társasházi közös képviselő

Sziasztok!

Első kérdésem hogy mekkora többség szükséges a közös képviselő megválasztásához? Illetve, mekkora többség szükséges a közös képviselő díjazásának elfogadához? Egyszerű többség, 2/3, 4/5? Egyelőre nem találtam meg a társasházi törvényben. Ha valaki tudja a választ, esetleg a vonatkozó paragrafusokat is be tudná másolni azt nagyon megköszönném.

4 lakásos társasházról van szó, pontosan kétfelé húznak az érdekek, vagyis 2 lakó 2 lakó ellen. Sajnos a "mi" oldalunkon van a kisebbség, a másik oldal birtokolja a 50% fölötti tulajdoni hányadot. A "másik" oldal most azt találta ki hogy egyikük lenne közös képviselő havi 200ezer Ft-ért, a cél egyértelműen az, hogy minket kettőnket lehúzzanak anyagilag majd jól osztozkodjanak egymás között...

Nagyon várom a válaszotokat, segítsetek légyszi, hogy ki tudnak-e minket játszani.

Köszi:
Anna

A 4 lakásos társasház közös képviseletét ingyen kellene ellátni. Ha mégis megszavaznák a többségben levők, a kisebbségben maradók támadják meg bíróságon a határozatot.

4 lakásos társasházban nem kell közös képviselő mert működhetnek a ptk szabályai szerint is. ha van Alapító Okirat és társasházként működtők akkor viszont a t. törvény az irányadó.
egyszerű többséggel lehet képviselőt választani. vagyis 50% nál több túl. hányad még tudja választani. a 200 ezer forintos díj még egy évre is sok el ilyen kis házban. ha ezt keresztül viszi a többség forduljatok bírósághoz.
előbb nézd meg tényleg. társasház vagytok e.

Köszönöm a válaszotokat. Na most ez egy érdekes pont amit felvetettetek. Én úgy tudtam hogy társasház esetében mindig kell közös képviselő. Ezek szerint nem kell? Azt tudom, hogy 4 lakás esetében volt lehetőségünk nem társasház lenni ám mégis ezt választottuk, ha feloszlatnánk magunkat akkor sem kellene... Alapító okiratban nincs meghatározva ez, szmszünk nincs, a társasházi törvény pedig nem elég részletes :( viszont ha csak egyszerű többség kell akkor bármit keresztül vihetnek? bíróságon kívül nem tudjuk kivédeni? nincs valami ravasz kiskapu? Köszönöm újfent a segítségeteket.

nincs.
a társasházi élet mozgatórugója a többségi akarat.

Értem. Kár. Akkor ez a közös képvielős dolog hogy is van? Említetted hogy 4 lakás működhet közös képviselő nélkül, de azt nem tisztáztuk hogy úgy is hogy társasház? vagy ehhez fel kell oszlatnunk magunkat?

Ha társasház akkor kell közös képviselő!

Esetleg ajánljátok fel, hogy ingyen vagy jelképes összegért viszitek a házat vagy 3 tu. intéző bizottsáként. Ezen alternatívák legyenek megszavazva,
végső esetben jól jöhet a bíróságon. Az agyament ötletre pedig tudassátok, hogy tényleg per lesz....

Oké, köszönöm mindenkinek. Később még lehet visszanézek pár újabb kérdéssel :)

max. 6 lakásig működhetnek a Ptk szabályai szerint. ha alapító okirat van s társasház akkor nincs miről beszélni

van közgyűlés szmsz és közös képviselő

annak idején rossz döntés született

MD
Miért született volna rossz döntés, ha annak idején mindenki akarta?

mert egy ilyen döntés nem 2 évre szól s mint a mellékelt példa mutatja komoly gondok is lehetnek belőle

Mondanom sem kell, hogy amúgy szmszünk sincs... az alapító okirat is egy elég rosszul megszerkesztett valami, néha egy oldalon belül is ellentmondásba ütközik. A probléma az, hogy ha jogi útra terelődik attól az egész dolog csak eltolódik x hónappal és persze nem olcsó. Ezért is reménykedtem hogy tudtok segíteni és esetleg ez elkerülhető de úgy látszik nem.

Ha valóban ilyen összegért akarják a kis ház üzemeltetéeét ellátni a keresetlevélben kérni kell a kgy.-i hat. végrehajtását, amit ha teljesít a bíróság
már beljebb vagytok egy picivel...
Ha megbeszélni nem tudjátok, más nem marad.

Bocs jav.: a kgy.-i határozat végrehajtásának a felfüggesztését.

Erre kártérítést is lehet esetleg kérni? Mert ha idáig eljut a dolog akkor valahogy észhez is kéne őket téríteni...

Kártérítéshez jogellenesen okozott vagyoni hátrányt kell bizonyítani. A közös képviseleti díj szabad megállapodás tárgya. Ha a kgy.összehívása, bonyolítása szabályos, akkor érvényes határozat van, bármilyen eszementséget is tartalmaz / sőt ha jszabály ellenes akkor is/. A hat. mindaddig érvényes, amíg a kgy. meg nem változtatja vagy bíróság jogerősen ki nem mondja annak érvénytelenségét.Ez ált. években mérhető, de ha kéred már a keresetben ......(ld.alábbi).

Tisztelt Fórumozók!

Segítségüket kérném abban, hogy van egy 4 em.társasház alagsorában egy helyiségem ami saját(üzlet).A problémám pedig az lenne hogy ázik az épület alapja és ezáltal az én üzletem is,már 1 éve húzódik ez az ügy, szóltam tavaly a k.képviselőnek hogy ez a próblémám ő erre hogy megoldjuk idén nyáron mindenképp,a múlt hétem viszont beszéltem vele és konkrétan megmondta hogy nincs a háznak pénze és nem is valószínű hogy mostanában meglesz csinálva és őt különben sem érdekli mert már idős hogy ilyenekkel foglalkozzon ja és hogy ha ennyire zavar csináltassam meg én, ne más pénzéből akarjam helyrehozatni.Az ilyen ember egyáltalán miért vállalja hogy k.képviselőséget??A másik hogy a ház alapja ázik a mellettünk lévő 2 társasházzal együtt, és nem egy belső falfelújításról van szó.Konkrétan tavaly megnézte szakember és ő mondta hogy a ház alap vízszigetelése nem jó(50 éves az épület)és ezzel csak azt lehet csinálni ha az alapig le ásnak és újra szigetelik, szerintem ez nem az én dologom lenne hogy megcsináltassam.Önök szerint hol tudom ezt jelenteni vagy mit tudok tenni ez ügyben?Köszönettel.

Kedves mela20!

A területi jegyzőnél birtokvédelmi eljárás kezdeményezése. (2200Ft illeték bélyeg)

Kötelezni a th-t a szigetelés elvégzésére és a költségek megtérítésére.

Sajna, ha nincs pénz akkor hitelt kell felvenni.
Mármint a Th-nak.

Ja és az ütk -t nyugdíjba küldeni.
Választani egy másikat.

A károkat csak polgári peres eljárásban lehet "ki"küzdeni. (kár 6%-a illetékbélyegben min 10eFt és két év)

Tisztelt Fórumozók!

Egy 28 lakásos társasházban lakunk, jelenleg a közös képviselő olyan személy aki nem tagja a társaházunknak (vagyis megbízott, aki nem lakik az ingatlan területén) de felmerült a kérdés, hogy őt visszahívjuk, és egy olyan valakit jelölnénk, aki az egyik lakas tualjdonosa.

Tudomásunkra jutott, hogy nem régen olyan törvény lépett érvenybe ami kötelezi a közös képviselőket, hogy egy vizsgát letegyenek amihez valami tanfolyamot is el kell végezni. Az egyik ismerősünk elvégzett ilyen tanfolyamot, kb. 150000 Ft-ba került a néhány hónapos tanfolyam és a vizsga.

Az egyik kérdésem az, hogy ez a vizsga kötelezettség csak azokra a közösképviselőkre vonatkozik,

1. akik ezt hivatásként gyakorolják (és valószínüleg több társasházat is képviselnek) vagy pedig azokra is
2. akik kizárólag annak a társasháznak a közös képviselői amelyikben maguk is laknak és persze a tagság által jóváhagyott díjjat kapnak ezért a tevékenységükért?

Tulajdonos közös képviselőnek nem kell szakképesítés a Tv. szerint,de a közgyűlés kötelezheti annak megszerzésére, sőt finanszírozhatja is :)

Kedves Osmi, köszönöm a gyors választ, ami nagyon jó hír számunkra.

Van még néhány kérdésem, remélem ezekre is fog tudni válaszolni.

Ha a számvizsgáló bizottságunk 3 tagból áll (nem tudom , hogy arra van-e törvény, hogy hány tagból kell állnia), egy elnök és két tagból, akkor

1)
Miben különbözik az elnök funkciója tagtól? (nem feltétlenül törvény szerint hanem inkabb a gyakorlatban)

2)
Van olyan dokumentum amit a számvizsgáló tagoktól és elnöktől a kk megtagadhat megmutatni akármilyen rendeletre hivatkozva, itt első sorban személyisegi jogok védelmére gondolok.)

3)
A szamvizsgáló bizottság elnökét ki jelöli ki, a közgyűlés, vagy erről a funkcióról utólagosan a 3 megválasztott tag dönt egymás között?

4)
A havi adatellenőrzés céljából, kérheti a számvizsgáló bizottság a kk-t, hogy minden számlát, bizonylatot, és bármi más dokumentumot, szerződést ami havonta keletkezett szkenneljen le, és vagy töltse fel egy zárt, jelszóval ellátott web vagy ftp szerverre a célból, hogy a szvb tagjai akármikor a saját szabadidejükben át tudják tanulmányozni a dokumentumokat? (fénymásolatok nyomtatása és postázása helyett).

1. Sztem semmiben
2. Sztem nincs.
3. Maguk közül.
4. Kérheti, de nem kötelezheti.

A gyakorlatban az SZVB elnöke tartja a napi kapcsolatot a k.k.- val. Ő írja alá pld. a k.k. megbízási szerződését. Az SZMSZ -ben kell meghatározni a jogosultságokat.

Kedves ragyasdezso # e-mail 2011.09.07. 22:20 !

Szerintem a közgyűlés dönt arról ki írja alá a megbízási szerződést.

Gyakorlatom szerint a három "királyok"

több szem többet lát ;-)