végrehajtás kérdések

rigoz,

„A házastárs szülője a Ptk. meghatározásában nem hozzátartozó.”

Nem közeli hozzátartozó. De hozzátartozó :

„Ptk.8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”

És, ahogy írtad, ebben nincs változás az új pp.-ben : bár kikerült belőle az a szakasz, ami a régi pp-ben van, és csak a "hozzátartozó" maradt benne, az a Ptk. szerint a kérdezőre is vonatkozik - MAJD, ha összeházasodott a gyermeke a meghatalmazóval.
(A meghatalmazó a leendő veje, ha összeházasodnak a fiatalok, akkor a kérdező a meghatalmazó házastársának egyenesági rokona lesz)

Ettől persze tartok tőle, hogy gerberának lesz igaza, most nem járhatott volna el, aki eljárhatott volna, az meg lekéste a határidőt.

@drbjozsef: Köszönöm a helyesbítést.

Amúgy azt gondolom, hogy mivel itt a képviseleti jogosultság hiánya áll fenn, tekintve, hogy a kérdező a kérelmet nem a saját jogán, hanem a leendő veje, mint a tényleges jogosult képviseletében eljárni szándékozva, de arra való jogosultság hiányában nyújtotta be, így a leendő vejet fel kell hívni arra, hogy járjon el személyesen vagy állítson az ügybe a kérelme visszautasítása (érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ) terhével 8 napon belül a képviselet ellátására alkalmas személy, e jogosultság igazolása mellett.

Következésképpen a kérelmet határidőben beérkezettnek kell tekintetni, már feltéve, hogy a képviseleti jogot rendezi a felhívást követő 8 napon belül vagy eljár személyesen.

Az elkésettség egy külön ok lehetne, de mivel a képviseleti jogosultság rendezetlensége áll fenn elsődlegesen, így az arra vonatkozó eljárásrend irányadó.

Ha azt a felhívásnak megfelelően, a tűzött határidőben rendezi, akkor a Jat. 15. § (2) bek.-re is tekintettel a kérelme hatályosnak tekintendő, tehát nem elkésett a kérelme, az annak benyújtásához fűződő jogi hatályok hatályban maradnak a leendő anyós általi (kérdező) benyújtás időpontjára visszamenőleg.

Én nem értek a perrendtartáshoz (sem), de a szabályok adottak, a Ptk. megismerhető volt, ez nem önhibán kívül van. Időben nem érkezett érvényes kifogás jogosulttól. Ha a jogosultság nincs igazolva, az más, annak pótlására lehet felhívást küldeni, de itt nem igazolva nincs, hanem egyáltalán nincs jogosultság.

Közben kitárgyaltátok. Nagyon helyes.
Csakhogy a valós probléma nem Pp-kérdés.
A kérdező azt csinált belőle, de elsősorban nem az. Hanem végrehajtási kérdés, mégpedig tipikus vh-kifogásos kérdés. A kérdező a nyitókérdésével megvezette a topikot, mert díjjegyzék elleni kifogásról ír, és senki nem kérdezett vissza, mi baja van a díjjegyzékkel. De azóta kiderült, hogy nem díjjegyzékről van szó. Valószínűleg csak a végrehajtás megindulását sérelmezi, azt pedig nem végrehajtási kifogással kell megtámadni. Megteheti, de ha a bíróság megkérdezi, hogy az adós álláspontja szerint a végrehajtó melyik intézkedésével és milyen mértékben sértette meg a végrehajtási eljárás szabályait, akkor arra nem fog tudni válaszolni. És mindegy, hogy Pp. feljogosítja-e az előterjesztőt bármire is, vagy sem.

@gerbera317: Arra pont éppen azért nem tértem ki, mert nem tudok rá mit mondani, bár az előzmények fényében Én is hasonlóképp látom, de ez csak a magánvéleményem.

Kedves rigoz és drbjozsef és gerbera317!

Köszönöm a hozzászólásaitokat!

Jelzem, jogi analfabéta vagyok, ezért valószínűleg jogilag nem korrektek a megfogalmazásaim. Az elég egyértelműnek tűnik, hogy csapdahelyzetbe vittem magam. (Én végrehajtási kifogásnak neveztem azt, hogy – vélt számszaki hiba miatt – a végrehajtó díjjegyzékét megkifogásoltam először a végrehajtónál, majd mivel hónapokig nem küldte tovább a bíróságra, közvetlenül a járásbíróságon is benyújtva, ahogy annak idején gerbera317 is tanácsolta.)

„Amúgy Gerbera jól mondja, a régi Pp. alkalmazása az egyetlen támadási felület, mely oly súlyos eljárási szabálysértés, ami hatályon kívül helyezést eredményez.”

Rosszul gondolom, hogy az eljárást megtámadva - az eddigi több hónapos bírósági átfutások alapján – nyerek annyi időt, hogy a következő körben már hitelt érdemlően igazolni tudom a hozzátartozói viszonyomat. Kérdés persze, hogy ez visszamenőlegesen számíthat-e! Én határidőn belül kifogásoltam meg a díjjegyzéket.

Hozzászólásaitokat még egyszer, előre is köszönöm!

Tisztelt adalbert2!

Az a lényeg, hogy hagyni kellene képviseleti jogosultság ide vagy oda ezt a kifogásosdit és ha úgy érzi, hogy maga a végrehajtás indult meg jogellenesen, akkor azt kellene meglépni, hogy:

1. Kérni kellene a végrehajtót, hogy hívja fel a végrehajtást kérőt (akinek elvileg tartozik a veje), hogy nyilatkozzon arról, hogy az adós (veje) azon állítását elismeri-e, hogy
2. Amennyiben igen, a végrehajtási eljárást a végrehajtói felterjesztés/beterjesztés alapján a felmerült végrehajtási költségek rendezését követően az elrendelő bíróság vagy más szerv (pl.: közjegyző) végzéssel megszünteti avagy ha nem, az el nem ismerés tényéről közrehatási kötelezettsége keretében a végrehajtó értesíti az adóst (vejét).
3. utóbbi eshetőség esetében a végrehajtás megszüntetése iránt az elrendelő bíróság előtt a végrehajtást kérő (akinek állítólag tartozik a veje) ellen pert lehet indítani keresettel. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor jogerős ítéletével elrendeli a végrehajtás megszüntetését. A per során ideiglenes intézkedéssel lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését, illetve szüneteltetését a per bíróságától.

• azon állítását elismeri-e, hogy a tartozás megfizetésére sor került/nem állt fenn stb., tehát, hogy a végrehajtásnak nincs jogalapja

• Az elrendelő vagy ha nem a bíróság rendelte el, akkor a végrehajtást kérő lakhelye szerint illetékes (járás)bíróság előtt (járásbíróság előtt a kerületi bíróság is értendő)

Tehát mégiscsak díjjegyzék elleni kifogásról van szó? De akkor mi ez a letiltásosdi? Ha a végrehajtó díjjegyzéke fizetési kötelezettséget állapít meg, nem azonnal ad ki a behajtása iránt letiltást, hanem csak egy észszerű idejű kivárást követően, vagy jogorvoslati kérelem esetén megvárja annak az elbírálását. Olyan nincs, hogy a kifogást nem továbbítja a bírósághoz, ezért azt meg kell ismételni. (Persze, meg kell ismételni, de a beadás idejének a végrehajtóhoz történő beadást kell tekinteni.)
Adalbert! Nem akarod értelmesen is leírni, mi történt? Miért a fórumnak kell összeraknia a mozaikot, ha nálad ott van hiánytalanul a teljes kép??? Persze, nem kisregény formájában, hanem 8-10 sorban felsorolva a releváns történéseket.

Kedves gerbera317!

Bocsánat, igyekszem röviden összefoglalni!

A lezárni szándékozott ügyben leendő vejem 2005-ben devizaalapú jelzálog lakáskölcsönt vett fel 1/10 (névleges) tulajdoni hányaddal, de nyilvánvaló 10/10 egyetemleges felelősséggel.
Fizetési késedelmek miatt a bank a kölcsönt felmondta, a tartozás két végrehajtóhoz került a két tulajdonos eredeti lakhelyei szerint. A tulajdonostárs végrehajtója a lakást 2011-ben árverezés útján értékesítette. (Leendő vejem kapcsolódó okiratokkal alig rendelkezik, de az árverés után készült díjjegyzékkel igen)

Mindkét végrehajtói iroda jogutódlással megszűnt.
Leendő vejem, nevében, meghatalmazottként 2018-ban sikerült az OTP Faktoringgal megállapodnom devizaalapú a tartozás egyösszegű kiegyenlítésében, a kiegyenlítés is megtörtént.

A faktorcég minden további követeléséről lemondott és megnevezte a jogutód bírósági végrehajtót, valamint jelezte a végrehajtási költségekre vonatkozó fizetési kötelezettséget.

A végrehajtói díjjegyzékben –az összeg nagysága alapján – feltehetőleg nincs figyelembe véve a lakás elárverezéséből a másik jogelőd végrehajtónál befolyt összeg,
a költségátalány magasabb a munkadíjnál
és a behajtási jutalék az (egyösszegű törlesztés + jogelőd korábbi fizetési letiltása alapján számolt) befolyt összeg sokszorosa,
ezért számítási hibákat feltételezek.

A külföldről történő ügyintézés nehézségei miatt a díjjegyzék megkifogásolását is magamra vállaltam, sokat rontva a helyzetünkön .

A „letiltásosdi” csak úgy került képbe, hogy leendő vejem a korábbi lassú információ áramlással kapcsolatos tapasztalatai alapján egy téves letiltással szemben védtelennek érzi magát.

Továbbra is bízom abban, hogy tanácsaitokkal segítségünkre tudtok lenni!
Üdv!

Hát ez esetben valóban a kifogás a helyes jogorvoslati eszköz.

Kedves rigoz!

„Amúgy azt gondolom, hogy mivel itt a képviseleti jogosultság hiánya áll fenn, tekintve, hogy a kérdező a kérelmet nem a saját jogán, hanem a leendő veje, mint a tényleges jogosult képviseletében eljárni szándékozva, de arra való jogosultság hiányában nyújtotta be, így a leendő vejet fel kell hívni arra, hogy járjon el személyesen vagy állítson az ügybe a kérelme visszautasítása (érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ) terhével 8 napon belül a képviselet ellátására alkalmas személy, e jogosultság igazolása mellett.

Következésképpen a kérelmet határidőben beérkezettnek kell tekintetni, már feltéve, hogy a képviseleti jogot rendezi a felhívást követő 8 napon belül vagy eljár személyesen.”

Kiegészítésem fényében is ezt a megközelítést tartja legcélszerűbb továbblépési lehetőségnek?

„így a leendő vejet fel kell hívni arra”

Miért hívná fel a felet, ha az képviselteti magát? Nyilván a bíróság fejében nemigen fordul meg, hogy valaki jogosultság nélkül adott be egy beadványt. Ezért nyilván a beadót keresi meg, hogy igazolja a jogosultságot. Ez alatt eltelt a fél határideje...

adalbert,
Szerintem legfeljebb "egy próbát megér, hátha" alapon érdemes megpróbálnia a leendő vejednek, vagy egy szabályos képviselőjének megpróbálkoznia újra. De tartok tőle, hogy el fogják utasítani. Még a régi pp. hiba miatti hivatkozás esetén is.

De én laikus vagyok.

@adalbert2: Igen, mivel a képviseleti jogosultság szabályai, eljárásrendje független attól, hogy most végrehajtás megszüntetése iránt indít pert vagy végrehajtási kifogást nyújt be, mert arra nézve mindkét esetben a Pp. (helyesen az új, 2016. évi CXXX. törvény az Önök esetében, feltéve, hogy a végrehajtási eljárás 2018.01.01-én vagy utána indult meg) alkalmazandó eljárásjogi (mögöttes) jogszabályként.

@drbjozsef: Én nem különben, bár Én már jártam úgy, mint a kérdező, csak nekem még 'kellő időben' lett képviseleti jogogultságom, így az annak birtokában való fellépésem okán folyt tovább minden, mintha mi sem történt volna.

Tisztelt Fórumozók
A kérdésem a következő lenne:
Van e mód tartozás behajtására, egy olyan egyéni vállalkozónál, aki a NAV-nál végrehajtás alatt áll már hosszabb ideje, és a nevén semmi nincsen az árukészletén kivűl?
Érdemes e jogi útra vinnem az ügyet,vagy esélyem sincs a pénzemhez jutni??

Segítséget szeretnék kérni Tőletek,

Végrehajtás alatt áll egy barátom lakása. Ki is tűzték az árverést az elektronikus portálon. Itt ugye 2 hónap amíg lehet licitálni ( úgy tudom ).
Sajnos azonban Ő maga erről nem értesült, csak majdnem egy hónappal az után, hogy a portálon már fent volt.
A kérdés: A végrehajtó nem köteles az árverés kitűzése előtt értesíteni a lakás tulajdonosát erről? És ha kellene akkor mik az ezzel kapcsolatos szabályok? Mennyivel előtte kellett volna ezt írásban közölni a barátommal? Nem lehet ezt megkifogásolni?

Azért érdeklődöm csak, mert közben folyamatban van a bankkal egy megállapodása, csak nagyon kevés az idő. Félő, hogy mire a megállapodást tető alá hozzák, addigra az ingatlan elkel...
Kérem szépen a segítségeteket. köszönöm szépen :Lepcsilakat

„A végrehajtó nem köteles az árverés kitűzése előtt értesíteni a lakás tulajdonosát erről?”
Nem. Meg a kérdés is eleve rossz. Ha jól kérdeznél, ez lenne rá a válasz: A végrehajtó nem arról értesíti a feleket, hogy az árverést ki fogja tűzni, hanem arról, hogy az árverést kitűzte. Jogorvoslat esetén a bíróság sem azt vizsgálja, hogy az adós értesült-e az eljárási cselekményről, hanem azt, hogy a végrehajtó eleget tett-e az értesítési kötelezettségének, illetve a kézbesítésnek mi lett az eredménye.
„Nem lehet ezt megkifogásolni?”
Mármint micsodát?
„folyamatban van a bankkal egy megállapodása”
És a többi hitelezővel mi van?

Érdeklődni szeretnék, hogy mennyire jogszerű egy 2008-ban illetve 2009-ben keletkezett tartozás letiltása. Mindekét esetben követelés kezelő vette meg a tartozást évekig nem is jelentkezett az egyik semmilyen formában a másik néha telefonált, levelet küldött egy ideig fizetve is volt nekik, majd egyszercsak miután a 600 000 ill. a 750 000 hitel elérte a 2millio Ftt kamatokkal, minden felhívás nélkül letitásra adták 2019ben. Az elmúlt 10 évben lett volna lehetőség fizetés meghagyásra mégsem tették. Lehet e fellebbezni ilyen esetben. Mivel az egyik behajtó évekig nem jelentkezett ott az elévülés fennálhat? Köszönöm a tájékoztatást!

Tisztelt Niki008007!

Attól, akinek tartozik, kapott a köztes időszakban ún. fizetési felhívást igazolhatóan (ajánlott és/vagy tértivevényes) levélben?

Amennyiben igen, akkor az megszakította az elévülést.

Mielőtt bármit tesz - de mihamarabb célszerű - járjon utána a pontos körülményeknek, ebben kérheti a végrehajtót, hogy a végrehajtást kérő (akinek tartozik) megkereséses útján adja meg a szükséges felvilágosítást.

Ha ennek ellenére azt érzi, hogy jogszerűtlen a letiltás, akkor először is kérnie kell a végrehajtótól, hogy hívja fel a végrehajtást kérőt, hogy ismerje el, hogy a tartozása elévült vagy a végrehajthatósága más okból kizárt, ha pedig erre nem került sor eddig, akkor a végrehajtást elrendelő bíróság/közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság előtt végrehajtás megszüntetése iránt indíthat pert, mely perben kérheti ideiglenes intézkedéssel a végrehajtás felfüggesztését a per jogerős befejezéséig.

Hivatalos tértivevényes formában nem, semmikor nem küldtek ilyen módon felszólítást fizetésre. Ha 15 napon belül megtörténik a fellebbezés akkor külön kérhetem a tiltás halasztását is? Ha esetleg valami okból az elévülés megszakadt volna attól én még peres úton kérhetem a végrehajtás megszüntetését... Nem tartom jogszerűnek azt, hogy megvárják míg milliósra duzzad egy tétel, mikor már évek óta letilthatták volna bizonyítható jövedelem mindig volt.

@Niki008007: Ha valóban nem érkezett a megfelelő lakcímre semmilyen fizetési felhívás, meghagyás stb., akkor valóban elévült.

Ez esetben először is kérni kell a végrehajtótól, hogy hívja fel a végrehajtást kérőt (aki azt állítja, hogy Önnek tartozik), hogy ismerje el felé (a végrehajtónak), hogy a követelés nem végrehajtható (mert elévült).

Ha a végrehajtást kérő ezt nem ismeri el, erről a tényről a végrehajtó Önt értesíti.

Ez esetben a végrehajtás megszüntetését a végrehajtást kérő székhelye/lakhelye/telephelye stb. vagy a végrehajtást elrendelő (ha van ilyen és kell is lennie, nagyon kivételes az, ha nincs) közjegyző, illetve bíróság székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (kerületi bírósághoz) benyújtott keresettel kell kérnie a végrehajtás megszüntetését, illetve a már levont összeg visszafizetésének elrendelését, az így keresettel érintett perben kérheti ideiglenes intézkedéssel a végrehajtás felfüggesztésének, azaz a további letiltás mellőzésének az elrendelését a per jogerős befejezéséig.

Bár ha fizetési meghagyást, meg semmit se kapott, akkor nem kerülhetett volna sor végrehajtásra sem szerintem, úgyhogy itt valami valószínűleg nagyon nem stimmel...

Végrehajtás csak úgy derült égből ugyanis nem indul.

Ez esetben a fentiek szerint van helye fellépésnek, fellebbezésnek, illetve más klasszikus értelemben vett perorvoslatnak nincs helye.

• Ön neki tartozik

Köszönöm szépen!! Utána járok a dolgoknak mert szerintem is elég érdekes, hogy derült égből végrehatjó nyilatkozat jöjjön fizetési felszólítás nélkül.