végrehajtás kérdések

@Vadsuhanc
Tatabanyai nem Vht. 157. § szerinti ügyletben kérné az ingatlan értékesítését, hanem adásvétel útján. Ehhez mindenképpen kell a zálogjogosult beleegyezése is. Ha mégis 157. § szerinti értékesítésről van szó, akkor a (3) miatt kell az ő beleegyezése is.

@tatabanyai
Ha el akarod kerülni ezt a macerát, akkor megveszed árverésen, ráadásul olcsóbban. Ha meg azért nem, mert fölverik a vételárat a te ajánlatod fölé, akkor az úgy meg az adósnak jobb.

@gerbera317 Köszönöm a segítségét!

Tisztelt gerbera317!

Teljesen igazad van, de a tatabányai kérdező azt írta, hogy..„" Az arveresi hirdetmeny alapjan allapodtam meg adossal, azaz a hirdetmenyben feltuntetett osszegnel nagysagrendekkel tobbet ajalottam erte ”"

Lehet rosszul gondolom de ez viszont nem jelenti azt, hogy az ingatlanért felajánlott összeg meghaladja a végrehajtást kérő által követelt tartozást.

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket, szeretném kérni.
Az történt hogy egy korábbi banki tartozás miatt egy önálló bírósági végrehajtó Hatósági Átutalási Megbízást adott ki a levelében csak az egyik bankszámlámra de sajnos mindkét bankszámlámra rákerült ez a Hatósági Átutalási Megbízás, a számláimról számlánként 336 118 Ft lett el utalva a végrehajtói letéti számlára, az egyenlegeim -339 000 Ft.
Az egyik bankszámlámra 55 000 Ft a másikra 70 000 Ft érkezik.
Meglehet ezt így csinálni vagy hagynia kellett volna rajta valamennyi összeget, nem vagyok szakértő de úgy tudom hogy a bankszámlára érkező pénzem egy részéhez mindenképp hozzá kell férjek.
Köszönöm előre is a segítő hozzászólásokat!

@Vadsuhanc @tatabanyai

Ez nem a találós kérdések fóruma. Majd ha tatabányainak fontossá válik a kérdés, megkérdezi rendesen, nem visszatartva a válaszadáshoz nélkülözhetetlen információt.

Addig is: végrehajtás alá vont ingatlant háromféleképpen lehet megvenni: 1) főszabály szerint árverésen, 2) speciális szabály szerint árverésen kívül, de árverés hatályával, 3) adásvétel útján a) előzetesen kifizetve a tartozásokat, és a vh-jogokat töröltetve, b) vh-jogok töröltetése nélkül, de valamennyi végrehajtást kérővel előzetesen megállapodva a kiengedés feltételeiben.

Tatabányainak kell eldöntenie, melyik út számára a legolcsóbb, vagy legkevésbé macerás (a kettő nem mindig fedi egymást).

@F Sanya76

Olvass bele az itt szomszádos "Inkasszó a számlámon, hogy tehet ilyet a végrehajtó?" című topikba! A legutolsó téma éppen kitér arra is, hogyan mehet át mínuszba az inkasszált számla. Még a képletet is megtalálod ugyanott.

gerbera317

Köszönöm a segítséged!

Sziasztok!Szoval árverésen kivül, de árverési vétel hatálya érdekel. Nem a jelzálogjogosult inditotta a végrehajtást. A jelzálogjogosult nem csatlakozott be az árverésbe. Aki kérte az árverést, tehát, aki szerepel az árverési hirdetményben is, az mind kielégitésre kerülne, a végrehajtoval együtt. Tehát, ha jelzálogjogosult látva az árverési hirdetményt, gondolom a végrehajto is tájékoztatta a bekapcsolodási lehetöségére, akkor minek is kell öt mégegyszer megkeresni?

Akkor csak marad a Vht.157.§.(1) bekezdés. A kérdést visszaolvasva pedig a végrehajtó nem hibázik mert Ő nem a zálogjogosultat akarja megkérdezni szerintem hanem a végrehajtást kérőt.

A kérdés pontatlan.

„akkor minek is kell öt mégegyszer megkeresni?”
Ez nagyon számonkérős-követelőzőses hangzik. Biztos vagy abban, hogy így kell megkérdezni egy fórumot?
Az árverésről saját mulasztása miatt lemaradt zálogjogosult az árverésbe már nem szólhat bele. De az árverésen kívüli, de árverés hatályával történő értékesítésbe belepofázhat, mégpedig a 157. § (3) szerinti rendelkezés alapján.

Nem számonkérlsnek szántam, ugyanakkor köszönöm a válaszokat is. Számomra akkor is érdekes, hogyha tud rola, lenne is lehetösége bekapcsolodni, aztán azt mégsem teszi, utána meg mégiscsak belepofázhat...ez olyan igazán magyaros megoldás....:)

Kedves tatabányai!

Ugye nem olvastad el azt a jogszabályt amit gerbera317 írt. ( Vht.157. § (3) bekezdés)

Ugye nem csak írsz..........„"mégiscsak belepofázhat."
”

Ha elolvastad volna a gerbera317 által fent említett jogszabály akkor megértenéd, hogy.." Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges..."

Mellesleg azt sem írtad le, hogy az árverés elkezdődött-e már és az árverés alatt akarsz-e megegyezni az adóssal, ami nem kizárt, de erre megint csak más szabály vonatkozik.

Vht. 157. § (3) bek.: "Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges."

Nem csak és kizárólag a zálogjogosult, hanem (pár kivétellel) bármilyen jog jogosultjának beleegyezéséről van szó, amibe értelemszerűen a zálogjog is beleesik.
De gondolj bele, ha az árverés előtt történne az árverésen kívüli vétel, mondjuk amikor becsértékközlés se volt még, akkor igenis szükséges a zálogjogosult beleegyezése, mert eddig lehetősége sem volt bekapcsolódni az eljárásba.
A jog pedig elsődlegesen általános helyzeteket szabályoz, itt nem akarja szűkítően konkretizálni, milyen esetekben kell az egyéb jogosultak beleegyezése - valószínáeg ezért sincs olyan kitétel, hogy „ha a zálogjogosult nem kapcsolódott be a végrehajtásba...”.

Elfogadom és megértettem a válaszokat. Ettől még nem tudom elfogadni, csak tudomásul venni. ....és igen elolvastam a Vht ide vonatkozo passzusait is.
De feltennék még egy kérdést: milyen elönnyel, vagy hátránnyal jár egy zálogkptelezettnek, ha egy futo árverésbe bekapcsolodik, avagy sem? Mert a válaszaitokbol annyi derül ki, hogy gyakorlatilag tökmindegy. Esetleg elöleget nem kell fizetnie, de ugyis ö lesz a vételárbol kielégitve, gondolom.

A már futó árverésbe a zálogjogosult nem tud bekapcsolódni. A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás és az árverésen kívüli eladás más dolog.

Nagyon rosszul gondolod, tatabanyai.

tatabanyai,

„A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (vht.) úgy rendelkezik, hogy a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba bekapcsolódhat, és a zálogjoggal biztosított követelését érvényesítheti, ha más személy végrehajtást indít a zálogkötelezett ellen, amelynek során a zálogtárgyat értékesítés céljából lefoglalják. ez esetben a lefoglalás nyitja meg a kielégítési jogot.
A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásra
azért van szükség, mert enélkül a zálogjogosult a zálogtárgy értékesítése (árverése) során befolyt vételárból nem részesülhetne, és követelésének biztosítéka
elveszne. Az árverés következtében a zálogjog ugyanis megszűnik. A hatósági árverés útján történő tulajdonszerzés eredeti szerzésmód, ezért a dolgon megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. ”

Tisztelt urak!
Végelszámolással megszűnt cég régi érvénytelen címére "végrehajtó" megnevezésű postai értesítőt dobott be a postás. Hogyan lehetne megtudni, hogy ki a fene az és mit akar, mivel a cégnek nem volt tartozása. Namost megszűnt cégnek nincs képviselője a postán valószínű nem fogják odaadni, és a címen se lakik senki. Mit lehet tenni, küldessem vissza a címzett nem található a címen jelzéssel? De akkor nem tudom meg ki az és mit akart a megszűnt cégtől..

Semmi közöd nem volt a céghez? Küldd vissza.

saját cégem volt, nem volt tartozása, szépen végelszámolással megszüntettem. Azért is fúrja az oldalam ki az és mit akar.

Menj be a postára és kérjed, hogy a levelet a címzett ismeretlen jelzéssel küldjék vissza a feladónak.

Ha nagyon kíváncsi vagy vedd át, de akkor annak lehetnek jogi következményei illetve további intézkedést kíván részedről.

Az meg egy dolog, hogy az értesítésen szereplő végrehajtót a postás hogyan értelmezhette. Egy követeléskezelő céget nevez végrehajtónak vagy valójában egy bírósági végrehajtót.....

igen valószínű az lesz a legjobb ha visszaküldetem.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy létezhet-e olyan csalási forma, hogy egy megszűnt cég ellen mondjuk valamilyen mondvacsinált indokkal végrehajtást indítanak, vagy fizetési meghagyást, amire nyilván nem reagál senki, de talán pont ez a cél. Aztán így elismertnek vehetik a "tartozást", és ha a fizetési meghagyás megvan, második körben már a volt tulajt keresik, de ő már nem mondhat ellent, mert a tartozást nem vitatták, de jogutóddal megszűnt cég esetén mögöttes felelősség miatt mondjuk tőle fogják követelni?

esetleg ilyesmire gyanakodom, mert egy időben mindenféle kamu cég hívkodott telefonon, hogy betettek minket kérés nélkül valamilyen internetes céginfó adatbázisokba, és hogy fizessünk érte, persze ilyen megrendelés nem történt.

Jogutód nélkül szűnt meg a céged ugye ?