Kovács_Béla_Sándor
2019.03.13. 10:44
„csak az adósok bele egyezésével lehet árverésre meghirdetni az ingatlan részt.”
:D
Szerinted, ha így lenne, az adósok hány százaléka egyezne bele?
végrehajtás kérdések
wers
#
2019.03.13. 10:47
:D jajj ez nagyon cuki, olyan, mintha az elítéltet csak az engedélyével szabadna bedutyizni.
erzsóka55
#
2019.03.13. 10:52
Kovács_Béla Sándor
Nem foglaltak le semmit és jövedelem letíltás sem volt. Egy telefon költség tartozás miatt történt a végrehajtás.
Grave7
#
2019.03.13. 10:54
@erzsóka55: A Budaörsi Városi Bíróságon (ügyfélfogadási időben) meg kell kérdezned, hogy a 1402-1Vh.-4693/2008/4. számú végrehajtási lapot melyik végrehajtónak küldték meg. Ezt a végrehajtót kell felkeresned (ügyfélfogadási időben) és ő fogja megmondani, hogy mi szükséges a végrehajtás törléséhez. Lehet 2008 óta már új végrehajtó van, de az ügy attól még megvan.
Ajánlom a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalos honlapját: www.mbvk.hu , itt a végrehajtó címét és ügyfélfogadási idejét is meg lehet nézni.
oligaliga
#
2019.03.13. 12:04
bbubu
Vagy Te hallottad félre, vagy az örökös. A tulajdonostársak beleegyezése a teljes ingatlan árverezéséhez kell (mivel a többiek nem adósok).
Az újbóli árverés kiírását lehet kérni, de előbb meg kellene nézni, hogy a folyamatos árverések között megtalálhat-e. Az is megoldás, ha árverésen kívül, árverési vétel hatályával veszed meg.
adalbert2
#
2019.03.13. 12:08
Kedves szakértők!
Tavaly novemberben lányom (akkor még külföldön élő) jövendőbelijének meghatalmazottjaként végrehajtási kifogást nyújtottam be egy vidéki járásbíróságon. A bíróság a napokban végzésében felszólított, hogy az 1952 évi tv. III. 67. par. 1.) alapján 8 napon belül igazoljam a meghatalmazásomat lehetővé tevő hozzátartozói viszonyomat, vagy egyéb érdekeltségemet a végrehajtási ügyben. Másik lehetőségként maga az adós terjessze be a kifogást 8 napon belül a saját nevében.
(Tudom, nyilvánvaló az általános jogi ismereteim hiánya, a perrendtartási tv. kapcsán :-(, de ettől még biztos vagyok abban, hogy maga a kifogás megáll a bíróság előtt.)
Véleményeteket kérem:
- Ha maga az adós nyújtja be újból a bíróságra a kifogást, nem kell attól félnie, hogy végül elutasítják, mert nem a díjjegyzék kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtotta azt be?
- Ha én jelzem, hogy az adós a lányom jegyese és várhatóan kb. 3 héten belül a vejem lesz, az „egyéb érdekeltség”- nek tekinthető-e? (Ebben az esetben én időben benyújtottam a végrehajtási kifogást).
- Ha az adós Magyarországon munkába áll, hogyan érheti el, hogy a végrehajtó ne érvényesíthessen letiltást a jövedelméből a végrehajtási kifogás elbírálásáig? Tartok attól, hogy egy munkáltató nem mérlegeli, van-e érvényes jogalapja a letiltásnak!
Tanácsaitokat előre is köszönöm!
Üdv!
erzsóka55
#
2019.03.13. 13:06
Grave7!
Köszönöm szépen! A múlt évben, írtam egy emailt a bíróságnak, de nem kaptam semmilyen választ. Valószínű, hogy emailba nem fogadják be. Rá keresek az ügyfélfogadásra és személyesen bemegyek.
Meriamm
#
2019.03.15. 13:57
Kedves Mindenki!
Elég sokat olvasgattam, de biztos vagyok benne hogy így sem eleget, mert maradt egy pár nyitott kérdés bennem! Szeretnék ebben segítséget kérni.
Szeretnénk licitálni, egy családi házra, sikerült a tulajdonossal is beszélni, aki mint utobb kiderült nagy mesemondó..
Azt megtudtuk, hogy van egy bérlő a fél házban, akinek egy 4 éves bérleti szerődése van. Ügyvéd írta a szerződést, szerintük támadhatatlan. Pontosan azért hogy bárki veszi meg a házat, ne tudjon beköltözni.
Azt is megmondta hogy ha sikerül árverezni a házat, akkor ami csak mozdítható(ajtó, burkolat stb) mindent felszed és elvisz vagy megrongál.
Illetve azt is mondta hogy azonnal jogi uton fogja megtámadni a végrehajtót, a végrehajtási eljárást. Ezt is megteheti sikeres árverés esetén?
Az árverési tájékoztatóban az van feltűntetve, hogy beköltözehető, tehermentes, (sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni:nincs ilyen személy) akkor a bérlő micsoda? Lehet vele bármit tenni?
Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!
ritus184
#
2019.03.15. 16:14
Tisztelt Szakértők!
A következő végrehajtási kérdésben szeretném segítségüket, tanácsukat kérni.
Édesanyám 2002-ben OTP hitelt vet fel az egyik rokona részére (helyette), így ez a rokona egy balatoni nyaralót egy (ál)adásvételi szerződéssel a nevére íratott, hogy ez legyen a hitel biztosítéka.
A hitelt az illető kb. fél évig fizette, tovább nem tudta. Tehát a nemfizetés kezdete 2003 közepe volt. 2006-ban a bank felmondta a hitelszerződést és a szakvélemény azt tartalmazta, hogy az ingatlant árverezni kell, mert édesanyám jövedelméből a behajtás túl sokáig tartana. 3 évig nem történt semmi. 2009-ben történt az ingatlan értékbecslése. Azóta ismét nem történt semmi (illetve évente egyszer kiküldték a tartozásról az elszámolást).
Most, 2019-ben viszont elkezdték édesanyám nyugdíjából végrehajtani a tartozást. Árverezésről pedig szó sincs.
Az ingatlan állaga az eltelt idő alatt nyilvánvalóan teljesen leromlott, így értéke is csökkent.
Kérdés az, hogy hibázott –e valaki az eljárás során, illetve megengedhető-e vajon, hogy az értékbecsléstől számítva a végrehajtás 10 év múlva induljon csak el, és az sem az ajánlott ingatlan árverezés útján, hanem a jövedelemből való letiltással.
Köszönöm szépen előre is válaszukat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.15. 16:46
Igen.
ritus184
#
2019.03.15. 20:24
Kedves Kovács_Béla_Sándor,
amennyiben az igen nekem szól, pontosan mire is vonatkozik? Köszönöm előre is!
gerbera317
#
2019.03.15. 20:44
Azt üzeni KBS, hogy igen, megemgedhető.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.16. 06:30
:)
És azt is, hogy igen, hibázott.
ritus184
#
2019.03.16. 16:19
Kedves KBS és Gerbera,
ha tehát hibázott a bank, akkor mit lehet tenni? Érdemes-e tenni bármit is? Milyen eredmény érhető el? Köszönöm!
gerbera317
#
2019.03.16. 16:49
Nem a bank hibázott.
ritus184
#
2019.03.16. 17:16
Akkor ki hibázott?
gerbera317
#
2019.03.16. 17:24
Végrehajtás ki miatt szokott indulni?
ritus184
#
2019.03.16. 17:36
Kedves Gerbera,
amennyiben van segítő szándéka, kérem, hogy szíveskedjen leírni a hiba mibenlétét, sajnos a visszakérdezéstől nem leszünk okosabbak.
gerbera317
#
2019.03.16. 18:45
Tehát van két adós, az egyik az édesanyád. És most tiltanak a nyugdíjából. Teljesen jogszerű. És egyáltalán nem biztos, hogy nem volt árverés. Mivel az ingatlan nem az édesanyádé, az árverési hirdetménynek, jegyzőkönyvnek, felosztási tervnek az édesanyád nem címzettje. A kérdésed alapján nem tudjuk, volt-e ilyen és milyen eredménnyel, sem azt, hogy sikeres árverést követően tiltották le édesanyád nyugdíját, vagy úgy, hogy eddig nem volt semmilyen megtérülés.
Ha az a kérdésed, hogy ki hibázott, akkor a válasz: az adósok. Igen, édesanyád is.
adalbert2
#
2019.03.16. 20:15
Kedves gerbera317, kedves szakértők!
Mivel sürget a 8 nap, újból megpróbálkozom a kérdésemmel, bízva megtisztelő véleményetekben:
Tavaly novemberben lányom (akkor még külföldön élő) vőlegényének meghatalmazásával végrehajtási kifogást nyújtottam be egy vidéki járásbíróságon. A bíróság a napokban végzésében felszólított, hogy az 1952 évi tv. III. 67. par. 1.) alapján 8 napon belül igazoljam a meghatalmazásomat lehetővé tevő hozzátartozói viszonyomat, vagy egyéb érdekeltségemet a végrehajtási ügyben. Ill. másik lehetőségként maga az adós terjessze be a kifogást 8 napon belül, a saját nevében.
Véleményeteket kérem:
Ha maga az adós nyújtja be újból a bíróságra a kifogást, nem kell attól félnie, hogy végül elutasítják, mert nem a díjjegyzék kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtotta azt be?
Ha én jelzem, hogy az adós a lányom jegyese és várhatóan kb. 3 héten belül a vejem lesz, az „egyéb érdekeltség”- nek tekinthető-e? (Ebben az esetben én időben benyújtottam a végrehajtási kifogást).
Ha az adós Magyarországon munkába áll, hogyan érheti el, hogy a végrehajtó ne érvényesíthessen letiltást a jövedelméből a végrehajtási kifogás elbírálásáig? Tartok attól, hogy egy munkáltató nem mérlegeli, van-e érvényes jogalapja a letiltásnak!
Tanácsaitokat előre is köszönöm!
Üdv!
gerbera317
#
2019.03.17. 08:04
Ha a bíróságnak az a kínja, hogy a végrehajtási kifogást nem az arra jogosult terjesztette elő, akkor az azt jelenti, hogy az arra jogosult személy nem terjesztett elő végrehajtási kifogást, és azt már nem is pótolhatja, mert elkésett vele.
Te nem vagy egyéb érdekeltnek tekinthető sem most, sem akkor, ha az adós már a vejed lesz. Az, hogy te fogod majd a könnyeit törölgetni, nem tesz érdekeltté az ügyben.
Ellenben, megtámadhatod a bíróság végzését - hacsak nem zárta ki a jogorvoslat lehetőségét -, mivel tavaly már nem az 1952-es Pp. volt hatályban, hanem az új Pp. Sokra nem mész vele, de fricskának éppen jó.
Megjegyzem, hogy ha meghatalmazásra és annak aláírására futotta a vejednek, akkor meddig tartott volna még, hogy inkább végrehajtási kifogást írjon alá helyette?
És a legfontosabb: Miféle díjjegyzék és jövőbeni letiltás? Lehet, hogy nem is az történt, mint amire a "díjjegyzék" hallatán gondolnánk; és nem is végrehajtási kifogást kellene benyújtani?
adalbert2
#
2019.03.17. 20:30
Keves gerbera317!
Köszönöm a válaszod!
Az 1952 évi tv. III. 67. par. alapján én azt reméltem, hogy a hozzátartozói jogállásom a házasságkötés után, mint „házastárs egyeneságbeli rokona” nem kétséges. Miben tévedek?
67. § (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:
- a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
stb…
13. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv!
adalbert2
#
2019.03.17. 20:58
Keves gerbera317!
Vagy abban tévedek, hogy a „házastárs egyeneságbeli rokona” várható bekövetkeztét egyéb érdekeltségnek neveztem?
Üdv!
rigoz
#
2019.03.18. 03:27
Tisztelt adalbert2!
Az egyenesági rokon csak és kizárólag felmenője vagy lemenője lehet az adott egyénnek.
A vejét a gyerekei, az Ön lánya, mint házastársa és a saját szülei, nagyszülei képviselhetik meghatalmazottként a polgári peres és nemperes, illetve a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban.
A házastárs szülője a Ptk. meghatározásában nem hozzátartozó.
Amúgy Gerbera jól mondja, a régi Pp. alkalmazása az egyetlen támadási felület, mely oly súlyos eljárási szabálysértés, ami hatályon kívül helyezést eredményez.
De mivel az új Pp. szabályozása a meghatalmazottakra nézve ugyanaz, így egy újabb képviselőkénti eljárást visszautasító végzést fog kapni.
Azonban Gerberával szemben úgy látom, hogy az indítványozásra jogosultat fel kell hívni ekkoris 8 napos határidővel a személyes vagy arra alkalmas képviselő útján való eljárásra, hiszen nyilvánvaló az, hogy a kifogás előterjesztésére jogosult szándékozott indítványozni, így nem a harmadik fél (adott esetben Ön) lépett fel a saját jogán, tehát alkalmazni kell a képviselet rendezésére vonatkozó eljárásrend körében a bíróság közrehatási kötelezettségét, tekintettel a jogi képviselő nélküli eljárás tényére is.
rigoz
#
2019.03.18. 03:29
Illetve még annyi, hogy a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya, de kérhető a végrehajtás felfüggesztése külön, mint ideiglenes intézkedés.
