Ingatan árverés

„És nem magyarázom el, miben mesterkedik, és hogy miért éri meg neki.”
:D Azt egyébként nem is könnyű laikusnak elmagyarázni. Még én sem vagyok benne biztos, hogy teljesen értem. Van egy ügy, amiben úgy tűnik, az adósnak ezzel a trükkel elárverezték a házát, de az adóssága sem csökkent, mert a vevőnek nem kellett megfizetnie az árverési árat.
Nyugtass meg, hogy azért ennyire direktben ez nem működik.

Tamás, a licitáló valószínűleg egy másik OTP-cég. (Korábban még jobban össze lehetett keverni őket, mert mind a kettőnek OTP Faktoring Valami volt a neve.)

„adózási szempontból éri meg neki a főköveteléssel majdnem egyező licit?”
Nem.
„Vagy arra játszik, hogy fentebb tornássza az árat?”
Igen.
„OTP Faktoring Zrt lehet a licitáló?”
Mi ez itt, látnoki fórum? Ez tipikus zálogjogosulti magatartás, tehát ha az OtpF a zálogjogosult, akkor igen, valószínűleg ő licitál így.

OTP Faktoring Zrt lehet a licitáló?
Talán adózási szempontból éri meg neki a főköveteléssel majdnem egyező licit?
Vagy arra játszik hogy fentebb tornássza az árat?

@Grave7
Nem biztos hogy ér 15 milliót. És nem úgy néz ki élőben mint a fényképen :)

@drbjozsef
Valami olyasmit kellett volna látnom amit gerbera lát

@Tamás111: Szerinted nem ér 15 milliót az ingatlan?

Mennyi mostanában a piaci ára Pilisvörösváron egy 72 négyzetméteres háznak/lakásnak?

(080.V.1046/2014/91 akit érdekelne)

„hátha törlik majd a 2. licitjét?”
Miért törölnék? Ezt miből vezetted le?
Egyébként ő a zálogjogosult. És nem magyarázom el, miben mesterkedik, és hogy miért éri meg neki.

Mit kellene látni?

Üdvözlet!

Mit szólnak a szakértők ehhez a licithez?
Talán már olvastam itt hogy az árverési rendszer nem védett hülyeség ellen, hát itt a példa (és ez az árverés még megy). Vagy csak próbál ügyeskedni a licitáló hogy hátha törlik majd a 2. licitjét? Tamás

Dátum Álnév Licit Érvényesség
2020.07.24. 12:41:32:408 N32TS 5990000 érvényes
2020.07.30. 15:23:54:760 N32TS 15200000 érvényes

Készült: 2020.08.04 20:00:21

@Hideges: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §

@gerbera317
köszönöm!
hol tudok utánanézni milyen feltételek azok amit említesz?

Köszönöm Gerbera

@Hideges
A főszabály szerint ingatlanra legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Tehát szó szincs 100 vagy 90 vagy 70 százalékról, hanem eleve az 50% az alap. És ezt követően jönnek a kivételek, hogy mikor lesz ehelyett 70 vagy 100 vagy kilencven, illetve újból csak 50 százalék.

@Tomi8822
Vht. 141. § (3) a) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor.
Ha minden kötél szakad, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a zálogszerződés korlátozza-e bármilyen módon is az ingatlan bérbeadását, vagy kiköt-e bármi hasonlót az értékesítésre. Egyébként pedig Ez már egy ítélt dolog. Arról nem beszélve, hogy valószínűleg kamu szerződés.

Mindenre válaszolok amit kérdezel.
Régebbi a zálogjog igen mint a bérleti szerződés.
És dologi adósról van szó.

Kedves Kovács Béla Sándor,
arra lettem volna kiváncsi mitől 50% a minimál ár....
mu a buktató? mert biztos van....

És a zálogjog régebbi a bérleti szerződésnél? (Tök jó, hogy egyesével kell kirugdalni belőled a lényeges körülményekre vonatkozó információt.)

Igen, zálogjoggal biztosított volt

A 70% már eleve a becsérték alatt van, de lehet az 50% is. Szóval úgy lehet, hogy lehet.

Kedves Fórumozók,
egy biztosan buta kérdésem van, de érdekel mert mindenhol az olvasom a médiában: lakóingatlant nem lehet a becsérték alatti áron értékesíteni. Azt tudom, hogy 70%-os áron igen, he van más lakóingatlana a tulajdonosnak.
Mégis félár a minimálár rengeteg lakóingatlannál, ajánlat szinte csak ilyen árverésen van és természetesen a minimálár az.
Ez hogyan történik?

És zálogjoggal biztosított volt a követelés?

2013-ban köttetett a végrehajtási eljárás előtt, mely 2014-ben indult. Az árverés az tavaly, 2019 őszén volt.
Az elutasítási ok az volt, hogy az ingatlan nem lakó ingatlan, ezért a lakottan való árverezés nem értelmezhető. (A valóságban lakóingatlanként funkcionál)

„bérleti szerződés is pont a végrehajtási eljárás megindulása előtt köttetett”
A végrehajtás vagy az árverés előtt? E két fogalmat gyakorlatilag csak a végrehajtó nem keveri egymással. Az volna a legtisztább, ha ismernénk az elutasítás indoklását.

Gerbera köszönöm a gyors választ.
Ez valóban így van, eddig csak az adós élt kifogással, a bérlő nem. A bérlő csak most állt elő hogy birtokpert indít, eddig hivatalosan semmilyen lépést nem tett.
Természetesen az adós és a bérlő egy érdekkör, a bérleti szerződés is pont a végrehajtási eljárás megindulása előtt köttetett.

Nem ismerjük az elutasítás indoklását, de a kifogást eleve nem az adósnak kellett volna benyújtania, hanem a bérlőnek. És ugyanez áll a birtokperre is. A perben pedig elég bemutatnod a kifogást elutasító végzést, és a bíróság már hozza is az ítéletet. Sőt, ha a perfelvételi szakban mutatod be a végzést, a bíróság rögtön megszünteti a pert, mivel ez egy ítélt dolog.
Az adós pedig húzzon a vérbe a kamu bérlőjével - senki nem adja ki az ingatlanát 20 év határozott időre.

Kedves Fórumozók!

2019. őszén árverésen vettem egy ingatlant a Duna mellett. Az ingatlan nem lakóingatlanként van bejegyezve.

Az adós az árverési hirdetmény és az árverési jegyzőkönyv ellen is kifogással élt. Kifogása arra vonatkozott, hogy az ingatlan 2013 óta bérleti joggal terhelt és szerinte ezt az árverési hirdetményben szerepeltetni kellett volna. A bérleti szerződés 20 évre szól. Az ingatlan beköltözhetően lett árverezve.

A hirdetménnyel és pár napja a jegyzőkönyvvel szemben is a bíróság másodfokon jogerősen elutasította a kifogást.

Az adós ettől függetlenül továbbra is azzal érvel, hogy a végrehajtó tudott a bérleti szerződésről, és mégis beköltözhetően tűzte ki az árverést, így nem vehetem birtokba az ingatlant, a bérleti szerződés fenn marad és tőlem fogja azt továbbra is bérelni. Amennyiben viszont nem hagyom, hogy továbbra is bérelje, és birtokba veszem azt, akkor birtokpert indít ellenem, aki jóhiszeműen vette az ingatlant mit sem tudva a bérleti szerződésről.

Előfordulhat-e olyan eset, hogy tényleg fenn marad a bérleti szerződés és a bérbeadó helyébe kell lépnem?

Mi van, ha a végrehajtó esetleg mégis tudott a bérleti szerződésről, de beköltözhetően írta ki az árverést?

T.

„5 perccel hosszabbodik az árverés ideje és lesz lehetőség újabb ajánlat megtételére”
Ehhez már haladó böngésző-felhasználónak kell lenni, de ez már nem végrehajtási, hanem informatikai probléma.