Nyugdíj

Tisztelt Szakértők!

Szolgálati járadékban részesülök (korábban korkedvezményes nyugdíjas voltam).
Ausztriába tervezek költözni az ott élő osztrák barátnőmhöz. Munkát is tervezek vállalni. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem:
Ha meghaladja az osztrák jövedelmem az itthoni minimálbér másfélszeresét, akkor felfüggesztésre kerül-e a járandóság kifizetése? Illetve, ha 7-8 év múlva felveszem az osztrák állampolgárságot elvesztem-e az magyar járandóság folyósítását illetve az akkor már (65 évet betöltöm) öregségi nyugdíjamat? (Ha jól tudom kettős állampolgárság nincs, így csak osztrák állampolgár lehetek)
Köszönöm a megtisztelő választ!

Kimaradt, hogy várható valorizációs szorzó.

De,igen. Viszont a várható nyugdíjemelés 2,7%, az új nyugdíjak valorizációs szorzója az eddigi adatok alapján kb. 12%. A kettő különbsége, amivel jobban járhatsz. Ha 1-2 % lenne, már akkor is megérné, de láthatod, hogy sokkal több lesz.

Tisztelt válaszadó, Lyonee!
Azzal tisztában vagyok, hogy köztisztviselőként a jelenlegi munkahelyemen csak akkor dolgozhatnék tovább, ha szüneteltetném a nyugdíjam folyósítását. Nos, ehhez a munkáltatóm egyébként sem járul hozzá, és én sem szeretném. Viszont mindenhol azt hallom, olvasom, hogy a valorizációs szorzószámok az idén nagyon jók. Nem jók az információim?

1. A 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 83/C továbbra is érvényes. Vagyis szüneteltetik a nyugdíjadat addig, amíg köz.. jogviszonyban állsz. Ezért nincs értelme így nyugdíjba menni.
2. Kb. 10%-kal magasabb lesz a nyugdíjad, ha 2019-ben leszel nyugdíjas.

Tisztelt Szakértő!
2018. június 18-ával megszereztem a szükséges 40 évet, s kérhetem a nyugdíjazásomat. Úgy gondoltam, hogy december 20-tól mennék nyugdíjba, október 19-ével kérem a felmentésemet. Nem vagyok tisztában azzal, hogy az új szabály (hogy szerint nem kell megszüntetnem a munkaviszonyomat) vonatkozik-e a köztisztviselőkre is) Kérdésem az, hogy mire kell figyelnem, van-e olyan eset, amikor végkielégítésre jogosult a köztisztviselő, felmentésemet kell-e kérni, vagy le kell mondanom a jogviszonyról? Minden jó ötlet érdekel.

„
páratlan1 2018.08.21. 12:50

Tisztelt hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni: munkaügyi bíróságon jogerős végzéssel pert nyertem, munkaviszony jogtalan megszűntetése, elmaradt bérpótlék, szabadságmegváltás, végkielégítés megfizetése iranti perben. A kifizetés a mai napig nem történt meg. Végrehajtást indítottam, de eddig nem volt eredményes. Most viszont elértem azt a korhatárt mikor a nők 40 éves nyugdíjazásomat kérhettem. A nyugdíjfolyósítóhoz csatoltam a bírósági ítéletet. Ők kértek hogy nyilatkozzam a kifizetés meg történt e. Nyilatkoztam hogy a mai napig nem. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget most figyelembe veszik e a nyugdíj megállapításakor, vagy ezzel is rosszul járok.
Az összeg közel 5.5 Mft. Válasz segítséget köszönöm.
”

Főszabály szerint nem veszik figyelembe.

Nytv. 22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Tisztelt hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni: munkaügyi bíróságon jogerős végzéssel pert nyertem, munkaviszony jogtalan megszűntetése, elmaradt bérpótlék, szabadságmegváltás, végkielégítés megfizetése iranti perben. A kifizetés a mai napig nem történt meg. Végrehajtást indítottam, de eddig nem volt eredményes. Most viszont elértem azt a korhatárt mikor a nők 40 éves nyugdíjazásomat kérhettem. A nyugdíjfolyósítóhoz csatoltam a bírósági ítéletet. Ők kértek hogy nyilatkozzam a kifizetés meg történt e. Nyilatkoztam hogy a mai napig nem. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget most figyelembe veszik e a nyugdíj megállapításakor, vagy ezzel is rosszul járok.
Az összeg közel 5.5 Mft. Válasz segítséget köszönöm.

A hatályos szabályozás szerint a 2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 22. §-a módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-át . A módosítás 2018. július 26-án lépett hatályba.

Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a változás.

Nyugdíj jogosultság
A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi nyugdíjkorhatár
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2018-ban az 1954. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat.

A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik
Korábbi szabály –a biztosítási jogviszony megszüntetése
2010. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhatott munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködött, nem lehetett főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhatott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjedt a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony
sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhatott fenn.

Annak továbbra sem volt akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Változás 2018. július 26-tól

Akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25-t követő kezdő időponttól, azaz július 26-tól, vagy későbbtől állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.

2018. július 26. előtti kezdő időpontú megállapításnál a korábbi szabályok alkalmazandóak, tehát a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyokat meg kell szüntetni a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára nézve.

Mivel a nyugellátás kezdő időpontját, ha a jogosultsági feltételek ( korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megszerzése, a „nők 40”-hez a jogosultsági idő megléte) fennállnak, a nyugdíj igénylő szabadon választhatja meg, célszerű az új szabályozást is figyelembe venni a folyósítási kezdő időpont meghatározásakor.

Tekintettel arra, hogy a nyugellátás iránti igény ha a jogosultsági feltételek fennállnak visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető, még hosszabb ideig sor kerülhet 2018. július 26. előtti kezdő időpontú nyugdíj kérelem benyújtására, amikor a korábbi szabályokat kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony öregségi nyugdíj igénybevételéhez történő megszüntetése eddig sem volt szükséges, mert ezek a jogviszonyok a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységű jogviszonyokká váltak a nyugdíj megállapításával
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat július 26-tól nem kell megszüntetni a korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem.
Ezeknél az ellátásoknál július 25. utáni kezdő időpontú esetekben vállalkozói tevékenységnél az egyéni vállalkozói jogviszonyt nem kell szüneteltetni az ellátás megállapításhoz, és nem kell megszüntetni a személyes közreműködést a társas vállalkozás tevékenységében társas vállalkozói jogviszonyban sem.

Azt kérdezted, ki minösül saját jogú öregségi nyugdíjasnak. A választ megkaptad. Minden más, amit ezen kívül írsz, nem releváns. A példáid pedig sántítanak: a szolgálati járadék nem nyugdíj, a korhatár előtti ellátásnak a nevében is benne van, hogy a nyugdíjkorhatár elött adható, a nők 40 kedvezmény.

oligaliga

Az észrevételem nem a kérdésemre irányult,hanem a válaszodra.Olyasmi reagálást vártam: pl.szolgálati járadékos,korhatár előtti ellátás, nők negyven stb.

Laczkó

A „nem minden nyugdíjas kap nyugdíjat” a kérdésed szempontjából irreleváns, mert a kérdésed nem erre irányult.

A nyugdíj melletti keresőtevékenység szintén irreleváns, szintén nem a kérdéshez tartozik.

Laczkó,

teljesen más volt a kérdés. Az, aki kap nyugdíjat, az se biztos, hogy saját jogán kapja. Ez volt a kérdés szerintem. Van néhány jogcím, amit nem saját jogon szerez valaki. Például az özvegyi nyugdíj.

oligaliga

röviden:nem minden nyugdíjas kap nyugdíjat.

hosszan:aki ny.melett keresőtev.folytat,kereset korlát alá eshet.ez változik 2019-ben.

Röviden: aki azért kap nyugdíjat, mert elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

Hosszan: olyan biztosított, aki olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátásban részesül, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak) jár.

Nem lenne egyszerűbb leírni mi a problémád? Egyébként, ha csak ennyit akkor ezt a kérdést tedd fel a keresőben és megkapod rá a választ. Nem mondd már, hogy ennyire lusta vagy.

Tisztelt Fórumozók.

Kérem önöket, sorolja fel valaki,ki minősül saját jogú öregségi nyugdíjasnak .

Köszönöm

Akkor a 40 éves női nyugdíj nem jöhet szóba. Csak akkor mondhatnak fel, ha betöltötted a rád érvényes nyugdíjkorhatárt. Jó információt kaptál. Onnét indul a felmentési időd, melynek mértéke a közalkalmazotti jogviszonytól függ.
Csak akkor mehetsz a kívánt időben nyugdíjba, ha előtte 2 hónappal lemondasz a közalkalmazotti jogviszonyról. A 2 hónap lemondási időt le kell dolgoznod. Vagy esetleg közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszonyod. Egyik esetben sem jár felmentési idő.
Légy türelmes. Várd meg a szülinapod utáni felmentést, mert sok mindentől elesnél. Minden hónapban a kiszámított nyugdíjad 0,5%-kal nő, amelyet a nyűdíjkorhatár betöltése után dolgozol. Ha a közalkalmazotti jogviszonyod legalább 30 év, akkor 8 hónap a felmentési idő, ebből 4 hónapra felmentenek a munkavégzés alól. Mire ez letelik a szorzód a 45 év miatt 90 százalék lesz, a kiszámított nyugdíjat még megemelik 8x0,5 %-kal.

Lyonee,
Férfi vagyok, karbantartó egy általános iskolában. 2018.05.31-ig 43 év 151 nap az elismert szolgálati időm.
Üdv
Olimpia

Nonolet,
Köszönöm a jogszabályhelyet.
Olimpia

Olimpia!
A lényeget nem írtad le. Milyen területen dolgozol? Nő vagy-e? Hány évet töltöttél munkavégzéssel?

Mit kell tennie annak, aki 2019-ben tölti be a nyugdíj korhatárát?

https://www.nyugdijguru.hu/…ijkorhatarat

Olimpia2

Van.

Bejelented a kellő időben írásban,
hogy mikortól kívánsz nyugdíjas lenni.

- -

Egyébként .... a FRISS szabály 2019-re.

2018. évi XL. törvény
Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

6.§

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.”

petyu7106

Alighanem jól számolták azt...

Függ

• a szolgálati évek számától

és

• az ÉLET kereset havi átlagától IS

és

• hogy volt-e mindig a minimálbér fölötti jövedelmed

De fő a szívás alighanem valorizáció miatt van!

- -

De persze kérhetsz vizsgálatot, max elhajtanak.

Olvasmány: https://www.nyugdijguru.hu/
Ahol megtalálod az összes részlet szabályt... közérthető formában.

2019.03.05. napján töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Kõzalkalmazottként dolgozom. A tankerületi központ tájékoztatása szerint csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérése napján kezdhetem meg a felmentési idő letöltését. Szeretnék azonban 2019.03.05-én nyugdíjas lenni, és ezt megelőzően letölteni a felmentési időt. Érdeklődöm, van-e valamilyen jogszabály, amely lehetővė teszi számomra, hogy a 64. év betöltésekor nyugdíjas legyek, és előtte töltsem le a felmentési időt.
Köszönöm a segítségüket.
Olimpia2*