társasházi közös képviselő

Azért jegyző ide, vagy oda ; jelenleg a legcélravezetőbbnek az látszik, ha nem engedsz be senkit, azaz erővel megvéded a tulajdonodat...A k.k.-t pedig erőteljesen fenyegetsd meg kártérítési követeléssel / úgy, hogy értse, hogy azt nem a tház pénzéből fogja fizetni!/.

Kedves lonya # e-mail 2011.07.22. 21:39

Ez az újmódi Pesten és Budán, hogy a nagy lakásokat a "külföldi" tulajdonos több részre bontja (lásd 1945-1951 társbérletek), majd kiadja albérletbe, mint kis lakásokat.
Természetesen a földhivatalban egy helyrajzi számon szerepel. Esetleg a szemfüles ütk akkor fog gyanút, hogy a kégliben hirtelen 3-4 vagy több vízóra szerződés köttetik. Elvileg a folyamatot az ütk-nak követni kellene. (mármint a felújítást)
Marad a birtokvédelem (2200 Ft illeték) a helyi jegyzőnél.
Én nem ajánlom a fenyegetést csak az "ismeret terjesztést";-)

Kedves Hozzáértők!

Tudomásom van olyan elszámoló rendszerről, ahol a tulajdonosok és az ingatlanok folyószámlával rendelkeznek a th.-ban.
Ebben jól követhető a követelések, befizetések időpontja, nagysága és irányultsága.

Kitűnően megfelel elszámolási bizonylatként és még rá is írható, hogy aláírás nélkül is hiteles ;-)

Egyébként csak az Őrnagy úrnak van igaza.;-)

Nem "kiheréléssel fenyegetést" ajánlottam:)

Köszönöm az iránykarózást, hétfőn megyek a hatósághoz - és nem herélek ;)
Mufurc_nagyon: ki/mi rejlik az "ütk" mögött?

Csak abban az esetben van (lenne!) az Őrnagy úrnak igaza, ha a társasház saját tulajdonú lakásáról van szó, e ebben az esetben fel sem merülhetne más, mivel adóköteles tevékenység.

Tippelek; "ütk"= üzletszerűen társasház kezeléssel foglalkozó, azaz olyan ember, aki ebből él. A "lakótelepi zseboroszlán" pedig az, aki ebből különösen jól él/hetne/, mármint a pénzt tekintve.A találó megnevezést loptam,sajna.:))

Hiába!!!!
aki tud az TUD;-)

T. ragyasdezso!
Ez a számlaadási kötelezettség is megszünt, ha igen mikor?
A lakásszövetkezet számlaadási kötelezettsége
A lakásszövetkezet tulajdonosok és a használók, tagok és nem tagok felé nyújtott alaptevékenysége, az ún. belső szolgáltatásai (építési, felújítási, üzemeltetési, karbantartási, fenntartási tevékenység) után áfát köteles felszámítani és emiatt számlaadásra kötele.
Belső szolgáltatások
A lakásszövetkezet a 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet 9.§-a szerint alaptevékenységként (belső szolgáltatásként) különböző tevékenységeket, így építési, felújítási, üzemeltetési, karbantartási, fenntartási tevékenységet is végez.
Az ún. belső szolgáltatások (azaz a lakásszövetkezetnek a tagok részére végzett tevékenységei) - az Áfa törvény 8. § (1) bekezdésének megfelelő - ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, ezért utánuk áfa fizetési, a 43. § (1) bekezdése alapján pedig számlaadási kötelezettség keletkezik.
Ha a közüzemi szolgáltatást a szolgáltató a lakásszövetkezet felé számlázza, de közvetlen fogyasztója nem a lakásszövetkezeti közösség, hanem az egyes tulajdonosok és használók, úgy a lakásszövetkezet az Áfa törvény 8. § (4) bekezdése szerint közüzemi szolgáltatást közvetít, így a közüzemi szolgáltatást annak adómértékével kell terhelnie a tulajdonosokra és használókra.
A szolgáltatások közvetített szolgáltatásként kezelése független attól, hogy a lakásokban mérőóra van-e, ugyanis a közüzemi szolgáltatás közvetítését végzi a lakásszövetkezet akkor is, ha a lakásszövetkezet a nevére számlázott, a tagok, nem tagok által igénybe vett közüzemi szolgáltatás ellenértékét nem mért fogyasztás alapján, hanem egyéb módon (közüzemi szolgáltatásoknál szokásos vetítési alappal) állapítja meg.
.
.
.
A lakásszövetkezet számlaadási kötelezettségét az áfa-törvény 43.§ (1) bekezdése alapján teljesíti: az általa történő teljesítésekről számlát, illetve a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát köteles kibocsátani. Amennyiben készpénzzel történik a kiegyenlítés, és a tag (nem tag) nem kér számlát, akkor az áfa törvény 70.§ (1) bekezdése alapján elegendő nyugtát kiállítani

A lakásszövetkezet meg a társasház két különböző dolog.

Nagyon is más!

T. ragyasdezes, kbs!

Köszönöm, ezt magamtól is tudtam, de nem ez lett volna kérdés!

Még mindig várnám a választ, ha nem tőletek akkor aki ért hozzá.

Kimondottan csak lakásszövetkezeti kérdésekkel foglalkozó topicot nem találtam, de nyitok egy újat ha - csak- akkor lesz rá válasz.

Üdv. power

A Társasház, (célhoz kötött jogképességgel rendelkező nem jogi személyként) csak megfelelő feltételek megléte esetén lehet ÁFA alany. A többség nem ÁFA alany ezért a számlakibocsájtása is korlátozott.
A lakásszövetkezetek (önálló jogi személyként) többsége ÁFA alany ezért a számlakibocsájtás kötelező!( 5 millió forgalom alatt kérhet alanyi mentességet!)

A választ itt megtalálod:

http://www.apeh.hu/…lakszov.html

A lakásszövetkezet földszinti helyiségeit sorozatosan átépíti, oly módon, hogy a közterületből "igénybe vesz" cca 1 métert. Attól az apróságtól eltekintve, hogy a közös tulajdonban álló helyiségek rendeltetési céljának megváltoztatásához közgyűlési határozat szükséges, és ilyen nincs, kérdésem, hogy építési engedély köteles- e ez a tevékenység?

Üdv Lakótársak!

Két kérdésem lenne hozzátok az egyik a következő közgyülésen napirendi pont lesz hogy leváljták a képviselőt kérdésem az lenne hogy miután megszavazták a leváltását után megválasztható e rögtön a az új képviselő? és hogy fel kell e tüntetni a napirendi pontok között hogy pl. 1.napirendi pont kiss pista leváltása! 2. napirendi pont az első pont sikeressége estenén xy kft. megválasztása!

Másik a 160 lakásos társasházban alul lévő üzletsoron egy rendőrség müködik a pont ilyen házak aljában üzletek vannak amikért megkközelitöleg 1 milliót fizetnek havonta bérleti díjként! Kérdés tehát hogy a BM.nek nem kéne valamenyit fizetnie ha foglalja a helyet mert lehet hogy állami "cég" a rendőrség és oda rakják ahová akarják de mégis csak "megcsalják havi 1 millioval a társasházat! Nem lehetne ezt jogi utra terelni vagy hasonlóvagy teljesen kizárt!
A válaszokat köszönöm! Szép napot!

Kedves Tamás!
Nemhogy megválasztható, hanem célszerű meg is választani, valamint határozatban határidőt szabni az tház iratanyagának az átadására.
A lakásszám alapján panelre tippelek, ahol feltehető, hogy a "rendőrségként" funkcionáló helyiség együttest nem privatizálták, azaz nem a tház tulajdona.Az Alapító Okiratból kiderül.

több szem többet lát alapon ide itt is felteszem a problémakört :)

Sziasztok.

Adott egy társasház, amely gázvezetékének közös szakaszán egy pincében szivárgott a gáz. Elrozsdásodott a cső azon a szakaszon. A ház jó régi, 40-60 évvel ezelőtt épült, a pincékben, lakásokban futó gázcsövek olyan 25-30 év körül biztosan vannak, ha nem régebbiek. A gázszlgáltató kizárta a házat a gázból, s ki kell cserélni a csöveket az egész házban és a lakásokban is a méretlen részekig. Ennek cseréje, kivitelezése van most folyamatban. A lakások nagy része konvektoros fűtésű, de van pár gázkazános cirkófűtés is.

Ennek kapcsán vannak kérdéseim, illetve az észrevételetekre, véleményetekre vagyok kíváncsi.

Miután kiderült, hogy gázszivárgás van, a közös képviselő kihívta a gázszolgáltatót, aki megállapította a gázszivárgást, kizárta a házat. Az utcán, közterületen van a szolgáltató vezetéke, elzárási lehetősége, innen megy egy közös gázcsövön be a házba a gáz. Nno ezt zárták el. Egy lakó felvetette, hogy nem a gázszolgáltatót kellett volna hívni a gázszag esetén, hanem egy gázszerelő kivitelezőt, elzárni az utcán a gázt, megcsinálni a rossz vezetékrészt, majd visszanyitni a gázt.

Ez mennyire szabályos lett volna? Gondolom semennyire, mert ha kiderül ez, illetéktelen gázvételezésért megbüntetik a házat gondolom pár millára biztosan, megbüntetik a kk-t, s ha a kicserélt rész után máshol is elkezd ereszteni a vezeték, s azt nem veszik észre a lakók, abból lehet gázrobbanás is, s ezért is büntetik a kk-t. Jól gondolom ezt? Vagy lehetrett volna svarcban csinálni a csőcserét, gázelzárást, visszanyitást?

Az a lakó aki ezt szerette volna, hogy így történjen a dolog, olyan lakásban lakik, melyben cirkófűtés van, a gázkazán falazott, béleletlen kéménybe van kötve, ami a helyi kéményseprők szerint (már) szabálytalan. Azt, hogy ezt az átalakítást mikor csinálta a lakó nem tudjuk, csak sejtjük hogy ő csinálta, szabálytalanul. Mert ha szabályosan csinálta volna, akkor arról lenne gondolom a kivitelezésről terve, engedélye, nyílvántartva volna a helyi kéményseprő vállalatnál, de ők ilyenről nem tudnak. S gondolom ezért van felháborodva a kk. eljárása,intézkedése miatt, mert svarcban csinálta az átalakítást,ami miatt az ő lakásába csak akkor adják vissza a gázt, ha a kéményseprővállalat azt mondja, hogy szabályos a kémény, szabályos az átalakítás. Emiatt neki kb. pár százezer forintot rá kell költeni a lakásra. Kémény béléscsövezés pl. 300e ft. körül lesz. Ezt gondolom nem a ház, hanem a a szabálytalanul átalakító lakó fizeti? S mi van akkor, ha a gázkazán kéménybe való bekötésekor még lehetett falazott,béleletlen kéménybe kötni, ám azóta megváltozott az előírás, s ami akkor szabályos volt,ma már nem az.

Ekkor kinek kell állnia a költséget? Lakónak? Társasháznak?

S van még vagy 3 ilyen lakás, amiben központi církófűtés van, béleletlen kéménybe kötve.

Másik részről viszont a kéményseprő vállalat évente jött ellenőrizni a kéményeket, a lakásokat. Sok lakásban fali gázmelegítő van, -ez adja a mosogatáshoz, fürdéshez a melegvizet-falazott, béleletlen kéménybe kötve, koromajtó lecsempézve, így a kéménybe sem lehet betekinteni a lakásokból. A kéményesek viszont soha egy szóval (semmilyen írásos jelzés nincs a részükről) nem mondták, hogy szabálytalanok ezek a lakások, köztük persze a cirkófűtéses lakások is. Most pedig egyik napról a másikra több százezres terhet rónak a lakások nyakába, illetve a társasházra, mert rendbe kell tenni a padlástérben, tetőn lévő kéményeket is.

Van aki úgy vette meg a lakását, hogy már le volt csempézve a koromajtó, illetve béleletlen kéménybe lett kötve a gázmelegítő. Lehet,hogy akkor,mikor szerelték ezeket a készülékeket a lakásokban,akár a központis/cirkós gázkazánt, akár a gázmelegítős fali készülékeket,akkor még szabályos,elfogadott volt a béleletlen kéménybe való bekötés, ám most a gázkizárásos kényszerhelyzet miatt meg kell felelni az új követelményeknek.

Van-e vmilyen jogszabály, amire hivatkozhat a ház, a lakó, hogy indokolatlanul nagy költsége támadt egyik napról a másikra a kéményseprő vállalat miatt, mivel nem figyelmeztették, hívták fel a figyelmet arra, hogy szabálytalanok a kéménybe kötött készülékek?

Szóval, lehet valahogyan kiskaput találni, hogy ne rögtön kelljen megfelelni a kéményesek által támasztott követelményeknek, hanem legyen egyfajta türelmi idő? Javasolták a villanybojler felrakását is a gázmelegítők helyett, ez mennyire életképes dolog?Ekkor már nincs ugye kéménybe kötve gázkészülék, s emiatt a kéményseprő vállalat már nem emel kifogást a gázvisszaadást illetően. Olcsóbban kijön belőle a lakó esetleg, mint kéményt bélelni, de ha el akarja adni a lakást, akkor lehet, hogy jobban el tudja adni, ha most rákölt a kéménybéleltetésre, amitől aztán egy esetleges új vevő modernebb készület szereltethet be, ha akar.

S ki viseli a kéménybélelések költségét? A példaként hozott lakó a földszinten lakik, a padlásig kb. 12 m-t kellene béléscsöveztetnie, ez gondolom az ő költsége. De a padlás és tető között van kb. 4-5 m magasság, plusz a kémény 1-2 m-re, ezt a plusz 5-7m-t kinek a költségére kel kibélelni? 1 kéménybe állítólag egy készüléket lehet kötni lakószintenként. Pechére a földszinten csak ő lakik. S mi van azokkal a lakásokkal, ahol már úgy vették meg a kérót, hogy a gázmelegítő falazatlan kéménybe volt kötve, tehát nem alakított át semmit a mostani tulaj. Ekkor ennek a kéménynek a szabályossá tételének költségét ki állja? Lakó? társasház?

Nos, jöhet az észosztás :)

Üdv!
Csak még egy kérdés. Ha a tházban van önkormányzat tuéajdonában lévő lakás akkor az önkormányzatnak van egy közgyülésen szavazati joga vagy annak aki az önkormányzati lakásban lakik?

Alaphelyzetben a tulajdonosnak, azaz az önkorinak, de meghatalmazhatja az aktuális bérlőt.

nem hatalmazhatja meg.
az önkormányzatot a vagyonkezelői. képviselik - ilyen a miskolci MIK kft vagy a debreceni Civisház. - közgyűlésén akik eleve az önkormányzat meghatalmazásával járnak el. ezt a jogot azonban nem adhatják tovább.
a válasz tehát helyesen. a tulajdonos képviselője szavaz a közgyűlésén ez általában a vagyonkezelő cég egyik munkatársa.

MD.!
Gratulálunk! Megnyerte fődíjunkat!
"a válasz tehát helyesen. a tulajdonos képviselője szavaz a közgyűlésén ez általában a vagyonkezelő cég egyik munkatársa."
Csak halkan kérdezem; és ha nem általában...?
Tényleg nem adhat a vagyonkezelő a bérlőnek meghatalmazást? Miért nem? Merthogy több ilyennel is találkoztam.

Azért nem, mert a megbízott főszabályként személyesen köteles eljárni, más személyt akkor vehet igénybe (bízhat meg), ha a szerződésben ezt megengedték neki.
Más kérdés, hogy ezekben a vagyonkezelői szerződésekben szinte biztosan benne van a más személy meghatalmazása a képviseletre,különben a vezérigazgató úr járhatna személyesen a közgyűlésekre.

Kedves kbs!
Köszönöm, ezt tudjuk. A "fődíjas tházkezelő guru" indoklására lennék továbbra is kiváncsi. A vagyonkezelő sok esetben egyenesen a k. képviselőnek ad ált. meghatalmazást.

Adott. Már nem!

a vagyonkezelői szerződésben pontosan rögzítve van a képviseleti jogosultság. ez cégen belül működik de a bérlő esetében nem.
velem is előfordult hogy én képviseltem az önkormányzatot kb 10 éve ebben az esetben viszont levélben leírták hogy melyik pontban hogyan szavaznak.
ha valamihez nem értesz attól meg hozzászólhatsz de a tudatlanságod miatt nem kell gunyolodni.