Munkajogi kérdések.

Jo Napot!

Edesapank 3 eve lesz ,hogy nyugdijba vonult ,50 ledolgozott ev utan. Viszont sajnos most februarban lesz 2 eve ,hogy meghalt.
Testvere is szinten most lesz nyugdijas es fog kapni vegkielegitest,es tobb munkatarsa is kapott az elmult idoszakokban,viszont edesapank az nem!
Igy most ,hogy megtudtuk ezt ,szerintem jart volna nekunk is!

Kerdesem az,hogy ilyenkor tudok-e valamit tenni meg ,hogy igenyelhessem?

Azt nem igényelni kell, hanem követelni. Jogutódként éppen megtehetnéd, még nem évült el - csak félő, hogy nem elfelejtették azt, amikor apád nyugdíjba ment, hanem nem volt rá jogosult. Ha pedig ő nem volt jogosult, akkor te sem örökölhetnéd.

Sziasztok.

Történt az, hogy kiküldetési munkát vállaltam egy magyar közvetítővel. Munkaszerződéskor különféle nyilatkozatokat töltöttünk ki, köztük egy közös megegyezést, ami próbaidőn belüli felmondási időt tartalmazott. Jobban átgondolva ez már egy csavar a történetben, hiszen ez nem felmondás ha jól tudom. Mindegy is a fele időt ledolgoztam, hogy tudjanak a helyemre dolgozót küldeni, ami meg is történt.
Sajnos a munka nem azt tartalmazta, amit itthon mondtak, egyszóval kicsaltak. Éjszakai műszakot például mondtam, hogy nem vállalok és más dolog sem az volt amiben megegyeztünk.
Múlt hét pénteken telt le a kifizetés és leszámolási papírok kiküldése 5 munkanapos határidő.
Ezeket mai napig nem kaptam meg, egyedül egy kétoldalas papírt küldtek adóbevalláshoz a múlt évről.
Ilyen esetben fel lehet keresni a munkaügyi főfelügyelőséget és hasonló hivatali szerveket? Mert közös megegyezés után követeléseket nem lehet érvényesíteni?
Sajnos pontosan nem emlékszek mit tartalmazott a közös megegyezés, csak erre a próbaidő alatti felmondási időre emlékszek. És erről csak egy példány volt nekik, én nem kaptam semmit erről.
De maga a munkaszerződés nagyon egyoldalúra sikerült, egy csomó jog lemondására és érvényesítésére hangolva.

38 éve vagyok pedagógus, 13 éve 50 %-os részmunkaidöben dolgozom 50 %-os fizetéssel. Heti kötelező óraszámom 13 óra.
Azt szeretném tudni, hogy hetente hány óra helyettesítésre kötelezhetnek? Munkáltatóm szerint 6 órára, mivel a fél állásom csak az óráimra vonatkozik, a helyettesítésre nem és egyébb más iskolai elfoglaltságomra sem. Gondolok itt arra, hogy nyári egy hetes kötelező táborra engem is beosztottak napi 8 óra munkára, úgy mint az egész állásban dolgozó kollégáimat, csak engem fél fizetésért, mivel fél állásban vagyok alkalmazva.

Üdv. A párommal a munkahelyen egy helyen dolgozunk.Ő meos,én operátor.
Másik területre akarják rakni,arra hivatkozva,hogy egy pár vagyunk.
Holott ugyanabban a gyárban a másik részlegen,ugyanúgy dolgoznak párok egy helyen. Ezt diszkriminációnak érzem.
Azt szeretném tudni,hogy joga van-e ehhez a cégnek!?
Válaszukat köszönöm Éva

Aligha igényel az intézkedés munkaszerződés-módosítást, akkor pedig a munkáltató egyoldalú hatalmassága.

Bírósági ítélet született elmaradt jövedelem kifizetési kötelezettségről.
A nettó összeg kifizetése megtörtént.
Járulékbevallás nem történt a NAV rendszerében nem látható, és elszámolás nem került megküldésre a munkavállaló felé. M30-as sem került megküldésre.
Hogyan lehet elérni, hogy a levont és fizetendő járulékot tényleg bevallja és megfizesse a munkáltató?
Újra bírósághoz kell fordulni?
Milyen alapon?

Iringo,

Attól függ, hogy PONTOSAN hogyan rendelkezik az az ítélet. Te ismered.

Annyi szerepel az ítéletben, hogy fizessen ..... ..... ..... jogcímeken ..... forintot és késedelmi kamatát.
A kifizetés nem a bíróság által megállapított összegben, hanem levonásokkal terhelten történt.
Elszámolást kértünk, nem kaptunk, azt mondták telefonba, számoljuk ki magunk, de arról tájékoztattak, hogy ugyanúgy számolták, mintha bérfizetés lenne, tehát szja-t és járulékot vontak belőle.

Iringo,

Ha bruttó összeget írt elő az ítélet, és nettót fizettek, és nem tudják igazolni, hogy befizették a többit a megfelelő helyekre, akkor szerintem nem kell újabb per, bár a bírósághoz fordulni kell, és kérni az ítélet végrehajtását.

Köszönöm Jdrbjoszef!
"bár a bírósághoz fordulni kell, és kérni az ítélet végrehajtását." - ezt a bíróság honlapján található végrehajtási nyomtatványokon kell megtenni? Vagy ha bemegyünk bármelyik bíróságra, segítenek elindítani ezt az eljárást?

Üdvözletem,

Segítséget szeretnék kérni a szabadság munkáltató általi kiadását illetően. Jelenleg a felmondási időszakomat töltöm. Részarányosan néhány nap szabadságom maradt. Szeretném kivenni úgy a részarányos szabadságom, hogy a hónap utolsó napja is beleessen. Ebbe a munkáltatóm nem egyezik bele. Az Mt szerint ilyenkor, ha ő veteti ki a szabadságot, akkor 15 nappal a szabadság megkezdése előtt erről tájékoztatnia kell. Ez így létező jogi értelmezés? Köteles 15 nappal a szabadság kivétele előtt ezt írásban jeleznie? Ha elmulasztja megtenni, akkor van valami lehetőségem, hogy az én kérésemnek megfelelően hó végén vegyen ki a szabadságom?
Köszönettel!

És te ugyanúgy.

Iringo,

Igen, be kell menni (talán elektronikusan is lehet indítani), de nem mindegy hova : arra a bíróságra, amelyik az ítéletet hozta.

„fizessen ..... ..... ..... jogcímeken”

Abból a jogcímből következhet ám, hogy "a levonásokkal terhelten".

„Abból a jogcímből következhet ám, hogy "a levonásokkal terhelten".”

Persze. De ha levonja, nem azért, hogy megtartsa magának...

Az nagyon igaz.

Tisztelt munkajogász!

Segítségét szeretném kérni a következő munkajogi kérdésben.
Jelenleg gyed-en vagyok a gyermekemmel. Jelen pillanatban nem tisztázott hogy vissza vesznek e dolgozni a korábbi munkahelyemre. Meddig vagyok védve? A gyermek 3 éves koráig? Vagy ameddig újra munkában nem állok? Gyed alatt illetve a gyerek 2-3 éves kora közötti időszakban elbocsátható vagyok?

Köszönöm ha segít tisztán látni ebben a kérdéskörben.

Amíg fizetés nélküli szabadságon vagy, a munkáltató nem mondhat fel.

Csillagvirag,

Ezen kívül a gyerek 3 éves koráig csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásod miatt mondhat fel, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor, ha nem tud felajánlani másik megfelelő pozíciót, vagy azt te nem fogadod el.

Tisztelt Fórum!
Egy munkajogi kérdésben szeretnék tanácsot kérni: ha egy nő, a pedagógusokat érintő járványügyi rendelkezés értelmében fizetés nélküli szabadságon van (küldték), s közben várandós lett, s szeretne amint lehet, táppénzre menni, hogyan valósítható ez meg? Vissza kellene hogy vegyék aktív státuszba a munkahelyére, vagy ettől függetlenül is ki lehet/kell, hogy írják táppénzre?
A választ előre is köszönöm!

Josephus,

Érdekes kérdés, én nem is tudom mi ezzel az eljárás. Ha a munkavállaló kérte a fizetés nélküli szabadságot, akkor azt bármikor megszakíthatja, de az oltatlanok esetében azt kormányrendelet írja elő kötelezően, úgyhogy amíg nem igazolja az oltottságát, addig nem vehetik vissza aktív státuszba.
Én a helyedben megkérdezném valamelyik szakszervezetet, ott van munkajoghoz értő is, a pedagógusok meg annyira speciális, hogy érdemes náluk érdeklődni.

Például itt van érdekes infó, de az, hogy hogyan kerülhetsz vissza, nem nagyon :

https://nedolgozzingyen.hu/…tatlanoknak/

(eszerint az eü. járulékot is neked kellene fizetned zsebből, és pont ezért még táppénz sem teljesen, vagy egyáltalán nem is jár egy ideig, szóval nem egyszerű kérdés ez...)

Tisztelt Címzett!

Segítséget szeretnék kérni: Jelenleg egy cégnél dolgozom, ha miattam megbüntetik a céget, mert nem szándékosan, de gondatlanul kárt okoztam, kártérítést kell fizetnem.
A munkaszerződésemben 4 havi távolléti díj szerepel kártérítés esetén.
Ennél többet a munkáltató nem követelhet tőlem?

Várom válaszát!

Köszönettel: Anna

greensix,

„Ennél többet a munkáltató nem követelhet tőlem?”
De.

„Mt. 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.”

(Ha a munkaszerződésben valóban lekorlátozták a kártérítés mértékét, akkor az felülírja az Mt.-t. Csak nem nagyon hiszem, hogy azt tették.)