rigoz,
„követelés kezelő vette meg a tartozást {...} egy ideig fizetve is volt nekik”
Szerinted nem szakította itt meg valami az elévülést? Értesült az engedményezésről, talán tartozáselismerés, talán megegyezés is történt, különben miért fizette volna nekik?
A fizetés utolsó abbahagyásával (követeléskezelő esetén az esedékesség kezdete) kezdődött az elévülés.
Én nem lennék ebben olyan biztos.
Valójában 2 esetről beszélek mint látható az egyiknel ahol fizetve is volt tudom, hogy nem áll fenn az elévülés, viszont a másik követeléskezelő nem jelentkezett... Bár azt gondoltam jogszerűtlen tétlenül várni a kezelőtől, hogy milliósra duzzadjon egy tartozás, de ezek szerint sajnos ez nem jogsértő, ahogy értelmeztem az előző választ... Felmerült bennem az is, hogy arra vajon van e lehetőség, hogy a végrehajtás ellenére megegyezzek a követelés kezelővel, hogy csupán a tőke tartozást visszafizetem...
Sziasztok, tájékoztatást szeretnék az alábbi témában.
Fizetési felszólítási eljárást követően, végrahajtóhoz került a követelés behajtása. A végrahajtói lap kézhezvételét megelőzően, több hónappal korábban a tartozás rendezésre került, de ezt a jogosult a végreható felé nem jelezte, köteles-e a kötelezett a már kifizetett tartozást vagy a végrehajtási költséget megfizetni anélkül, hogy végrehajtói kifogással élne.
Köszönöm a segítséget.
A végrehajtási kifogást el lehet felejteni, az nem erre való. (Buknál is rajta 15K-t.)
A többi attól függ, hogy amikor a végrehajtást kérte a hitelező, akkor még tartozott-e az adós.
Előszeretettel hivatkozik mindenki a Vht. 40. § (2)-re, mely szerint a végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért.
Azt már kevesebben veszik észre, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő költségnek és kárnak három fő fokozata van attól függően, hogy a követelés-érvényesítés mely szakaszában történt a mulasztás. Lássuk:
1) Ha a tartozást a végrehajtás elrendelése előtt fizette meg az adós - tehát a végrehajtást eleve alaptalanul rendelték el -, akkor minden költséget és kárt a végrehajtást kérő visel.
1.1) Ha az adós a tartozását csak részben fizette meg, de a végrehajtást mégis a teljes követelésre rendelték el, akkor a végrehajtást kérő csak az alaptalan ügyérték erejéig viseli a költségeket és kárt. Ez a többletköltség elsősorban a munkadíjban, költségátalányban, általános költségátalányban mutatkozik meg. Egyebekben az adós ne hőzöngjön, hanem fizessen.
1.2) Ha az adós a tartozását csak részben fizette meg, és a végrehajtást a fennmaradókövetelésre rendelték el, akkor az teljesen jogszerű, az adós ne hőzöngjön, hanem fizessen.
2) Ha a tartozást a végrehajtás elrendelését követően, de még a végrehajtás érdemi megindulása előtt fizette meg az adós, akár teljesen, akár részben, akkor minden végrehajtási költséget az adós visel. Kárfelelőssége és egyéb költségviselése a végrehajtást kérőnek akkor keletkezik, hogy a bejelentés elmulasztásából fakadóan tényleges kára és extra költsége keletkezik az adósnak.
3) Ugyanez van akkor is, ha a végrehajtást kérő a bejelentést a végrehajtás foganatosítása során mulasztja el. Ez többnyire akkor fordul elő, ha a) a letiltást a munkáltató vagy b) az adós a részletfizetést vagy c) az egyéb teljesítést közvetlenül a végrehajtást kérőnek teljesíti; illetve d) ha az egyetemleges adósok teljesítéseit nem megfelelően kezeli a végrehajtást kérő. További hiba szokott lenni, amikor e) a végrehajtást kérő nem megfelelő tartalommal jelenti be az adós teljesítését: nem a teljesítés idejét és összegét közli a végrehajtóval, hanem a saját egyenlegét.
OFF Mindig csodálom KBS-t, amikor ugyanezt egyetlen rövid sorban el tudja magyarázni. :-) ON
Köszönöm gerbera317 a részletes választ.
Két kérdésem lenne még ezzel kapcsolatban.
1, Mi számít a végrehajtás elrendelésének.
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése vagy a végrehajtási lap keltezése?
2, Amennyiben az adós okirattal bizonyítja, hogy a követelés az érintett időszakra teljesítése került, a jogosult köteles-e a teljesítést az érintett időszakra könyvelni?
Köszönöm
1. Viccelsz, hogy ugye? Hát az utóbbi.
2. Mi?
Lehet, hogy nem érthetően fogalmaztam.
Ha a tartozás, melyre a végrehajtás irányul, teljesítve lett, hivatkozhat-e a jogosult, hogy a befizetés nem az érintett időszakra szólt. Pl: az októberre vonatkozó befizetést februárra könyveli.
Köszönöm
Mi?
Jobb lenne, konkrétan elmondanád, mi a bajod. Milyen tartozásról beszélsz? (mert főszabályként nincs februári meg novemberi.) Ha valami tartásdíjról van szó, arra akkor is joga van letiltást kérnie a jogosultnak, ha semmi hátralékod nincs.
Egyébként nem a végrehajtás elrendelése a határvonal, hanem a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek a benyújtása.
Időszakosan visszatérő követeléseknél (pl. társasházi közös költség, közüzemi díj) ez gyakran előfordul: a teljesítést az újabb esedékes, de még nem érvényesített követelésre írják jóvá, a már érvényesítettre pedig folyik tovább a már elindított eljárás. Ennek az oka a költséghatékonyságra való törekvés. Előnyös a jogosultnak is, de az adósnak is.
Csak bíróság mondhatja ki, hogy ezt nem lett volna szabad alkalmazni.
Ha a jóembernek valami ilyenre hátraléka van, amire végrehajtás folyik; és csak annyit fizet közvetlenül a jogosultnak, mint ami éppen esedékes, akkor természetesen alappal tekinti úgy a jogosult, hogy ez az épp esedékes tartozás.
(Még akkor is, ha valóban van olyan szabály, hogy több tartozás közül a legrégebbire kell elszámolni az összesre nem elégséges törlesztést. Ez ugyanis, nem egyértelműen több tartozás.)
Szép napot. Tanácsot szeretnék kérni. Van két végrehajtàsom, ugyanannàl a vh-nál. Részletfizetésben állapodtunk meg, mindig időben fizetem a részleteket. Nincs már sok hátra- pár hónap-, viszont most olyan körülmények léptek fel, hogy csak az egyiket tudom fizetni. Milyen módja van (ha van egyáltalán) annak, hogy a kettőből az egyiket felfüggesszék, amíg a másikat kifizetem, hogy utána a másikat folytathassam nyugodtabban?
Válaszokat előre is köszönöm.
Lehet kérni a felfüggesztés, de csak kivételesen és akkor is csak rövid átmeneti időre engedélyezik.
Szép Estét!
Próbáltam megtalálni a polgári perrendtartásról szóló törvényben, illetve a végrehajtásiban is, de nem találtam a következőt.
Ingatlanárverés esetén a végrehajtónak kötelessége a lakcím nyilvántartásból lekérni a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosok bejelentett lakcímét, vagy "dolgozhat" a tullapon szereplő címekből?
Ha az adós arra hivatkozik, hogy a bejelentett lakcíme már megváltozott, csak a tullapon szerepel a régi, a végrehajtó azonban mindent arra a címre küldött, és ő emiatt nem kapta meg leveleket az megáll jogorvoslat esetén?
Köszönöm
Duchemin,
pedig ott van az :
„Vht. 140/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.
(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.”
(egyébként előtte benne van persze a Vht-ban, hogy milyen nyilvántartásokba tekinthet bele, a lakcímadatokat is lekérheti, és le is szokta, de ha nem teszi, az sem számít.)
Ott van a 140/B-ben, hogy "ha nem ismert más cím". Ha ismert, akkor ahhoz a kézbesítéshez fűződik jogkövetkezmény, amelyik cím "működik". Ha az adós vh-lap szerinti címe "működik" (vagyis legalább "nem kereste"), akkor a végrehajtó nem kutatgat másik lakcím után, részéről ez nem mulasztás. Vegyük észre, hogy a 47. § szerint a végrehajtó a nyilvántartókat csak "szükség esetén" keresi meg. És csakis az adós után nyomozhat. Az egyéb jogosultak címe - ha más cím nem ismert - a tulajdoni lap szerinti cím.
drbjozsef, gerbera, köszönöm szépen!
Tehát akkor:
Mi az, hogy ismert, vagy nem ismert? Mondjuk a végrehajtási eljárás során a követelőktől a tudomására jutott másik cím?
Illetve a "működik" az mit jelent? Az adós egyetlen levelet sem vett át ha jól tudom. Ha ezek "nem kereste" jelzéssel mentek vissza akkor oké, mert feltételezhetően ott lakik, ha viszont pl. "címzett ismeretlen"-nel, akkor már belenézHET az adóst kutatva a végrehajtó a lakcím nyilvántartóba, viszont ha nem akar, NEM köteles?
A 47-es paragrafus végig feltételes módban beszél, tehát ha jól értem nem kötelező a végrehajtónak kutatnia akkor sem, ha a címzett ismeretlen. "szükség esetén beszerzi", "megkeresheti" stb.
„végig feltételes módban beszél” - Megengedő mód az, ha létezik egyáltalán ilyen.
A "szükség esetén" azt jelenti, ha szükséges. Nem szükséges, ha a cím "működik". Szükséges, ha "nem működik". Nem értem, mi ebben olyan fenemód nehéz, de akkor elmagyarázom.
A vh-lap tartalmazza az adós címét. Ez többnyire azonos a fmh szerinti címével, ami azonos az eredeti szerződés szerinti címével. Ha ez közben változott, és erről nem tud a jogosult, az az adós mulasztása. A vh-lap is először ide megy ki. Ha "nem működik", akkor a végrehajtó lekérdezi a központi nyilvántartásból az adatait, megtudva így az esetleges új címét, és oda postázza a dolgokat. Sok adós így szerez tudomást az ellene folyó végrehajtásról.
Mindez ne vonatkozik az ingatlan egyéb jogosultjaira. Ha ők elköltöztek a tulajdoni lap szerinti címükről, és azt nem jelentették be a földhivatalnak, a mulasztás jogkövetkezményeit is viselniük kell. Akkor is, ha a címről "ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza az irat.
Lassal el kéne kezdeni felfogni ezeket az alapvető dolgokat, nemde?
Gerbera köszönöm! Nem kell ezt elkapkodni, lassan vagy sem, de felfogom az a lényeg. Ha nagyon felpörgetném a ritmusomat, még a végén többet ártana, mint használna. ;)
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, és kevésbé vagyok jártas a témában:
szeretnék licitálni egy ingatlanra, és olvastam, hogy a licit vége után 15 napom van a fizetésre, viszont kérhetek 2 hónapos fizetési haladékot is.
Ezt ha kérek, megszokták adni? Vagy ez csak egy nagyon apróbetűs rész?
Köszönettel: Micike
Miért ne adnák meg?
Akad végrehajtó, aki következetesen nem ad fizetési halasztást. Soha, senkinek. Ezeket az árverési biznisz profi résztvevői is ismerik, és ehhez tartják magukat. És olyan végrehajtó is akad, aki mindig megadja, mert miért ne. A törvény úgy fogalmaz, hogy a végrehajtó halasztást adhat, de ebbe senki ne élje bele magát.
A fizetési határidő egyébként nem a licit végétől ketyeg, hanem az az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától.
Micike nekem néhány százezerre is volt aki megadta, és volt aki közel 10M-ra se.
Utóbbi egyébként senkinek és semmire se, ahogy gerbera is mondja.
Annyival tudsz "játszani", hogy az árverési jegyzőkönyv aláírását kitolod amennyire lehet.
15 napon belül kell aláírnod, de nem kötelező akkor, amikor a vh az első levelében mondja.
Szóval amikor jön a levél az MBVK oldalán a vh-tól, hogy "jelenj meg, vagy fejbe lőnek", akkor nyugodtan írd meg, hogy sajnos az a nap nem jó, és told ki amennyire tudod a 15. nap közelébe.
Akkor onnan lesz még 15 napod fizetni, ha esetleg nem ad haladékot. Ez is több, mint a semmi.
Érdemes egyébként licit előtt felhívni a vh irodát és rákérdezni, hogy adna-e haladékot. Nyilván ez semmire sem garancia, de azért talán annyira egyik sem genyó, hogy direkt átverjen.
Kis segítség kellene, mit jelent pontosan az:
INGATLAN ÁTVÉTELI ELJÁRÁSI HIRDETMÉNY
Befejeződött a második árverés, licit nélkül. Most ezt kaptam.
"Átvételi ajánlattétel időtartama: 2019.04.10-2019.04.25."