Okirathamisítás még mindig

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

okozat # 2006.09.28. 07:35

Sziasztok,

a következő a problémám: anyukám kérésére és meghatalmazására hoztam autókat neki külföldről amiket itthon később eladtunk, teljes jogkörrel meghatalmazott, így jó pár papírra (adás-vételi szerződés, regisztárciós díj befizetés, stb )aláírtam a nevét helyette ( most már tudom, hogy nem így kellet volna ), persze ez kiderült, eddig tanuként hallgattak meg minket, de nyílván nemsokára gyanusított leszek, összesen körülbelül 10-15 aláírásról van szó, kár nem ért senkit, anyukám tudtával történt a dolog, bűntetlen előéletű vagyok, közreműködök a hatósággal, stb, mi az ami lehetbelőle?

okozat # 2006.09.28. 07:36

ja, az előző bejegyzéshez még egy kérdés, az okirat hamisításnak van elévülési ideje?

helio # 2006.09.28. 15:39

Szia ObudaFan!
Kösz a tanácsot, megtaláltam a Pp. 196. §-át, ahol a tanúzás részletes leírása megvan, amik közül egyik sem valósult meg.

ObudaFan # 2006.09.28. 19:45

okozat!
A magánokirat-hamisítás 3 év alatt évül el. A leírtak alapján leginkább egy megrovás néz ki, de csak ha tényleg hihető lesz ez a történet.

Főlökött # 2006.10.06. 19:55

Tisztelettel

Hihető, segítő, feltáró, beismerő. Ebben az esetben van helye a megrovásnak, ha a társadalomellenességi mívoltja nem kimagasló, gyanúsított együttműködő. Tevékeny megbánó.

Szóval javaslom a gyanúsítotti kihallgatásra előkészíteni az önvallomást, fénymásolt bizonyítékokkal, tényekkel, melyek a tevékenységet, bcs. elkövetését támasztják alá, miszerint nem volt más út, csak ez.

  • szánom, bánom, de nem tudtam más megoldást. Jelenleg is potyog a könnyem......

Ügyész, az keletkezett iratokból dolgozik, dönt, javaslatot ( vademelést ) kreál. Tehát ügyesen, meggondoltan, megfontoltan. Ezért jó az önvallomás becsatolása, abban a vdekezés átgondolt lehet, mivel van rá időnk felkészülni otthon, nyugodtan. Keresztkérdésekre nem kell válaszolni, ott a becsatolt vallomásunk.

Tiszteletel

----------------------
  • Löki
csepanyi # 2006.10.27. 18:45

Kedves Hozzáértők!

Lenne egy problémám autó-adásvételi szerződéssel kapcsolatban. 2004-ben eladtam egy Trabantot 12000Ft-ért, amiről csináltunk egy szerződést a vevővel. Õ ekkor arra kért hogy várjak még az okmányirodában való lejelentéssel mert szeretné rendbe hozni az autót. Két hónappal később, felkeresett a hozzátartozója és csináltunk egy új adásvételit amire egy másik személy neve került vevőnek. (Az eredeti vevő hozzátartozója). Sajnos tanúkkal csak később írattam alá ezt az új szerződést. Aztán leadtam az okmányirodában. Mivel az autót nem íratta át, az töbször is küldött neki felszólítást, majd büntetést. Ekkor bement, és azt állította hogy a szerződést nem ő írta alá, és bemutatta az első szerződést -amit meg kellett volna semmisítenie mivel újat írtunk- amin ő tanúként szerepel. A szerződést természetesen ő írta alá, még a fejlécet is ő töltötte ki az adataival. Csak a tanúk írták alá később, mert az aláírásnál csak ketten voltunk. Most kaptam értesítést a rendőrségről amiben mint gyanúsítottat akarnak engem meghallgatni okirathamisítási ügyben. Hogy tudom bizonyítani az igazam? Használ a rendőrség írásszakértőket? Az egyik tanú aki aláírta a papírt a feleségem a másik egy tanítványom. Nagyon nem szeretném ha bármi kellemetlenségük adaódna az ügyből, de semmiféle hamisítás nem történt mert a vevő saját maga írta alá a szerződést amit most tagad, kihasználva hogy nem voltak tanúk abban az időpontban.
Minden javaslatot és tanácsot megköszönnék!

csepanyi # 2006.10.27. 18:46

Pontosítás: Aki felkeresett annak a neve került a szerződésre.

csepanyi # 2006.10.28. 07:33

?

csepanyi # 2006.10.29. 10:58

?

Sasfioka # 2006.10.29. 14:31

A tényállás alapján a tanúk tettek hamis tanúzást, hiszen úgy tanúskodtak, hogy nem látták, nem voltak jelen a szerződés aláírásakor.

Te nem hamisítottál okiratot, hiszen az okiraton szereplő dolgok (a tanúk igazolásán kívül) valós dolgok.

SF

mekkmester # 2006.10.29. 16:12

Sziasztok!

Ha jól értem, itt az a probléma, hogy 2 adásvételi szerződés készült, különböző dátumokkal, sőt különböző vevőkkel. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy papíron kétszer adtad el az autót. Tehát a második szerződés az aggályos, ugyanis az alapján került "valótlan adat" a gépjármű-nyilvántartásba. Ez pedig kimeríti az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét. Az egyik leggyakoribb esete ennek a bűncselekménynek a kétszeri gépkocsi eladás, illetve a szerződés visszadátumozása.
A legjobb szerintem az lenne, ha felvennéd a kapcsolatot az első vevővel, és az első szerződést közös megegyezéssel felbontanátok. A tanúk nem kerülhetnek bajba, ha azt állítják, hogy az általuk letanúzott szerződést a felek előttük írták alá. Arról pedig nekik nem kellett tudniuk, hogy volt már egy korábbi szerződés is. Hamis tanúzásról szó sem lehet, mivel nem hatóság előtt követték el. Legfeljebb bűnsegédként jöhetnek szóba az okirathamisításnál.

csepanyi # 2006.10.29. 18:11

A dolog úgy történt, hogy akinek másodszor "eladtam" az autót az első szerződésen tanúként szerepelt és az első "vevő"-nek a nevelőapja akivel egy háztartásban élt. Õk kezdeményezték, hogy az első szerződés helyett csináljunk egy másikat az ő nevével. Tehát én abban a hiszemben voltam hogy az első szerződést megsemmisítette, min ahogy én is tettem, de ő ezt megtartotta, és annak tudtával írta alá a második szerződést hogy az első még mindig a birtokában volt. Az ő kérésükre nem jelentettem le az első alkalommal az autót a polgármesteri hivatalban. Amit ő csinál az nem okirattal való visszaélés? Továbbá milyen jogi lépéseket tehetek annak érdekében hogy ő gyakorlatila azzal vádol engem hogy a nevét a második szerződésen én aláhamisítottam. Feljelentehetem hamis vádért vagy rágalmazásért?

mekkmester # 2006.10.29. 18:32

Én gondoltam, hogy ez így történt. A jóhiszemáségedhez kétség sem férhet. Viszont sajnos nem elég abban a hitben lenni, hogy ő megsemmisítette a szerződése saját példányát, hanem azt közösen kellett volna megtenni. Minden esetre a dolog így már egészen máshogy néz ki. Azért vádol azzal, hogy az ő nevét (illetve gondolom, a nevelőapja nevét) Te hamisítottad alá, mert így neki büntetőjogi felelőssége nem állna fenn. Ha az egész ügyet összességében vizsgáljuk, kívülálló számára nagyon gyorsan kiderül, hogy a Te verziód a valós. Miért állt volna uis érdekedben, hogy a nevelőapjával új szerződést kössél, és azt jelentsd le az okmányirodánál. Továbbra is javaslom, hogy a tanúk egyhangúlag támasszák alá azt a tényt, hogy Te az apával a szerződést az ő jerlnlétükben kötötted meg. Lényegében arra lehet hivatkozni (szerintem eredménnyel), hogy az első szerződés valójában csak egy előszerződés volt, hiszen kifejezetten megkértek, hogy azt ne hozd az okmányiroda tudomására. A rendőrségen teljes feltáró vallomást kell tenni, csak az igazat mondani, kivéve a tanúkra vonatkozó, korábban már leírt részt. Ja, és nem ártana esetleg a nevelőapát magad mellé állítanod. Ki fog derülni, hogy valójában kizárólag az első vevő követett el bcs.-t, mégpedig nem okirattal visszaélést, hanem közokirat-hamisítást. Úgyhogy kár feljelenteni őt, ha kiderül az igazság, úgyis felelősségre vonják!

csepanyi # 2006.10.29. 18:44

Kösz a gyors választ! A probléma szerintem a nevelő apa, mert ő tudta hogy van egy szerződés és mégsem semmisítette meg amikor a másodikat aláírta. Sőt! Ezt csak akkor használta fel amikor már az okmányiroda szorongatta hogy a irassa át az autót. a nevelő apa végig tudott mindenről, és most ő manipulál a papírokkal, ő tagadja hogy az aláírás az övé lenne. A rendőrség fog írásszakértőt használni? Vagy azt csak a bíróság teheti meg?

helio # 2006.10.29. 19:04

Úgy látom, még mindig élénk itt a forgalom. Így lenne még egy kérdésem. Mi a helyzet akkor, ha valaki egy per folyamán beküld egy hamis iratot a bíróságra?
Az irathamisitásra az a bizonyíték, hogy a rajta szerplő időpontban az a minisztérium nem is létezett, mert a kormányváltás miatt változtak a minisztériumok is, ráadásul az orvosi tevékenység engedélyezése nem is minisztériumi, hanem MOK hatáskör.
Megvalósul ilyenkor valamilyen jogtalan, törvénytelen cselekmény? Előre is köszönöm az esetleges választ.

mekkmester # 2006.10.29. 19:07

Természetesen a rendőrség igénybe fog venni írásszakértőt akkor, ha felmerül, hogy valaki nem saját maga írta alá a szerződést. Az első szerződésen ki volt a másik tanú?

csepanyi # 2006.10.29. 19:10

A fia egyik barátja.

mekkmester # 2006.10.29. 19:12

Helio!

Attól függ, hogy ezt valamelyik fél, vagy egy tanú teszi. Ha ugyanis a tanú, akkor az ugyanúgy hamis tanúzás, mintha hazudna a bíróság előtt. Ha valamelyik fél követi el, annak általában nincs jogkövetkezménye, bár ez ugyanúgy magán- ill. közokirat-hamisítás, mint a bizonyítási eljáráson kívüli elkövetés. A bíróságnak, ha hivatalból észleli, meg kell tennie a szükséges intézkedést. De a gyakorlatban ez nem jellemző!

mekkmester # 2006.10.29. 19:20

Hát, ez nem jó hír! Jobb lett volna, ha egy kívülálló vagy hozzád közeli személy és alá tudta volna támasztani a le nem adásra vonatkozó megállapodásotokat. Még szerencse, hogy a második esetében "jók" a tanúk. Minden esetre egy bcs. nyomozása során a legfontosabb a rendőrség számára, hogy megtalálja a motívumot. A Te szempontodból semmi sem indokolta, hogy megkössétek a 2. szerződést. Ha viszont az ő szemszögükből nézzük, az lehetett a motívum, hogy inkább a nevelőapa (aki valószínűleg idősebb személy) legyen a tulajdonos (üzembentartó), mivel így a járulékos költségek (biztosítás) csökkenthetők. A második szerződésen csak az aláírás származik az apától vagy mást is kitöltött?

helio # 2006.10.29. 22:18

Mekkmester!
Az alperes küldte be annak bizonyítékaként, hogy ő milyen képzett.
Egy másik ügyben pedig hamis vagyonnyilatkozatot tett. Ingatlaneladásból kb. 40 milliós bevétele keletkezett, ami adásvételi szerződésekkel bizonyítható. De mivel ajándékot követel vissza, úgy gondolta, hogy ennek az lesz az indoka, hogy ő a "kis nyugdíjából" él.
Miért tesznek ilyet emberek? Úgy gondolják, hogy ez nem vétség, nem bűncselekmény, nem lehet semmi következménye?
Egy ügyvéd például bead egy kft. Alapító Okiratot, amelybe egy még meg sem szűnt cég nevét, cégbejegyzési számát, adószámát, székhelyét, tevékenységét tűnteti fel. Ez is hamis nyilatkozattétel, vagy nem? Ezek nem szerepelnek a Ptk.-ban, mint bűntetendő cselekmények?

csepanyi # 2006.10.30. 07:22

Mekkmester!

A nevelő apa a fejlécet is kitöltötte a saját adataival, cím, anyja neve stb. Ott kis nyomtatott betűket használt, de felismerhető a kézírása. Az aláírás elég széthúzott, mintha már akkor az járt volna az eszében hogy majd letagadja. A lényeg, hogy az ő keze nyoma van a papíron. Az autót nem sokkal azután hogy megvette, leadta a MÉH-be és állítólag több pénzt kapott érte mint amennyiért vette. Ezt én később tudtam meg. Valójában az autó már rég a roncstelepen volt amikor a másik szerződést aláírta.

mekkmester # 2006.10.30. 09:03

Helio!

Természetesen ezek büntetendő cselekményeknek minősülnek, bár nem a Ptk., hanem a Btk. szerint :) Én csak azt mondtam, hogy általánosságban az ilyen hamis okirati bizonyítékok nem váltják ki a büntetőeljárás megindítását. Ha a bíróság hivatalból nem észleli a bcs.-t, akkor az ellenérdekű fél vagy bárki más feljelentheti.

Csepanyi!

Akkor nyert ügyed van! Mégha meg is próbálta elváltoztatni az írását, akkor is az ő kezétől származik, ez pedig az írásszakértő előtt nyilvánvaló lesz. Az, hogy mit csinált az autóval, részletkérdés. Sok szerncsét kívánok, és majd értesíts a fejleményekről!

helio # 2006.12.05. 22:53

Szia Mekkmester!
Vannak újabb fejlemények. Az egyik felperes nem jelent meg a "kölcsön visszafizetése" miatt ellenem indított tárgyaláson egészségi okok miatt, de ír egy levelet, amiben kimenti magát. A levélben leírja, hogy ő és a társa nem akkor írta alá tanúként a kölcsönszerződést, amikor én, hanem később, külön kérésre. Erre nem vonatkozik a Btk. 196. § 1. bek. b) "két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el" pontja?
Írásban elismeri, hogy nem volt jelen a kölcsönszerződés aláírásakor, de a kölcsönadó kérésére később tanúként aláírta egy másik személlyel együtt. Én pedig előttük soha nem ismertem el a szerződésen lévő aláírást a magaménak. Ilyenkor a bíró miért folytatja a pert?
Ugyanebben a kimentő levélben kijelenti, hogy egészségi okokból nem lehet jelen a tárgyaláson. Mi beterjesztünk egy iratot, amelyben egy ügyvéd arról nyilatkozik, hogy az illető ellen körözés van kiadva. Ez se érdekli. Bele veszi a jegyzőkönyvbe aztán kész? Nem kér felvilágosítást a rendőrségtől, se a Btk-t nem olvassa?
Mivel tőlem akarnak 1 milliót kamatostul kérni, csupán én olvasok, a bírónak nem kéne pártatlannak lennie? Én írjam meg neki, hogy mit bizonyít a levél? Én kérjem meg a rendőrséget, hogy adjon egy igazolást a három rendbeli körözés elrendeléséről?
Semmiféle szankciója nincs annak, ha valaki félrevezeti a hatóságot? Vagy csak én vagyok ilyen szerencsés?

csepanyi # 2007.01.08. 13:32

Mekkmester!

Új fejlemények. A múltkor a rendőrségen a nevelőapa elismerte hogy az Õ aláírása van a szerződésen. A nyomozás úgy lett lezárva hogy tulajdonképpen Õ követett el okirathamisítást mivel felhasználta az első (biztosítékként írt) szerződést.
Ma kaptam egy idézést a rendőrségről amiben engem, meg a két tanút mint gyanúsítottakat idéznek be. Állítólag az ügyészség mégis engem vádol közokirat hamisítással. Hogy lehetséges ez? Azt hiszem az első adás-vételit én még alá sem írtam, mert úgy beszéltük meg hogy majd írunk egy másikat.

Van valami javaslat?

Előre is köszi!

csepanyi # 2007.01.08. 15:36

.