Köszi immaculata neked is.
Tulajdoni lapon csak a vh van, nem mezgazd-i terület (földhasználat miatt). Ami még nyilvánosan hozzáférhető volt, és amiből esetleg következtetéseket lehet levonni pl rendezési terv, szomszédos telkek, sőt az egész térségről mindenkinek megvan az összes adata - mert régóta szeretnék ott veszegetni - de hivatalosan nincs sehol sem elbirtoklásra, sem használatra utaló nyom, stb, stb.
Semmi esetre se vedd meg, mielőtt nem kutakodtál a szolgalmi jog bejegyezése iránt, meg a tulajdonos nem jegyeztet be bányaszolgalmat.
Erre mindenképpen figyelj oda!
„Mondjuk az alapján amit beírtatok, nyugodt szívvel megvehetem ha sikerül...)”
Akiknek hálával tartozol, nem ezt írták:
„Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat, különösen lajcsó, lewho és Obudafan-ét.”
„Az elbirtoklás ténye nem attól függ, hogy megveszed az ingatlant vagy nem. ”
Ez a válasz is ugyanúgy értelmetlen az ügy szempontjából, mint a többi volt.
Az árverési verőre nincs kihatással az elbirtoklás ténye.
Főleg akkor lesz célszerű kutakodni, ha bárki elbirtoklásra hivatkozik!
Az ingatlan tulajdoni lapját sem ártana megnézni! (Pl. a szolgalmi jog miatt.)
Ha termőföldről van szó akkor meg lehet nézni az ingatlan fölhasználati lapját is! (Milyen jogcímen, mióta használják az ingatlant?)
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat, különösen lajcsó, lewho és Obudafan-ét.
(Annyit tudtam kideríteni, hogy évek óta használják a területrészt (kaszálják), de azt már nem sikerült kideríteni, hogy pontosan mióta. Sajnos abban a faluban nekem ismeretségem nincs, attól tartok, hogy esetleg hoznak 5 tanút, hogy - mondjuk - 1990 óta folyamatosan használják. A tulajdonos akit árvereznek sem helyi, ráadásul mivel nem önként szabadul a területtől, nem várható segítség onnan sem. Ezért kerestem valamilyen szabályt, hogy ne lehessen már megtámadni a vételemet - ugye elvileg ilyen alapon bármely árverési vétel támadható lenne. Mondjuk az alapján amit beírtatok, nyugodt szívvel megvehetem ha sikerül...)
"Ha megveszem az ingatlant, elbirtokolhatja -e az aki most használja, feltéve, hogy ő használta az utóbbi 20-25 évben?"
Az elbirtoklás ténye nem attól függ, hogy megveszed az ingatlant vagy nem. Lehet, hogy nem is lehet elbirtokolni az elkerített részt, mert a telek nem megosztható.
"A végrehajtás bejegyzésével, valamint az árverés elrendelésével megszakadt az elbirtoklás."
Nem szakad meg, mivel a vh. jog bejegyzése nem minősül az ingatlannal való rendelkezésnek. Ha viszont a tulajdonos hozzájárul szolgalmi jog (pl. vezetékjog, bányaszolgalmi jog, stb.) létestéséhez, az bizony már az ingatlannal való rendelkezésnek számít és megszakítja az elbirtoklást. Erre sem árt - egyebek mellett - figyelni ha ilyenről van szó!
„A végrehajtás bejegyzésével, valamint az árverés elrendelésével megszakadt az elbirtoklás”
Csak-hogy ez sem igaz!
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
Az árverési vevő pedig mindig jóhiszemű.
„És hogy miért van mégis kockázatod? Mert ha tudsz arról, hogy az elbirtoklás bekövetkezhetett, akkor nem vagy jóhiszemű.”
A végrehajtás bejegyzésével, valamint az árverés elrendelésével megszakadt az elbirtoklás.
Nem arra, hanem az elbirtoklásra.
Miért kellene a régi ptk-t alkalmazni a jövőben lezajló árveréssel történő szerzésre?
A régi ptk szerint tulajdont szerzett elbirtoklással X (és ezt mondjuk nem is vitatta senki).
Y meg az új ptk hatálya alatt megveszi a dolgot árverésen. Tök mindegy, h a bejegyzett tulajdonos tényleg tulajdonos volt-e.
A jóhiszeműséget meg nem a szerzőnek kell bizonyítani, hanem az elbirtoklónak cáfolni.
Szerintem.
Az elbirtoklást nem jelentette be sehová, én ellenérték fejében szereznék tulajdonjogot, de nem találom sehol azt a régi ptk-s szabályt amit ebben a fórumban is írtatok, hogy"
Pedig az van, még az új Ptk-ban is (bár a te esetedben alighanem még a régit kell alkalmazni):
5:175. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]
(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben.
És hogy miért van mégis kockázatod? Mert ha tudsz arról, hogy az elbirtoklás bekövetkezhetett, akkor nem vagy jóhiszemű.
Kösz Lewho, így igaz, adott esetben a jóhiszeműség bizonyítása is hordoz némi kockázatot.
Kicsit hadd segítsek.
Ptk.
5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
Bírom amikor a laikusok széttrollkodják a topicokat és azután érzékenyen a válaszadókat szidják.
Az árverési vevőnek sincs. Addig amíg a tagadás nincs alátámasztva, én sem érvelek.
„. Ebben teljesen igaza van!”
Igen, ebben igaza van !
De, Van!
Nincs kockázat!
de van!
nincs kockázat
Árverésen szeretnék megvenni egy területet. A földhivatal szerint a tulajdonos, telek mérete, helye, jogok, terhek, stb stimmelnek. Mikor kimentem megnézni, azt láttam, hogy kb felét a területnek más használja (kaszálja), hevenyészetten el is van kerítve.
Ha megveszem az ingatlant, elbirtokolhatja -e az aki most használja, feltéve, hogy ő használta az utóbbi 20-25 évben? (Ezt nem tudom, de van rá egy kis esély.)
Az elbirtoklást nem jelentette be sehová, én ellenérték fejében szereznék tulajdonjogot, de nem találom sehol azt a régi ptk-s szabályt amit ebben a fórumban is írtatok, hogy
"121. § (5) bek.
Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett."
Van valami megoldás, vagy totál kockázat az egész?
„Egyik álláspont szerint az elbirtoklás,
mint eredeti szerzésmód, jellegéből adódóan
megszünteti valamennyi, még korábbi tulajdonost
érintő jogokat, bejegyzéseket. Az elbirtoklás
folytán bejegyzett tulajdonjog tartalma
független a korábbi tulajdonjogtól, azt
nem terhelik a korábbi tulajdonjog korlátai,
így a bíróság erre irányuló kereseti kérelem
alapján és terhek jogosultjainak perben állása
esetén e jogok törléséről is rendelkezhet.11”