az én beadványom, válasz a végrehajtó beterjesztésére, 2024. augusztus 9, az első, elhalasztott birtokbaadásról:
„Árverési vevő egy nappal a birtokbaadás előtt kérelmet terjesztett elő új időpont kitűzésére tekintettel arra, hogy sem a XXXX, sem a XXXXXXX címéről nem tud 9:00 órára oda érkezni.” (Beterjesztés 1. oldal 10. bekezdés 1. mondata) Na, hát még körülbelül sem ez történt. Május 31-én telefonáltam az irodába, ahol dr. XXXX XXXXXX megint nevetgélve fogadott. Szeret nevetgélni. Ez tehát 5 nappal a birtokbaadás kitűzött dátuma előtt volt, NEM 1 nappal előtte. Mondtam telefonon, hogy 5 óra tömegközlekedéssel az út, de naponta csak néhány járat van, sokszoros átszállással, és hogy reggeli 9 órára nem lehet odaérni. Nevetgélve mondta, hogy akkor menjek előző este, és aludjak ott. Mondtam, hogy ez egy 400 fős falu, ahol nincs szálloda. Nevetgélve, hogy akkor az utcán várjak estétől reggelig. Végül azt mondta, hogy van lehetőség eltolni a birtokbaadást, de ehhez hivatalos levélre és írásos kérelemre van szükség tőlem. Kérdeztem, hogy ha ma (aznap) megírom a kérelmet, akkor eltolják? Azt válaszolta, hogy igen, de arra készüljek fel, hogy a második birtokbaadás már csak nyár végén lesz, mert az összes további birtokbaadás elintézése utánra iktatják be az ismételteket. Ebben maradtunk. Tehát 5 nappal a birtokbaadás előtt tudták (nem 1 nappal előtte), hogy el fogják napolni....
ugyanezen beadványomban, a második rosszul kiértesített birtokbaadásról:
„Árverési vevő azonban – annak ellenére, hogy e-mail értesítést is kap az Ügyfélkapu-ra történő hivatalos levél érkezéséről – egészen 2024.06.20-ig nem töltötte le az iratot.” (Beterjesztés 1. oldal 10. bekezdés 1. mondata) Itt a 219. intézkedésről (jegyzőkönyvről) van szó, arra hivatkozik a Beterjesztés. A hivatalos levelet június 13-án adták fel (vagy később) hiszen a hivatalos irat keltezése június 13-i. (A bíróság előtt fekszik a 219. intézkedés, ellenőrizni tudják a keltezését.) Június 12-én vagy korábban pedig nem tudnak egy június 13-án keletkezett iratot feladni. Tehát június 13-án adták fel az ügyfélkapumra, onnan június 20-án letölteni törvényszerű. Nem volt törvényi kötelességem hamarabb letölteni. Minden levélnek van átvételi határideje, én a törvényes határidőn belül vettem át a levelet. Nem kellene erről beszámolnom, de azért én elmondom, hogy nem szórakozásból cselekedtem így, hanem XXXXX városban tartózkodtam korábban, ott ingatlan-felújítást végeztem, és hazaérkezésem után ellenőriztem mind az érkezett e-maileket, mind pedig az ügyfélkapura érkezett küldeményeket. Ezért vettem át csak június 20-án, nem pedig azért, hogy borsot törjek a végrehajtói iroda orra alá. És amúgy törvényes, kézbesítési határidőn belül vettem át még így is. (Nem is hivatkozik a Végrehajtó Úr sem kézbesítési fikcióra, márpedig ha késve vettem volna át, akkor lenne kézbesítési fikció. Ezáltal maga a Végrehajtó Úr is elismeri, hogy törvényes határidőn belül vettem át a küldeményt.)
első fokú végzés 2024. augusztus 27.
[30] Ezen felül, a bíróság megítélése szerint a végrehajtó a felek között kialakult gyakorlatnak
megfelelően az árverési vevőt a birtokbaadás időpontjairól megfelelően értesítette a 219.
sorszámú intézkedésével. Külön kiemelendő, hogy a köztudomásúan nagy munkateherrel
küzdő végrehajtó az árverési vevő részére új, második időpontot is biztosított annak ellenére,
hogy arra a jogszabály nem kötelezte, az tehát nem lett volna kötelessége. Az a tény, hogy az
árverési vevő az új birtokbaadás időpontjában sem jelent meg, a birtokbaadás folyamatát,
lezárást nem teszi érvénytelenné.
[31] Súlytalannak ítélte meg a bíróság az előbbiekre figyelemmel az árverési vevőnek a 219.
sorszámú intézkedés körében a Vht. 37/C. (6) bekezdésére történt hivatkozását. Egyrészt, az
árverési vevő természetes személy, vonatkozásában a kézbesítési rendszer pedig nem volt
kötelező (Vht. 37/C. § (1) bekezdés), ezen felül a végrehajtó és az árverési vevő
kapcsolattartása nem a kézbesítési rendszeren történt, másrészt, amennyiben a bíróság az
árverési vevő által felhívott módon küldte volna a birtokbaadás időpontjáról szóló 219.
sorszámú értesítőt, úgy a bíróság meglátása szerint az is fölösleges lett volna, hiszen az
árverési vevő éppen azt bizonyította, hogy egyik elérhetőségét sem követte figyelemmel és
még a telefonján keresztül sem volt elérhető.
fellebbezésem 2024. szeptember 14.
ügydöntő elsőfokú végzés [30] cáfolata
Teljesen abszurd az érvelés. Nincs ilyen, hogy felek között kialakult gyakorlatnak megfelelő tájékoztatás, csak törvényeknek és törvényes határidőknek megfelelő tájékoztatás van. Azzal próbálja meg a 3 munkanappal a birtokbaadást megelőző idézést legitimálni, hogy bár igaz, hogy nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a határidő, de megfelelt viszont a felek között kialakult gyakorlatnak. Ez még viccnek is rossz. Nem gyakorlatnak kell megfelelnie a bírósági jogköröket ellátó végrehajtó idézésének, hanem törvényeknek. Egy vádlottat is meg lehet idézni 1 órával a tárgyalás előtt a védőbeszéde megtartásának tárgyalására, majd elítélni jelenléte és védőbeszédének elmondása hiányában, mert a gyakorlat az volt, hogy felveszi a telefont rögtön, így az 1 órával az esemény előtti telefonos idézés megfelelt a kialakult gyakorlatnak? Még viccnek is rossz, hogy engem a végrehajtó nem a törvények szerint értesített, hanem a kialakult gyakorlatnak megfelelően. Mellékesen SOHA nem alakult ki olyan gyakorlat, hogy engem 3 nappal korábban idéztek, sem olyan, hogy telefonon próbáltak idézni, sem olyan, hogy emailben idéztek volna, tehát ez még de facto sem igaz, hogy lett volna ilyen gyakorlat. Hát arra már nem is tudok mit mondani, hogy azt hozza fel érvnek, hogy ő már elnapolta egyszer, és így már másodjára bocsánatos, ha a második (elnapolt) birtokbaadásra törvénytelen a megidézés. Most akkor hogy? Már annyi piros pontot szerzett a végrehajtó, hogy néhány fekete pont is becsúszhat, és nem kell ennyi jócselekedet után betartani az idézés és levélküldés szabályait?
ügydöntő elsőfokú végzés [31] cáfolata
Micsoda? MINDEN elérhetőségemet figyelemmel kísértem, de nem vagyok köteles 3 munkanapon belül átvenni a hivatalos leveleket, mert lehetek és voltam is elfoglalt. Nem percenként kell ellenőriznem az elérhetőségeimet, még csak nem is óránként, de még csak nem is naponként, hanem 10 munkanapot biztosít a törvény az átvételre. 10 munkanaponként pedig igenis ellenőriztem, ettől gyakrabban nem vagyok köteles, mert lehetek elfoglalt és voltam is. A bíróság által idézett jogszabály hely sem azonnali átvételt ír elő, hanem megfelelő intervallumon belülit, amit betartottam. Sem a telefonon keresztüli, sem az emailen keresztüli értesítés pedig nem minősül hivatalos értesítésnek, tiltott az ilyen értesítés a végrehajtó számára, csak az ajánlott küldemény (vagy ennek elektronikus megfelelője, az e-papír) a megengedett. De, az alternatív, tiltott értesítési útvonalakon sem értesültem a birtokbaadás megtörténte előtt a birtokbaadásról. És itt SINCS kézbesítési vélelem, vagy fikció 3 munkanap után, ha nem jött létre a telefonbeszélgetés, vagy nem olvastam el az emailemet 3 munkanap alatt.
másodfokú ügydöntő végzés 2024. október 25.
A végrehajtó meg is jelent 2024. június 18-án 12.00 órakor a XXXXX, XXXXX XXXXX
utca XX. szám alatti ingatlan birtokbaadására, azonban az érdekelt nem. Ennek előzménye az
volt, hogy a június 4-én 9.00 órára kitűzött átadás időpontja helyett az érdekelt másik időpont
kitűzését kérte annak igazolásával, hogy tömegközlekedéssel a reggel 9.00 óra számára nem
megoldható. Ezért a végrehajtó a kérésének eleget tett és június 13-án a 219. sorszámú
tájékoztatásával kitűzte a tömegközlekedéshez igazított időpontot. A 219. sorszámú
intézkedést ügyfélkapun keresztül küldte meg az érdekeltnek, aki azt csak az új időpont után,
június 20-án töltötte le.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az érdekelt részéről elvárható volt, hogy miután
kéréssel fordult a végrehajtóhoz, mely időpontot érintett, úgy tárhelyét naponta megtekintse,
hiszen a kérésére adott választ várta. Nem fogadható el a több nappal történt megnyitásra
magyarázatként, hogy ingatlanfelújítás miatt akadályoztatva volt, mert ez fizikailag nem
gátolta az elektronikus levelezésének a megtekintésében. Jogszabály azt valóban nem írja elő,
hogy az elektronikusan megküldött levelet minél hamarabb meg kell nyitni, azonban miután
az érdekei ezt kívánták a jóhiszemű joggyakorlás követelményének ez felelt volna meg.