40. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak.
Alaposabban kielemezve ezt a szabályt rájöhetsz, hogy 1) ez csak azokra a térülsekre vonatkoznak, amelyek nem a végrehajtótól érkeztek (hanem az adóstól, a szeretőjétől, esetleg a munkáltatótól letiltás útján), és 2) ha több részteljesítés volt, azokat nem egyben, hanem történetben kell közölni, tehát
dátum1 összeg1
dátum2 összeg2
stb.
Természetesen, azokat a teljesítéseket is közölheted, amelyek a végrehajtótól érkeztek, de erősen ajánlott a végrehajtó figyelmének felhívása erre, pl.
dátum3 összeg3 - végrehajtó utalta!
A végrehajtó ezeket a Ptk. 6:46. § szerint jóváírva felveszi az ügy pénzügyi nyilvántartásába. A jogszabály nyelvtani (tehát nem logikai!) értelmezéséből az is kitűnik, hogy az adós tartozását a 40. § szerinti aktust követően a végrehajtó köteles kiszámolni, tehát az idézett felhívás - legalábbis szövegezését tekintve - nem egészen jogszerű.
Én a következőt írnám a végrehajtónak:
Tisztelt Végrehajtó! Vht. 40. § (1) szerinti kötelezettségemnek eleget téve bejelentem, hogy jelen végrehajtásban az alábbi térüléseket tartom nyilván:
dátum1 összeg1 letiltás
dátum2 összeg2 letiltás
dátum3 összeg3 - végrehajtó utalta!
dátum4 összeg4 letiltás
stb.
Felhívásával kapcsolatosan felhívom szíves figyelmét, hogy a fenti térülések Ptk. 6:46. § szerinti jóváírását követően a végrehajtó köteles az adós fennmaradó tartozását kiszámítani, és ezt a kötelezettséget nem telepítheti a végrehajtást kérőre!
dátum, aláírás, maradoktisztelettel, kabbe stb.
végrehajtás kérdések
Nagyon köszi, ezt fogom írni neki (a végét csak gondolom hozzá, de azt nagyon :)))
Még egy kérdés, azt kérhetem, ha már kiszámolja, akkor arról engem is tájékoztasson? Vagy ne ingereljem jobban?
*Kérem továbbá, hogy a számítás eredményét velem is szíveskedjék írásban közölni. dátum, aláírás, maradoktisztelettel, najóakkornekabbe, stb.
:))))
Jó, még lehetne rajta csiszolgatni. Ami nekem rögtön szemet szúrt, és azt kicserélném: ...jóváírását követően a végrehajtó köteles az adós fennmaradó tartozását megállapítani, és ezt a kötelezettséget nem telepítheti...
Köszi, javítom. És postázom.
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem, hogy ha a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő nem azonos a záradékolni kért közjegytői okiratban foglalt jogosulttal úgy a záradékolási kérelméhez kell-e csatolni a jogutódlásra vonatkozó határozott kérelmét?
Amennyiben jogi képviselővel jár el a kérelmező van-e helye hiánypótlásnak ha a jogutódlási kérelmet nem terjesztett elő vagy azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a közjegyzőnek?
„a záradékolási kérelméhez kell-e csatolni”
Micsoda egy kérdés ez? Persze, hogy kell. A végrehajtás elrendelését csak a követelés jogosultja kérheti, és ezt a jogosultságot valahogyan igazolni is kell. Nemdebár? Ráadásul mindegy, hogy van-e jogi képviselője a jogosultnak, vagy nincs.
Gerbera317 köszönöm szépen a válaszod a mait és a múltkorit is!
OFF Sajnos most tudtam csak elolvasni ismét Kórházban voltam. Elnézést kérek, ha néha ismétlem a kérdéseimet sajnos tavaly mással voltam elfoglalva a lábamputációm miatt teljesen elfelejtettem mindent a vh törvények kapcsán, sokszor még azt is, hogy mit hol kell keresni.ON
Közben utánanéztem kérdésem csak az marad, hogy a jogutódlási kérelem hiánya miatt van-e helye hiánypótlásnak?
A végrehajtás elrendelése 2010-ben történt akkor a Vht még megengedőbb volt -e vonatkozásban a 2011. évi CLXXX. törvény 2.§. még nem lépett életbe. Az akkor érvényben lévő Vht pedig nem emelte ki a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő hiányos kérelme esetén történő azonnali elutasítás lehetőségét.
Tisztelt Fórumozók.
Olyan kérdésem lenne,hogy ha a végrehajtó végelszámolás alatt van,megszűnt a cég a céginfó szerint,akkor hova megy a pénzünk amit levonnak?Jogutódot,felszámolót nem találok sehol,semmilyen értesítést erről nem kaptunk.Sőt elszámolást se kaptunk.A nyugdíjfolyósító most küldött a kérésünkre egy végrehajtási lapot,de azon csak a végrehajtói munkadíjat,jutalékot fizetjük szinte,a tőke és a kamat semmit se csökken.Ilyenkor mi van?Hova lehet fordulni információért?
Válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők!
Szeretném a segítségüket kérni polgári peres eljárással kapcsolatban, mely szerződés érvénytelenítése miatt lett indítva végrehajtás ügyben Behajtó cég ellen 2018. júliusban. (Adóst vádlottként büntető ügyben elítélték a hitelfelvétel kapcsán jogerősen) Btk. 373. § (1) bekezdés - (4) bekezdés a) pont
Bíróság új eljárásra utasitotta a Kezest azzal, hogy a keresetet ki kell terjeszteni a Takarékszövetkezetre mint eredeti szerződőre, valamint az engedményes Behajtó cégre is. Ez a per folyik most. Az új eljárásban viszont a per tárgyaként végrehajtás megszüntetése van megjelölve. (2019.)
Attól félünk, hogy most a 7. tárgyalás alkalmával itélet születik (2020. 03. 04.) és új eljárást kell majd indítani a szerződés érvénytlenitése miatt ismételten.
Adós kölcsönt vett fel a Takarékszövetkezettől meghamisított munkáltatói igazolásokkal, valamint hamisított ingatlan értékbecsléssel 2004. novemberben, decemberben már fizetési haladékot kért.
Takarékszövetkezet 2005. áprilisban engedményezte a követelést Behajtó cégre, a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan árverését nem kezdeményezte. Nem adta át az ingatlanfedezetet Behajtónak csak 2007-ben, aki szintén nem kezdeményezett árverezést. Kezessel szemben elindította a végrehajtást, jelenleg is vonják a nyugdíjából.
Bírósági ítélet idézete:
"A vádlott vallomásából is kiindulva azonban a bíróság kétséget kizáróan megállapította, hogy a vádlottnak sem lehetőségében, sem szándékában nem állt a szerződés szerint a kölcsön visszafizetése, ebben a tekintetben és az általa tudottan hamis okiratokkal a hitelintézetet megtévesztette, amely okiratokat a kölcsönigénylésekor ő csatolt be, ezek valótlan voltával a szerződés aláírásakor is tisztában volt. Az aláíráskor tudata átfogta, hogy ő bizonyosan nem fogja a hitelt visszafizetni és függetlenül attól, hogy ténylegesen ki gazdagodott az ügylet révén, a vádlott felelőssége mgállapítható volt."
A bíróság az igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a szóban forgó ingatlan értéke 1.770.000.- Ft volt a szerződés aláírásakor, bizonyosan túl lett értékelve a bank felé 18.300.000.- Ft. értékben, hamisan.
A renelkezésre álló bizonyitékok alapján Adós a hitelt nem a maga, hanem a Főnöke részére vette fel, akinél lakott és gondoskodtak róla.
A jelenlegi első és másodrendű alperesek nem indítottak polgárjogi eljárást a büntető eljárás után.
Várom szíves segítségüket, hogy a 66 éves, rokkant nyugdíjas, rákos beteg embernek ne kelljen élete végéig dolgozni, hogy a 42.000.000.- Ft követelést levonják tőle, hiszen mint a bírósági ítéletből kiderült csalás áldozata lett.
Tiszteettel és köszönettel!
„hiszen mint a bírósági ítéletből kiderült csalás áldozata lett.”
Áldozata?! Kiről beszélsz? Az adósról? A kezesről?
Elnézést kérek, ha pontatlan voltam, a csalást az Adós követte el, a Kezes a szenvedő alanya az ügyletnek immár 16. éve.
Tisztelet, köszönet!
Miért a kezesi szerződés is hamis volt?
Adós felvette 7,3 millió Ft jelzáloghitelt a Takarékszövetkezettől fiktív cégek által kiállitott
munkáltatói igazolásokkal, valamint meghamisított értékbecsléssel. Ezért jelentette fel őt, a kölcsönfelvevőt a behajtó cég, jelenleg másodrendű alperes. A Takarékszövetkeztnél a jelzáloghitel szerződést az Adós által becsatolt hamis okiratok alapjánkötötték meg, melyet az Adós is és a Kezes is aláírtak. Az Adósnak tudomása volt róla, hogy hamisak az okiratok, a kezes nem tudott róla.
Köszönöm szépen!
Surda2017,
A Kezes 7,3 millió forint felvételének ismeretében vállalta a kezességet? Kellemetlen ez, de hát ő vállalta ezt, nem...?
Nem kezes 93.000. Ftos munkáltatói igazolást adott oda az Adósnak, aki nem azt az okiratot csatolta be, hanem egy 260.000.- Ft-ról szóló fiktív, nem létező cég által kiállított dokumentumot nyújtott be, ítélet szerint tudomása volt a hamisitásról. Kezes 1,3 millió hitelfelvételről tudott.
A kezesi szerződés nem volt hamis. A kezes nem az adóssal szerződött, hanem a bankkal. Mitől lenne az ő szerződése érvénytelen? Pontosan az történik, amit vállalt: ha az adós nem fizeti vissza a 7,3 millió forint kölcsönt és járulékait, ő fizet helyette. Aztán megpróbálhatja behajtano az adóson.
(Itt, a Fórumon írta valaki egyszer, szerintem nagyon találóan: kezességet csak annak és akkor vállalj, ha ajándékba is odaadnád neki azt az összeget, csak nincs annyid egyben.)
Tisztelt dr. Béla Sándor!
Köszönöm szépen a válaszát.
Az Adós tévedésben tartotta a Kezest, mivel ha a valódi 93.000.- Ft-os kezességvállalásra vonatkozó hiteles mun káltatói igazolást nyújtja, valamint a saját és a kezes okiratait nem hamis tartartalommal nyújtja, be és az értékbecslés is a valódi 1,7 milliós éréken kerül hitelelbírálásra, akkor nem folyósította volna a Takarékszövetkezet a 7,3 milló ft, helyett, hanem csak az eredetileg szóban forgó 1,3 millió Ft-ot kapták volna meg, amit a Kezestől már le is vontak. Adóstól meg sem próbálták, mert a hitelfelvételekor sem mun kahelye, sem lakása nem volt. Felmerül a kérdés, hogy milyen hitelbírálat történt?
Én nem vagyok szakértő, jogilag képzett ember, de Ön véleménye szerint helyes eljárás, hogy egy eleve csaláson alapuló szerződés miatt a Kezes fizessen holtáig? Aki tényleg hamisított, gazdagodott az meg tudja úszni?
Tisztelettel várom válaszát!
Tissztelt dr. Kovács Béla Sándor!
Elnézést kérek, hogy rosszul írtam a nevét!
Szerintem a kezes örüljön, hogy nem gyanúsították meg őt is. Szokták.
Surda2017,
Itt valami sántít, és ezt neked is érezned kellene.
A kezes nem az adóssal áll jogviszonyban. Tulajdonképpen semmilyen jogviszonyban nem áll vele. A kezes a bankkal áll jogviszonyban. Amikor vállalja a kezességet, a banki szerződést és dokumentumokat közjegyző előtt írja alá, közokiratba foglalva. Abban egészen biztos, hogy a 7,3 millió forint szerepelt, és ezt egészen biztosan a közjegyző fel is olvasta a kezesnek, elmondta a kezesség lényegét, és meg is kérdezte, hogy mindent megértett-e. Ezek után írta alá ezt a dokumentumot. Teljességgel kizárt, hogy 1,7 millióról szóló kezességet írt alá a banknak, ha a bank 7,3 milliót folyósított az adósnak.
Az, hogy mit kért az adós a kezestől, meg mit mondott neki, az lehet, hogy mint csalás és hazugság. De amit a bank felé vállalt, az biztosan a teljes összeg, és biztosan tudnia kellett erről.
Szóval, igen, erkölcsi értelemben lehet áldozat, sajnálatos eset ha megvezették, nem volt elég körültekintő, de eléggé valószínű, hogy kevéssé vitatható a felelőssége a kezesi vállalásban.
Nem nagyon van esélye neki arra, hogy ne vonják ezt tőle élete végéig.
Tisztelt Szakértők!
Nekem az lenne a kérdésem,hogy ha MBVK árverezésen veszek egy lakást aminél ezek az információk találhatók:
Tulajdoni hányad: 1/1
Beköltözhető: Igen
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: Minden jog törölhető (tehermentes)
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni (nincs ilyen személy)
A kérdésem az lenne,hogy az iyen ingatlant lakja - e a volt tulajdonos vagy teljesen üres? Megéri így lakást venni? Köszönöm!
Balázs
