társasházi közös képviselő

Indíthatok - e jogszerűen fizetés meghagyást, végrehajtást pozitív eredménnyel??

Fizetési meghagyást szerintem nem kell, ha a bíróság jogerős ítélettel már odaítélte az összeget, csak végrehajtást kell kérni. Azonban előbb a tárgyalást javasolnám, írásban. Hivatkozva a bírósági ítéletre. Az összeg nagyságának ismerte nélkül, puszta kíváncsiság: az miért nem jó, ha közös költségben jóváírják?

Köszönöm a választ!

Annyi még bezavart nekem a válaszban, hogy "vízszintes/függőleges". Ugyanis maga a csőszakasz vízszintes, amin kilyukadt, de ez a rész az órám előtt elágazó, és továbbmenő(nem nekem mért szakasz, hanem valószínüleg a szomszédok felé menő) csövet jelenti.

„a méretlen fővezeték javitása a társasház feladata ,mert az közös tulajdon. a vízóra utáni szakasz a te gondod, ideértve azt a csőszakaszt is amibe a vizórát beleépitették. magyarul :ha az a csővezeték lyukas,ami egynél több lakást érint, - a függőleges felszállóág - ,akkor szólj a közös képviselőnek, ha a lakáson belüli vízszintes szakaszon van a, ,lik,, az a te bajod.”

T. ÜTK!

A kk. egy ismétlődő átutalási megbízással teljesítem, automatizálva.
Nekem kell dolgoznom a módosítással és figyeléssel.

A képviseletnek viszont csak egy megbízást kell csinálnia.

Én vagyok a kedvezményezett és a kötelezettnek úgy kell fizetnie, ahogy az ítélet meghatározza.

szerintem

Üdvözlöm!
Az alábbiakra kérem szíves válaszát:

• közös képviselő illetve társasház kezelő lehet-e lakó? ha igen, milyen jogviszonyban, milyen elintézendő dolgokkal - mármint ahhoz, hogy vállalja, mit kell intézkedni? illetve ki NEM lehet közös képviselő?
• rendkívüli közgyűlést milyen feltételekkel lehet összehívni, mi a módja?

Üdvözlettel
Betty

Kedves shbernadett!

Bárki lehet, kivéve ha a törvény nem tiltja.
(pld büntetett előéletű nem lehet)
hivatásos ütk. nyilvántartásra és vizsgára kötelezett.

A th. közgyűlés határozata (jegyzőkönyv), ill a megbízási szerződés alapján tevékenykedik.

Rendkívüli közgyűlést a törvény nem ismer.
Van viszont vészhelyzet, (műszaki/gazdasági) esetén a rövidített várakozási idővel összehívott kgy. (nem kell a 8 nappal előbb a meghívót kiküldeni.)

A kérdésekre a részletes válasz az alábbi linken.

Mufurc_nagyon ! Nagyon köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum,

édesanyám (76 éves) 9 lakásos budapesti társasházban lakik. A 9 lakó közül négyen lakják csak a lakásokat. A közös képviselő a négy lakó egyike, de kb. 2 éve nem tartott lakógyűlést, nem hajlandó elszámolást bemutatni, nem tudjuk, hogy áll pénzügyileg a ház. Semmi karbantartási munkát nem rendel meg, holott már égető szüksége lenne pl. a lépcsőház renoválására. A lépcsőházat a lakók takarítják, a kertet senki.
Édesanyám kérte, hogy intézkedjen, mindenekelőtt hívjon össze lakógyűlést. Nem hajlandó. Kértünk elszámolást, nem ad. Felmerült a gyanú, hogy elsikkasztja a ház pénzét, de lakógyűlés nélkül egyetlen lakónak nem ad felvilágosítást. Vele együtt összesen 4 lakó nem elegendő a lakógyűléshez.
Mit tanácsolnak?

Köszönöm a választ!

Kedves döniz!

A tulajdonosok 10+1th%-a elég a közgyűlés összehíváshoz.

Amennyiben nem hajlandó az iratokba betekintést megengedni, tájékoztatni kell, hogy jogellenesen jár el.
Amennyiben nem tudják leváltani, akkor bírósági ítélettel kikényszeríthető az iratbetekintés.

Tájékoztatni kell az ütk., hogy cselekedete törvényt sért, amennyiben ez a szabálysértés anyagi hátrányt is okoz a th.- nak bűncselekményt követ el, amely max 2 év börtönnel is büntethető.
(hanyag kezelés)

részletes infó az alábbi linken

Kedves Mufurc_nagyon,

köszönöm szépen a választ!

Üdvözlöm,
döniz

Kedves Ütk!
Társasház eladna osztatlan közös tulajdonban levő helyiséget. A közös képviselő vezetésével volt egy közgyűlés, ahol a lakók - mondhatni - elfogadták, hogy eladja a th a helyiségeket.
A közgyűlésen hatvan-valahány százalék volt jelen. Az alapító okirat szerint értékesítéshez és állagváltoztatáshoz 100 százalékos tulajdonosi beleegyezés szükséges.
Kérdésem: kiírhatja-e a pályázatot a közös képviselő?
Illetve: felújíttathat-e egy közös helyiséget (amit a th nem akar eladni), ha mindössze hatvan valahány százalék volt jelen a közgyűlésen?
A közgyűlési határozat hány napig támadható/kifogásolható? A határozatok listája 27 nappal a közgyűlés után volt kifüggesztve. És akkortól kérhető jegyzőkönyv-másolat is.
Illetve még egy kérdés: a közgyűlés megszavazta, hogy hangfelvétel készüljön a közgyűlésről. Köteles-e azt megőrizni a hangfelvételt a közös képviselő? Ha a jegyzőkönyv/határozatok olyasmit tartalmaznak, ami nem hangzott el, akkor ez lehetne ugyanis a bizonyíték.
Köszönettel.

Kangi!
10. § (1) Az alapító okirat módosításához – ha e törvény másként nem rendelkezik – valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos – a (2) bekezdésben említett – elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére – a határozat meghozatalától számított 60 napon belül – történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
(4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.
(5) A (2)–(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(6) A közgyűlés határozata alapján – ha az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn – bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

Ez a tv rendelkezése a közös tulajdon elidegenítésére. Ezt az alapító okirat nem írhatja felül,vélhetően egy régebbi Alapító O, vagy nem lett minden szabályozva benne, ami kellett volna.

Felújítani felújíthatja, ahhoz bármilyen - rendes, vagy megismételt - közgyűlés egyszerű többségi szavazata elegendő.

A közgyűlési határozatot 60 napig lehet megtámadni, első körben nem szükséges beadni a jegyzőkönyvet, majd hiánypótlásként bekérik. Azonban csak a tv-ben meghatározott esetben foglalkoznak vele; kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár a meghozott határozat, tv, SzMSz - el ellentétes, szabálytalan összehívás, döntéshozatal amit bizonyítani tudnak stb. Egyébként nem érdemes beadni, mert alapból elutasítják. Az nem kellő indok, hogy valaki nem ért egyet a meghozott határozattal.

A hangfelvételt, - ha ellenkezően nem szabályozták - ha jól tudom 60 nap múlva meg kell semmisíteni. Azonban ha bizonyítási eljárás részét képezi, akkor felhasználható. Kérdés ki akar és mit bizonyítani :) A közgyűlési határozat hitelességét egyébként a hitelesítő tulajdonos társai igazolják, amit elfogad a bíróság hangfelvétel nélkül is.

Kedves Kangi!

Kiegészítésül annyit.

Az AO módosítás úgy is, hogy a hiányzó aláírásokat jognyilatkozat pótló ítélettel pótolják.
Sajna ez egy kicsit több időt igényel;-)

Köszönöm a válaszokat.
Egy fura helyzet előállhat: a th eladja a közös területet miután begyűjtik a megadott százalékhoz a hiányzó aláírásokat/hozzájárulásokat/beleegyező nyilatkozatot (ehhez nem kell 100 százalék).
De a th alapító okiratot már nem írják alá mindannyian (ehhez kell 100 százalék).
Ebben az esetben mi van?

Megjegyzem: a th pénzspórlás miatt egyszeri alapító okirat módosítást szeretne (1. az osztatlan közös tulajdon külön albetétbe vétele értékesítési szándék miatt, és 2. az osztatlan közös tulajdon felosztása a vásárló személyek közt az új lakás-négyzetméterekkel).
Amúgy az alapító okirat ősrégi, 1994-es.
A módosítás összegének felét pedig azok fizetik, akik vásárolnak az osztatlan közös tulajdonból (négyzetméter-arányosan).
Kérdés: erről milyen számlát állít ki a társasházkezelő?

Azért vagyok érintett az ügyben, mert valamennyi négyzetmétert vásárolnék.
Köszi előre is:
Kangi

1./ mindössze annyi,hogy a vevő tulajdonjogát nem jegyzi be a földhivatal
2./ a t.kezelő semmilyent. majd az okiratszerkesztő ügyvéd állit ki a társasháznak.
a kezelő meg vagy kifizeti a számláról,vagy beszedi a tulajoktól.

Tehát akkor akik vásárolnak az osztatlan közösből (várhatóan 6 lakás) tkp nem vesznek semmit?
Legalábbis a földhivatal szerint.
Korábban volt már erre példa szerintem a házban, mert van egy lakás, amelyik a valóságban nagyobb, mint papíron.

Ha nyilatkozattal adják be az Alapító Okirat módosítást, akkor elfogadja ha nincs 100% aláírás.

Még egy kérdésem lenne: a lakást egy hónapja vásároltam. Jan elején kérdeztem a közös képviselőt, milyen biztosítása van a háznak, mert ezt fontos tudni a lakásbiztosításnál. Azt mondta, hogy elküldi nekem a kötvényt, ott meg tudom nézni, milyen biztosítása van a háznak.
Elküldte a kötvényt, ami tavaly (2012) májusában lejárt. Ez azt jelenti, hogy nincs biztosítása a háznak.
Kérdezem: a társasház biztosítás felől a tulajdonosok rendelkeznek? A közös képviselőnek lenne valami feladata is ebben?
Úgy gondolom, az minimum feladata lenne, hogy szóljon, hogy lejárt a ház biztosítása, ha efelől érdeklődöm.
Hogyan kell eljárni, hogy a háznak legyen biztosítása?

Mármint azzal a nyilatkozattal, hogy beleegyeznek abba, hogy a th eladja az osztatlan közös tulajdont?

Nem járt az le, csak a díjfizetés időszaka van megállapítva a kötvényben. 2012.-ben emelkedett a díja, valszeg indexálták, és akkor csak egy módosítást küldenek, az új díjra vonatkozóan, de a biztosítási feltételek nincsenek benne. Ettől a biztosítás még él, ha odaadta a kötvényt, akkor mindenképp.

Köszönöm.
„
Ha nyilatkozattal adják be az Alapító Okirat módosítást, akkor elfogadja ha nincs 100% aláírás.”

Kérdésem, hogy ez milyen nyilatkozat?
Az, amelyikben beleegyeznek abba, hogy a th eladja az osztatlan közös tulajdont?

ütk

100 % aláirása,semmiféle nyilatkozat !!!

sajnos

Segítséget szeretnék kérni. Van-e mód arra, hogy a közös képviselő ellen hűtlen kezelés vádjával feljelentést tegyünk a rendőrségen? A gond az, hogy az elszámoló közgyűlésen több elszámolási ponton nem adott magyarázatot pénzekről. Többen nem szavaztuk meg ezért az elszámolást, de a többség, hogy mielőbb vége legyen igen. Most megjött a jegyzőkönyv, melyben az van rögzítve, hogy minden kérdést megválaszolt.
Most fejeződött be egy perünk a társasházzal pont ilyen miatt, ahol egy közgyűlési határozatot a bíróság már hatálytalanított. Nincs pénzem, hogy állandóan bíróságra rohangásszak az igazam miatt. Kérném mielőbbi válaszát valakinek. Köszönöm.

Kedves anadolu!

Természetesen lehet ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni, ha tudatos károkozás történt.

A kulcs szó a tudatosság;-). Ezt nehéz bizonyítani és a rendőrség inkább az egyszerűbben bizonyítható eseteket "kedveli".

Javallom a "gondatlan kezelést". Csak arra kell vigyázni, hogy a Ttv. tartalmazza a "megszegett" feladatot.
( Kúria 4/2003 BJE határozata )
minták alant.

Társasházban az egyik tulajdonos elvállalta, hogy egy héten egyszer takarítja a lépcsőházat. Ma a közgyűlésen megszavazták, hogy ezért havonta 4000 Ft- al kevesebb közös költséget fizessen. Mások is végeznek társadalmi munkát , részükre a k.k. nem javasolta ezt. Jogilag szabályos ez a megoldás ? Úgy tudom, hogy munkáért fizetni csak számla ellenében lehet.