Ingatan árverés

@Hideges
A főszabály szerint ingatlanra legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Tehát szó szincs 100 vagy 90 vagy 70 százalékról, hanem eleve az 50% az alap. És ezt követően jönnek a kivételek, hogy mikor lesz ehelyett 70 vagy 100 vagy kilencven, illetve újból csak 50 százalék.

@Tomi8822
Vht. 141. § (3) a) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor.
Ha minden kötél szakad, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a zálogszerződés korlátozza-e bármilyen módon is az ingatlan bérbeadását, vagy kiköt-e bármi hasonlót az értékesítésre. Egyébként pedig Ez már egy ítélt dolog. Arról nem beszélve, hogy valószínűleg kamu szerződés.

Mindenre válaszolok amit kérdezel.
Régebbi a zálogjog igen mint a bérleti szerződés.
És dologi adósról van szó.

Kedves Kovács Béla Sándor,
arra lettem volna kiváncsi mitől 50% a minimál ár....
mu a buktató? mert biztos van....

És a zálogjog régebbi a bérleti szerződésnél? (Tök jó, hogy egyesével kell kirugdalni belőled a lényeges körülményekre vonatkozó információt.)

Igen, zálogjoggal biztosított volt

A 70% már eleve a becsérték alatt van, de lehet az 50% is. Szóval úgy lehet, hogy lehet.

Kedves Fórumozók,
egy biztosan buta kérdésem van, de érdekel mert mindenhol az olvasom a médiában: lakóingatlant nem lehet a becsérték alatti áron értékesíteni. Azt tudom, hogy 70%-os áron igen, he van más lakóingatlana a tulajdonosnak.
Mégis félár a minimálár rengeteg lakóingatlannál, ajánlat szinte csak ilyen árverésen van és természetesen a minimálár az.
Ez hogyan történik?

És zálogjoggal biztosított volt a követelés?

2013-ban köttetett a végrehajtási eljárás előtt, mely 2014-ben indult. Az árverés az tavaly, 2019 őszén volt.
Az elutasítási ok az volt, hogy az ingatlan nem lakó ingatlan, ezért a lakottan való árverezés nem értelmezhető. (A valóságban lakóingatlanként funkcionál)

„bérleti szerződés is pont a végrehajtási eljárás megindulása előtt köttetett”
A végrehajtás vagy az árverés előtt? E két fogalmat gyakorlatilag csak a végrehajtó nem keveri egymással. Az volna a legtisztább, ha ismernénk az elutasítás indoklását.

Gerbera köszönöm a gyors választ.
Ez valóban így van, eddig csak az adós élt kifogással, a bérlő nem. A bérlő csak most állt elő hogy birtokpert indít, eddig hivatalosan semmilyen lépést nem tett.
Természetesen az adós és a bérlő egy érdekkör, a bérleti szerződés is pont a végrehajtási eljárás megindulása előtt köttetett.

Nem ismerjük az elutasítás indoklását, de a kifogást eleve nem az adósnak kellett volna benyújtania, hanem a bérlőnek. És ugyanez áll a birtokperre is. A perben pedig elég bemutatnod a kifogást elutasító végzést, és a bíróság már hozza is az ítéletet. Sőt, ha a perfelvételi szakban mutatod be a végzést, a bíróság rögtön megszünteti a pert, mivel ez egy ítélt dolog.
Az adós pedig húzzon a vérbe a kamu bérlőjével - senki nem adja ki az ingatlanát 20 év határozott időre.

Kedves Fórumozók!

2019. őszén árverésen vettem egy ingatlant a Duna mellett. Az ingatlan nem lakóingatlanként van bejegyezve.

Az adós az árverési hirdetmény és az árverési jegyzőkönyv ellen is kifogással élt. Kifogása arra vonatkozott, hogy az ingatlan 2013 óta bérleti joggal terhelt és szerinte ezt az árverési hirdetményben szerepeltetni kellett volna. A bérleti szerződés 20 évre szól. Az ingatlan beköltözhetően lett árverezve.

A hirdetménnyel és pár napja a jegyzőkönyvvel szemben is a bíróság másodfokon jogerősen elutasította a kifogást.

Az adós ettől függetlenül továbbra is azzal érvel, hogy a végrehajtó tudott a bérleti szerződésről, és mégis beköltözhetően tűzte ki az árverést, így nem vehetem birtokba az ingatlant, a bérleti szerződés fenn marad és tőlem fogja azt továbbra is bérelni. Amennyiben viszont nem hagyom, hogy továbbra is bérelje, és birtokba veszem azt, akkor birtokpert indít ellenem, aki jóhiszeműen vette az ingatlant mit sem tudva a bérleti szerződésről.

Előfordulhat-e olyan eset, hogy tényleg fenn marad a bérleti szerződés és a bérbeadó helyébe kell lépnem?

Mi van, ha a végrehajtó esetleg mégis tudott a bérleti szerződésről, de beköltözhetően írta ki az árverést?

T.

„5 perccel hosszabbodik az árverés ideje és lesz lehetőség újabb ajánlat megtételére”
Ehhez már haladó böngésző-felhasználónak kell lenni, de ez már nem végrehajtási, hanem informatikai probléma.

@Frank Drebin:

„Az 1994. évi LIII. tv-t olvasgassam? Vagy van esetleg más dokuemntáció?”
Igen. A "Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás" téma is hasznos, valamint az általános leírások az arveres.mbvk.hu weboldalon.

„a minimál ár az az érték, amit megajánlva megnyerhető az ingatlan, ha nem érkezik magasabb licit, ugye?”
Igen. De akár az utolsó 5 percben is érkezhet új ajánlat, ami után 5 perccel hosszabbodik az árverés ideje és lesz lehetőség újabb ajánlat megtételére.

„ az adósnak a fennálló rész még adósságként megmarad?”
Igen.

Frank Drebin!
Még valamit javasolnék.Friss tulajdoni lap, esetleges albetétek nélkül ne is állj neki az árverésnek!

Annál többet mi sem tanácsolhatunk, hogy alaposan tanulmányozd a Vht.-t, és itt a végrehajtásos fórumcsoportban több topikot is olvass vissza. Abban lesz sok tanulság. És nem csak a Vht. számít, az eljárások, határidők, lehetőségek ismerete is. Benne van, meg itt a topikokban is sokminden.

A legfontosabb, amit kicsit teátrálisabban írtam az előbb, de ettől sajnos igaz : az árverés a hozzáértők terepe. Ha laikusként próbálkozol, kellemetlen meglepetések érhetnek.

Árverésen venni kockázat. Be is jöhet, de szívhatod is meg csúnyán.

Próbálj az adott ingatlanról minél többet megtudni, megnézni élőben, beszélni a szomszédokkal, akár az adóssal is, ha hajlandó rá.

Köszönöm az érdemi segítséget az eredeti kérdésemre. Megyek, gyors kiveszem a fölösleges pár 100 millió forintomat és elkezdem a liciteket, akkor már csak idő kérdése és megtudom a kérdére a választ.

„Nem szeretnék semmit újra kitalálni, sem átfogalmazni, csupán megérteni, hogy mi zajlik a háttérben.”

Néhány tucat árverés végigvitele, a Vht megtanulása, párszázmillió forint elbukása, és utána már egészen expert is lehetsz a "háttérben zajló folyamatokról".

Köszönöm. Ok, nekem, laikusnak az "lejárt, mivel nem futó licit, de nyilván a folyamatos alatt megtalálható.

Nem szeretnék semmit újra kitalálni, sem átfogalmazni, csupán megérteni, hogy mi zajlik a háttérben.

„jelenleg lejárt árverési hirdetménynél (ami visszaaktiválható érvényes licittel)”
Khmmm. Ilyen nincs. Egy árverés vagy véget ért, és akkor nem "aktiválható vissza", vagy még nem ért véget. Illetve van a folyamatos árverés, "ami [kvázi] visszaaktiválható érvényes licittel", de hát az meg nem "lejárt".
Ha az árverésen kívüli vételkor felajánlott vételár fedezi az adós összes tartozását, akkor a 157. § szerinti eljárás lehet a megoldás.
Neee akard már újrafogalmazni a végrehajtás lényegét, célját és sajátosságait! Ha az árverési vételár nem fedezi az adós valamennyi tartozását, amiatt ne az árverési vevőnek fájjon a feje!

Az adóssal - jelenleg lejárt árverési hirdetménynél (ami visszaaktiválható érvényes licittel) - meg lehet esetleg árverésen kívül egyezni? Van értelme?

Illetve, ha az adósnak van egy bizonyos összegű tartozása, ami miatt árverezik a házat és kikiáltási ár mondjuk fedezi az adósságot (én legalábbis ezt gondolnám), de ha attól kevesebbért megy el árverésen a ház, akkor az adósnak a fennálló rész még adósságként megmarad? Vagy akkor az eljárás azt a ház elárverezésével teljesítettnek tekinti és az adós 0-ról indul újra, tiszta lappal, akkor is, ha nem jutott minden követelő a követéséhéz?

(sőt, a telken sem kell hogy álljon : ha az adott vezeték védőtávolságán belül van a telekhatár, akkor a "belógó" védőtáv rész nm-e felkerül az ingatlanra szolgalmi jogként)

Üdv!
Segítséget szeretnék kérni.
Elkezdtünk nézegetni az mbvk oldalán ingatlan árveréseket és van is 1-2 olyan, ami érdekelhetne bennünket.
A jelenleg tetszésünket megnyerő ingatlan a folyamatos árverések között van, többször eredménytelenül véget ért, azonban érvényes licittel visszaaktiválható.
Felhívtam az irodát, ők mondták.
Még nem vagyunk beregisztrálva.

Olvastam olyanokat, hogy "ez az egész a maffia kezében van"; "ingatlanosok versengenek érte stb így a végén a "kisember" jelen esetben mi, hoppon maradunk és az sem elképzelhetetlen, hogy jóval a piaci ár felett megy el az ingatlan".
Én egybébként erről most azt gondolom, hogy ha ebből igaz is akármi, jelen esetben valószínűleg mégsem gondolnám annak, különben nem járt volna le többször az árverés... Nem? Meg ez egyébként egy baranyai község, nem Budapest és körnéyke.

Továbbá a hölgy, akivel beszéltem sok határidőről beszélt (árverés után 30 nap, +15 nap, jogorvoslat, kérvényezni kell a végrehajtást eredményes licit után stb), ezekről hol tudok informálódni? Az 1994. évi LIII. tv-t olvasgassam? Vagy van esetleg más dokuemntáció?

Továbbá minden tanácsot szívesen veszek, közben majd megpróbálok visszaolvasni.

Egyébként 1/1-es, beköltözhető ingatlant nézünk, amit önerőből, egyben ki tudunk fizetni.
Illetve még egy kérdés. A kikiáltási ár, amire belőtték a ingatlan értékét, azonban a minimál ár az az érték, amit megajánlva megnyerhető az ingatlan, ha nem érkezik magasabb licit, ugye?

Előre is köszönöm