Munkajogi kérdések.


Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.01. 09:42

Nem gondoltam, hogy magyarázatra szorul.
A kölcsönzött munkavállalóra speciális szabályok vonatkoznak, méghozzá vitathatatlanul az általánosnál hátrányosabb szabályok. (A kölcsönző munkáltató számára sem tisztán előnyösek.) Ezért kölcsönzött munkavállalóként csak jobb híján, átmenetileg vállal munkát bárki is, nem nagyon lehet ez senkinek tartós perspektíva. (Item, a munkáltató sem fog ezen a módon elkötelezett, lojális személyzetet kialakítani.)
Így aztán a munkaerő-kölcsönző, szerintem, tisztességtelenül akadályozza, hogy a közvetlen jogviszonyt óhajtó munkavállaló és munkáltató szerződjenek egymással. Lényegében nem a valós igények kiszolgálásával akar megélni, hanem maga próbál igényt generálni szerződéses eszközökkel.

Rexor # 2016.09.01. 09:06

"Egy gyakorlat attól, hogy elterjedt, még lehet tisztességtelen" Mi ebben a tisztességtelenség? A szövetkezet ügyfele a munkáltató, nyilvánvaló, hogy nem érdeke neki, hogy 1 nap után megkerüljék őt és elessen a zsetontól.

Attila111111 (törölt felhasználó) # 2016.09.01. 08:50

Bánhatod KBS
Pedig ott mindenféle blöff posztokkal lehet jó sok pénzt keresni. Persze azért ez gyomor kérdése is, hogy ki kivel ül le egy padba, ugyebár?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.01. 08:11

OFF
Felkészítő gyakorlás a parlamentbe történő bejutáshoz?
:)
Mióta ügyvéd lehetek, nincsenek ilyen ambícióim. Még az önkormányzat is sok olykor.
ON

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.01. 08:09

Egy gyakorlat attól, hogy elterjedt, még lehet tisztességtelen. (Félreértések elkerülése végett: ezt most nem kötelmi jogi értelmében értem.)

Egyjogász # 2016.09.01. 07:46

"szerintem egy munkaerő-kölcsönzőtől az is nettó szemétség, hogy korlátozzák a munkavállalót abban, hogy közvetlenül a kölcsönvevőhöz szerződjön.)"

Nekünk több munkaerő-kölcsönzési szerződésünk is van (kölcsönvevőként), minden kölcsönbeadó ragaszkadik ahhoz, hogy horribilis kötbér kerüljön kikötésre arra az esetre, ha a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönszerződés hatály alatt vagy megszűnése után egy évig (!) saját munkavállalóként alkalmaznánk.

Immaculata # 2016.09.01. 07:39

... vagy csak a környezet...:)

Immaculata # 2016.09.01. 07:38

nettó szemétség,

Felkészítő gyakorlás a parlamentbe történő bejutáshoz?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.01. 07:01

Ha általában a munkavállalást tiltanák, minden munkáltatónál, akkor azt írnák. Egyébként sem létezik olyan versenytilalmi korlátozás, amely teljesen megtiltja a munkaviszony létesítését. (Mondjuk, szerintem egy munkaerő-kölcsönzőtől az is nettó szemétség, hogy korlátozzák a munkavállalót abban, hogy közvetlenül a kölcsönvevőhöz szerződjön.)

marika68 # 2016.09.01. 06:24

tisztelt Ügyvéd úr !

Érdeklődni szeretnék mit jelent pontosan a Munkáltató által harmadik személy, mint szolgáltatás fogadója , diákszövetkezet munkaszerződésében?Eseti megállapodásban már konkrét cégnév van.És mely munkáltatókra szól ez a pont a szerződésben : 11. A Munkavállaló jelen munkaszerződés hatálya alatt és azt követő 6 hónapig, csak a Munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vállalkozási jogviszonyt a Szolgáltatás fogadójánál.Csak a konkrét cégre ami az esetiben van vagy minden munkálatóra?

ObudaFan # 2016.09.01. 04:47

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak az azonnali hatályú felmondásra előírt okból szüntetheti meg.

Az ilyen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

koppány56 # 2016.08.31. 23:24

T.Ügyvéd úr!
Munkáltatóm létszám leépítést tervez
rendes felmondással.
Idén múltam 60 éves, több éve dolgozom
a cégnél. Megillet-e felmondási védelem ?
A Kollektív Szerzödésben nem szerepel vég-
kielégités sem felmondási idő.
Létezik-e és mikor vehető igénybe hosszabb
igazolt távollét ?

monoszkop # 2016.08.31. 12:21

Jólúszó 2016.08.31. 12:10
Az lenne a kérdésem,hogy határozott idejű munkaszerződés,ha február végén lejár a szerződés,de én elmegyek szülési szabira még februárban amíg él a szerződésem,akkor is a határozott idő lejártával megszűnik a szerződés,vagy a szülési szabi miatt ez az időpont hosszabbítható és a biztosítási idő meghosszabbodik márciusban is?

  • Igen, megszűnik.
  • Csak ha a munkáltató új szerződést köt, önmagában a terhesség/szülési szabadság ezt nem befolyásolja.

Méltányossági kérelmet lehet beadni,ha valaki veszélyeztetett terhesség miatt még mindig nem tud dolgozni?De lejárt a táppénz jogosultsági idő.

  • Igen.

A méltányossági kérelmet ki bírálja el,ha a munkahely kifizetőhely?

  • Az egészségbiztosító.

A méltányossági kérelem esélytelen, ha a párom jövedelme magas és vele élek? A válaszokat előre is köszönöm.

  • Igen, valóban kicsi az esélye a pozitív elbírálásnak.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy közfoglalkoztatott a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.

Minta személyes konzultáció kezdeményezésére:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok, hasznos tudnivalók CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.31. 11:17

Nem jár bér, ha a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Márpedig ha keresőképtelen, akkor szünetel.

Jólúszó # 2016.08.31. 10:10

Az lenne a kérdésem,hogy határozott idejű munkaszerződés,ami jövő februárban jár le,megszüntethető úgy,hogy az alkalmazott (ebben az esetben)közfoglalkoztatott) veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen van,de már a táppénz kifizetés jogosultsága augusztus közepén, 32 nap után lejárt.A főnök kijelentette,hogy keresőképesség esetén sem, terhesen munkát nem tud adni,de megszüntethetik a szerződést ebben az esetben?A határozott idejű szerződés februárig végéig szól,eddig a bért kötelesek kifizetni,ha most egyoldalúan ők akarják megszüntetni a munkaviszonyt(ami közfoglalkoztatás)?
Ha február végén lejár a szerződés,de én elmegyek szülési szabira még februárban amíg él a szerződésem,akkor is a határozott idő lejártával megszűnik a szerződés,vagy a szülési szabi miatt ez az időpont hosszabbítható és a biztosítási idő meghosszabbodik márciusban is?
Méltányossági kérelmet lehet beadni,ha valaki veszélyeztetett terhesség miatt még mindig nem tud dolgozni?De lejárt a táppénz jogosultsági idő.A méltányossági kérelmet ki bírálja el,ha a munkahely kifizetőhely?A méltányossági kérelem esélytelen,ha a párom jövedelme magas és vele élek?A válaszokat előre is köszönöm.

Burn Out # 2016.08.29. 20:28

bírói költségeket?! inkább másold be, hogy mit írt a bíróság.

mandolin11 # 2016.08.29. 20:18

Tisztelt Fórumozók!
Meg nem fizetett munkabér ügyében perelni kényszerültem a volt munkáltatómat, és a bíróság másodfokon is nekem adott igazat, a döntés tehát jogerőre emelkedett: a volt főnökömnek fizetnie kell. Ám most - hónapok után - levelet kaptam a Munkaügyi Bíróságtól, amiben közlik velem, hogy a Kft időközben jogutód nélkül megszünt, és nem hogy az elcsalt munkabéremet nem fogom megkapni, de még (pervesztesként!) a bírói költségeket is ki kell fizetnem. Lehetséges ez? Tiltakozhatok a meglepő határozat ellen?

dezsy # 2016.08.29. 11:40

2016.08.26-án feltett kérdésem:
Egyházi szociális intézmény, azaz idősek otthona alkalmazottjának jár-e jubileumi jutalom?
Válaszában, hogy ha csak a munkaszerződés ki nem köti nem jár. Előző - közalkalmazotti oktatási intézmény - munkahelyemen sem írták bele a szerződésembe, mégis kaptam 25 éveset.

"A szociális törvény alapján a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, illetve szolgáltató legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az előmeneteli és illetményrendszert illetően. A jubileumi jutalomról a Kjt. 78. §-a rendelkezik, így azt a költségvetési támogatásban részesülő munkáltató is köteles alkalmazni.
A Szoctv. arról nem rendelkezik, mit kell figyelembe venni jogszerző időként. Megítélésünk szerint abba be kell számítani a fentiekben részletezett jogviszonyokat (így a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt stb.), valamint a fennálló munkaviszony tartamát is.

A 25, 30 és 40 éves jubileumi jutalom azon a napon jár, amelyen az egyházi vagy egyéb nem állami fenntartású szociális intézmény, illetve szolgáltató dolgozója figyelembe vehető jogviszonyainak tartama eléri a 25, 30 vagy 40 évet.
Megítélésünk szerint megfelelően alkalmazni kell azon szabályt is, hogy – amennyiben a munkavállaló nyugdíjasnak minősül – a munkaviszony munkáltató általi felmondással való megszüntetése esetén a megszűnés évében esedékes jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni
A kedvezményes jubileumi jutalom viszont szűkebb esetkörben jár. Az Mt. hatálya alatt ugyanis nincs olyan szabály, amely alapján a nők negyven éves nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkaviszonyt kötelezően meg kellene szüntetni a munkavállaló kérelmére, a Kjt. e szabálya nem alkalmazható.

Járhat viszont a kedvezményes jubileumi jutalom annak, aki nyugdíjasnak minősül az Mt. alapján (ld. fentebb). Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy nyugellátásra a dolgozó mindaddig nem jogosult, amíg biztosítással járó jogviszonya (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony stb.) fennáll. Nem minősül nyugdíjasnak a 40 év jogosultsági időt megszerzett nő sem, míg munkaviszonya fennáll és nyugdíját nem állapították meg.

A Szoctv. idézett rendelkezésének célja, hogy a nem állami fenntartású intézményekben foglalkoztatottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a közalkalmazottak. A törvény előírja, hogy az illetményrendszerre vonatkozóan (így a jubileumi jutalomra vonatkozóan is) legalább olyan feltételeket kell biztosítani, mint a Kjt. 55-80. §-ban foglaltak. A Kjt.-ben meghatározottak tehát csak a minimumot jelentik, azoktól a munkavállaló javára el lehet térni. A jubileumi jutalomhoz kapcsolódó, a Kjt.-hez hasonló vagy kedvezőbb szabályokat célszerű az egyes munkáltatóknál kollektív szerződésben meghatározni."

(2015. április 26.; Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök)

Jubileumi jutalom szempontjából a következő időket kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni:
a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt (ilyennek minősül minden olyan, 1992. július 1-jén már fennállt és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony is, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került, valamint minden ilyen munkáltatónál 1992. július 1-je után létesített és eltöltött jogviszony is).

adrivik # 2016.08.29. 06:02

Nem találtam olyan alcímet, ahová újabb kérdésemet feltehetném, ezért ismét ide írok.
Tények: egy alapítvány, ahol 3 alkalmazott és 1 ügyvezető dolgozik. 7 évvel ezelőtt a dolgozókra az ügyvezető megtakarítással egybe kötött életbiztosítást kötött, ami 10 évre szólt. Ő 2 évvel ezelőtt kivette a sajátját. Most a 3 alkalmazottra kötött biztosítást felmondja és az abból származó bevételt (milliókról van szó) az alapítvány mint szerződő visszavásárolja. Nyilván megteheti, nem ez a kérdésem.
De a dolgozókkal szemben ez az eljárás jogszerű?, hiszen ha nem írják alá 7 évvel ezelőtt ezt a konstrukciót, akkor ez a pénz most nem lenne. Arról nem beszélve, hogy több helyen elhangzott, hogy ez a dolgozóknak van kötve......ezért nincs béremelés évek óta. És egyáltalán ez nem valamiféle (finoman szólva)"szabálytalanság"?
Fájó szívvel és "üres pénztárcával" el kell fogadni a helyzetet?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.28. 11:21

Bocs, de ez a munkáltatód és a megrendelő problémája. Hogy úgy mondjam, neked ehhez sok közöd nincs, de legalább is azonnali hatályú felmondást szerintem nem alapozhatsz rá. (Bár az utóbbi időben mintha formálódna e téren egy, a korábbinál sokkal megengedőbb gyakorlat.)

Misa # 2016.08.28. 11:01

Értem, de indoklásként a folyamatos mérési adatok meghamisítását, a megrendelő cég ( nagy autógyártó ) az ellenőrzést végző gépek referenciáinak módosítása, hogy a " mért értékbe beleférjen" . Én mindezt elleneztem, hangott is adtam neki.Nem akartam tovább rész venni ebben. Változtatni nem változtattak rajta. Minezt úgy, hogy biztonsági eszközőket gyártottak. Amik igy balesetveszélyesek is lehetnek és akár emberéletett is követelhetnek.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.28. 10:25

alá is irták
Kétlem, hogy elismerést írtak volna alá. Inkább csak azt, hogy átvették az azonnali hatályú felmondásodat. Ami - ha azt írtad indoklásként, amit itt - nyilvánvalóan jogellenes.

Misa # 2016.08.28. 09:20

Kérdés:

Ha májusban azonnali hatályú felmondási jogommal éltem mint munkavállaló, aminek a tartalma tényeken alapul és
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.Ezt nem is vitatták alá is irták.Akkor a következő törvényi rendelkezés érvényes lehet-e rám nézve ?

" 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.
(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.
79. § (1) Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti

  1. a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
  2. a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára."

ObudaFan # 2016.08.26. 12:46

Hacsak a munkaszerződés külön ki nem köti, nem jár.

dezsy # 2016.08.26. 12:24

Egyházi szociális intézmény, azaz idősek otthona alkalmazottjának jár-e jubileumi jutalom?