Kedves gerbera317!

Szüneteltett végrehajtás volt a végrehajtó által és a megállapodás szerint fizettem volna még vagy 6 hónapig, mert a megállapodás megkötésekor nem sikerült jól kiszámolni a tartozást. Most hirtelen efogyott a tartozás, ami persze jó dolog, de erről értesíteni kéne a kedves adóst is, vagy nem!? Elhiszem, hogy több számlaszám is van, csak nem értem, hogy miért két különbözőre szólt a befizetés, így most várhatok, míg eldöntik, hogy mi a helyzet a visszafizetéssel. Az általam elutalt összeget látták tegnap, csak a másikat kell megnézni......gondolom, hogy ez egy hétig fog tartani. Legalább is a telefonba ezt mondták. A kérdésem csuppán az volt, hogy egyszerre felszólíthatnak-e engem a végrehajtási jutalék befizetésére (amit határidőre teljesítettem is), miközben inkasszálják a számlám ugyanarra az összegre, de ezek után nincs több kérdésem. Köszönöm a válaszod, további szép napot! Üdv, Andi

Kivel kötötted a "részletfizetési megállapodást"? Mert ha a végrehajtást kérővel, az a végrehajtót nem köti, és ha ő nem állapított meg szünetelést, akkor teljesen jogszerű az, hogy továbbintézkedik.
A végrehajtónak valóban több számlaszáma is van (legalább kettő), de ezen nem kell fennakadni.
„Felháborító, hogy a rendesen fizető állampolgárokkal is hogy bánnak”
Mivel a végrehajtási költségre csak utólag gondoltál, holott a törvény szerint annak jó része a végrehajtást kérőt megelőzve illeti meg, a maradék pedig a végrehajtást kérővel egyidejűleg, de semmiképpen nem utólag, ezért nem jogos a felháborodásod. Keresd csak vissza a végrehajtó legelső, neked küldött intézkedését: arra szólót fel, hogy fizesd meg _nála_teljesítve_ a tartozásodat, mégpedig egyösszegben és haladéktalanul. Arra nem szólított fel, hogy kössél különmegállapodásta végrehajtást kérővel. Ami most történt veled, az annak a következménye, hogy te ezekkel nem gondoltál. Van még kérdésed?

Önálló bírósági végrehajtással kapcsolatos a kérdésem. Két ügyem van, melyekre részletfizetési megállapodásom van/volt érvényben, a részleteket minden hónapban határidőre teljesítettem. Az egyikről május 25-én vettem át a postán a kimutatást, hogy nincs tartozásom, lezárták az ügyet, csak a végrehajtási jutalékot utaljam el egy bizonyos számlaszámra 8 napon belül. Ez megtörtént, június 3-án reggel, majd ugyanezt az összeget levonta a bankom és elutalta egy másik bankszámlára június 4-én a késő délutáni órákban (az ügyiratszám és az összeg teljesen azonos, csak a számlaszám különböző). Tegnap reggel felhívtam a végrehajtói irodát, ahol közölték, hogy ha látják mindkét összeget, akkor egyszer csak visszautalják (gondolom napi kamatok nélkül), egyébként meg amire felszólítottak, hogy fizessem be, arra hatósági átutalási megbízást (inkasszót) is kiküldtek a számlavezető bankomnak. A két különböző számlaszámra az volt a magyarázat, hogy van nekik több számlaszámuk is. A másik ügy is részletfizetéses, valószínúleg erről kaptam értesítést június 4-é, amit majd csak június 10-én tudok átvenni a postán. Erre ma reggelre eltűnt 26 ezer forint a számlámról, a tranzakciókban persze nem szerepel semmi a levonásról. Felhívtam a bankot, ahol csak annyit közöltek, hogy inkasszó, de semmi egyebet (ki küldte, mi az ügyiratszám) nem állt módjukban közölni. Kérdésem a következő: inkasszálhatják-e a számlámat úgy, hogy a részletfizetési megállapodásban rögzítetteket maradéktalanul teljesítettem, a végrehajtási jutalék befizetésére vonatkozó határidőt nem várták meg, így az első ügynél pl. dupla kifizetés történt, a visszautalásra meg várhatok, majd megkapom, ha kedvük lesz utánanézni!? Felháborító, hogy a rendesen fizető állampolgárokkal is hogy bánnak!!! Köszönöm a választ előre is! :)

Én nem látok párhuzamot a kettő között.
A dematerializált értékpapír végrehajtás alá vonása egy kétkörös mutatvány, látványosan gyors térüléssel.

gerbera317

Amit írtál a hozzászólásodban:

„99. § (2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.”

Magyarul ha jól értem, ez pontosan olyan, mint gépjárműlízingnél a tulajdonjogi igény lefoglalása? Ráteszik a kezüket és onnan kezdve csakis az övéké lehet? Nyilván a bank használatában van a pénz a lejáratig, addig nem tehetnek vele semmit. Viszont akkor...:

„131. § (1) A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.”

Tehát jól értem, hogy ez hasonló eljárás?

Ha ez dematerializált értékpapír (az szokott lenni), akkor a Vht. 99. § (2) szerint kell lefoglalni, pénzzé tenni pedig a 131. § (1) szerint kell.
Olyan szűkszavúan van leírva, mi a teendő, hogy tapasztalt végrehajtók is pánikolva kérdezik a kollégáikat, hogy uristeneztmeghogyankellcsinálni. Pedig le van írva, hogyan kell csinálni. Ennél jobban csak az adós pánikol, amikor a bankja értesíti a végrehajtó intézkedéséről.

Igen ez lenne a kèrdès. Èn mèg nem hallottam èp szàmlàn vègrehajtàsról, de persze ez nem jelent semmit...jó lenne tudni hogy is működik ez. Köszönöm nagy segítsèg lenne

gerbera317

Ha jól sejtem, az ilyen lekötött pénzekre is úgy teszik rá a végrehajtók a kezüket, mint a gépjármű-lízingre, hogy amint feloldják a lekötést, akkor jön a hatósági utalás (vagy nevezzük akárhogy) a végrehajtónak?

Köszönöm a vàlaszt.Ha jól èrtem akkor a befektetèsi alapokban lekötött pènzt is viheti a vègrehajtó? Mert elvileg csak èn bonthatnàm fel...

Az értékpapír-számlán nem inkasszálható pénz van, ha nem dematerializált értékpapír. Végrehajtás alá vonható az is, csak nem inkasszóval.

Szèp estèt! A kèrdèsem az lenne, hogy értèkpapír szàmlàn a szabadon lèvő pènzösszeget inkasszàlhatjàk e - vègrehajtó elsősorban, ill. Lekötött pènzhez is hozzànyúlhatnak e?

Van e valami megoldàs? Köszönöm a segítsèget.

szomorú, de nagyon köszönöm a gyors választ.

Jogszerű. Nem a fizetésedből emelték le, hanem az ő bankszámlájának az egyenlegéből. Az, hogy ez a kettő történetesen ugyanaz, a te problémád, amit akár el is kerülhettél volna.

Üdv, segítséget szeretnék kérni bankszámla inkasszóval kapcsolatban. A munkabérem a férjem számlájára érkezik. Neki van egy bírósági végrehajtása, ennek következtében a fizetésemből leemelték az végrehajtási összeget a számlájáról. Szeretném megkérdezni, hogy jogszerű-e így. köszönöm.

„Települési folyékony hulladék”

:)) ez jó. Nem hittem, hogy ma még meg tud valaki nevettetni.

Most így már helyén tudom kezelni ezt a rövidítést (bevallom, nagyon tudom utálni a rövidítéseket, ezt megszerettem)

alsovonal

„Viszont azt jó lenne fixen tudni, hogy mennyire jogszerű munkáltatóként nem a bejelentett munkavállaló számlájára utalni a munkabért. Ha van valakinek erről infoja írja meg, kíváncsi lettem. Köszi.”

Teljesen jogszerű, mert nem tilos. Ahogy wers is mondta, a kiskorúnak nyitott bankszámla talán az egyetlen, amire nem lehet utalni, de azt is a bankok szabályzata tiltja, mert oda csoportos átutalási megbízással semmit nem lehet küldeni (így még családi pótlékot sem.)

OFF

Települési folyékony hulladék. Már nem használják ezt a fogalmat, mert a háztartási szennyvizet már nem minősítik hulladéknak, helyette nem közművel összegyűjtött szennyvíz a neve.

A munkavállalónak kell megadnia,nyilatkoznia, hova kéri az átutalást. Szerintem joga van ezt eldönteni.

Egyet tudok, van valami "zsebpénzszámla" kiskorú gyerek nevére, na oda nem utalható munkabér, szerintem ezt a bank is visszautasítja. Egyéb korlátozásról nem tudok (ez persze nem jelenti, hogy nincs).

@wers
„megtagadhassa a munkabér kifizetését, ha a munkavállaló nem rendelkezik saját bankszámlával.”

Ha az én példámat nézzük megtagadnom sosem kellett, de kérésre sem utaltam más számlájára. Ha valaki kézbe kéri oké, de az sem mentesül az esetleges letiltás alól.
Viszont azt jó lenne fixen tudni, hogy mennyire jogszerű munkáltatóként nem a bejelentett munkavállaló számlájára utalni a munkabért. Ha van valakinek erről infoja írja meg, kíváncsi lettem. Köszi.

@oligaliga
„mást jelent”

OFF de nálad mit rövidít? :)

:))))

Tfh.? Szerény véleményem szerint "tegyük fel, hogy" akar leni. Bár az én szakmámban ez a rövidítés mást jelent. :D

Lehet, én nem vagyok túl csiszolt, de nem jövök rá mit takar a „Tfh.”

Bankszámla inkasszóról beszéltünk és nem fizetés letiltásról. Letiltástól nem menti meg az adóst akárki számlájára is kell a munkáltatónak a jövedelmet utalnia vagy akár kp. is fizetheti.

alsovonal

„Tfh. megkéri a munkáltatót, hogy a macskájának számlájára utalja a bérét. Ebbe bele is megy a munkáltató, majd munkabér-letiltás miatt megkeresést kap a végrehajtótól. A letiltást foganatosítania kell valahogyan, ha nem akar készfizető kezes lenni. ”

A letiltás mindenképpen kfizetés ELŐTT kell foganatosítani, ezért a munkáltató csak akkor lesz készfizető kezes, ha ezt elmulasztja.

Én arra nem látok jogszabályt, hogy a munkáltató megtagadhassa a munkabér kifizetését, ha a munkavállaló nem rendelkezik saját bankszámlával. Sokan kérik a házastárs, élettárs, anyuka számlájára az átutalást.

Sejtettem, hogy erre játsszik wers. Mondjuk ezt nálam pont nem tudná kivitelezni: én a bért a munkavállalónak utalom. Pont. :)
Tfh. megkéri a munkáltatót, hogy a macskájának számlájára utalja a bérét. Ebbe bele is megy a munkáltató, majd munkabér-letiltás miatt megkeresést kap a végrehajtótól. A letiltást foganatosítania kell valahogyan, ha nem akar készfizető kezes lenni. Szóval ez kapufa is lehet adós oldaláról.

Pl. a jövedelmet más, független személy számlájára kéri utaltatni. Ott az a rizikó, hogy az a valaki 100%-ban lenyúlhatja.