Ingatan árverés

OTP Faktoring Zrt lehet a licitáló?
Talán adózási szempontból éri meg neki a főköveteléssel majdnem egyező licit?
Vagy arra játszik hogy fentebb tornássza az árat?

@Grave7
Nem biztos hogy ér 15 milliót. És nem úgy néz ki élőben mint a fényképen :)

@drbjozsef
Valami olyasmit kellett volna látnom amit gerbera lát

„adózási szempontból éri meg neki a főköveteléssel majdnem egyező licit?”
Nem.
„Vagy arra játszik, hogy fentebb tornássza az árat?”
Igen.
„OTP Faktoring Zrt lehet a licitáló?”
Mi ez itt, látnoki fórum? Ez tipikus zálogjogosulti magatartás, tehát ha az OtpF a zálogjogosult, akkor igen, valószínűleg ő licitál így.

„És nem magyarázom el, miben mesterkedik, és hogy miért éri meg neki.”
:D Azt egyébként nem is könnyű laikusnak elmagyarázni. Még én sem vagyok benne biztos, hogy teljesen értem. Van egy ügy, amiben úgy tűnik, az adósnak ezzel a trükkel elárverezték a házát, de az adóssága sem csökkent, mert a vevőnek nem kellett megfizetnie az árverési árat.
Nyugtass meg, hogy azért ennyire direktben ez nem működik.

Tamás, a licitáló valószínűleg egy másik OTP-cég. (Korábban még jobban össze lehetett keverni őket, mert mind a kettőnek OTP Faktoring Valami volt a neve.)

A zálogjogosult a követelése mértékéig kockázatmentesen licitál. A legrosszabb, ami megtörténhet vele, hogy ő nyeri az árverést, és így neki kell megvennie az ingatlant, ami csak minimális (költség)fizetési kötelezettséggel jár, mivel alapvetően követelés-beszámítással vásárol, tehát a vételárral csökken a követelése. Vagyis pénz helyett ingatlant kap, amit aztán frankón értékesíteni tud.
A B-verzió, hogy nem ő nyeri az árverést, zálogjogosultként egyébként is visz kvázi mindent. És lehet, hogy éppen az ő licitje miatt verték fel a vételárat oda, ahová őnélküle nem jutott volna el a licit. Ja, és ilyenkor az ingatlannal sem kell bíbelődnie.

Én arról beszélek, amikor nem a jelzálogos veszi meg, hanem - vele azért szándékegységben - egy harmadik személy. Akivel aztán megegyeznek, hogy a jelzálog maradhat - így viszont nem kell a vevőnek kifizetnie a vételárat. Ezért kérdezem, hogy lehetséges, hogy ilyenkor az adósnak ugrik az ingatlanja - hiszen elkelt -, de a tartozása marad, mert a vevő nem fizetett semmit?

„Akivel aztán megegyeznek, hogy a jelzálog maradhat”

Sikeres árverés esetén? Bár a "jog törölhető" a megfogalmazás szerint, ez esetben se szólalhatna fel az adós?

Nekem innen az adós oldláról úgy tűnik : X forintért elkelt árverésen az ingatlana. Ezzel az X forinttal (mínusz költségek) minden körülmény között csökkennie kell a tartozásának.

@Kovács_Béla_Sándor:
A Vht. 151. § amit kérdezel. Ekkor csökken az adós tartozása a zálogjogosultnak járó (de visszatartott) összeggel, mint a Vht. 150. § esetében.

A végrehajtónak ugyanúgy el kell készítenie a felosztási tervet a teljes vételárról, mintha azt a vevő megfizette volna. Mindössze a felosztási terv végén (amikor kimutatja, hogy a zálogjogosultnak összesen milyen összeg jár a vételárból) leírja, hogy a Vht. 150/151. § alapján a vevő X Ft-ot visszatarthat a vételárból, ezért csak Y Ft-ot kell megfizetnie.

A felosztási terv utalásakor a végrehajtónak a visszatartott összeget is térülésként kell rögzítenie a pénzügyi nyilvántartásában.

Köszönöm szépen. Én is így gondolnám. Ehhez képest a konkrét esetben a felosztási tervet a végrehajtó csak a befizetett előlegre készítette el, a vételár el van felejtve.
Akkor ez el lett sz@bva?

@Kovács_Béla_Sándor:
Eléggé úgy tűnik.

Ha a vételárnak a visszatartott részét nem említi a felosztási tervben, akkor az után (a zálogjogosult ügyében) behajtási jutalékot sem számolhat magának, hiszen annak az alapja (az az összeg amivel a zálogjogosult követelése csökkent, amit az ügyértékre térülésként elszámolt) "sem létezik".

Ha mégis számolt magának behajtási jutalékot, de az annak alapjául szolgáló megtérülés nem szerepel, akkor szintén hibás a felosztási terv, mert
1.) vagy térülés nélkül számít fel jutalékot,
2.) vagy (adatok hiányában) nem ellenőrizhető a jutalék számításának számszaki helyessége (=ex has bármilyen jutalékot szerepeltethetne ott).

A Vht. 150-151. § megalkotásával a jogalkotó célja nem az volt, hogy a végrehajtást kérőt árverési vevőként (vagy a zálogjogosultat megállapodóként) aránytalanul előnyösebb* helyzetbe hozza, mint bármely más árverési licitálót, hanem a felesleges pénzmozgások és adminisztráció csökkentése:

• ha úgyis ő kapja meg a pénzt, ne kelljen befizetnie azt (így is "kintlévősége van", miért kellene még több pénzének lennie?! Kvázi ki lenne zárva az árverésből.) (Vht. 150. §);
• ha a vevő kölcsönből venné meg az ingatlant és a kölcsönt a zálogjogosult adja neki, akkor szintén értelmetlen körbejáratni a pénzt (Vht. 151. §).

*(A követelése összegének kétszereséig licitálhatna, hiszen először nem kell megfizetnie a vételár arra eső részét, utána a pedig a befizetett összegből még elsőbbséget élvezve kapna kielégítés - az ilyen félreértelmezés eredményeként adott esetben senki más nem rúghatna labdába a licitálás során.)

.
Szerintem a kifogásolási határidőn belül benyújtott beadványban kérni kell a felosztási terv kijavítását (Vht. 224. § (2) bek.), ha ennek nem tesz eleget, akkor pedig tekintse végrehajtási kifogásnak és terjessze be azt a foganatosító bíróságra.

És ha a kifogás előterjesztésének a határideje már eltelt. Szerintem az a tény, hogy a tartozás az árverési vétel folytán csökkent, független attól, hogy a végrehajtó nem konstatálta.

„a tartozás az árverési vétel folytán csökkent, független attól, hogy a végrehajtó nem konstatálta.”
Úgy-úgy. A végrehajtó nem tagadhatja meg a csökkenés pótlólagos megállapítását arra hivatkozva, hogy a - hibás - felosztási terv nem tartalmazza azt. Ez egy olyan tény, amit a végrehajtás során bármikor meg lehet állapítani pótlólag, szükség esetén a Vht. 41. § szerint, vagy akár korlátozás iránti perben kikényszerítve.

Kedves Fórumozók!

Még nem vettem részt árverésen, és érdekelne, hogyan zajlik a folyamat. Egy beépítetlen telket szemeltem ki az MBVK oldalán. Az lenne a kérdésem, hogy ha megnyerném az árverést, mire kellene figyelni utána? Vannak tipikus buktatói a folyamatnak?

kedves Fórumozók,
lakóingatlanom, mely 100%-ban a tulajdonom árverésre fog kerülni (felmondott hitelszerződés).
50% tulajdonrészem van örökölt ingatlanban amin özvegyi haszonélvezet van.
a saját tulajdonú ingatlanomra 50%-on tehető majd ajánlat vagy van lehetőségem a becsérték kiharcolására?
köszönöm ha válaszoltok!

147. § (3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
A 100%-os minimálár feltételei tehát: 1) lakóingatlan legyen, 2) a végrehajtások között legyen legaláb 1 fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés, 3) adósnak ez legyen az egyetlen lakóingatlana, 4) a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben lett legyen. A feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
Nálad a kérdés, hogy a végrehajtó hogyan tekint az örökölt ingatlanodra, illetve figyelembe veszi-e, hogy az a) csak felében a tied, és b) azt is haszonélvező lakja, tehát e tekintetben nem vehető figyelembe úgy, mint egy teljes értékű lakóingatlan.
A becsértéken mit akarsz "kiharcolni"? Azt már jogerősen közölték! Itt a kérdés a minimálár körül forog, azt pedig a végrehajtó az árverési hirdetményben fogja közölni, tehát ha valami bajod van a minimálárral, akkor a hirdetményt kell megtámadni!

@gerbera317:
Köszönöm a választ, pont erre kérdeztem a "kiharcolni'-val, szóval úgy gondoltam, hogy van rá esélyem, hogy nem 50% lesz a minimál ár

Sziasztok lenne egy fontos kérdésem venni szeretnék egy házat az mbvk oldalán és a tulajdoni hányad 2/8-ad, de Sikeres árverés esetén minden jog törölhető tehermentes, közérdekű használati jog(Eon-nak valami vezetke van ott) és Beköltözhető valamit nincs olyan személy akinek nem kell kiköltözni... Hirdetésbe 2/8ad részt árulják, de nem értem akkor hogy lehet bekoltozni? Meg ha megveszem eltudom adni az egészet úgy ahogy én akarom?

Az valószínűleg egy négylakásos társasház egyik lakása, annak is 2 tulajdoni illetősége, aminek nincs önálló helyrajzi száma. Mondjuk, az ilyet illő volna feltüntetni az árverési hirdetményen. Igaz, minek, mert te sem a hirdetményre hivatkozol, hanem az árverés adatlapjára, úgyhogy neked is van még mit tanulnod...

Nem társasház épp ez a léenyeg akkor irtam volna.. egy balaton parti nyaraló ezért nem értem hogy lehetséges mert ilyen esetben oda irják hogy a társtulajdonost nem lehet kiköltöztetni de itt nincs ilyen személy

A nyaraló (hivatalos nevén üdülő) - bizonyos kivételektől eltekintve - nem lakóingatlan, így aztán a lakott/beköltözhető paraméter sem ertelmezhető. Pedig az a nyaraló másé is, akinek ott bent cuccai vannak, és aki nem szívesen fog ott látni téged, olyannyira, hogy birtokvédelmet fog kérni ellened. És meg is kapja. Jó túros hátú közös ló lesz ez.

Na, ez tipikusan az az ingatlan, amire - főként kezdő árverési vevőnek - csak személyes megtekintés és érdeklődés után célszerű licitálni. Szerintem.

Ha egy lakóingatlannak tegyük fel a kerek szám kedvéért 10 mFt a kikiáltási ára (becsértéke beköltözhetően), a minimál ára pedig 50% tehát jelen példában 5mFt, akkor ha én azt sikeresen megnyerem ezen az 50%os áron, akkor is a végrehajtó köteles azt beköltözhetően birtokba adni vagy ez csak a becsértéken van így?

A 'beköltözhető' azt jelenti, hogy az adós köteles biztosítani a végrehajtó számára, hogy az azt kiürített állapotban átadhassa az árverési vevőnek. Punktum. Mi a kérdés?!?

A kérdés az lett volna, hogy ezt az 50%os minimál áron is köteles e, de válaszból feltételezem hogy a válasz igen. Ha nem biztosítja, akkor a végrehajtó ezt tőlem függetlenül kikényszeríti igaz?

Az egész kérdéskör lényegében arra vonatkozik, hogy megerősítsétek , hogy ha beköltözhető és minden jog törölhető, stb papírok stimmelnek (társasházi lakás a konkrét esetben) akkor értelmezésem szerint a legrosszabb ami történhet, hogy 6 hónapot várni kell az ingatlanomra mire birtokba vehetem és nem Nekem kell kirakni az adóst vagy adósokat?

Még ami felmerült bennem, hogy az átadásig fogyasztott közművekkel mi lehet a helyzet, itt gondolom nincs klasszikus átadás-átvétel, akár az adósokkal nem is találkozom hanem csak a végrehajtóval?

Adott egy folyamatos árverés amire tettem licitet és pár nap múlva elindult az árverés már az Ismételt eljárás kategóriában. A kérdésem, mivelhogy sokadik árverés, illetve a folyamatos árverésen tettem ajánlatot melyre elindult az árverés, ilyenkor a tulajdonos, társtulajdonos kap ismételtem levelet erről hogy a folyamatos árverésen ajánlatot tettek?

Be is buktam amúgy. Licitáltam 600 ezerért egy lakásra /osztatlan közös/ de 2,4 nél lett vége, persze ennyi pénzem nem volt. Valóságban 5 milliót érhet. Tulajjal,. szomszédokkal beszéltem, meg is néztem, ajánlatot tettem, utolsó 5 percben jött a harc. Nos idáig sok árverésen senkinek nem kellett. Most hogy már folyamatosba volt az árverés,minimálárat megtettem, az utolsó 5 percben jött a második licit.. Szóval fontos tanulság,. Utolsó 5 percben gépnél lenni! Ezt is kiálltam meg amúgy minden itt is olvasott tippeket , a pénztárcám nem bírta..
Ha eddig senkinek nem kellett miért most? Üres volt, kár volt beszélni a tulajdonossal, szomszédokkal? Ha már üres volt be kellett volna költöznöm nepper ellen? A nagyon olcsóakat sunyin kellene vakra megvenni?