tmisi024
2021.04.03. 15:08
Sajnálom mióta kiirtam keresgêlem csak szívinfarktust kaptam mert a licit dátuma óta ugye lejárt a 45 nap
végrehajtás kérdések
Grave7
#
2021.04.03. 16:03
Remélem azóta már orvosi ellátásban részesültél :)
valinéni
#
2021.04.12. 12:26
Tisztelt Fórumozók!
Kérlek segítsetek az alábbi kérdésben.
A a devizahiteles adós keresetet adott be szerződés érvénytelenségének megállapítására amelyben kérte a végrehajtás felfüggesztését is.
A bíróság felfüggesztette a végrehajtást és a tárgyalást is mert meg akarja várni az ügyben előkérdésnek számító uniós döntést.
Az alperes követeléskezelő mindkét felfüggesztést megfellebbezte mondván csak a felfüggesztő végzéseket küldte meg neki a bíróság de a keresetet nem.
A követeléskezelő szerint a bíróság csak akkor függesztheti fel a végrehajtást ha mindkét felet előtte nyilatkoztatja, de neki erre nem volt lehetősége.
Kérdésem az, hogy van joga a bíróságnak az adós védelme érdekében akkor is felfüggeszteni a végrehajtást ha a keresetet előtte nem küldte meg a végrehajtást kérőnek?
Köszönettel
Vali
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.04.12. 13:48
Azt igen - de a pert nem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.04.12. 13:52
(Végrehajtás alatt lévő kölcsönszerződésre hogy a csudába lehet egyáltalán érvénytelenségi per indítani? Nem lehet a végrehajtásban olyan kifogást felhozni, amelyre a végehajtandó döntésre vezető eljárásban lehetett volna hivatkozni.)
gerbera317
#
2021.04.12. 14:14
Ez a Vht. 56. § (1) b) szerinti intézkedésnek az előzménypere. Pontosabban: Ez egy olyan per, aminek az eredményeképpen a fenti intézkedésre kerül(het) sor. A majrésabb bírók ilyenkor felfüggesztik a végrehajtást, mert valami uniós döntést akarnak majd követni, csakhogy ilyen még nem létezik.
De nem is értem az adósokat, mire számítanak: Fölkarmoltak 12 millió forintot, és azt gondolják, hogy ezt nem kell majd visszafizetni? Akármi is lesz itt a döntés, az arról fog szólni, hogy a végrehajtásokat korlátozni kell mondjuk úgy, hogy a fölkarmolt 12 millió helyett ne 32 milliót kelljen visszafizetni, hanem csak 18-at. Na de ez mit fog segíteni azokon, akik egy kanyit se fizettek még vissza az elmúlt 5-8-10 évben?
Az mondjuk nem volna hátrány, ha az alperes végrehajtást kérő is tudomást szerez(het)ne az ellene indított perről.
valinéni
#
2021.04.13. 13:16
Köszönöm szépen a válaszokat.
Még annyi lenne a kérdésem, hogy ha a devizahiteles adósnak a követeléskezelő tartozás miatt felmondta a szerződést és végrehajtást indított akkor a végrehajtási kifogásban lehet-e arra hivatkozni, hogy az adóst a bank nem tájékoztatta az árfolyamkockázatról és ezért a kölcsönszerződés érvénytelen?
Vagy csak a végrehajtó jogszabályba ütköző eljárására lehet a kifogásban hivatkozni?
Köszönöm
Vali
Grave7
#
2021.04.13. 14:07
Persze, a végrehajtási kifogásban arra is lehet hivatkozni, hogy "Esik az eső, süt a Nap, Paprikajancsi mosogat."
Csak ne felejtsd el ráragasztani a 15.000 Ft illetékbélyeget, aztán majd a bíróság a Vht. 217. § szerint elbírálja.
gerbera317
#
2021.04.13. 14:38
Valinéni, hogyan jön ide a végrehajtási kifogás, amikor érvénytelenségi per van folyamatban? A vh-kifogás a perhez képes erőteljes visszafejlődésre utal. Ugye nem arról van szó, hogy amit az adós eddig intézett viszonylag jól, azt te most elbaxxod neki?
valinéni
#
2021.04.13. 14:51
Köszönöm a választ.
Az adós még nem indította meg az érvénytelenségi pert csak szándékozik.
Azonban fél attól,hogy kicsúszik a 15 napból a kifogás tekintetében.
Előbb akarja a kifogással bebiztosítani magát később pedig az érvénytelenségi pert beadni csak még nem talált ügyvédet.
Ezért kérdeztem,hogy ha a kifogásban hivatkozik az érvénytelenségre az megállhat-e vagy teljesen hiábavaló.
Valamint mehet-e egymás mellett párhuzamosan a két eljárás?
Köszönöm.
Vali
gerbera317
#
2021.04.13. 15:11
„Előbb akarja a kifogással bebiztosítani magát”
Az naon komoly. Szóval az adós úgy gondolja, hogy a végrehajtási kifogás előzény-eljárása annak a bizonyos pernek? Hmm. És az megvan az adósnak, hogy a végrehajtó melyik intézkedésével vagy mulasztásával sértette meg a végrehajtási eljárás melyik szabályát? Merthogy a végrehajtási kifogás csak erre jó, semmi másra nem, tehát a követelés vitatására sem! Mit gondolsz, miért vicceskedik az előttem szóló Grave, akire egyébként nem jellemző a cinikus hangvétel? Talán mert már neki is sok volt, amit itt földobtál, úgy-e?
valinéni
#
2021.04.13. 15:58
Köszönöm a segítséget.
Sombokor
#
2021.04.13. 17:35
Üdvözletem!
Az előző beszélgetés kapcsán lenne egy kérdésem a jogi szakértőkhöz itt, mert egyszerűen kíváncsi vagyok.
A kérdező arra utalt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás elmaradása miatt akarják érvényteleníttetni a hitelszerződést. Mégis, hogyan lehet ezt bizonyítani olyan átlag 15 év után? Nyilván senki nem emlékszik arra, hogy mit mondott a bank ügyintézője. (De szinte mindegy is a 15 év, már másnap is mindenki azt mond amit akar, ha nem lett leírva.) Azt meg elég nehezen tudom elképzelni, hogy az írásos tájékoztató anyagok (alkalmasint maga a hitelszerződés) nem ejtett egy szót sem az árfolyamkockázatról. Vagy előfordulhat, hogy de? Esetleg a bíróság mérlegeli, hogy elég szájbarágós e a vonatkozó szöveg?
drbjozsef
#
2021.04.13. 17:54
Ez csak harmatos probálkozás.
Konkrétan azért, mert nem tájékoztatták az árfolyamkockázatról, még senki nem nyert érvénytelenségi pert szerintem, legfeljebb akkor, ha tényleg egy szó nincs erről semmilyen kapcsolódó banki dokumentumban. De ilyen szerintem még a deviza hitelek kezdetekor se nagyon volt.
Az árfolyam elszámolással kapcsolatban voltak döntések, hogy bizonyos elszámolás semmis, de nem a kockázat miatt.
(most az, hogy szerintem a deviza szóban kb. benne van az is, hogy annak árfolyama van, ami változik, tehát nőhet és csökkenhet is, evidens. Kellene legyen. Ugyanakkor az is igaz, hogy a "rábeszélésnél" nem domborították ki az árfolyam elszállásának lehetőségét, sőt általában elbagatellizálták azt. Aztán bevert a valóság.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.04.13. 18:25
A Hpt. olyan rigorózus - és így olyan rossz -, hogy az alapján gyakorlatilag minden banki kölcsönszerződés (különösen a devizások) érvénytelenek. Vagy legalábbis vagy tíz éven át azok voltak.
De ennek az érvénytelenségnek nem az a következménye, hogy akkor az adósnak nem kell a kölcsönt visszafizetnie, még csak nem is az, hogy a tőkeösszeg után csak törvényes késedelmi kamatot kell megfizetnie. Ezekkel a perekkel még azok az adósok sem nagyon értek semmit, akik nyertek. Számos kolléga viszont egy életre megszedte magát rajtuk.
Kogeza
#
2021.04.14. 08:50
"A kérdező arra utalt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás elmaradása miatt akarják érvényteleníttetni a hitelszerződést. Mégis, hogyan lehet ezt bizonyítani olyan átlag 15 év után? Nyilván senki nem emlékszik arra, hogy mit mondott a bank ügyintézője."
A hitelezőnek kell bizonyítania, hogy megtörtént a tájékoztatás. Az eltelt időre tekintettel gyakorlatilag csak úgy lehet bizonyítani, ha van erről írott bizonyíték (pl. kockázatfeltáró nyilatkozat). Szerintem, ha az adós rendesen, hosszabb ideig törlesztett, és tényleg csak az árfolyam elszállását követően nem tudott rendesen fizetni, igenis sokat nyerhet egy ilyen perrel. Főleg, ha esetleg követeléskezelő megvásárolta a követelést, és így nem kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.04.14. 10:04
Ugyan. Nem ismered a vonatkozó ítéleteket?
Monarita
#
2021.04.15. 17:47
Kedves Fórumozók!
Az alábbi meglehetősen bonyolult ügyben kérném tanácsotokat.
Édesapám kölcsön adott egy jelentős összeget valakinek, aki a tartozását nem rendezte. Bírósági úton érvényesítette követelését, melynek következtében végrehajtási eljárás indult és jogerős végrehajtási végzéssel zárult.
Az adós néhány kisebb összegű behajtást követően gyakorlatilag felszámolta magyarországi bankkapcsolatait, letiltható jövedelemmel sem rendelkezik, mivel évek óta külföldön vállal munkát.
Öröklés útján a szülei lakásában szerzett 1/4 rész tulajdont, melyen édesapám végrehajtási joga széljegyen szerepel.
Az ingatlan további 1/4 része adósunk nővérének tulajdona, melyet terhel az egyik bank jelzálog és végrehajtási joga, mivel nem fizető adósról van szó az ő esetében is. Időközben tudomásomra jutott, hogy a bank faktorálta a követelést.
Az ingatlan 1/2 része az adós özvegy édesanyjának nevén volt néhány hónappal ezelőttig, aki egyben özvegyi haszonélvezeti joggal is bír a teljes ingatlanra.
Az ő tulajdonjogát ajándékozással a két lányának 1-1 gyermekére íratták nemrégiben, így az özvegy esetleges halálát követően már nem számíthatunk arra, hogy adósunk tulajdoni hányada 1/2 részre növekedjen.
Van valakinek ötlete, hogy ilyen esetben mit lehet tenni?
Köszönöm!
drbjozsef
#
2021.04.15. 18:44
Monarita,
Ha ajándékozással szerezték, akkor egyetlen esélyetek, hogy HA 10 éven belül elhunyna az édesanya, akkor az adósotokat megillető köteles rész érvényesítését és arra a végrehajtás kiterjesztését is kéritek.
Ez a törvényes örökrész 1/3-a, vagyis a teljes ingatlan további 1/12-ed része.
Ennél többet nem tehettek.
Életében mindenki azt csinál a vagyonával amit akar. Ez nem fedezetelvonó ügylet, az élő tulajdonos így döntött, szíve joga.
(Ha halála után osztályos egyezséggel vagy máshogy próbálták volna kivonna a hagyaték alól, vagy visszautasítja azt az adósotok, akkor arra is lehetett volna pert indítani. De így már nem. Egyébként nem is voltak elég okosak, mert ha (akár fiktív) adásvétellel szerzik, akkor köteles rész sincsen.)
gerbera317
#
2021.04.16. 06:54
„Ennél többet nem tehettek”
Dehogynem. De előbb a kérdezőnek azt kell megfogalmaznia, hogy mi a cél. Annyi bizonyos, hogy nem történt elvonás. Namármost, ha az a célja a kérdezőnek, hogy mégis megszerezni biztosítéknak a most "elvont" 1/2-ed adósra eső részét, akkor eléggé sokáig kell várni, a követelés közben pedig szépen elévül.
Mivel ez itt a végrehajtási topik, célszerű inkább a végrehajtás oldaláról közelíteni a problémát, és máris kiderül, hogy igenis lehet többet tenni, sőt, kell is tenni.
A kérdező is feltár minden felesleges xxarságot (pl. hogy a nem adós tulajdonostárs 1/4-edén jelzálog csücsül, és az így biztosított követelés faktorálva van), de az összes érdemi részletet csak "kapufa" (vagy sokkal inkább "mellé") szintjén ismeri. Ezek: a végrehajtandó határozat csak legritkább esetben végzés, itt pedig biztosan nem az. A végrehajtási jog sem széljegyben van a tulajdoni lapon, hanem bejegyzett határozatban.
De a lényeg itt van: a jogosult végrehajtást indított az adósa ellen, az 1/4-ed része le is van foglalva (ennyit kellett volna csak leírni, egy szóval sem többet). A kérdésnek pedig annyinak kellene lennie, "hogyan lehet így a térülést kikényszeríteni?".
Mert igenis van megoldás: Külföldi végrehajtás az adós ellen. Meg itt van a belföldi végrehajtás, a lefoglalt 1/4-ed ingatlannal. Ezt meg nem szabad hagyni elévülni. Előbb-utóbb úgyis meg kell szüntetni a közös tulajdont, abba pedig lesz beleszólása a kérdezőnek is.
drbjozsef
#
2021.04.16. 07:09
A kérdés az volt, hogy az elajándékozott 1/4 részt, ami majd egy későbbi öröklés tárgya lehetett volna az adós részére, azzal lehet-e valamit kezdeni. Én arra válaszoltam.
Minden más tekintetében persze igazad van, de ez evidensnek tűnt. Végrehajtás, elévülés figyelése, esetleges külföldi végrehajtás. Naná.
gerbera317
#
2021.04.16. 07:25
Azt sem tartotta fontosnak tisztázni a kérdező, hogy az 1/4-ed ingatlan értéke fedezi-e a követelés összegét. Mert ha fedezi, akkor teljesen fölösleges a nem örökölt részért kapálózni. Talán még a közös vagyon megosztását sem kell kivárni, hiszen a jelzálog-követelés faktorálva van, tehát előbb-utóbb itt egyébként is árverés lesz.
drbjozsef
#
2021.04.16. 09:28
Ha fedezné, rugózna rajta? Ugyehogyugye.
gerbera317
#
2021.04.16. 10:39
Fordult itt már elő, hogy a kérdező helyett is gondolkodni kellett.
drbjozsef
#
2021.04.16. 11:51
A részletek, meg a jogi vonatkozások tekintetében gyakran, de az egész kérdés értelmének alapjában?
Csodálkoznék - de semmi sem lehetetlen.
