlant?!

gerbera317 # 2023.07.31. 17:19

„Tudok valamit tenni , hogy haladjon előre”
Persze, hogy tudsz.
„annyiszor lebbezget fel a döntések”
Mit nem értesz abban, hogy a 'fellebbez' igében a 'fel' nem igekötő, a 'lebbez' pedig nem ige, és ezért nem is válnak el egymástól?

Majordomus # 2023.07.31. 19:53

És mit tud tenni,hogy haladjon az ügye?

gerbera317 # 2023.07.31. 20:52

Majd ha előáll egy valós tényállással, kap érdemi választ arra is.

Mazsola # 2023.08.04. 23:39

Kedves Fórumozók!
Az egy évvel ezelőtt ingatlanárverési ügyemben, a Törvényszék ítéletében jóváhagyta a Járásbíróság korábbi döntését , elutasítva az adós kifogásait . a döntés jogerős , fellebbezésnek helye nincs.
A végrehajtó a mai napon megküldte az árverési jegyzőkönyv eredeti példányát és egy tájékoztatót, a birtokba adás időpontjáról.
Telefonon tájékoztatott, hogy az augusztus 15.-ei időpont még felfüggesztésre kerülhet , amennyiben az adós fellebbezést nyújt be a földhivatali bejegyzés ellen, illetve ha az adós újabb pert indít az OTP ellen pl. a hitelszerződés felmondása miatt.
Az első kérdésem, hogy ezek szerint, ha egy újabb pert kezdeményez, akkor annak jogerős befejezéséig a tulajdonjogom bejegyzésre sem fog kerülni?
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy a birtokba adásra -amennyiben mégis sikerülne 15.-én-, a lakatoson kívül nekem kell biztosítani teherautót és rakodókat a költöztetéshez, ingóságok elszállításához ? Ugyanis a végrehajtó ezt szóban nem, de írásban már közölte velem.

Válaszotokat előre is megköszönve:

Mazsola

gerbera317 # 2023.08.05. 11:19

„A végrehajtó a mai napon megküldte az árverési jegyzőkönyv eredeti példányát”
Nem kapkodta el. Gondolom, te sem sürgetted kéthetente, mi?
„még felfüggesztésre kerülhet , amennyiben az adós fellebbezést nyújt be a földhivatali bejegyzés ellen”
Nos, aki mindent elhisz, azzal minden meg is történhet.
„illetve ha az adós újabb pert indít az OTP ellen pl. a hitelszerződés felmondása miatt”
Na, ez végre igaz. De mi az, hogy 'újabb per'?
„a lakatoson kívül nekem kell biztosítani teherautót és rakodókat a költöztetéshez, ingóságok elszállításához?”
Igen.

Majordomus # 2023.08.05. 20:34

Optimistán kell hozzáállni a dolgokhoz.
A remény hal meg utoljára!

Mazsola # 2023.08.06. 18:59

Kedves Gerbera 317!

“Nem kapkodta el. Gondolom, te sem sürgetted kéthetente, mi?”

Én sürgettem, ahogy tudtam. Rendszeresen nem csak a végrehajtót ,
hanem a Bíróságot is hívogattam. Persze nem sok sikerrel.
A Törvényszék határozata július 24.-i keltezésű, úgyhogy túl sokat nem ült rajta a végrehajtó .

Na, ez végre igaz. De mi az, hogy 'újabb per'?

Én ezt a hosszú végrehajtói intézkedéssel szembeni végrehajtási kifogás elbírálását is pernek neveztem.
Elnézésedet kérem érte.

Szeretném megkérdezni még, ha az adós pert indít az OTP ellen, akkor annak lezárultáig a tulajdonjogom sem kerül bejegyzésre ?

Válaszodat előre is köszönöm :

Mazsola

Sevcsix # 2023.08.08. 08:27

Sziasztok! Mit tehetek az árverésen vásárolt ingatlanomban hagyott értékekkel? Birtokbaadás megtörtént, tárolási határidő lejárt. Nem kerestek, a megadott számon nem jelentkeztek, mindent itt hagytak, semmit nem vittek el. Egy gépjármű is pihen a kertben.