MOKK fizetési meghagyás

Ha te mondod... (bár ilyen megállapítási pert nem lehet indítani) Maradj inkább a végrehajtási válságkezelésnél, úgy kevesebb kárt okozol.

"Mert ítélt dolog, nem tudod megállapíttatni bírósággal hogy elévült."
Kevered a szezont a fazonnal...
Attól függetlenedj, hogy mi van most.
Ilyen és ilyen dátumok közt elévült.
Amennyiben ez jogerős - akár közbenső - ítélettel ténnyé válik, ok lesz a perújításra stb.

Mert ítélt dolog, nem tudod megállapíttatni bírósággal hogy elévült. Ez nem új tény. Kötelezett önhibából eredő mulasztása perújítással egyébként sem korrigálható. (A logikád szerint ki is lehetne venni a Ptk.-ból, hogy az elévülésre hivatkozni kell, mert így feltétlen perújítási ok lenne)

mert...

Dehogy kérheted.

azonban, ha az elévülést a bírósággal megállapíttatom, akkor erre - mint új tényre - hivatkozva okkal kérhetem a perújítást...

Vh-ügyes,

Ha a végrehajtandó határozat jogereje kizárja, hogy nem vitatott követelést a kötelezett újból vitassa, akkor ez mindenre, így az elévülésre is kiterjed. Az elévülés tipikusan az a körülmény, amire a kötelezett a fizetési meghagyásnak ellentmondva már hivatkozhatott volna, ennek elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mivel a fizetési meghagyásnak már nem mondhat ellent, ezt az igényét csakis perújítás útján próbálhatja meg érvényesíteni, csakhogy ezt a Pp. 260. § (2) kizárja. Egy próbát megérhet a dolog (én éppenséggel nem tenném), de valószínűleg a bíróság nem fogja befogadni a perújítási keresetet.

Nem célszerű a helyes választ kijavítani...

Elina

Ne mondj le az elévülésről, bármikor hivatkozható!
(Aztán, ha tetszik, még visszafizetheted olyan ütemezésben, amilyenben csak akarod...)

Edina,

Keménykedj még egy kicsit, és akkor bukod a részletfizetést. Szélsebesen elrendelik ellened a végrehajtást, és egy összegben kell megfizetned a 200 ezer Ft tőkét és a legalább 450 ezer Ft kamatot és az egyéb költségeket, és ha nem fizetsz, akkor kikényszerítik a teljesítést. A végrehajtó pedig ugyanúgy megszerzi a személyi adataidat, mintha azokat önként megadtad volna.

Az elévülésről ne is álmodj, mert azt csak ellentmondással jelenthetted volna be, de arról már lekéstél. Ez egy nem vitatott követelés. A kérdés már csak az, hogy részletekben megfizetheted-e, vagy inkább azt szeretnéd, hogy elvegyék tőled.

Sziasztok,

Segítséget szeretnék kérni abban, hogy 2006-ban volt egy hitelkártya szerződésem, melynek összegét valóban nem rendeztem, anno a Bank felé (200.000 Ft). Azóta eltelt 8 év, ez idő alatt semmilyen felszólítást nem kaptam, még behajtó céghez sem került az ügyem (ez számomra is meglepő). Ez év nyarán érkezett a MOKK-tól levél, melyre a megadott határidőn belül válaszoltam, tartozásomat elismertem, részletfizetést kértem. Újabb levelükben hiánypótlásként követelik a személyes adataimat, sőt, külön életkoromat is, mert ha nem adom ki a személyes adataimat, akkor nem kapok részletfizetési lehetőséget.
Részletfizetési kérelmemkor hivatkoztam arra, hogy még 2 hitelem (személyi kölcsön) van.
Sokszor olvastam itt a Fórumon, hogy az elévülési idő 5 év, ezzel szemben itt több év is eltelt, ezzel szemben mégis hajlandóságot mutattam a visszafizetésre.
Személyes adataimat nem szeretném kiadni, azaz valóban jogomban áll nem kiadni? A Bankkal kötött szerződésekben is az áll, hogy harmadik félnek nem adhatják ki személyes adataimat. Hivatkozhatok az adatvédelmi törvényre? Ráadásul még egy hiteles másolatuk sincs magáról a kölcsönszerződésről-gondolom. A MOKK levelében az is áll, hogy az általam írt levelet én nem saját kezűleg írtam alá, tanúk jelenlétében kell, hogy aláírjam. Nem tudok és nem is akarok tanúkat "keresni", mert ez nekem kellemetlen. Mindenképpen szeretném rendezni havonkénti összegben a tartozást, de nem szeretném megadni a személyes adataimat, levelemben megírtam, hogy nem szeretnék Bírósági procedúrákon sem keresztül menni emiatt. Mire számíthatok?
Segítségeteket előre is köszönöm szépen.

Sziasztok!
Köszönöm a hozzászólásokat.
Tkp rövidebbre is foghattam volna a kérdést,de úgy éreztem,kellenek az előzmények.
Adtam 5000.-Ft-ot illetékre,de az a baj,hogy nem lehet az ügyvédet elérni./Tudomásom szerint pszichiátrián kezelik,telefon kikapcsolva,segítő nincs./
A lényeg:maga a kamara tud-e segíteni személyes adatok,ügyvéd neve stb.megadásával abban,hogy van-e beadvány vagy nincs.
Köszönöm,ha válaszoltok:elsotibibacsi

elsotibibacsi: Ha jogi képviselő nyújtja be a fizetési meghagyást, akkor azt a MOKK elektronikus rendszerén keresztül köteles megtenni.
A fizetési meghagyásért eljárási díjat kell fizetni, kivéve, ha költségkedvezményt kérsz.

Tehát:

• ha nem kértél költségkedvezményt, akkor az eljáró ügyvédnek valamiből ki kellett fizetnie az eljárási díjat, tehát erről már értesített volna (feltételezve, hogy az ügyvéd nem előlegezi meg ezt neked)
• ha kértél költségkedvezményt, akkor viszont az ügyvédnek már be kellett volna kérnie tőled az igazolásokat, amelyek a költségkedvezmény iránti kérelem alapjául szolgálnak

Az ügyvédnél kell érdeklődni, mást nem tudsz tenni.

Ha a közjegyző azt mondja, hogy ő ügyszám nélkül nem tud segíteni, és ott van a pont a mondat végén, akkor azt szó szerint kell érteni. Innentől csakis az ügyvédedtől tudhatod meg, beadta-e a fizetési meghagyást vagy sem. Esetleg kilátásba helyezheted, hogy visszavonnád a megbízását, amennyiben még nem tett semmit.

Sziasztok!
Azt szeretném megtudni,hogy egy folyamatban lévő ügy ténylegességét hogy ellenőrizhetem,ha nem ismerem az ügyszámot?
Fizetési meghagyást kezdeményeztem magán emberként magán ember ellen,100E Ft alatt.
A procedúrát rábíztam egy ügyvédre,aki csak hímel- hámol,vagy egyszerűen nem elérhető.
Tehát:csak azt szeretném tudni,valóban elindította-e az ügyet? Közjegyző ügyszám nélkül nem tud segíteni.
Elvileg április 15.után adtabe a kérvényt.Ha ez így történt,ez túl hosszú csend.Nem?
Köszönöm,ha útmutatást ad valaki.
elsotibibacsi

Nem tetszik érteni a fizetési meghagyásos eljárás lényegét. A jogosult tudomására hozza a kötelezettnek, hogy tartozik. Ellentmondás hiányában (kötelezetti elismerés)a közjegyző jogerősíti és végrehajthatóvá nyilvánítja a követelést. Ellentmondás esetén ott a peres út. Ott viszont a felperesnek kell bizonyítani követelése jogosságát.

Ki kell egészítenie az illetéket és keresetlevelet kell írnia. Egyébként megszüntetik a pert.

A perré alakulás automatikus, vagy azt külön kell elindítania a másik félnek? Érzésem szerint azért fordult ehhez a fórumhoz, nem pedig bírósághoz, mert alacsony anyagi ráfordítással akart próbálkozni.

Ellent kell mondani. Akkor perré alakul az eljárás. Ott már bizonyítania kell a felperesnek.

Ha nem vizsgálja a követelés megalapozottságát, akkor hogyan lehet a követelés ellen fellépni? Nem a követelőnek kell bizonyítania, hogy jogos a követelése? Mi a legjobb, amit ilyenkor tenni lehet?

Az elutasítás nem jelent ítélt dolgot. De a közjegyző egyébként sem vizsgálja a követelés megalapozottságát. Annyiszor kéri a kibocsátást a jogosult, ahányszor csak kedve tartja.
(Az elutasítás oka, persze, nem az volt, amit te írsz.)

Tisztelt Fórum! Az lenne a kérdésem, hogy létezhet az jogosan, hogy kétszer adják be ellenem ugyanazt a fizetési meghagyásról szóló kérelmet a közjegyzői kamarához? Először jogerősen elutasították, mivel a követelő nem indokolta meg alaposan. Másodszorra egy másik közjegyző kezeli az ügyet, itt már létrejött a fizetési meghagyás, de itt is csak ügyiratszámokat adnak meg az indoklás mezőben. Egy végrehajtási ügyre hivatkozik, amit korábban én indítottam ellene. Szerinte túl magas összegre indítottam, de bővebb indoklás nincs benne.