Jogi segítségkérés

Hutyimalac, ismerjük mi azt az iratot, amit a testvéreknek sikerült az apjuk halálakor összebarkácsolni?

„magánkölcsön iratmintát találsz eleget a neten.”
Azért az utólagos írásbafoglalás nem teljesen sablonos dolog. (Még a kollégáknak sem mindig megy, ezért szoktak úgy tenni, mintha a felek az írásba foglaláskor kötnék meg a szerződést. Ami szigorúan véve egy hamis okiratot eredményez.)

Üdvözlet.
Nagyon érdekes eset történt veünk. (Férjem és Én, érintett Férj)
Férjem Édesapja végrendelkezett, melyben valótlan állítások voltak többek között 3 ingatlan vétele bútorozottan.
A végrendeletet ezek beszámításával tette. 4 testvér van, férjem a legidősebb. Van egy fogyatékkal élő gyámolt öccs. Mivel az ellenkezőjét bizonyítani nem tudtuk, így a fogyatékkal élő öccs javára lemondott férjem és harmadik öccse az örökrészéről, azzal a kikötéssel,hogy a második öccs fogja élete végéig gondozni. (mellesleg ez az öccs kapaszkodott végig a vagyonhoz, viselkedik agresszívan. Ez 2011-ben történt. Az anya is elhúnyt tavaly. A napokban a kérdéses ingatlanokról lekértük a tulajdoni lap másolatokat és érdekes dolgokat fedeztünk fel. A fogyatékkal élő nevén nem szerepel a lemondott ingatlanrész, csak haszonélvezeti jog volt rajta, majd az is lemondásra került. Gyámhivatali beleegyező nyilatkozat vagy határozat nem szerepel benne. Az az öccs pedig aki vállalta gondozását, most komoly gondozási díjért lépett fel. Az anya is eladta a részét ennek a fiának, akinek gondozásáért és temetésért sok milliós díjat kér. Az anya ott lakott a volt ingatlanban, a nyugdíját a fia vette fel. Fenn áll e a jogos követelés úgy, hogy a gondozás fedezete a lemondott örökrész volt?
Válaszát köszönöm

Támadhatatlan szerződés nincsen.

Ha sikerül kivitelezni azt amit írtál, akkor az jó lesz, ha nem, akkor meg úgyis mindegy.
Semmi extra "pontos" nem kell, az legyen benne, ami tényleg a közös akarata a feleknek. Akár egy mondat is elég, de szerintem magánkölcsön iratmintát találsz eleget a neten.

Tisztelt wers!

Köszönöm a segítséget. Úgy látjuk, az nem járható út, hogy a kollégát elcibáljuk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz, pedig nyilván az lenne a legcélravezetőbb megoldás... Az új szerződések aláírását is rajtaütésszerűen tervezzük végrehajtani; az egyik tanú a főnöke lenne. Ezért szeretnénk minél pontosabb, támadhatatlan szerződést csinálni.

„egyikünknek sincs szabályos kölcsönadási szerződése.”
De, mindőtöknek van.

„ szeretnénk mindannyian utólag új, szabályos kölcsönadási szerződéseket csinálni”
Úgy érted, írásba foglalni az érvényes és hatályos szerződéseket? Mi akadálya lenne? És miért írná ezeket alá az adós?

„ügyvéddel történő feljelentést teszünk”
És attól visszakapjátok a pénzeteket?

Wers: „Volt ilyen ügyem, ” Ha szabad megjegyeznem, az a tartozáselismeréssel együtt sem volt egy kimondott sikertörténet. :)

„Amit most kitaláltunk: szeretnénk mindannyian utólag új, szabályos kölcsönadási szerződéseket csinálni fizetési határidővel és/vagy ütemtervvel és a kollégával aláíratni.”

Én nem ezt tenném. Inkább közjegyző vagy ügyvéd előtt ismerje el az adósságot. Az ügyvéd rugalmasabb. A közjegyző képes azt a szerződést kérni, ami nem is létezik. De anélkül is elismerheti a tartozását.
Annyival jobb, ha közjegyző előtt nyilatkozik, hogy utána egyszerűbben indul a végrehajtás. Volt ilyen ügyem, az én adósom ügyvéd előtt ismerte el az adósságát. A közjegyző macerásabb lett volna.

Tisztelt Tagok!

Kölcsönadási szerződés vonatkozásában szeretnék kérdezni. Az ügy kellemetlen.. Egész röviden az történt, hogy a munkahelyemen van egy kolléga, aki notóriusan kéregetett kölcsön többünktől is, eddig, ami tudomásunkra jutott, kb. 2,5 - 3,5 millió Ft értékben (!!!) Eddig senkinek nem fizetett vissza semmit. Azért nem tudjuk a pontos összeget, mert van, aki annyira szégyelli, hogy adott neki, hogy meg se mondja nekünk az összeget, csak annyit árult el, hogy 6 számjegyű... Volt, akitől már nyáron kért kölcsön és ígérgette, hogy a következő fizetéskor visszaadja... Van, aki kijelentette, nem is foglalkozik a dologgal, nem is érdekli, visszakapja-e a pénzét. A 9-ből, akiktől kölcsönkért, maradtunk 5-en, akik kezdeni is akarnak valamit az üggyel. A kölcsönadáskor volt, aki utalt neki, volt, aki készpénzt adott. A banki utalási bizonylataink megvannak. Ami a legrosszabb az ügyben, hogy egyikünknek sincs szabályos kölcsönadási szerződése. Tehát töketlenek hülyék voltunk, hogy hagytuk, hogy ő készítse el a kölcsönadási szerződést. Többünkkel azt játszotta, hogy elkészítette ugyan, de nem tanúztatta le és úgy kaptuk vissza, vagy vissza se kaptuk. Van, akivel semmilyen papírt nem írt, azoknak, akik készpénzben adtak neki. Amit most kitaláltunk: szeretnénk mindannyian utólag új, szabályos kölcsönadási szerződéseket csinálni fizetési határidővel és/vagy ütemtervvel és a kollégával aláíratni. A kérdéseim az alábbiak.

1. Gond-e, ha az új szerződés dátuma jóval későbbi, mint a kölcsönadás dátuma? Volt, akitől 2021. nyarán kért kölcsön a kolléga. Tőlem pl. ősszel. Úgy tervezem megírni az új szerződéseket, hogy beleírnám a kölcsönadás dátumát is, amely a bankkivonatból ellenőrizhető. (Aki meg készpénzben adta a kölcsönt, beír majd egy dátumot, amire emlékszik.)
2. A tanúkat az új szerződés aláíratásakor odavisszük, olyan kollégák lesznek, akiket nem támadott be a kolléga kölcsönadási kéréssel. - Ezt azért kérdezem, mert van 2 olyan kolléga közülünk, akik csináltak és aláírattak már a kölcsön vevő kollégával új szerződést és mi voltunk a tanúk, akiknek a kolléga már amúgy is tartozik. - Tehát az ő szerződésük ettől még szabályos?

Azért kérdezem meg mindezeket, mert ha arra kerül a sor (aminek nagy a valószínűsége), hogyha ügyvéddel történő feljelentést teszünk és pertársaságba szerveződünk, mindenképp szeretnénk, hogy a szerződéseink támadhatatlanok legyenek. Egyébként a cégvezetők tudnak az ügyről, bejelentettük. Felírtak mindent kedvesen, készségesen, de más egyéb nem történt.

Továbbá szeretném, ha esetleg, akinek van gyakorlata az ilyen ügyekben, írna arról is, hogy ilyen esetben mire figyeljünk még, ami tipikus. Minden építő jellegű hozzászólást köszönök!

Tovább Krautnak meg minden vevő jelöltnek :

„Az ingatlant kínáló (egyébként neves iroda kötelékébe tartozó) ingatlanértékesítő a konkrét ajánlattételt (a pénz kipengetését)

megelőzően

”
Na ja erre várnak. De hát egy vevőnek is van szája.
A legfontosabb az eladóval fizikai kontaktba kerülni. Nem annyira a hrsz a lényeg... ügyes internetezző azt is megtudhatja, de a legjobb ha eleve az eladó vagy a megbízottja prezentálja.
Az ingatlan ott van évek óta , vannak szomszédok stb.
Vissza z előző esetre. Nagy valószínűséggel nem is iker, csak egy annak látszó valami.
A VEVŐ érdeke az alapos tájékozódás , hogy a Macerásék -nál /by oszt,.. / társtulaj csak tiszta viszonyok mellett legyen.

Ha ikerház akkor az a legegyszerűbb, az kettő önálló entitás. Általában kerítés is van a kettő telek és ház között.

„ A tulajdonos/az eladó nem tervezi 'rendezni a sorait' és akár ügyvédi megosztót, akár írásbeli használati megállapodást biztosítani az adás-vételhez, holott erre kifejezetten ő, mint tulajdonos lehet jogosult. Ugyanígy, a tulajdonba kerülés előtt épületkiemelésre sincs módja a vevőnek.”
A tulaj azt csinál amit akar, de a vevő is.
Ha nincs a megosztásról írás és nem is lesz, akkor a vevő tovább áll. Persze ha olyan balga, hogy a kőzvetítönek leszurkolt pénzt... azt bukta.

„ Van más lehetőségem?”

Kérdezi Kraut.
Rengeteg.

Pl. „Az ikerház (melynek a fele eladó) és a telek osztatlan közös tulajdonban van” Minden iker házra jellemző a telek osztatlan közös tulajdona. De csak telek könyvileg. Fizikailag osztott. Pontosan az eredeti telek közepén. Szemmel jól láthatóan.
„ Nincs ügyvédi megosztó.”

Azt bármikor lehet készíteni. De csak a tulajdonosok közös akaratából. Vagy ha egy a tualj akkor annak teljeskörű akaratából.

„ A tulajdonos/az eladó nem tervezi 'rendezni a sorait' ...”.. Joga van hozzá, de ilyenkor csak baleknak vagy vak szerelmesnek tudja értékesíteni.
„Az ingatlanközvetítő szerint nincs ezzel gond semmi.” Az állítása szerint mivel neki csak az úgynevezett vételi szándékadásakor leszurkolandó díj a lényeges.
De ha már ott vagy az ingatlannál csak beszélsz az igazi tulajjal. Ha nincs ott, megszerzed a címét ( a korlátolt ingatlanosok ezt akadályozni próbálják ), de van /vannak szomszédok is. Udvariasan becsöngetsz elmondod mi járatban vagy.... hasznos infot kaphatsz.
Ezektől függetlenül először meg kell győződni, hogy tényleg ikerház az vagy csak annak mondják.
Korábban értekeztem az ikerház fogalmáról érdemes elolvasni.

Nagyjából az előttem író oszt... iránymutatásai szerint járjál el.

Kraut,

Szerezd be a tulajdoni lapot, amint Szomorú örökös írta. Azon megtalálod at eladódon kívüli többi tulajdonos nevét, címét. Keresd meg őket Te, és kérdezd meg, hogy kötnének-e használati megosztási szerződést, ha Te vennéd meg a ház másik felét, és milyen feltételekkel.
Ha megegyeztek, akkor az ügyvéded, aki az adásvételit írja, elkészítheti ezt is. Ha meg nem egyeztek meg, akkor eldöntheted, hogy akarsz-e Macerásék mellé belépni tulajdonosnak...

Kraut, a kérdésed nem jogi jellegű.

Kraut

„Az ingatlant kínáló (egyébként neves iroda kötelékébe tartozó) ingatlanértékesítő a konkrét ajánlattételt (a pénz kipengetését) megelőzően nem adja ki a vevőnek az ingatlanra vonatkozó helyrajzi számot, így nincs hiteltérdemlő információm (nincs Tulajdoni lap) a döntéshozatalhoz.”

Na mármost egy ingatlan tulajdoni lapja simán lakcím alapján is lekérhető, nem szükséges hozzá a helyrajzi szám.
Feltételezem, hogy nem vakon veszed, voltál már a helyszínen. Szóval akkor mi is az igazi problémád?

Tisztelt Fórum!
Ingatlanszakértői tanácsot kérnék mint VEVŐ, egy adás-vételhez. A következő helyzetbe kerültem:
Az ingatlant kínáló (egyébként neves iroda kötelékébe tartozó) ingatlanértékesítő a konkrét ajánlattételt (a pénz kipengetését) megelőzően nem adja ki a vevőnek az ingatlanra vonatkozó helyrajzi számot, így nincs hiteltérdemlő információm (nincs Tulajdoni lap) a döntéshozatalhoz.
Ami információ van, az is aggályos:
Az ingatlanközvetítő tájékoztatása szerint

1. Az ikerház (melynek a fele eladó) és a telek osztatlan közös tulajdonban van
2. Nincs ügyvédi megosztó.
3. Nincs írásbeli használati megállapodás, ami vázrajzzal rögzítené

• a telek (... arányú) és
• a rajta levő ingatlan (1/2-1/2 arányú)
megosztását és kizárólagos használati jogát a feleknek.
A tulajdonos/az eladó nem tervezi 'rendezni a sorait' és akár ügyvédi megosztót, akár írásbeli használati megállapodást biztosítani az adás-vételhez, holott erre kifejezetten ő, mint tulajdonos lehet jogosult. Ugyanígy, a tulajdonba kerülés előtt épületkiemelésre sincs módja a vevőnek.
Az ingatlanközvetítő szerint nincs ezzel gond semmi.
A véleményem: amíg 'családban marad', nincs. De adás-vételkor?
Kérésem előterjesztettem az eladó felé. Tekintve azonban, hogy kizárólag a közvetítőn keresztül lehetséges a kapcsolattartás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosnak jó oka van a 'balladai homály' fenntartására, nincs és nem várható előrelépés.
Ugyanakkor valaki más, akinek ez a status quo megfelel, megveszi majd (helyettem) a házat, amibe elsőre beleszerettem.
Bár a szerelem vak, de vakon lőjek? (Nem tenném.)
Van más lehetőségem?
Köszönöm a segítséget, maradok tisztelettel (és a józan eszemnél): Kraut

cslr1968

„tartási szerződés van édesanyámmal, de emiatt tulajdonos lettem több földben (szántó, legelő, 1/1 ben). De, anyukám elszeretné adni, az egyik föld területet, ilyenkor mi a teendő?”

Te magad írtad, hogy a tulajdonos már te vagy a tartási szerződés miatt. Akkor anyukád hogyan is akarja eladni?

Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogyha tartási szerződés van édesanyámmal, de emiatt tulajdonos lettem több földben (szántó, legelő, 1/1 ben). De, anyukám elszeretné adni, az egyik föld területet, ilyenkor mi a teendő? El adható e ez a föld terület (a tartási jog miatt)? Ennek az értékével, neki kell rendelkeznie vagy a tartási szerződés miatt nekem szükséges kezelnem (banki elhelyezés vagy lakás vásárlás esetén)? Nagyon szépen köszönöm válaszát. Richárd

Tisztelt Ügyvédúr! Olyanban szeretném a segítségét kérni, hogy vettünk egy házat. A ház fel lett újítva és át lett alakítva a vásárlásunk előtt 1 évvel az előző tulaj által, azóta mióta birtokba vettük elkezdett repedni nagyon sok helyen és mintha süllyedne is az épület,ezért úgy döntöttünk a párommal, hogy statikust fogunk hívni. Jól olvastam, hogy 1 év "jótállás" van rá? Mikortól számítva a birtokba adástól vagy az adás-vétel aláírásától? Ha beigazolódik, hogy esetleg vagy a felújítás nem lett jól kivitelezve vagy szerkezeti hiba van, akkor feljelentést kell tenni, vagy hogyan tovabb?

@anya29: Bejelentetted a havi diktálási időszakban az óraállást?
Az óra hitelesítési ideje eltelt már?
Kérted az elműt, hogy jöjjenek ki leolvasni a mérőóra aktuális állását? Vagy egyébként voltak már kint?

Egyébként javaslom ezt az oldalt: https://bekeltet.bkik.hu/

Jó napot kívánok!
Szeretném megkérdezni, hogy Elmű ellen tudok-e feljelentést tenni?
November óta dupla számlákat küld. nov. 70.000. dec. 80.000,- most januárban 2x 41.000,-
A tényleges fogyasztás 20-25000.
Folyamatosan írom a leveleket, de semmire nem válaszolnak. Ha írnak csak annyit, hogy továbbítottuk.

Köszönöm szépen a segítséget!
Szabó Lajosné

Nos a 80 eft-hoz !
Tegnap hallottam egy erősen hívőtől, hogy az a 80 eft tulajdonképpen azért van mert az elhunyt 30 e kovidos megmaradt nyugdíjából fizetik.
Akkor rajtam ráfizetés lesz, mert bőven túllépem az átlagot !!

A zöldben jó a levegő !!!

drbjozsef!
Köszönöm a kedves segítséget!

Napsugár,

Egyébként, ha az a kérdés, hogy jár-e a "visszamenőlegesség" miatt, akkor a válasz az, hogy nem.

„568/2021. (X. 6.) Korm. rendelet
3.§ 2021 novemberében egyszeri juttatásra jogosult – Magyarország gazdaságának 2021. évi kiemelkedő
teljesítményére tekintettel – az a személy, aki 2021 novemberében

1. nyugdíjprémiumra jogosító, 80 000 forintnál alacsonyabb összegű nyugellátásban vagy a Tny. 6. §
(4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
[...]
részesül.”

„Van rá mód,hogy megkapja Ő is a nyugdíjprémiumot?”

Nem, a tudomány mai állása szerint nem lehetséges a halottak feltámasztása.

Üdvözlet!
Lehet nem ide tartozik,de segítségre lenne szükségem. Édesapám októberben elhunyt. Van rá mód,hogy megkapja Ő is a nyugdíjprémiumot? Fél életét ledolgozta,és amiért szegény "el mert hunyni hamarabb",mint a prémium kifizetése,akkor már nem is jár neki?
Köszönöm előre is a segítséget!

„Kkt. 31. § (2) * A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.”

Magyarán a kétharmad akarata a döntő az egyharmadra nézve. De hát ezt eddig is tudtuk, nem?