végrehajtás kérdések

Lehet, hogy már túlgondolom....

„"..A Fővárosi Törvényszék P.25.756/2010/36 számú ítélete ugyanezt az elvet fogalmazza meg:
„A bíróság a késedelmi kamatfizetés alapjául felperes által megjelölt Ptk. 301. § (1)
bekezdését nem tartotta alkalmazhatónak. A bíróság kiemeli, hogy az idegen pénznemben
történő marasztalás vagy kártérítés, mint tőketartozás után a kamat is ebben a pénznemben
jár , mértékét pedig a teljesítés helyén fizetendő kamat határozza meg. Amennyiben
bármelyik peres fél idegen pénznemben teljesítendő pénztartozás után a fizetendő kamat
mértékének meghatározása során jegybanki alapkamatot kér, ezalatt az idegen pénznemet
kibocsátó ország központi bankja által meghatározott irányadó referencia-kamatlábat kell
érteni . Jelen esetben svájci frankban kell a fizetést teljesíteni, ezért az irányadó kamatláb a
Svájci Nemzeti Bank három hónapos LIBOR referencia kamata..”"

A kölcsönben meghatározott 6,09 % kamat tisztességesen számolva a Bank által meghatározott szerint 5,49 %. Ha a Ptk szerinti 6 % nem alkalmazható akkor helyébe lép CHF LIBOR értéke amely a szerződés felmondásának félévében 1,5 százalék volt fél százalékra kerekítve ( Igy van meghatározva a szerződésben )

Így kijön a jelenleg követelt 6.99 %. pontosan, Csak nem tudom jól gondolom-e? Mert ez így sehol nincs leírva a vh iratokban.

(Tőled soha senki nem várta el, hogy svájci frankban törlesz. Különböztetni kell a kirovó és a lerovó pénznem között. De szerintem számodra ez teljesen mindegy.)

Kedves KBS!

Kezemben a Törvényszék döntése 2017-ből amit akkor kaptam amikor kifogásoltam, azt, hogy miért svájci frankban kell a tartozásom megfizetni.! A következőket írja, amely ellen nincs helye fellebbezésnek..

„........".. számú közjegyzői okirat a kölcsön és járulékainak visszafizetése megnevezésű pontban tartalmazza, hogy a kölcsön folyósítása és törlesztése a kölcsön devizanemében (CHF) történik az adós pénzintézetnél vezetett devizaszámláján.....".”

Szóval, de..elvárták sőt meghatározták ezek szerint.

Tévedtek. Van ilyen. Működésük hosszú évtizedeit a létező szocializmusban letöltő veterán bírók mit tudhattak a pénzügyi, banki jogról?

KBS....

Ezt mondtam én is. Ezért mentem el a Törvényszékig. Itt meg már megállj további appeláta nem volt fellebbezésnek helye nincs és nem volt.

Egyetértek veled, de a jog az jog. Az ítélet az ítélet......

KBS..

Még egy szösszenet ebböl a Törvényszéki döntésből, ha már a kezembe akadt. Azt panaszoltam, hogy a szerződésből és a felmondásból nem állapítható meg a teljesítés módja. A válasz a kérdésemre Törvényszék által...:

.." A iratokból valóban nem tűnik ki a teljesítés módja, de azt ha az adós meg akarta volna tudni akkor meg tudhatta volna..."

Mondjuk ez a bíró volt még járásbíróságon töltött ideje során, aki három tárgyaláson is elfogadta a felperes részéről, hogy öt év az 66 hónap. Akkor a Törvényszék győzte meg, hogy nem így van. Itt is Ő döntött.

Na jóóóó ezt hagyjuk.

Tartok tőle,hogy ezt a problémát itt a fórumon nem fogod kibogozni.

KBS,

„Tévedtek. Van ilyen. ”

Mi a teendő, az ilyen téves, de jogerős ítélettel? Csak azt kell betartani belőle, ami szerinted nem téves, vagy azt is?

Res iudicata pro veritate accipitur. (De ha azért kérdezed, akkor ennek az ítéletnek a hatálya aligha terjed ki a szóban forgó végrehajtásra. Egyik ítélet a másik ügy bíróságát nem köti.)

@vadsuhanc
Ha forintosítva lett a tartozásod, akkor fölösleges idegen pénznemben számolgatni. Azt akkor kellett volna, amikor megkaptad az elszámolást, és megtámadhattad volna.
Egyébként pedig, más, amikor a bíróság a peres szakban ilyen ítéletet hoz, és megint más, amikor az, hogy az idegen pénznemben felszámított tartozás a Ptk. szerint kamatozik, már ítélt dolog és végrehajtható. Végrehajtásban az adós ne azon agyaljon, hogy az ítélet jó vagy nem, hanem azon, hogy az ítélet alapján kiállított végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségének hogyan tegyen eleget.
Visszatérve a DH2-elszámolásra: A bank mindig az adósnak számolt el. annak küldte meg az hoszonharmincakárhány oldalas elszámolólevelét, amit élő ember (értsd: bíró sem) nem tudott értelmezni,. A végrehajtó felrobbant mérgében, ha ő is ilyet kapott, és vissza ís írt azon melegiben, hogy hagyja őt békén a bank ezzel a faxxsággal, hanem csak azt írja meg, hogy az elszámolás napján mi az adós tartozása, és az hogyan növekszik tovább attól a naptól kezdődően. És akkor a végrehajtó ezt alkalmazza a vh-okiratban foglaltak helyett, az elszámolás időpontjától.
Ha ebben az (értelmezhető) értesítőben az állt, hogy 12,09% számítandó fel, akkor azzal számol. Ha 6.6% áll benne, akkor a végrehajtót figyelmeztetni kell, hogy ő is szíveskedjen ezzel számolni, különben végrehajtási kifogás lesz belőle. Ha viszont a végrehajtó helyesen számol a 12,09%-kal, a jogutód pedig csak jófejségből hitegeti az adós 6,6%-kal, de a végrehajtóval már nem közli, hogy ő elengedést gyakorolt, akkor a vh-kérőt kell megkérni, hogy ugyan nyilatkozzon már az elengedésről, lehetőleg a 254. § (4b) bekezdés szerinti tartalommal.

Üdv,
a kérdésem: végrehajtással érintett pénztartozás rendezése esetén az utalás vagy a beérkezés dátuma az irányadó? Az adós ingatlanát árverezték, az árverés 2022.xx.xx nap 12 órakor zárult.

@matroz
„Az adós ingatlanát árverezték, az árverés 2022.xx.xx nap 12 órakor zárult.” - Ezzel most mit akartál közölni?
Hogy mire számíts, azt itt nem lehet megjósolni. A végrehajtó dönti el első körben, hogy elfogadja-e a teljesítést. Ha nem, akkor, ha az adós megkapta az árverési jegyzőkönyvet, 15 napon belül nyújtson be végrehajtási kifogást az árverési jegyzőkönyv ellen, előadva a tényeket és az álláspontját. Majd a bíróság eldönti, hogy a teljesítés időben történt, vagy elkésett azzal.
Az adósok gyakran tévedésben vannak: az árverési hirdetményen több végrehajtást kérő is fel van tüntetve, ezek meg azt hiszik, hogy ebből az egyiket kifizetve meghiúsíthatják az árverést. A kérdésed e szempontból (is) hiányos.
Egyebekben lásd a "Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás" c. topikban a 2022.09.02. 07:03-kor írt posztomat.

@gerbera317
Köszönöm, elolvastam a topikot. Árverés sikeresen lezárult 12.00-kor. A végrehajtótól jött egy email napokkal később, hogy az árverés sikertelen, mert az adós kifizette a tartozását és a vh. kérte az árverési hirdetmény törlést a rendszerben, de a törlés valamiért nem működött. Hiába kértem, hogy bizonyítsa be, hogy az adós valóban kifizette 12.00-ig a tartozást, azt adatvédelemre hivatkozással nem teszi meg. Végrehajtási kifogást kívánok tenni, az érveléshez szükséges, hogy kérem annak bizonyítását, mikor is fizette meg az adós a tartozást. Végrehajtó arra is hivatkozott, hogy adós előző nap utalta el neki a pénzt, és az árverés napján délelőtt megérkezett hozzá. A pénzteljesítésnél a perceknek is fontos szerepe van (gondolom én), mert ha 12.00 után jött meg az utalás és ezt követően kérte a vh. a hirdetmény törlést, akkor érvényes a licitem.
Megnéztem a vht. 155§-t, a sikertelenségi okok között nem szerepel a konkrét ügy szerinti helyzet.

A végrehajtó nem köteles neked bizonyítékot szolgáltatni Sőt nem is teheti meg. Itt te állítasz valamit, de azt te vakon vagy kénytelen tenni. Majd a bíróság megállapítja, hogy amit állítasz, alapos-e. Arra ügyelj, hogy ne írkálj baromságokat, mint például "a végrehajtó kérte az árverés törlését".
Egyébként az átutalás azonnal teljesül a célszámlára, tehát ha az utalás előző nap történt, akkor a teljesítés is előző napi. Csak a végrehajtó utólag, késedelemmel állapította meg ennek a jogkövetkezményét, nevezetesen az árverési hirdetmény visszavonását és a licitnapló kezi lezárását. Ez nem ugyanaz, mint a másik topikban tárgyalt eset, ahol a licitnapló már lezárult, és az adós majd talán valamikor fog teljesíteni.

Nincs rá szabály. De miért zavar az téged?

matroz: A túlszabályozottságnak sincs értelme az Allgemeines Landrecht (1812. Porosz Általános Törvénykönyv) közel 17.000 cikkelyt tartalmazott. Nincs értelme, minden élethelyzetre nem reagálhat a jog.
Ha te vitatod, majd a végrehajtást foganatosító bíróság megvizsgálja. Alapvetően az "alapügyet" nem elegendő teljesítenie, valamennyi ügyet - amely végrehajtási ügyek a hirdetményen feltüntetésre kerültek - teljesítenie kell, vagy meg kell állapodnia részletfizetésben. Ezt több bírósági döntés is tartalmazta már.
A végrehajtó letéti számláján sok-sok befizetés landol és nem feltétlenül lehet kapacitása arra sem, hogy az árverési rendszert naponta nézze, hogy mikor melyik ingatlanárverési hirdetmény jár le . (főként, hogy a 3 szakasz miatt még valószínűsíteni sem tudja, hogy melyik szakaszban szeretne érvényes vételi ajánlatot tenni az árverező), valamint a 299/2021 Korm.rendelet hatályát vesztette, így egyszerre kérelmezi az összes végrehajtást kérő, hogy az ő ügyében és azonnal foganatosítsa az árverést a végrehajtó, így nagy mennyiségről is lehet szó. Ettől függetlenül a Vht. 155. § (d) pontja alapján nem vonhatja vissza az árverést. Ha igen, akkor arról jegyzőkönyvben az árverezőt is tájékoztatni kell. És akkor végrehajtási kifogás.

*az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021 Korm. rendelet

@csuklósbusz
Ha létezne szabály, amely tiltaná az átverések hétvégi (szombat-vasárnap) kezdetét vagy befejezését, akkor árverés csak hétfőn vagy kedden kezdődhetne. És külön algoritmusnak kéne még emellett figyelnie az állami, egyházi, vagy globális ünnepek miatti egyéb munkaszüneti napokat is. Szerintem nem kéne ennyire erőlködni a spanyolviasz feltalálásával.

Ezeket nem ide akartam. Nem is értem. Bocsi.

Nagyon szépen köszönöm gerbera317!

Kedves papinianus88!

Abban tökéletesen igazat adok Neked, hogy a túlszabályozás.„ " Nincs értelme, minden élethelyzetre nem reagálhat a jog.”" ezzel is tudok azonosulni, de érdekes, hogy amikor ezek az élethelyzetek amelyek nincsennek szabályozva akkor mindig a vh kérő vagy a végrehajtó igazát alátámasztó magyarázatok kerülnek elő szinte kivétel nélkül. Mondom a példát, de azt hiszem lassan ki merem jelenteni, hogy a vh kérő és a végrehajtó úgy változtatja az álláspontját ahogyan neki jó és ennek semmi következménye. Ha az adós késik egy kifogás előterjesztéssel akkor jogot veszít, a vh kérő meg szinte soha.. Na de a példa.

A LETILTÁS intézménye. Az adós parasztgyerek mint én megkapja a jövedelméből történő letiltásról szóló végrehajtói döntést. Ugye ez - csak a rend kedvéért - a 58. § (1) bekezdés alapján történik. Ezt a jövedelmet folyósítónak a vh kérőnek és az adósnak a végrehajtó megküldi. Tehát az adós megkapja a letiltásról szóló döntést. Megnézi nagyot sóhajt és az adós fizess elve na és a törvény szabályai miatt is tudomásul veszi. Telnek az évek ( 6 év ) egyszer csak a a letiltáson lévő összegek kamattal tokkal vonóval ki lettek fizetve. A legény fellélegzik majd hideg zuhanyként éri, hogy a végrehajtó tovább 6 milliót kér hátralékos kamattartozás címen tőle mert a letiltás megírásakor " az sajnos lemaradt "....

Nem jogászkodom és valójában a Vht sem írja elő, hogy a letiltásnak mit kellene tartalmaznia
ezt egyedül a nagykommentárban találtam meg és még elolvasása előtt is így gondoltam, hogy " A letiltásra irányuló felhívás tartalmazza a végrehajtási ügyszámot, az eljáró végrehajtó megjelölését, a tartozás teljes összegét (beleértve a végrehajtás költségeit"
Azaz a tartozás teljes összegét és nem csak egy részét.

Kérdem én, ha a letiltáson nem szerepelt az összeg azaz nem került bele a követelt tartozásba a végrehajtó hibájából, de a vh kérő sem kifogásolta ezt meg akkor amikor a letiltást kézhez vette így hat éven keresztül azt senki nem követelte, hogyan lett ez egyből érvényes tartozás? Ha a végrehajtás erre az összegre nem irányult az miért nem évült el?

Nyilván meg fogjátok ezt is válaszolni, de arról nem fog esni szó, hogy ez a trehány munka okozta és nem az adós,, de ennek semmilyen jogkövetkezménye nincs mert az csak egy elírás volt.

És még annyit, hogy ennek az ujra követelt összegnek 10 év óta volt már a neve : ügyleti kamat, késedelmes ügylet kamat, perköltség, késedelmi kamat, költségrész.... Ha Ők nem tudták beazonosítani és megnevezni a vh lapra alapozva akkor az adós hogyan tudhatná. Ja a vh lapon meg nem is szerepel az új nevén hátralékos kamat.

Ez csak úgy kikívánkozott és természetesen köszönöm az eddigi segítséget.

Miért nem fordulsz egy gazdasági ügyvédhez?

Majd inkább büntetőhöz. Ott néha még súlyosbító körülménynek is veszik a hivatalos személy által elkövetett bűncselekményeket. És ott majd nem nekem, hanem neki kell magyarázkodnia, hogy hol és merre vannak a pénzeim és mi jogosította fel, hogy más pénzével két éven keresztül rendelkezzen és ezzel még kárt is okozzon. Az az én hazai pályám nem ez. A Btk nem tolerálja a valótlan tartalmú közokiratok készítését és ott nem lehet azt mondani, hogy bocsi, de elírtam.....

Csak minél előbb....

@vadsuhanc
Az ilyet mindig 2 szakaszban vizsgálják: 1) hogy a végrehajtó megsértette-e a végrehajtási eljárás valmely szabályát, és 2) hogy ezzel elkövetett-e bűncselekményt. Az 1) kizárólag végrehajtási kifogás keretei között vizsgálható. Ha ilyen nem volt, vagy volt, de a végrehajtót nem marasztalták el, akkor az sem vizsgálható, hogy megvalósított-e vele bűncselekmény.

Tisztelt gerbera317!

A büntetőeljárás megindításának nem feltétele a végrehajtási kifogás beterjesztése ezt a Be és Btk. sehol nem írja elő. Ott csak azt vizsgálják, hogy a feljelentés adatai alapján megállapítható-e bűncselekmény törvényi tényállásának elemei. Amennyiben a feljelentés adatai ezt megalapozzák akkor majd a nyomozás és vizsgálat során vehetik figyelembe a mentő körülményeket. Nehéz elképzelni, hogy ott elég lesz annyi, hogy bocsánat, de elírtam, vagy hogy sok volt a munka és nem volt rá idő.

Az, hogy egy adós tartozik nem jelenti azt, hogy több millió forint árverésből befolyt összeget 28 hónapja parkoltat papíron mintha annak befizetése meg sem történt volna és az adós meg fizeti a kamatokat azóta is több millió forint összegben.

Azt hogyan magyarázza ki, hogy a letiltáson szereplő összegeket meghaladóan még több millió forintot fizetettet ki az adóssal és vonatott le a munkáltatóval, amit azt tett lehetővé, hogy a több milliós befolyt és megtérült összeget nem jelentette a munkáltatónak.

Azt, hogy magyarázza meg,, hogy olyan jegyzőkönyv készült egy helyszíni cselekményről, amelyen az adós neve és aláírása is szerepel pedig az adós akkor több száz kilométerre kórházban feküdt és erről igazolása is van.

Szerintem ezek vizsgálatához nem kell a végrehajtási kifogással kapcsolatos eljárás lefolytatása már csak azért sem mert az adósnak -mivel külön-külön kell cselekményeket abban vizsgálni -több tízezer forintjába kerülne, holott ezt csak összefüggésében lehet kielemezni.

Ott majd nem mondhatja a végrehajtó, hogy elírtam, majd hívjon jövő héten, meg valótlan meg van még kamat...... Ott ipi-apacs van bizonyítani kell mindent vagy tényekre alapozni. Ott nem lehet azt mondani, hogy azért csináltam mert az adósnak van tartozása mert ott is vannak szabályok amit be kell tartani még akkor is ha az adós tartozik és nem hülyének nézni....