szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok!

Szerdán vizsgáztam, jól sikerült, gondoltam leírom a kérdéseket, és a tapasztalatokat.
Munka-tb: elévülés, rendes felmondás, jogutóddal való megszűnés, táppénz
alk.-közig: tulajdonhoz való jog, Kormány megbízatásának megszűnése, Ket. határidők
EU: Alapjogi Charta hiteles szövegét hol találom, EP választás, Bizottság tagjai, szubszidiaritás
Kedvesek voltak és segítőkészek, jó hangulatban telt.
Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy nem az volt a cél, hogy buktassanak. A tanulás nagyon fárasztó, de mindenkinek kitartást hozzá!

Mindenkinek jó reggelt!

Új vagyok itt a "C" szektorban :-) Február 15-én megyek, ez lesz az utolsó. A kérdésem az lenne, hogy miből tanuljátok a Tb-t, Alk-közig-et, és melyik a jogiszakin az a "legendés Eus kidolgozás?

Köszönöm!
Mónika

Sziasztok!

Dr. Jeney Petra, Dr. Kende Tamás és Dr. Lövenberg Viktória Európai Közösségi Jog című jogi szakvizsga kézikönyvemet ( Kiadó: Novissima, Kézirat lezárva 2011.03.31.-én.) szeretném eladni. Tételcím szerint van benne a tananyag.A könyvben egyetlen aláhúzás sincs.
Eladási ár: 2000.-
Ha érdekel valakit írjon!
Köszönöm

Moneszka!

A jogiszakin:

"eu_jog kidolgozott.doc (644.50 kB)
A Szegedi Ügyvédi Kamara kéthasábos kidolgozása (Lisszabon előtti állapot)"

"eu szakvizsga4.doc (790.00 kB)
Az ominózus "76 oldalas" kidolgozás (a 4 szabadságos tételek hiányoznak, de a szegedi jegyzettel együtt O.K.)"

Én még ezt is melegen ajánlom:
"EU összes jogeset - zanza
eu - sszes jogeset zanza.doc (273.00 kB)"

Ha ezt a 3-at tudod, az már tök jó, tapasztalatból mondom. :)
Szerintem nézd át végig a szegedit is és ahol ütközik, ott persze a 76 oldalas a nyerő a változások miatt. (Ha ez így nem zavar össze, hogy meg össze kell hasonlítgani helyenként, hogy melyik a hatályos). Azért mondom, mert nekem a szegedi kicsit könnyebben emészthetőnek tűnt.

TB-ből szintén a jogiszakis kidolgozást szokták ajánlani. Én is azt tanultam, de tőlem egyáltalán nem kérdezték, úgyhogy inkább nem mondok semmit se. :)
A tv.-t mellé csak nagy vonalakban, alapelvek, stb. miatt érdemes átnézni.

Közigből a Novissimás könyv nagyon jó, bátran ajánlom! Könnyen tanulható (az anyaghoz képest), lehet vele haladni, stb.

Sziasztok!

Én is a múlt héten voltam. Összeszedtem, hogy mire voltak kíváncsiak:

Európai Unió joga:

1. Bizottság: hogyan kerülnek kiválasztásra a Bizottság tagjai, milyen szervei, testületei vannak (bizottság kollégiuma, főtitkársága).
2. Mi az európai jog közvetlen hatálya és közvetlen alkalmazhatósága. Vertikális és horizontális közvetlen hatály kérdése.

Alkotmány és közigazgatási jog:

1. „Eljárási kényszer” fogalma
2. „Önkormányzati hatósági ügy” és „Államigazgatási hatósági ügy” fogalma (Hatáskör telepítés kérdése, mikor lehet és mikor nem lehet átruházni a hatásköröket)
3. Ügyintézési határidő. Mi a következménye annak, ha a hatóság nem tesz eleget határidőben az eljárási/döntési kötelezettségének? (A felügyeleti szervtől a bíróságig)

Munkajog:

Jogeset megoldása (próbaidő alatti munkáltatói felmondás, szóban történő felmondás, milyen jogorvoslati lehetőségek illetik meg a munkavállalót, mire tarthat igényt a munkavállaló pl. visszahelyezés + ami a jogszabály szerint jár neki…

Mindenkinek jó pihenést! Jó felkészülést! Kellemes Ünnepeket!

Sziasztok,
köszi Kiszi az infót :-)
M.

Sziasztok!

Én dec. 2-án voltam ebből a részből, a vizsga sikerült, ezzel be is fejeztem a szakvizsgákat.
Sokat olvastam arról, hogy Ktv-s és hasonló részeket nem kérdeznek, ezt én megcáfolnám. Nekem - nem csak ebből a részből, hanem az "A"-ból is - az a tapasztalatom, hogy mindent el kell olvasni, és legalább olyan szinten elsajátítani, hogy az ember hozzá tudjon szólni, mert igenis kérdezik.

Én laza 50 percet voltam bent (és nem a kettesért faggattak egyik részből sem, mert pl. EU-ból jelest kaptam), és nagyjából minden végigmentünk. Kérdéseim:

• munkaszerződés megkötése,
• változó és állandó munkavégzési hely, melyiket kell kikötni
• határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó speciális rendelkezések
• munkaügyi jogvita
• közalkalmazott fegyelmi felelőssége (mikor saját hatáskörben, mikor fegyelmi eljárás keretében)
• táppénzről minden
• gyes, gyed különbsége
• önálló nyugellátási formák, feltételei
• európai parlament a kezdetektől napjainkig, hogyan nőtt a szerepe az egyes szerződések során
• szerződések, rendeletek és irányelvek közvetlen és közvetett hatálya jogeseteken keresztül
• munkavállalás szabadsága, korlátai jogeseteken keresztül
• állami számvevőszékről mindent, tételesen felsorolva kiket ellenőriz
• önkormányzatok alapjogai
• önkormányzatok társulásai
• hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány

Lehet, hogy ez így nagyon szörnyen hangzik, de a cél nem a buktatás volt, és ezt alapvetően mindegyik szakvizsgarészről elmondhatom utólag.
Emberségesek, korrektek!
Sokan jöttel EU-ból pótvizsgázni, de alapvetően mindenki beismerte, hogy nem jutott el odáig. Volt aki Ket miatt ismételt, de ő is elismerte, hogy bele sem nézett az előző vizsgára. Szóval szerintem minden törvényt el kell olvasni, én áldom az eszem, hogy nem hallgattam másokra, akik azt mondták úgysem kérdezik és inkább nem aludtam, de átolvastam...

Tisztán 12 napot tanultam a vizsgára.

Kitartást és sikeres vizsgákban gazdag új évet mindenkinek!

Kedves Mindenki, még szakvizsga előtt állók!

Felmerült itt (is) korábban, hogy mi a helyzet a szakvizsga tételsor hatályosításával, lesz-e új tételsor januártól, vagy más időponttól, stb. (A kérdés az új szakvizsgarendszertől függetlenül vetődött fel.)

Ezúton jelzem minden érintettnek, hogy nem lesz új tételsor (januártól biztosan nem), ugyanis az imént a kormany.hu oldalon ismét átnéztem a tételsorokat (csak a B-t, engem most ez érint) és azt tapasztaltam, hogy az érintett helyeken a korábbi tételsorba bele vannak biggyesztve mintegy megjegyzésként, hogy 2012.01.01-től pl. adócsalás helyett költségvetési csalás lesz, illetve a büntető anyagi 86. tételnél a 2012.01.01-től hatályon kívül helyezett szakaszoknál is külön jelezve van, hogy azok csak ezen időpontig tanulandók.

Csendben tehát hozzáigazították ezek szerint a tételsorokat a változásokhoz, de ahol nincs januártól módosulás, ott minden maradt a régi követelmény.

Hogy ne kelljen átnyálazni, azt javaslom, az egyes tételsorok megnyitása után indítsatok el egy keresést a "2012" kifejezésre és így megtaláljátok a változásokat (már ahol jelzik, remélem mindenhol, én a bünti anyagit leellenőriztem és az oké.)

A tételsorokat itt éritek el:

http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/…ndo-joganyag

Jó tanulást...ja és persze nagyon boldog, sikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!:-)

sziasztok,BUÉK mindenkinek!

Kicsit megzavarodtam, belinkelné nekem valaki a hatályos EU tételsort?
Előre is köszi.
M

sziasztok,
meg is találtam... mármint a tételsort. A munka stb. még elmegy, az EU magáért beszél, de az Alk. Közig??

Az alábbinál ki is akadtam:

4. Egyesülési jog.
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló T/4866. számú törvényjavaslat (törvény)
a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (jelenleg kodifikáció alatt)
21/1996. (V. 17.) AB határozat, 6/2001. (III. 14.) AB határozat, 63/2008. (VI.30.) AB határozat

Sorstársak, kérlek jelentkezzetek!!

Móni

Az alkotmány tételeknél az 1949/XX. tv szerepel, mint elsajátítandó joganyag. Ezt figyelmen kívül kell hagyni és csak a jan. 1-től hatályba lépett Alaptörvény kell? Ha valaki tud mondani valamit, megköszönöm, 18-án megyek...

hello emeses,

igen az alaptörvény kell + még 1000 féle más cucc. Ma kezdtem el nézegetni, hát borzasztó. Én február közepén megyek.
m.

Sziasztok!

Január 16-18-án megyek kissé érdekes...

A TB törvény is jelentősen változott, a rehab. járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. tv-t hatályon kívül helyezték, van helyette 2011. évi CXCI tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról.

Az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó új jogszabályok tömegét nyomták ki még a két ünnep között is.

Ráadásul a hatálybalépések megoldása is "öszvéresre" sikeredett néhol, az Ötv. esetében a réginek bizonyos rendelkezései hatályon kívül helyeződtek, az újnak bizonyos rendelkezései pedig hatályba léptek január 1-jével (tehát a kettőt együtt kell nézni).

Őszintén szólva jelenleg teljesen reménytelennek tartom a helyzetet, még az is kérdéses, hogy egyáltalán elolvasni el lehet-e ekkora anyagot, és az sem biztos, hogy megtalálja-e az ember a vizsga napján hatályos jogszabályszöveget.

Így az esélytelenek teljes nyugtalanságával próbálom átrágni magam az általam hatályosnak vélt jogszabályszövegeken, és csak reménykedem...

Sziasztok!

Én is 18-án megyek. Most belekukkantottam az C/2 tételsorba. Hát, eléggé érdekes.
Van, ahol már utalnak az újabb szabályozásra, van, ahol meg tudom, hogy már pár hete megvan, és mégis a régi szerepel a tételsorban. Nem tudom, hogy ennyire nem érdekli őket, vagy igazából tényleg nem lényeges a törvény száma, és a megadott szakaszok.
Én úgy gondoltam, hogy a tétel ciméből próbálok majd kiindulni, és a három közül ezt hagyom majd utoljára. És remélek, mert mást nagyon nem tehetek...
De jó lenne nem most menni ebből....

Sziasztok!
Az alk-közig rész tényleg rémálom, pl. a lelkiismeret és vallássza. 2011. évi C. ami a tételsorban van dec 28. az AB megsemmisítette!!! (164/2011. AB hat.) De amilyen gyors a tempó 18-ig még kijöhet valami új...
Bízom abban, hogy nem az ingoványost kérdezik, hanem a klasszikus dolgokat...
Hajrá:)

Bocsánat, már meg is jelent... Dec 30. napjával került kihirdetésre: 2011. évi CCVI. törvény. Talán 18-ig nem semmisítik meg...

Sziasztok!

Most kezdeném a C részt tanulni, február elején megyek, és jól látom, hogy a tavalyi 61 darab EU-s tételből idénre ,,csak" 38 darab maradt ???

Létezik ez? Decemberben két 2011-ben megjelent EU-s szakviszga könyvet is megvettem, amely pontosan végig megy az összes tételen, lehetséges, hogy több mint 100 oldallal csökkenne a tananyag???

Tud valaki valami biztosat ??????

szisztok, szia egrivilmos

Pár napja én is kérdeztem, hogy hol a hatályos EU tételsor, mivel többre emlékeztem. Valóban 39 db. Sztem ez azért szuper hír :-)

Nem gondoltam volna, hogy egyszer tanulhatónak fogom tartani, a köziget :-) Alkotmány után mindenképpen.
Móni

Sziasztok!

Köszi, hogy szóltatok, az Unióból még a régi tételsorom volt, legalább némi pozitívum is van, 61 helyett csak 39 tétel.

Viszont, ha jobban nézem a tételsort, újabb jogesetek is bekerültek a tételsorba. Most az új 22. tételt nézem, itt három van, ebből kettő szövegét nem találtam meg a neten. A 24. kérdésnél 5 olyan jogeset szerepel, amely a régi tételnél nem...

És vannak olyan kérdések, amelyek korábbi 2 tétel összevonásával jöttek létre (pl. új 25-26. kérdések).

Most végeztem az EU tételsor átnézésével, a korábbi 61 tételsorból ugyan 39 kérdés lett, de ez a korábbi tételsorból 54-et lefed (a tételsor második felében 2-4 kérdést összefoglalóan tesznek fel), valamint az 1. kérdés új (bár az a későbbi kérdések alapján megválaszolható). Ugyanakkor több kérdésnél (néhol jelentősen) bővült a jogesetek köre, és új intézményként az Európai Adatvédelmi Biztos is bekerült a kérdések közé, továbbá az európai polgári kezdeményezés, a jogellenesen beszedett tagállami adók visszatérítése az eddigi tételsorban nem szerepelt. Most már nem örülök annyira...

upsz, ez kezd kicsit nagyon bonyolult lenni. Köszi Textilhal, köszi macyca, és hát hajrá nekünk, akik most küzdünk. Lassan én is befejezem a gyűjtögetést, de ahogy van valamim már dobhatom is ki, mert új van... ami nekem még nincs meg...

Nekem az a benyomásom, a tételsor a régi, de legalábbis nem igazodott az évvégi hajrához. Eddig örültem az EUnak, az nem változik: hát maga a joganyag annyit nem is,de a tételsor! Az összehasonlító elemzésed eredménye elég lehangoló, macyca, a kidolgozott anyagokban eddig a kérdések legalább megvoltak, indulhat a vadászás ebben a témában is.

Kedves Mindenki!

Mivel nem volt még friss CompLex az irodában és a magyarorszag.hu jelenlegi állapotában gyakorlatilag értékelhetetlen és használhatatlan (ugyanis olyan formában teszik fel az új jogszabályokat, hogy gyakorlatilag az egyes részei hatálybalépésével mit sem foglalkoznak) átnéztem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt és annak 2012. január 1. napjától hatályos részeit felsorolom nektek, hátha másnak is szüksége van rá és így spórol egy kis időt: Preambulum, 1. §; 21. § (2)-(4); 27. § (1); 63. §; 107-110. §; 132-142. §; a záró rendelkezések Pp.-t, Ötv.-t stb. módosító rendelkezései.

Üdv,

voicessay

Sziasztok!

Ha valakit érdekel, én ezeket szedtem össze az EU 4 darab uj dolgához. Persze ebből lehet még jócskán szelektálni.

üdv:

Az Európai Adatvédelmi Biztos

EDPS) tisztségét 2001-ben hozták létre, azzal a feladattal, hogy biztosítsa, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv tiszteletben tartja az emberek jogát magánéletük tiszteletben tartásához.
Mi az EDPS feladata? (European Data Protection Supervisor)
Amikor az EU intézményei vagy szervei egy beazonosítható személy személyes adatait dolgozzák fel, tiszteletben kell tartaniuk az adott személy magánélete tiszteletben tartásához való jogát. Az EDPS biztosítja, hogy ezt be is tartják, és tanácsokkal látja el azokat a személyes adatok feldolgozásának valamennyi vonatkozásával kapcsolatban.
A „feldolgozás” olyan tevékenységeket jelent, mint például az információgyűjtés, annak felvétele, tárolása, valamint konzultációkhoz való felhasználása, elküldése, vagy mások számára rendelkezésre bocsátása, illetve az adatok blokkolása, kitörlése vagy megsemmisítése.
E tevékenységekre szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. Például az uniós intézményeknek és szerveknek nem szabad olyan személyes adatokat feldolgozniuk, amelyek faji vagy etnikai származást, politikai véleményt, vallási vagy filozófiai meggyőződést, szakszervezeti tagságot tárnak fel, egészségi állapotra vagy szexuális életre, illetve büntetőítéletekre vonatkoznak, kivéve ha ezekre az adatokra egészségügyi célokból kifolyólag van szükség. Még ebben az esetben is, az adatokat csak egy egészségügyben dolgozó személy vagy egy hivatali titoktartásra felesküdött személy dolgozhatja fel.
Az EDPS az egyes intézményeken vagy szerveken belül működő adatvédelmi tisztviselőkkel együtt igyekszik biztosítani a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó szabályok betartását.
2009-ben újra Peter Hustinxot nevezték ki európai adatvédelmi biztossá. A helyettes biztosi pozíciót 2009-től Giovanni Buttarelli tölti be. A biztos és a helyettes biztos mandátuma 2014 januárjában jár majd le.
Hogyan vehetjük igénybe az EDPS segítségét?
Ha jó oka van feltételezni, hogy egy uniós intézmény vagy szerv megsértette magánélethez való jogát, először az adatfeldolgozásért felelős személyekkel kell felvennie a kapcsolatot.Ha elégedetlen az eredménnyel, akkor lépjen kapcsolatba a megfelelő adatvédelmi tisztviselővel (a neveket megtalálja az adatvédelmi biztos honlapján).Panaszt tehet az Európai Adatvédelmi Biztosnál is, aki kivizsgálja panaszát és a lehető leghamarabb tudatja Önnel, hogy egyetért-e azzal, és amennyiben igen, arról, hogy hogyan lehetne megoldani a helyzetet. Például utasíthatja a szóban forgó intézményt vagy szervet, hogy az Ön jogszerűtlenül feldolgozott személyes adatait helyesbítse, zárolja, törölje vagy semmisítse meg.

Alaptörvény E. cikk

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében
nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga — a (2) bekezdés keretei között — megállapíthat általánosan
kötelező magatartási szabályt .
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

A Lisszaboni Szerződés bevezette az európai polgári kezdeményezést, az európai uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvétel új formáját. A Szerződésben előírtaknak megfelelően az Európai Parlament és a Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – rendeletet fogadott el, mely meghatározza az új kezdeményezésre vonatkozó szabályokat és az azzal kapcsolatos eljárásokat (lásd: a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet).
A kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy 1 millió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. A polgári kezdeményezések szervezőinek (az ún. polgári bizottságnak, mely legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel) egy év áll a rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak igazolniuk kell az érvényes nyilatkozatok számát. A Bizottságnak ezt követően 3 hónap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról, hogyan szándékozik eljárni az ügyben.
A rendelettel összhangban az első európai polgári kezdeményezések 2012. április 1-jétől indíthatók útnak.

Az uniós jogba ütköző adók visszatérítése a magyar jogban

Az Európai Bíróság joggyakorlatában az uniós jogba ütköző adók visszatérítése tekintetében lefektetett elvek
Nem véletlen, hogy az Európai Bíróság elé kerülő előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyukat tekintve szinte minden évben a legmagasabb arányban az adózás területére esnek.1 A tagállami bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelmek ugyan az uniós jog – és nem a nemzeti jog – értelmezésére irányulnak, az Európai Bíróság értelmező ítéletei nyomán egyértelműen megítélhető, hogy a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezés uniós jogba ütköző-e. Amennyiben pedig ilyen esetben adó, vám, illeték vagy egyéb fizetési kötelezettséget előíró jogszabályról van szó, az Európai Bíróság joggyakorlata egyértelmű a tekintetben, hogy az állam által beszedett, uniós jogba ütköző adót vagy egyéb fizetési kötelezettséget az arra jogosultak számára vissza kell fizetni, a visszafizetés feltételeit és módját pedig – egységes uniós szabályozás hiányában – a tagállamok eljárási és anyagi jogszabályai állapítják meg.2 Az évek során az Európai Bíróság joggyakorlatában azt is lefektette, hogy az ilyen visszafizetésnek két alapelven kell nyugodnia, az egyenértékűség, illetve a hatékonyság elvén. Az egyenértékűség elve azt jelenti, hogy az uniós jogba ütköző fizetési kötelezettség visszatérítésére vonatkozó feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló, belső jellegű jogorvoslatokra vonatkozóak, a hatékonyság elve pedig azt követeli meg, hogy ezek a feltételek nem lehetnek olyanok, hogy azok gyakorlatilag lehetetlenné tegyék a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását.3 Az Európai Bíróság joggyakorlata értelmében az uniós joggal összefér a jogellenesen beszedett összeg visszatérítése esetén a visszatérítési igények érvényesítése tekintetében egy hosszabb vagy rövidebb, ésszerű, jogvesztő jellegű határidő meghatározása, azzal a feltétellel, hogy az nem teszi lehetetlenné, illetve nem nehezíti meg rendkívüli módon a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását.4 A Bíróság azt is megállapította, hogy nem kell visszatéríteni az uniós jogba ütköző adó vagy fizetési kötelezettség azt a részét, melyet a jogosult harmadik személyre hárított át, így a visszatérítéssel bizonyítottan jogalap nélkül gazdagodna.5 Az áthárítás megtörténtének bizonyítása azonban a hatóságot terheli, és egyúttal nem állíthatók fel jogszabályi vélelmek arra nézve, hogy bizonyos esetekben megtörtént az adó áthárítása.6
Magyar vonatkozású európai bírósági ítéletek alapján szükségessé vált adó-visszatérítések – a regisztrációs adó
Adójogszabályainak az Európai Bíróság előtti megmérettetésével Magyarországnak is szembe kellett néznie. A 25 magyar előzetes döntéshozatali kérelemből7 9 érintette az uniós adójogszabályok (általában a hatodik HÉA irányelv) vagy a Szerződés megkülönböztető adók tilalmára vonatkozó korábbi 90. cikkének értelmezését és közvetetten a vonatkozó magyar jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.8
Ezek közül az ügyek közül az Európai Bíróság első ízben a C-291/05. sz. Nádasdi és C-333/05. sz. Németh ügyekben hozott ítéletet. Az ügy alapját a magyar regisztrációs adónak a 2004. május 1. és 2005. december 31. között hatályban lévő változata képezte. A regisztrációs adó az ekkor hatályos állapotában úgy került meghatározásra, hogy az teljesen figyelmen kívül hagyta a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa, lökettérfogata), valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozta meg, az adó mértéke pedig egyáltalán nem tükrözte a használt személygépkocsik értékének csökkenését, és az teljesen független volt a személygépkocsi forgalomban elöltött idejétől.9 Az adó megítélésénél a Bíróság utalt korábbi joggyakorlatára, melyben kimondta, hogy az EK-Szerződésnek a megkülönböztető adók kivetését tiltó 90. cikke10 célja, hogy biztosítsa a belső adók teljes semlegességét a már a belföldi piacon található és a behozott termékek közötti verseny területén.11 Ennek céljából a Bíróság a más tagállamból újabban behozott használt személygépkocsikat terhelő regisztrációs adó hatását vizsgálta a Magyarországon már nyilvántartásba vett, és ennek folytán már adózott, hasonló használt személygépkocsikat terhelő regisztrációsadó maradvány hatásával összehasonlítva. Az összehasonlítás során megállapította, hogy az az új személygépkocsi, amely után Magyarországon megfizették a regisztrációs adót, idővel veszít piaci értékéből. Ezen értékvesztéssel arányosan szintén csökken a személygépkocsi megmaradó értékében foglalt regisztrációs adó összege. A jármű eredeti értékének csak tört részéért értékesíthető használt személygépkocsiként, amely rész magában foglalja a regisztrációsadó-maradványt. A valamely másik tagállamban vásárolt, Magyarországon nyilvántartásba vett ugyanilyen típusú, korú, valamint a futott kilométert és egyéb jellemzőit tekintve is azonos személygépkocsit ugyanakkor e kategóriában 100% os regisztrációs adó terhelte. Következésképpen magasabb adó terhelte a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett és megadóztatott hasonló használt személygépkocsikat.12 Az ítélet alapján tehát egyértelmű volt, hogy nem önmagában a regisztrációs adó ütközött az EK-Szerződés 90. cikkébe, hanem annak az a része, ami a használt gépjármű időközbeni avulásának felelt meg. Mindebből következően a magyar államot is ez a rész – és nem a teljes adó összege – terhelte a visszatérítés tekintetében.
A regisztrációs adó közösségi jogba ütköző részének visszatérítését a magyar jogban jogalkotás útján kellett megoldani. Ennek oka az volt, hogy az ítélet meghozatalakor hatályos magyar jognak nem volt olyan rendelkezése, amely alapján analógia útján alkalmazni lehetett volna az egyenértékűség elvét, vagyis, hogy ugyanolyan szabályok érvényesüljenek, mint az olyan alkotmánybírósági határozatok következtében szükségessé váló adó-visszatérítés esetén, amikor az Alkotmánybíróság egy adó alkotmányellenességét ex tunc állapítja meg. Ennek fő oka, hogy az Alkotmánybíróság határozatai főszabály szerint ex nunc és csak kivételesen ex tunc hatályúak.13 Ezért új, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a jogosultak csak kárigényként tudták volna érvényesíteni az uniós jogon alapuló igényeiket. A jogalkotó azonban 2006-ban úgy döntött, hogy nem általános jellegű visszatérítési szabályokat fektet le a magyar jogban az uniós jogba ütköző adók visszatérítése tekintetében, hanem a regisztrációs adó vonatkozásában külön törvényt alkot a visszatérítés szabályairól. Ennek alapján fogadta el az Országgyűlés a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvényt. A törvény alapján a visszatérítés kérelemre történt annál az adóhatóságnál, amely korábban az adót kivetette. A kérelem benyújtására 180 napos határidő állt rendelkezésre.
visszatérítéssel kapcsolatos hatósági eljárások következtében jogvita nem keletkezett