Kérdés
Abban kérném a segítségeteket, hogy szerződésben benne van a helyettesítés, de az már nincs, hogy ezt 300 km-re odébb kell végrehajtani. A szállást fizetik, de a kajámat és a távolléti díjat nem ami jelen pillanatban 1 hét.
Szóvá tettem és sajnos azt válaszolták, hogy a munkaszerződésben benne van.
Ezzel kapcsolatban a szerződésben nincs konkrétum, de mivel nehezen tudom megoldani a kajámat (pénzhiány)ezért szeretném megkérdezni milyen jogom van, mert nagyon könnyen leráztak.
Eddigi helyettesítésnél kaptam helyettesítési pénz és kaptam szállásra és étkezésre pénzt.
Munkajogi Szakjogász
Vicus, ehhez ismerni kellene a szerződést. De azért ha eddig következetesen egyfajta gyakorlatot folytattatok, abból arra lehet következtetni, hogy ez volt a felek egybevágó ügyleti akarata.
(Viszont a munkáltatójával pereskedni csak akkor szokott a legtöbb ember, ha már úgyis mindegy.)
Sajnos beleírták a szerződésben, hogy helyettesítés céljából minden telephelyen végeztethet munkát.
De még az lenne a kérdésem, hogy mivel nincs lehetőségem főzésre az étkezésemet ki kell fizetniük?
Vicus70
Véleményem szerint erre nem lesz semmilyen jogcím.
frappék
Amit nem fizettek ki, az 3 éves elévülési időn belül jár.
Ezzel szemben a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. És ott is csak a nettó összeg természetesen.
Tisztelt Szakértők!
Az idén módosították a munkaszerződésünket: a lényege, hogy a munkanap számunkra nem 0-24 óráig tart /mint a normál embereknél/ hanem a tárgynapot megelőző nap 21órától a tárgynap 21-ig.
A kérdésem a pótlékok kiszámítására irányul.
Hány órányi vasárnapi pótlékra vagyok jogosult a fentiek szerint, ha a műszakom szombat este 22-vasárnap 6-30ig tart?
Ha a vasárnapi pótlék kizárólag a naptári vasárnapra eső időtartamra jár, akkor egy pl. augusztus 20-i 22 órai kezdető műszaknál az ünnepnapra eső részt hogyan kéne elszámolni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők!
Hosszabb ideje vagyok táppénzen és valószínűleg még leszek is. A betegségem miatt a munkámat nem tudom ellátni, de magamat igen(bevásárlás,főzés,...). Egyetemre járok levelezőn. Betegállományban járhatok-e levelezős oktatásra(havi 3nap)???
Előre is köszönettel...
A hatályos jogszabályok szerint:
A háziorvos által elrendelt időpontban a beteg köteles nála megjelenni.
A lakóhelyét a betegség ideje alatt csak az orvos engedélyével hagyhatja el.
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni.
6. § (2) A keresőképtelen biztosított köteles
a.betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
b.ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.
Mindezek figyelembevételével és betartásával nem látom akadályát a konzultációkon való részvételnek.
Miért ne?
„Hány órányi vasárnapi pótlékra vagyok jogosult a fentiek szerint,”
Lehet, hogy semennyire. (Mennyit kapsz?)
Megjegyzem: a munkaidő beosztása és a pótlékok számítása a Mt. egyik legbonyolultabb és legaprólékosabb része. Ritka ember, aki ezt fejből vágja.
Üdvözlet!
Valóban nem egyszerű: ez az apró módosítás mindenbe belekavar.
A régi rend szerint 5,5 órányi pótlékot számoltak el. Az úr rend szerint meg volt, hogy a teljes munkaidőt elszámolták így, később már csak az 5,5 órát.
Mivel ez így elég kaotikus, és épkézláb választ a munkaügytől nem kaptam, gondoltam felteszem a kérdést itt, hátha lesz vki olyan okos, aki tudja.
még egy példa: betegállomány. Ha az orvos szerint pl 16-val keresőképes vagyok, akkor a munkát 15-én este már kezdjem meg.
Tisztelt Szakértők!
Segítségét kérem abban, hogy milyen módon és jogszabály szerint lehet, vezető beosztású közalkalmazott kinevezését módosítani ill. visszavonni végzettség hiánya miatt.
Köszönettel
Üdvözlet!
Egy vállalkozónál dolgozom, aki talán kétszer volt ellenőrizni a dolgok működését, mivel távol van a cég székhelye.
A mellettem dolgozó kolléga szabadságának idejére alkalmi "helyettes" munkavállalót keresünk. Az egyszerűsített munkaszerződést pedig nekem kell megírnom. A régi főnökömnél az volt ilyenkor az eljáráa, hogy az alkalmi ugyanazt a bruttó bért kapta, mint a rendes munkavállaló. Azóta a mostani főnököm kivásárolta a régit és nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy ez változott volna.
A helyettesünkkel már megegyeztünk és megírtuk a papírokat, mikor fizetés utalásnál kiderült kevesebbet kapott. Felhívtam a "központot", ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy minimálbért fizetnek.
A helyettes nem akarja ennyiben hagyni (teljesen jogosan).
A kérdésem az, hogy ilyenkor milyen felelősség terhelhet engem? Ha munkaügyi bíróságra viszi az ügyet milyen hátrányom származhat ebből?
Kirúghatnak? Az én fizetésemből levonhatják a különbözetet?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Kicsit fáradt vagyok már, de nem egészen értem a kérdésedet. Mert az nyilván nem kérdés, hogy a munkavállalónak a szerződés szerinti bére jár.
„A helyettesünkkel már megegyeztünk és megírtuk a papírokat, mikor fizetés utalásnál kiderült kevesebbet kapott. ”
Ezt viszont nem tudom értelmezni. Mintha lenne benne egy időugrás.
Tisztelt Szakértők!
A férjem mátus 18.-tól táppénzen van aug. 17-ig. 18.-tól új állásba szeretne belépni. A cég, ahol dolgozott június
17.-i dátummal adta ki a kilépő papírjait, illetve a felmondást közös megegyezéssel és ezzel a dátummal íratták vele alá.
Nem kapott még táppénzt sem, mert nem küldték meg időben az OEP felé a munkáltatói igazolást és táppénzes papírjait.
Úgy érzem ez így nem jó. Mit lehet tenni. Támadjuk meg felmondást megtévesztés címen.
Mit javasol ?
Köszönettel: Aboska
Üdvözlet!
Márciusban aláírtam egy határozott idejű munkaszerződést, ebben a hónapban viszont szeretnék felmondani. Következmények nélkül megoldható, illetve az időarányosan engem megillető szabadságok kivétele lehetséges? Kilépéskor milyen iratokat kell kiadnia a munkáltatónak részemre?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők!
Segítségét kérem abban, hogy milyen módon és jogszabály szerint lehet, vezető beosztású közalkalmazott kinevezését módosítani ill. visszavonni végzettség hiánya miatt.
Köszönettel
Üdvözletem
Ügyvéd úr olyan problémám lenne,hogy 2011 ben volt egy üzemi balesetem,amelyen a cégem nem ismerte el hogy hibázott ezért peres úton követeli egy ügyvéd az engem megillető kártérítést. 2013 decemberében volt tárgyalás ahol egy kihalgatás folyt a családom valamint az ismerőseimmel kapcsolatan hogy ki segített a háztartásban addíg amíg ellátásra szorultam,valamint a 100% táppénz helyett 50% táppénzt kaptam.Viszont a problémám az,hogy azóta sem tőrtént semmi az üggyel kapcsolatban.Nem tudom mit tegyek szeretném kérni a segítségét. Előre is köszönöm.
Ha van ügyvéded, őt lenne célszerű kérdezni, hiszen ő részleteiben ismeri az ügyet.
„Jucus1980 2014.08.19. 14:51
Üdvözletem
Ügyvéd úr olyan problémám lenne,hogy 2011-ben volt egy üzemi balesetem,amelyen a cégem nem ismerte el hogy hibázott ezért peres úton követeli egy ügyvéd az engem megillető kártérítést. 2013 decemberében volt tárgyalás ahol egy kihallgatás folyt a családom valamint az ismerőseimmel kapcsolatban hogy ki segített a háztartásban addig amíg ellátásra szorultam,valamint a 100% táppénz helyett 50% táppénzt kaptam. Viszont a problémám az,hogy azóta sem történt semmi az üggyel kapcsolatban. Nem tudom mit tegyek szeretném kérni a segítségét. Előre is köszönöm.”
Ami a kérdés TB részét illeti 2011-ben így kellett volna eljárni:
A hatályos jogszabályok értelmében
amennyiben a dolgozót munkahelyen, munkavégzés közben baleset éri köteles azt haladéktalanul jelentenie a munkáltatónak,
a munkáltató köteles annak körülményeit kivizsgálni, annak eredményét „Munkabaleseti jegyzőkönyv” formanyomtatványon rögzíteni és azt a TB kifizetőhelynek/egészségbiztosítónak elküldeni.
Azt, hogy a baleset TB szempontból üzeminek minősül, vagy sem a TB szerv alakszerű, közigazgatási határozattal bírálja el.
Ebből kap a munkáltató is és a biztosított is.
Ennek jogerőre emelkedése után –amennyiben a biztosított keresőképtelen állományba került- a biztosítottat 100%-os mértékű baleseti táppénz illeti meg.
Azt tehát, hogy egy baleset TB szempontból ÜB-nek minősül, illetve hogy a biztosított 50, vagy 100%-os mértékű ellátásra jogosult nem a munkáltató, hanem a közigazgatási szerv dönti el.
Az ÜB, TB szempontból történő elismerésénél nincs jelentősége annak, hogy ki hibázott, azt kell vizsgálni, hogy a baleset munkahelyen, munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben (étkező, öltöző, fürdő stb.) történt-e.
A jogszabály lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a balesetet ne ismerje el munkabalesetnek, erről azonban a dolgozót, a jogorvoslati lehetőség megjelölésével írásban tájékoztatni kell.
Ha ezt a dolgozó vitatja jogorvoslatként a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat, akik a körülményeket kivizsgálják, a fenti jegyzőkönyvet felveszik/felvetetik. Annak a TB szerv felé történő továbbítása a foglalkoztató feladata.
A TB szerv minden, beérkezett munkabaleseti jegyzőkönyv alapján –akkor is ha a biztosított nem vált keresőképtelenné- köteles határozatban dönteni arról, hogy a baleset TB szempontból üzemi balesetnek minősül, vagy sem.
Az ilyen irányú igény előterjesztésének van egy jogvesztő határideje, ami jelenleg egy év.
1993. évi XCIII. törvénya munkavédelemről
64. § (1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.
A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, …………a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely
- kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
- a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
történt.
(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
64. § (1) A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.
(2) A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.
(5) Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.
65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.
55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
Tisztelt Fórumozók!
A következő lenne a kérdésem: Tanárként dolgozom a KLIK égisze alatt, határozott idejű, teljes munkaidejű munkaszerződéssel rendelkezem. Intézményünk igazgatója a következő tanévre nem tud "teljes állást" biztosítani számomra, csak részmunkaidős foglalkoztatást. A kérdésem az, hogy van e lehetősége a munkaidő csökkentésére abban az esetben ha nem tud elegendő tanórát biztosítani? A határozott idejű munkaszerződés esetében nem vállal kötelezettséget a foglalkoztatásra a munkaszerződésben foglalt feltételekkel?
Köszönöm a megtisztelő válaszokat!
Tisztelettel,
Tamás Péter
Kinevezés...
Szerintem a munkaidőt ugyan csökkentheti a munkáltató egyoldalúan - de az illetményt nem.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Én is így gondolom, azonban nem találtam meg ennek jogi hátterét. Ön tud javasolni jogszabályt, amelyre hivatkozhatok?
Tisztelettel,
Tamás Péter
Tisztelt Szakértő!
A 2013-as évben ki nem vett szabadságomat (14 napról van szó) a munkáltató nem adta ki, illetve ki sem fizette (bár tudom, hogy pénzbeni megváltás csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges), és az idei szabadságok időarányos kiadásával is el van maradva. Közös megállapodás a szabadság átviteléről a következő évre nem volt, illetve szabadságos tömb sem volt még egyszer sem aláírva. Ilyen esetben mit lehet tenni? Van-e arra mód, hogy hozzájussak az elmaradt szabadságaimhoz, vagy elúsztak a tavalyi bent ragadt napok?
Válaszát előre is köszönöm
Szabadság nem vész el.