@Sevcsix
Nincs ilyen utalás a Vht-ban. De nem is logikus, hogy a módosított rendelkezés alkalmazását attól tegye függővé a jogalkotó, hogy maga az árverési vétel a módosítás előtt vagy után történt. Másrészt, a 181-182/A. §-okat nem az árverés utáni kényszerátadáshoz alkották, de árverés után is ezt kell alkalmazni. Egy okkal több, hogy ne kelljen külön az időbeliséget is vizsgálni az alkalmazhatósághoz.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Gerbera, köszönöm.
Gerbera, köszönöm.
Sziasztok,
ha árverés során megszerzem egy ingatlan 1/2-d részét, de az ingatlanon van közmű tartozás (víz, csatorna) és nem arra szólt az árverés, akkor a szerzés után a tartozás miatt indíthat ellenem is a közmű szolgáltató végrehajtást?
balazs65,
Nem.
Ha a te tulajdonrészed tehermentes, akkor nincs közöd a végrehajtáshoz.
Már feltéve, hogy se neked, se az eladó jogelődödnek sincs köze ahhoz a tartozáshoz.
Ez nem feltétlenül evidens, hogy így van, mert a mindenkori tulajdonosnak - és a jogutódjának - azért bizonyos tartozások esetén lehet mögöttes felelőssége.
Szóval pontosabb tényállás kellene, de elvileg nem - ha nincs közöd a tartozáshoz, nincs közöd a végrehajtáshoz sem.
Viszont ha emiatt kizárták a vizet,akkor a te tulajdonrészeden sem lesz víz a tartozás rendezéséig.
A vízmű semmit nem követelhet tőled,nem vagy adós,de vized sem lesz.
Kedves Szakértők!
Szeretném megköszönni eddigi tanácsaitokat, és lenne még kérdésem.
A Törvényszék döntése után , végre bő egy évvel az árverés után nevemre került az ingatlan.
Az augusztus 15.-ei birtokba adáskor megtörtént a zárcsere, azonban az adós nem ürítette ki az ingatlant, arra csak 17.-én került sor. Sajnos én megengedtem ezt neki 15.-én.
Így 17.-én már egy hadsereggel jött , még az ablakokat is ki akarta szerelni, ügyvédje tanácsára szinte mindent vinni akart, így ki kellett hívnom a rendőrséget . Szerencsére azok gyorsan ott voltak és jobb belátásra bírták. Nagy nehezen elszállított mindent, de fenyegetőzött . Remek ügyvédet talált , szerinte ő még visszakapja a házát. Természetesen az általunk írt kiegészítő jegyzőkönyvet nem írta alá.
Elmondta hogy az OTP ellen már régebben indított pert, de azt minden fórumon elvesztette.
A földhivatal által küldött dokumentumban van egy érdekes bejegyzés:
“ Döntésem a közléssel végleges. A döntést sérelmező ügyfél, jogsérelemre hivatkozva 30 napon belül közigazgatási pert indíthat….”
1.) Egy ilyen perrel mit tud elérni?
Mint utólag kiderült , 14.-én az ügyvédje jelenlétében megjelent a végrehajtónál és kérte a birtokba adás elhalasztását , amit szerencsére a végrehajtó megtagadott.
2.) Amennyiben a földhivatali levél egy-két nappal előbb érkezik meg, és az abban foglaltak szerint pert indít , akkor annak a birtokba adásra felfüggesztő hatálya lett volna? Talán ezért kérte a birtokba adás elhalasztását ?
3.) Mit szükséges tennem, hogy a későbbi problémákat elkerüljem? A ház állagának megóvása miatt, több munkát el kell végezni , sokat kell rá költeni . Azonban csak akkor szeretném ezt megtenni , ha már nem vehetik vissza tőlem.
4.)Van arra vmi reális esély, h a korábbi adós visszakapja az ingatlant?
Mindenesetre a friss tulajdoni lappal kértem a korábban bejelentett családtagok lakcímének fiktívvé nyilvánítását és a közművek átírása is folyamatban van.
Válaszaitokat előre is köszönöm :
Üdvözlettel : Mazsola
- Miért szerez árverésen olyan, aki képtelen megérteni, hogy
- az ingatlan most már az övé,
- ráadásul az adós xxarai sincsenek már bent?
Mégecce, mert a fórummotor meggajdult
Miért szerez árverésen olyan, aki képtelen megérteni, hogy 1) az ingatlan most már az övé, 2) ráadásul az adós xxarai sincsenek már bent?
Kedves Gerbera 317!
Köszönöm az őszinte válaszod !
Tisztelettel : Mazsola
Üres pufogtatás az adós részéről.
- akivel közvetlenül telefonon tudtam beszélni -- a beadott kifogásnak nincs halasztó hatálya.
Szeretném abban segítségeteket kérni, hogy (a határidőn túl) a hirdetményre beadott végrehajtási kifogás valóban az árverés megtámadásának minősül-e, ennélfogva a vételár megfizetésének esedékességére halasztó hatállyal bír?
@eulimen
„a hirdetményre beadott végrehajtási kifogás valóban az árverés megtámadásának minősül-e”
Akár annak is. Mivel elektronikus árverés esetén az árverés egybeesik a hirdetményi időszakkal (értsd: a hagyományos árverésnél a hirdetményi időszakot elkülönülve követi maga az árverés), ezért a hirdetmény ellen előterjesztett kifogás akár az árverés megtámadásának is tekinthető. Akkor is, ha elkésett - mert nyilvánvalóan elkésett. Sőt, ha az árverési jegyzőkönyv aláírását követően érkezett az a kifogás, akkor egyrészt nem késett el (az árverési jegyzőkönyvhöz képest). Másrészt, a kifogásban hiába a hirdetményt támadják, attól még az árverés ellen terjesztették elő, legfeljebb majd a bíróság átminősíti a hirdetmény elleni kifogásnak, és hivatalból visszautasítja. E szempontból a kifogásnak a 149. § (1) szerint halasztó hatálya van a vételár megfizetésére is.
De ez már csak értelmezés! Ha a végrehajtó, meg a te kifogásodat elbíráló bíróság nem így látja, akkor rábaxxtál, és elvesztetted az előlegedet.
- de én lennék a legjobban meglepve, ha a vételárhátralék mostani megfizetésével a végrehajtási ügy azonnal továbblépne a 153.§ (2) a) és b) pontja szerinti cselekményre - hiszen a jegyzőkönyv nyilvánvalóan még nem jogerősíthető (e megközelítés szerint egy olyan végrehajtási kifogás alapján, amely nem az árverést, hanem az azt megelőző cselekményt támadja).
@eulimen
Látom, nem érted. A vételár megfizetése nem azért szükséges, hogy az árverés jogerős legyen és a tulajdonjogod be legyen jegyezve, hanem azért, hogy ne veszítsd el az előlegedet a fizetési határidő elmulasztásával. Persze, megteheted, hogy nem fizetsz időre, és ha majd a végrehajtó megállapítja az előleged elvesztését, azt végrehajtási kifogással támadod. Csakhogy ennek a kimenetele igencsak kétesélyes. Utána még persze, te maradsz az árverési vevő (az újabb árverés kitűzéséig), de az előleged már nem fog beleszámítani a vételárba. Van, akinek már a 15 ezer forintos illeték is komoly tanulópénz. De itt most milliókról van szó, nemde?
A posztod folytatása értelmezési hibán alapul: a felek és jogosultak értesítése az árverési hirdetmény kézbesíttetése által nem azonos a közhírré tétellel! Az érdekeltek értesítése postai vagy elektronikus úton történik, és a jogkövetkezmény a kézbesítés eredményéhez fűződik. A közhírré tétel ezzel szemben: 1) kifüggesztés a bíróság hirdetőtábláján, 2 kifüggesztés a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, 3) kifüggesztés a földhivatal hirdetőtábláján, 4) közzététel az EÁR-ban. Erre mondja a jogalkotó, hogy belekötni csak az EÁR-os közzétételbe lehet, és nem lehet kifogást benyújtani arra hivatkozva, hogy pl. a bíróság hirdetőtáblájára 2 napos késedelemmel függesztették ki a hirdetményt, és 1 nappal előbb is vették onnan le.
@gerbera317
Azért nem értettem, mert egy másik árverésen már a jegyzőkönyvbe belekerült, hogy kifogás érkezett (hirdetmény, becsérték, egyéb tárgyban, nem tudom), amelynek jogerős elbírálását követően a végrehajtó fog írásban felszólítani a vételárhátralék megfizetésére.
Tehát ott sem a jegyzőkönyvet támadták, hanem egy korábbi cselekményt.
Pusztán azt szerettem volna megtudakolni, hogy milyen végrehajtási cselekményre tett kifogás minősül kógens értelemben "árverés megtámadásá"-nak.
Végül is megtudtam, most már értem, köszönöm a válaszaidat!
Na akkor fizesd be a lóvét és meséld el mi lett az ügy vége....
eulimen,
„mert egy másik árverésen már a jegyzőkönyvbe belekerült, hogy kifogás érkezett (hirdetmény, becsérték, egyéb tárgyban, nem tudom), amelynek jogerős elbírálását követően a végrehajtó fog írásban felszólítani a vételárhátralék megfizetésére.”
Ez esetben nincs kérdés. De ha nincs ilyen jegyzőkönyved, akkor már kétesélyessé válik a dolog sajnos.
A Vht. egyik nagy hibája, hogy az árverési vevő értesítésének kötelezettségét elég lazán kezeli, ha pedig a bíróság is bekerül a képbe, végképp szétesik a dolog. Az árverési vevő gyakran csak a bíróságtól - vagy az ingatlannyilvántartásból -, a beadás után hónapokkal értesül, hogy ja, itten van még egy kifogás és eljárás.
„A Vht. egyik nagy hibája, hogy az árverési vevő értesítésének kötelezettségét elég lazán kezeli”
Fogalmazzunk úgy, hogy a jogalkotó nem félként kezeli az árverési vevőt. Pedig majdnem sikerült azzá tenni a 154/A. § (13) bek. rendelkezésével: Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
Ezt kellene kiterjeszteni a teljes árverésre, valahogy így: Az árverési vevőt a licitnapló lezárásától az ingatlan birtokba adásáig - az ingatlannal kapcsolatosan - a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik.
Add be törvénymódosításnak.
@drbjozsef
Köszönöm válaszod. Ez így rendben van, viszont ha ugye az ingatlan fele az enyém lesz és a másik felére még marad 3-4 tulajdonos akik bent lakva továbbra is halmozzák a víz tartozást akkor gondolom onnantól (mivel a víz helyrajzi szám alapján megy) már az én nevemre is menni fog a tartozás?
Nem. A vízmű azt sem tudja, hogy te a világon létezel. A vízszámlát elsősorban annak kell megfizetnie, akinek ott vízszogáltatási szerződése van. De tudjuk, a végén az fogja megfizetn, aki először akar ott új szerződést kötni. Az pedig te leszel.
Kedves @gerbera317,
köszönöm, kezd letisztulni, tehát a tullapon a vízmű nevére bejegyzett főkövetelés végrehajtási joggal se kell egészen addig foglalkozni míg új vizet nem szeretnék csiholni x idő múlva az ingatlanban? Nyilván akkor le kell majd fizetni mindent.
balazs65,
Ha árverésen tulajdont szerzel, akkor a gáz, áram, internet, satöbbi tartozások nem terhelnek. Köt veled új szerződést a szolgáltató, mert kötelező neki (egyetemleges szolgátatás), a tartozást meg keresi az előző szerződőn.
A víz esete a vízközmű törvény miatt más. A tartozás ott sem terhel, de a vízműnek megvan az a joga, hogy szüneteltesse, vagy szűkítse a szolgátatást, amíg a szolgátatási helyen tartozás van. Nem kérheti tőled a pénzt, de amíg valaki nem fizet, nem lesz vized.
Ilyenkor marad az, hogy kifizeted, lesz vized, és aztán FMH-val vagy perben követeled te is az előző tulajtól. Az gyakran előfordul persze, hogy a már lakását is elvesztett adóstól nem nagyon fogod tudni soha már azt behajtani.
Ezt érdemes beleszámolni az árverés "költségébe".
Pontosan igy van s a Vízmű ki is használja ezt a jogát.