Rexor
2011.07.25. 14:40
Nem vagyok szakértő, de biztos hogy számít az a fél méter a szag szempontjából?
birtokvédelem
Zsolti11719
#
2011.07.25. 14:25
Tisztelt Szakértő!
Birtokháborítási eljárást kezdeményeztem a polgármesternél, mert a szomszédom sertést tart, az ól a lakóépülettől 4,5 méterre van.
A helyi állattartási szabályzat szerint ez 5 méter.
A széljárás miatt a lent lévő sertés és baromfi ólból a bűz mind a lakásomba áramlik.
A sertéstartó szomszédom háza magasabb mint az enyém, így élvezem az állattartást.
Azért a polgármesterhez fordultam, mert 2 évvel ezelőtt, személyesen jelentem meg a jegyzőnél, ahol jegyzőkönyvben rögzítette a panaszomat, majd rá három hétre helyszíni bejárás volt, s ezzel le is zárult az ügy, semmilyen értesítést nem kaptam.
Félő, hogy nem születik kedvező ítélet, mert én csak 2 éve költöztem Nagyrédére.
A fent említett rendelet 3§ (3)bekezdése" Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senki közérzetét, életminőségét ne rontsa."
Kérem segítsenek, feleségemmel mindketten nyugdíjasok vagyunk, s nincs másik ingatlanunk.
Eladni, vagy elcserélni, nem tudjuk, mert a cserepartner azt mondta, hogy Ő nem akarja szagolni a disznó sz..T.
Whisper
#
2011.06.03. 08:23
T. vörös!
Szerintem hivatkozz erre, mivel ebből semmi nem valósul meg:
2006. évi V. törvény 7. § (1) "a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie..."
És/vagy erre:
7. § (4) "cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult."
Ha a használatra nem jogosult, pl, felmondtad a használatot (szerződést?), akkor a cégbíróság őket fogja felszólítani.
Üdv.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.06.02. 17:04
Válaszolj a cégbíróságnak!
vörös
#
2011.06.02. 16:45
Remélem jó helyre írok és kérek segítséget.
Korábban egy Kft-nek székhelyhasználatot biztosítottam. Nem dolgoztak ott, csupán a levelezés érkezett ide. A lakás az én tulajdonom. Hónapokkal ezelőtt már kértem, változtassák meg a székhelyet. Nem történt semmi. Most ajánlott levélben jeleztem, hogy felmondom a használatot, kérem a cégbíróságnál intézkedjenek. A cégbíróságnak elküldtem a másolatot. Most engem szólít fel a cégbíróság, hogy igazoljam, milyen jogon mondom fel, megkapta-e a levelet az ügyvezető, stb. Én nem kívánok intézkedni, ügyvédre sincs pénzem. Nekem kell a saját tulajdonomból kijelenteni a Kft-t?
Eddig sem kaptam semmit a használatért. Mit tehetek?
Kérem, aki tud, segítsen, előre is köszönöm.
Aisa2011
#
2011.05.24. 18:13
Nadír05!
Teljesen igazad van,de ez most késő bánat!Akkor is kellene valaminek lennie ami segít ebben az esetben.Szerintem nem én vagyok az első.
Aisa2011
#
2011.05.24. 15:16
Köszönöm a válaszokat!
Sajnos tehetetlen vagyok!A bűnözők megélnek ebben az országban.A tisztességes embert pedig félredobják,és büntetik.
Jeno
#
2011.05.24. 14:54
ha a te neveden vannak a mérőórák, akkor te kapod a számlákat -> neked kell kiegyenlítened a számlákat, s a kifizetett összeget majd követelheted a volt barátodtól a bíróságon, amit valószínűleg sosem kapsz vissza...
Aisa2011
#
2011.05.24. 13:04
Nem tudok mit csinálni?hát ez vicc,ez az ember minden felelősség alól ki tud bújni.Nincs bejelentett lakcíme,vagyis ami van az 1000 éve lejárt,nincs állása,TB-je,hogy tud létezni így valaki Magyarországon,és kereskedni???
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.24. 12:02
Nem tudsz olyat csinálni.
Aisa2011
#
2011.05.24. 11:41
Sziasztok!
Remélem jó helyre írom a problémámat!
A történet röviden:van egy ingatlanom,ahol a volt pasimmal együtt éltünk,majd én költöztem el,mert erőszakoskodott velem és mennem kellett.Ez 2009 decemberében történt.2011 áprilisában mehettem be újra a házamba,mert addig nem kaptam kulcsokat,és senki(Rendőrség,Önkormányzat) nem tudott segíteni hogy a saját ingatlanomat jogosan visszavegyem.
A probléma a következő:benne lakott a házban 2010 év végéig,ő használta a gázt,a villanyt,a vizet amit nem fizetett,és ezt most rajtam követelik!!!!!!
Mit csináljak hogy tőle követeljék a tartozást???
Köszönöm a segítséget!
innocent
#
2011.05.20. 13:46
Újabb adalék...
Ma a két ház között a gyalogúton vizelt a szerencsétlen.
Mit lehet tenni? Fotózzam és feljelentés?
30E Ft a közterületen való vizelés?
üdv SR
nanemaaa
#
2011.05.20. 07:32
Inno...
Igen, ez is megoldás lehet. esetleg szép szóval megkérni, hogy fáradjon át a másik utcába és boldogítsa a szomszédaidat tovább. Ha netán ellenkezne, esetleg ráutaló magatartással tájékoztathatod, hogy azért is kéred, mert nem tudod, hogy mi lesz, ha a kutyád véletlenül kiszökik az utcára amikor "nyitva marad a kapu". :)
Jeno
#
2011.05.19. 15:47
jelen esetben az ingatlanra beköltözött hajléktalan ellen legfeljebb az ingatlan tulajdonosa/használója léphet fel...
innocent
#
2011.05.19. 11:11
Nem tudom ide tartozik-e ez a probléma:
Segítségét szeretném kérni, h mi lehet a korrekt eljárás.
Bereg utca 10. sarkán van egy zsákutca rész, pont ott, ahol le lehet vágni a Rákóczi utat (gyalogos út). A problémám az, hogy a telkem végében van ez a zsákutca rész. Én a kerítésemtől 1 méternyi sávban karbantartom ezt a területet. A szomszéd telken egy németországi tulajdonos van bejegyezve, akit "nem találnak". Nos a történet az, hogy az Ő utcai oldalán, ahol én nem nyírtam le a magas füvet, odaköltözött egy hajléktalan (K.Károly), aki szemetel, büdös, koszos és a kutyám emiatt nyugtalan, hangos csaholással jár. Hogy lehet ezt a jóembert innen eltávolítani? Feleségem 16hónapos gyermekünkkel otthon van és őket különösen zavarja, ahogy a hajléktalan a kutyával ordít, h "hagyjál már!" A kertből nem túl szép látvány egy hajléktalan a bokorban csendélet sem, a kerítésemtől 2méterre!
Nyírjam le a magas füvet, amit a szomszédnak kellene, hátha arrébb áll? Vagy hívjam a Yardot?
köszönöm SR
szomszed2011
#
2011.05.14. 16:15
Nem rég egy emelttel lejjebb lakónál tűz volt. Szerencsére időben észrevették a füstöt az udvarról, mert itt „lakáshoz való beközlekedést biztosító kis folyosószakasz” nem volt beüvegezve. Tűzoltók, mentő időben érkezett. Nekem már csak a füsttel teli lakás jutott, amikor hazaérkeztem. Mivel csak a szobaablakomat tudom kinyitni, már említett ok( ld. előzmények) miatt a konyhaablakom felől nem kapok levegőt. Bármennyire is meglepő, de az ablak kinyitása- használata nemcsak arra szolgál, hogy „ illatokat” lehet elvezetni, hanem egyszerűen levegővétel mindenkinek létszükséglet.
Ha az egyik oldalon levő ablakon keresztül füst jön be, logikus, hogy a másik oldalon levő ablakot kinyitva levegőt kapunk, életben maradhatunk.
A konyhai elszívó ilyen esetben nem segít!!
Ha a tűz keletkezésekor otthon vagyok, esélyem lett volna arra, hogy füstmérgezést kapjak, talán túl éltem volna, talán nem.
Van valakinek tanácsa esetemre?
andii
#
2011.04.27. 20:00
Kedves Jeno!Figyelemmel kísértem korábban másoknak adott tanácsait is,és köszönöm a nekem írt választ.Ígérem nem pattint le a jegyző,harcolok tovább!Ha közben újabb akadályokat gördítenek elém,jelentkezni fogok.
Jeno
#
2011.04.27. 16:46
Kedves andii!
Amíg a bíróság nem függeszti fel a jegyző határozatának végrehajtását (s ha az új szomszéd akadályozó magatartása ennyire egyértelmű volt nem is fogja felfüggeszteni, hanem elutasítja ezt a kérelmet), addig a jegyzőnek kötelessége - a panaszos átal előterjesztett végrehajtási kérelem alapján - érvényt szerezni a határozatnak!
Javaslom nyújtson be újabb végrehajtási kérelmet a jegyzőhöz, a jegyzőnek érdemben kell reagálnia a végrehajtási kérelmére.
Amennyiben a szomszédja magatartása és az Ön (esetleges) károsodása között ok-okozati viszony áll fenn, akkor simán követelhet kártérítést.
Amennyiben be szeretne jutni:
kérje a jegyzőtől, hogy hatalmazza fel Önt a döntés végrehajtására, vagy a jegyző intézkedjen e felöl (vagyis NE eljárási bírsággal sújtsa a szomszédot a határozatban foglaltak nem teljesítése miatt)
andii
#
2011.04.25. 20:34
A gond a következő:ingatlanaimra két ingatlanon át tudok bejutni,ez a két ingatlan korábban az önkormányzat tulajdonában volt és anélkül,hogy értesítettek volna engem mindkét ingatlant eladták.Az új tulajdonos nem akart átengedni az ingatlanokon,ezért a jegyzőhöz fordultam,aki meghozta határozatát,miszerint az új tulajdonos nem akadályozhat engem a szabad bejárásomban.Ezt a határozatot az új tulajdonos bíróságon támadta meg és kérte a határozat megváltoztatását.Én a bíróságtól szolgalmi jog rájegyzését kértem az ingatlanokra.Erre az ellenérdekű fél úgy reagált,hogy 2.5 méteres árkokat ásatott az átjárásomat szolgáló ingatlanjain és kerítést is létesített.A lényeg az,hogy bejárni így nem tudok a tulajdonomra.Én kértem a jegyzői határozat végrehajtását,az eredeti állapot helyreállítását.A helyszíni szemle engem igazolt.Ennek ellenére mi történt?A jegyző a helyszíni szemlén szinte a szájába rágta az ellenérdekű félnek,hogy kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggeztését.Az illető akinek ez eszébe sem jutott,hát így persze hogy megtette ezt.Én meg itt állok a kezemben egy számomra kedvező jegyzői határozattal,mégsem megyek vele semmire,hiszen a területeimre nem tudok bejutni,arról már nem is beszélve,hogy önti el a víz az ingatlanaimat a kiásott árkok miatt és a területeimen szükség lenne a karbantartó munkák elvégzésére is,sőt a kerítés miatt az ingatlanjaim egy részét még csak nem is látom,ő meg úgy garázdálkodik most rajta,ahogy csak akar.Kérdés:A bíróság tárgyalás nélkül felfüggesztheti-e a jegyzői határozatot?Mi a megoldás?Hogy menjek én most be az ingatlanaimra?Kérhetek-e kártérítést?Ha mondjuk két év múlva lesz ítélet,akkor addig mi lesz a magántulajdonommal?
szomszed2011
#
2011.04.25. 08:37
Mivel az alapító okiratot nem körültekintően, - készítették ez sajnos megtörtént („Oszthatatlan, közösen használt folyosót eladták a szomszédnak.”). Nem egyedi esetről van szó, hanem 4 lakótárssal szemben követték el ugyan ezt a hibát. Ma már többször szóba került, hogy ezeket az alapvető hibákat, mert több jogilag kifogásolható eljárást is ki kellene javítani az alapító okiratban, de nem lehet, mert ezt nagyobb területtel rendelkező tulajdonostársak, nagyobb szavazati joggal rendszeresen meg tudják akadályozni.
Az alapító okirat készítése- megalkotása abban az időben (1992-ben) a nagyobb lakással rendelkezők „intenzívebb „ részvételével történt. A kisebb tulajdonnal rendelkezőknél nem lehetett soron kívüli, rendkívüli megbeszélgetéseket-, egyeztetéseket hely hiány miatt megtartani, így un. „jobb körülmények közötti egyeztetések voltak”. Senki sem tudta, hogy oszthatatlan, közösen használt területet is eladják. Ma már több társasházzal kapcsolatos törvény megismerhető az Internet segítségével, valamint már jogi segítségnyújtást is lehet kérni és kapni, így az un. „laikusok „is megtudhatják, hogy a jogi nyelvben megfogalmazott mondatokban, hol vannak a trükkök.
Pl. Oszthatatlan, közösen használt terület elidegenítése, megvalósítja a birtokvédelem megsértését.
Mert a birtokvédelem célja, hogy a dolgot birtokló a birtokát rendeltetésszerűen, más által nem zavarva használhassa.
Hiszen egyértelmű, hogy a ház felépülése óta, mert így tervezték meg, hogy egy kis folyosót két lakó használ. Az egyik ezen a folyosón keresztül éri el a bejárati ajtaját, és megy be a lakásába, a másik lakó közvetlenül a lépcsőházból jut be a lakásába, de a konyhája ablaka erre a folyosóra nyílik. Vagyis a kis folyosó mindkét lakó számára létszükséglet, ennek használatát egyik fél sem sajátíthatja ki.
Egyszerűen megfogalmazva: Nem lehet a levegőt elzárni senkitől, de nem lehet a másikat sem arra bírni, hogy szárnyakat növesszen, és úgy érje el saját bejárati ajtaját.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.25. 07:33
„Erről minket, mint a másik érdekelt felet nem értesítettek, akkor amikor a közös folyosót eladták a szomszédunknak”
Ez, mivel az alapító okiratot kellett hozzá módosítani, elég nehezen hihető.
szomszed2011
#
2011.04.25. 05:42
Tisztelt Ügyvédek!
Szerintem esetemre rá illik birtokvédelemmel kapcsolatos jog. Mert a birtokvédelem célja, hogy a dolgot birtokló a birtokát rendeltetésszerűen, más által nem zavarva használhassa.
Az eset tényei a következők:
Egy 5 emeletes épületben lakom, ahol minden emeleten egy kis folyosót két lakó használ. Az egyik ezen keresztül éri el a bejárati ajtaját, és megy be a lakásába, a másik lakó közvetlenül a lépcsőházból jut be a lakásába, de a konyhája ablaka erre a folyosóra nyílik. Vagyis a kis folyosó mindkét lakó számára létszükséglet, ennek használatát egyik fél sem sajátíthatja ki.
Sajnos mostanában derült ki, hogy szomszédom ezt a kis folyosót saját tulajdonként megvásárolta, társasházzá alakulás közben. Erről minket, mint a másik érdekelt felet nem értesítettek, akkor amikor a közös folyosót eladták a szomszédunknak, hogy tiltakozzunk az oszthatalan, közösen használt terület elidegenítése ellen. Lakótársunk (szomszédunk) a kis folyosót új fajta, tökéletesen záródó nyílászáróval szereltette fel.
Kéményseprői ellenőrzéskor figyeltek fel arra, hogy nem elegendő a gáztűzhely használatához az, hogy ablakom régi típusú, mivel a természetes szellőzést szomszédom a kis folyosó tökéletes zárt helyiséggé alakítva megakadályozza.
Kértem, a szomszédomat, hogy a gáztűzhely használatához szükséges levegőt , szíveskedjék az ablak egy részének végleg eltávolításával biztosítani, de erre nem hajlandó.
Pár napja a lépcsőház felőli ajtót, biztonsági tökéletesen záródó ajtóra cserélték ki, így még a jobban légmentes lett a közös kis folyosó.
Mivel nem vagyok ügyvéd , ezért szeretném tanácsukat kérni.
Milyen lépéseket kell megtenni, illetve hová forduljak?
Válaszukat előre is köszönöm.
Jeno
#
2011.04.08. 13:40
Ha a bíró úgy nyilatkozik, hogy nem hallgatja meg a szakértőt mert lényegtelen a szakvéleménye akkor miért akar egy újabb szakértést!?
A polgári eljárásban a szakértő költségét az előlegezi aki a kirendelést kéri (szakértő kirendelését indítványozza), így ha úgy nyilatkozik, hogy nem kéri újabb szakértő kirendelését annak költségeit sem kell előlegeznie!
A bíró szemben bejelenthet elfogultságot, de az nem biztos, hogy helyben hagyják (ha igen új bírót jelölnek ki)
bongyi
#
2011.04.07. 17:55
Köszönöm a választ Jenő.
A per folytatási kérelmemben külön kértem, hogy tanúként hallgassa meg a bíróság a geodétát, nem indokolta a bíró miért nem renelte be, majd mikor a folytatólagos második tárgyaláson ismét kértem a geodéta szóbeli meghallgatásra berendelését, és vallomása jegyzőkönyvbe vételét, a bíró ezt megtagadta, nem érdekli a geodéta véleménye, lényegtelennek tartja azt. Most a geodétának szóltam, hogy jöjjön a helyszíni szemlére, ő megíigérte, hogy ott lesz. De mi lesz, ha a bíró nem áll vele szóba ott sem? Engem igazán csak az anyagi helyzetem miatt érdekelne, hogy fogadja el a bíró is a tényt, de úgy érzem meg kell oldanom, hogy ügyvédet fogadjak a továbbiakban. Van esőcsatorna körben a szomszédok ingatlanán, nincs akadálya, hogy saját telkükre vezethessék annak kifolyó részeit. Ha lenne területe a szomszédoknak, nem akarnám akadályozni házuk bármilyen védelmét, de az ingatlanom eladás alatt áll, nem szeretnék az új tulajdonos helyett rosszat dönteni, engedni bármit. Én sem értem miért kellene még egy drága földmérést fizetnem, akkor sem, ha majd pernyertesség esetén visszakapnám a pénzemet. Az alperesek könnyen vitatkoznak, perköltség mentességet kértek, majd az adófizetők megfizetik.
Kérhetnék másik bírót mondjuk elfogultságra hivatkozva?
Jeno
#
2011.04.07. 16:36
ha a geodéta (földmérő) elhelyezte a határjeleket - s amúgy sem volt vitás a határvonal - akkor nem értem miért nem fogadja el a bíróság.
A bíróság felszólíthatja a szakértőt a szakvéleménye kiegészítését (a hiányzó szöveges résszel), nincs szükség második szakértésre...
A bíróság akkor fog helyt adni az alperes ellenkérelmének, ha másképp - saját ingatlanukon - nem oldható meg az esővízelvezetés (főszabály szerint az esőviz elvezetéséről minden ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell mégpedig saját telkén).
A bíró nyilván azért akar szemlét tartani, hogy felmérje a fenti kérdést.
