végrehajtás kérdések

Mi van? Most minden zöld fánál megállsz, és megkérdezed ugyanazt?

Sziasztok!
Szeretnék érdeklődni, hogy van egy általam kiszemelt családi ház, aminek egy tulajdonosa volt és 5 évvel ezelőtt a Magyar Állam lett a tulajdonos és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, gondolom meghalt a tulaj. A tulajdonlapon van bejegyezve 31 694 CHF jelzálog és elidegenítési és terhelési tilalom a bejegyzett jelzálog biztosítására az OTP Faktoring Követeléskezelő által, ill az MNV szerint végrehajtási jog is. Felkerestem a MNV-t és tőlük azt a tájékoztatást kaptam, hogy az ingatlant akkor tervezik árverésre bocsájtani, ha az OTP-től megkapják az értékesítéshez történő hozzájáruló nyilatkozatot, azonban a nyilatkozat még nem érkezett meg eddig hozzájuk. Leírták továbbá azt is, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó Kormányrendelet alapján állami vagyont csak érvényes vagyonértékelés birtokában lehet értékesíteni és ezután kerül az EAR-on árverésre.

Nekem az lenne a kérdésem, hogy valamilyen úton-módon meg tudnám szerezni ezt a házat árverésen kívül? Bármilyen trükk, taktika érdekelne, mert egy nagyon jó kis ház és hatalmas öröm lenne, ha ezt viszonylag jó áron meg tudnám szerezni. Köszönöm!

Oligaliga

Köszönöm válaszát. Igen így teljesen logikus.

Gerbera317

Ismét köszönöm a gyors válaszod.
És de beírtam, megkerestem. Sőt el is olvastam. Inkább csak szerettem volna tudni, hogy jól értelmezem.
Ha a jog világában való eligazodáshoz elég lenne a Google használata és az olvasás tudása, akkor kevés jelentkező lenne a jogi egyetemekre.
Nem rendelkezem olyan széles látókörrel, mint azok akik nap mint nap ezzel foglalkoznak. Így teljesen természetes, hogy a kérdéseim ostobának tűnnek.
Mint ahogy sokan megkérdik az orvost hogy mitől fáj a mellkasuk és zsibbad a karjuk. Pedig teljesen logikus ha értesz hozzá. De bármilyen más szakmát, hivatást akár hobbit megemlíthetnék.
De tegyük félre a személyeskedés.

Köszönöm a válaszokat. Mindkettő egyértelmű magyarázatot adott a kérdésemre.

„nyilatkozott volna, hogy igen igazam van, akkor is indítható per Vh megszűntetése, korlátozása”
Ezek szerint nem írtad be google barátod keresőjében, hogy Vht., és nem görgettél oda a 41. §-hoz, hogy elolvasd? És akkor még te várod el a megértőbb stílust...
Nos, ha a vh-kérő elismeri az adós állítását, akkor a végrehajtó módosítja a hátralék összegét, és aszerint folytatódik tovább a végrehajtás. Meg lehet próbálkozni vh-perrel, de azt elbuknád, hiszen a keresetedben olyat kérnél, ami alaptalan. Ja, stílus...

mancsali

Ha a vh kérő azt mondja, az adósnak igaza van, nem annyi a követelésem, mint eredetileg, akkor a végrehajtó eszerint folytatja a végrehajtást, tehát nem kell senkit beperelni.

Köszönöm gerbera317

Így helyére került pár kocka. Bár stílus sértő és támadó jellegű, de lényeget így is megértettem.

Még egy kérdés, ha Vh kérő nyilatkozott volna, hogy igen igazam van, akkor is indítható per Vh megszűntetése, korlátozása ellen?

És köszönöm hogy ilyen gyorsan válaszolt.

„Jogilag lehetséges, hogy "semmi" nem történt?”
Lehetséges. de nem kéne valótlant állítani, mert igenis történt, nem is kevés. Az adós azt állította, hogy a tartozása egy részét megfizette. Okiratot is bemutatott hozzá. A végrehajtó ilyen esetben a Vht. 41. § szerinti eljárást köteles lefolytatni, nevezetesen, 15 napos határidővel felhívja a vh-kérőt, nyilatkozzon az adós állítására. Ha a vh-kérő nem ismeri el a teljesítést, a végrehajtó az eredeti tartalommal folytatja tovább a végrehajtást, egyúttal megnyitja az adós jogát, hogy végrehajtás korlátozása iránti pert indítson a vh-kérő ellen. Nos, ez történt. Ha neked ez "semmi", akkor meg is érdemled.
„Felelősségre vonható a végrehajtó, hogy nem módosította az összeget?”
Nem.
„Felelősségre vonható a Vh kérő, hogy nem tett nyilatkozatot?”
Igen. Pert lehet ellene indítani. Mi nem volt érthető a végrehajtó tájékoztatásában???
„Lehetséges e kártérítést követelni akár a végrehajtótól, akár a végrehajtás kérőtől, a plusz kiadások miatt?”
A perben kell előadni ezt az igényt, hivatkozni a 40. § (2)-re. És a vh-kérő ellen, nem pedig a végrehajtó ellen.
„Hogy került a képbe a bíróság? Mi csak a vh-nak írtunk.”
Szerinted?
Azt még jegyezzük meg, hogy az eljárás kezdetén a végrehajtó arra hívta fel az adóst, hogy a tartozását haladéktalanul fizesse meg a végrehajtónál. Ha az adós ezt figyelmen kívül hagyva közvetlenül a vh-kérőnek teljesít, és ebből később elszámolási vita keletkezik, éppen a végrehajtó az, akit (a 41. § szerinti kérelmen túl) szépen békén kell hagyni.

Üdvözletem

Egy újabb kérdéssel fordulok hozzátok.
Kaptunk egy értesítőt végrehajtótól.
Vh kifogással éltünk, mivel hivatalos dokumentumokkal igazolni tudtuk, hogy a végrehajtásról szóló összeg több mint felét már rendeztük. Kértük a végrehajtás összegének módosítását.
Erre egy napon kaptunk a bíróságtól és a végrehajtótól levelet.
Bíróság tájékoztatott, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthatunk. A Vh kérő nem nyilatkozott arról, hogy az összeget megkapta. (amiről nekünk van bizonyítékunk)
A végrehajtó pedig ismételten kiállította a végrehajtási lapot, ugyan arról az összegről.
Fizetésből való levonásról rá 3 napra megérkezett a tájékoztatás a munkáltatótól. És a következő héten esedékes fizetésből le is vonták.

• Jogilag lehetséges, hogy "semmi" nem történt?
• Felelősségre vonható a végrehajtó, hogy nem módosította az összeget?
• Felelősségre vonható a Vh kérő, hogy nem tett nyilatkozatot?

Nem a kifizetést akartuk "megúszni" csak nem szeretnénk kétszer kifizetni az összeget.
Most ügyvédet kell fogadnunk, hogy a keresetlevelet megírja és beadja és ezek után képviseljen a tárgyaláson, ami újabb anyagi terheket jelent amellett, hogy vonják a fizetést.

• Lehetséges e kártérítést követelni akár a végrehajtótól, akár a végrehajtás kérőtől, a plusz kiadások miatt?
• Hogy került a képbe a bíróság? Mi csak a vh-nak írtunk.

Válaszokat előre is köszönöm

„ az 50% beszámítása a leütött vételárra vonatkozik”

Igaz, tényleg.

„vagy valaki - 3 hónapon túl - nem kéri az újabb árverés kitűzését.”

Értem, tehát ha "Átvételi ajánlattétel időtartama: 2019.04.10-2019.04.25." akkor én július 25-én kérhetem az újabb árverés kitűzését? Az harmadik vagy negyedik lesz?

„Amikor már 50% a licit kezdete (mitomén mi szép neve) ezt akkor is lesz ilyen?”
Az átvételi eljárásnál az 50% beszámítása a leütött vételárra vonatkozik, nem pedig a kikiáltási árra vagy a minimálárra.

„automatikusan írja ki a harmadikat, vagy kérnem kell?”
Akkor a végrehajtó folyamatos árverést ír ki (ami tudjuk: nem árverés), és a végrehajtás mindaddig szünetel, amíg erre vételi ajánlat nem érkezik, vagy valaki - 3 hónapon túl - nem kéri az újabb árverés kitűzését. Hivatalból nincs újabb árverés.

Elolvastam a másikat is.

Még egy kérdés maradt, ha ajánlatétel határideje letelik, vh automatikusan írja ki a harmadikat, vagy kérnem kell?

vége mondatba belekeveredtem :)

Nagyon köszönöm gerbera317!

Szerintem én nem nagyon áhítom azt a házat.

Amikor már 50% a licit kezdete (mitomén mi szép neve) ezt akkor is lesz ilyen?

Itt a szomszédos, felosztási terves topikban éppen most írtam le, hogy ha a vh-kérő az árverési vevő, adott esetben a teljes vételárat is ki kell fizetnie, és a felosztási terv szerint csak a Vht. 164. § szerinti költségek térülhetnek meg neki.
Ez nyilván nem pálya, ezért 2 sikertelen árverést követően sor kerül az átvételi eljárásra, ami tkp. egy mini árvrés, amin csak a vh-kérők tehetnek vételi ajánlatot. Itt a leütött vételárnak eleve csak a felét kell megfizetni, a másik felét a követelésbe be kell számítani, és csak a másik felét kell megfizetni, illetve arra lehet még gyakorolni a visszatartás jogát.
Egy árverési vevő vh-kérőnek mindig matekolnia kell, melyik éri meg jobban. Sőt, még azt is mérlegelnie kell, hogy ha az átvételi a kedvezőbb, akkor meg előfordulhat, hogy az áhított ingatlant valaki elviszi előle a rendes árverésen, ha ő azon nem vesz részt.

oh, bocs, nagyon köszönöm mindkettőtöknek. Nem akartam udvariatlan lenni.

„Holnap megírom bővebben, ha lesz rá igény.”

Nagyon megköszönném (puszit nem ígérek érte, kivitelezési és egyéb nehézségek miatt)

Persze kérdezhetném magát a végrehajtót is, de telefonos ügyfélszolgálati időben több napja géphang (nem értem, nem szokott ennyire ilyen lenni) , bemenni nem tudok, munka ezerrel. emilke is felejtős.

Közben gerbera megírta.

Mivel több végrehajtást kérő esetén alkalmazzák ezt az eljárást tulajdonképpen - nem jogi nyelven - a vh kérők közötti árverésről van szó.

Az átvételit olyan vh-kérőknek találták ki, akiknek nem éri meg rendes árverezőként, vételár-visszatartással megvenni az ingatlant, de ezzel már megérheti. Holnap megírom bővebben, ha lesz rá igény.

Amennyiben nem akarom átvenni, akkor kell kérni a harmadik árverést, vagy maguktól kihirdetik?

ja, :)
Köszi, nem értettem mit is akarnak. Majd esetleg 50%-on megfontolom.

"Amennyiben mind az első, mind pedig az ismételt árverési eljárás sikertelen maradt, és az ingatlan végrehajtás egyéb feltételei továbbra is fennállnak, úgy egy végrehajtást kérőesetén a végrehajtó írásban értesíti a végrehajtást kérőt az ingatlan átvételének követelés beszámításával történő lehetőségéről."

Kis segítség kellene, mit jelent pontosan az:

INGATLAN ÁTVÉTELI ELJÁRÁSI HIRDETMÉNY

Befejeződött a második árverés, licit nélkül. Most ezt kaptam.

"Átvételi ajánlattétel időtartama: 2019.04.10-2019.04.25."

Micike nekem néhány százezerre is volt aki megadta, és volt aki közel 10M-ra se.
Utóbbi egyébként senkinek és semmire se, ahogy gerbera is mondja.
Annyival tudsz "játszani", hogy az árverési jegyzőkönyv aláírását kitolod amennyire lehet.
15 napon belül kell aláírnod, de nem kötelező akkor, amikor a vh az első levelében mondja.
Szóval amikor jön a levél az MBVK oldalán a vh-tól, hogy "jelenj meg, vagy fejbe lőnek", akkor nyugodtan írd meg, hogy sajnos az a nap nem jó, és told ki amennyire tudod a 15. nap közelébe.
Akkor onnan lesz még 15 napod fizetni, ha esetleg nem ad haladékot. Ez is több, mint a semmi.

Érdemes egyébként licit előtt felhívni a vh irodát és rákérdezni, hogy adna-e haladékot. Nyilván ez semmire sem garancia, de azért talán annyira egyik sem genyó, hogy direkt átverjen.

Akad végrehajtó, aki következetesen nem ad fizetési halasztást. Soha, senkinek. Ezeket az árverési biznisz profi résztvevői is ismerik, és ehhez tartják magukat. És olyan végrehajtó is akad, aki mindig megadja, mert miért ne. A törvény úgy fogalmaz, hogy a végrehajtó halasztást adhat, de ebbe senki ne élje bele magát.
A fizetési határidő egyébként nem a licit végétől ketyeg, hanem az az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától.