@Vadsuhanc:
Vht. 40. §
„(1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.
(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.”
A végrehajtást kérő bejelenti a végrehajtó részére, hogy van még X Ft követelése. Ritkább, hogy azt is közli, Y Ft térült meg, így X Ft a hátralévő. Legritkább, hogy tételesen bejelenti, milyen dátummal milyen összeget kapott meg.
A végrehajtó pedig ebből a közlésből dolgozik. A végrehajtónak nem írja elő jogszabály, hogy érdeklődjön a végrehajtást kérőnél: "megkaptad-e a pénzt, mennyit kaptál, mit kaptál pontosan". Sőt, ha végrehajtó űbercukipofamacilaci módon visszakérdez, "biztos jól számoltad-e amit írtál", akkor a végrehajtást kérő joggal mondhatja, hogy nem kívánom megváltoztatni a bejelentésem és ha nem folytatod azonnal a végrehajtást, a mulasztás miatt kifogást terjesztek elő.
Ahogy gerbera317 írta, a Vht. 41. § szolgál arra, hogy a végrehajtást kérő a tételesen igazolt térülésekkel kapcsolatban jognyilatkozatot tegyen.
Ha azokat elismeri a végrehajtást kérő, akkor (véleményem szerint) a végrehajtónak a korábbi (pl. egyösszegű) végrehajtást kérői bejelentést törölnie kell a pénzügyi nyilvántartásból és egyesével, dátum+összeg szerint részletezve kell rögzítenie adatbázisában az elismert térüléseket. Ennek eredményeként lehet a tartozás végösszege és a hátralék is változik (kamatszámítás miatt).
De ez pont a Vht. 40. § (2) bekezdésében szabályozott eset, amikor a mulasztásért a végrehajtást kérő felel.
