Ingatlanárverés

Ez viszont meggyorsitja a folyamatot.

drbjozsef, egyetértek veled, el fogják adni az ingatlant!

Előbb utóbb biztosan.

@csaba740
„ha a végrehajtást kérő beleegyezett akkor is kell az Mnv zrt hozzájárulása”
Nagyon rossz kérdés. Most gondolj csak bele: van egy 75 ezer forintos parkolási díjas végrehajtásod, meg egy 90 milliót érő házad. Xarospista beállít a parkolótársasághoz, hogy ő megvenné a házadat árverésen kívül, árverés hatályával 120 ezer forintért, a parkolótársaság meg rábólintana. Adósként biztosan nem tiltakoznál, hogy téged miért nem kérdeztek meg erről, ugye?
Na, akkor elmagyarázom: A lefoglalt vagyontárgyat főszabály szerint árverés útján kell értékesíteni. Emellett viszont nyitva áll a lehetőség arra is, hogy az adós bepótolja korábbi mulasztását, és ő maga szerezzen vevőt az ingatlanra. Csakhogy most már ő nem adhatja el (igazából eladhatja, de az úgy bonyolult), ezért nem ő adja el, hanem kéri a végrehajtót, hogy adja el az általa hozott vevőnek, és még a vételárat is az adós szabja meg ilyenkor. És ekkor a végrehajtó az adós kérelmére eladja az ingatlant annak, és annyiért, akinek és amennyiért az kéri. Ez az alapja a 157. § szerinti értékesítésnek: az adósnak kell kezdeményeznie, és más helyette nem kezdeményezheti.
Jön a bonyodalmas verzió, amikor az adós által megjelölt vételár nem fedez minden követelést. Mivel a végrehajtást kérők nem kötelesen engedni a saját követelésükből a másik végrehajtást kérők javára, ezért ilyenkor szükséges, hogy mindegyik végrehajtást kérő is hozzájáruljon a 157. § szerinti értékesítéshez. Ezért fogalmaz úgy a törvény, hogy a 157. § szerinti értékesítés a felek kívánságára történik, de ha a bevétel mindent fedez, akkor elegendő csak az adós kérelme – az viszont igenis kell! És ha a végrehajtást kérők közül akár csak egy is úgy gondolja, hogy szerinte a vagyontárgy többért is eladható, akkor nem járul hozzá az ügylethez (vagy csak simán lexarja a dolgot, és nem nyilatkozik), és máris megbukott a 157. § szerinti ötlet, és majd árverésen fog kiderülni, hogy valóban többet ér-e az a vagyontárgy, vagy hogy kell-e egyáltalán valakinek.
Tovább bonyolíthatja a dolgot, ha Xarospista megjelenik a végrehajtónál, és bejelenti, hogy megvenné az vagyontárgyat a 157. § szerint. Ekkor a végrehajtó tájékoztatja az adóst a Xarospista ajánlatáról, az adós pedig nyilatkozhat, hogy akarja-e ezt vagy sem. De ekkor is az adós az, aki kéri a 157. § szerinti értékesítést!
És még ezt is tovább bonyolítja, ha a felajánlott vételár nem fedezi az összes követelést, mert akkor a végrehajtó nemcsak az adóst, hanem a végrehajtást kérőket is tájékoztatja a Xarospista ajánlatáról; persze, csak az észszerűség határai között, mert kettőnél több végrehajtást kérő esetében kizárt, hogy mindenki kérje a 157. § szerinti értékesítést; fogalmazzunk úgy, hogy a végrehajtó ilyenkor elhajtja a Xarospistát valami jó meleg helyre.
És mindezt meg lehet még fejelni a (3) bekezdés szerinti bonyodalommal is, amikor egyéb érdekeltek (pl. idősotthonban elfekvő nagymama, brazil favellában nyomorgó unokafivér, vagy Bécsben krválkodó kishugi – fogalmazzunk úgy, hogy nyilatkozattételre rábírhatatlan érdekelt) beleegyezése is szükséges.
Visszatérve a kérdésedre: Persze, hogy kell az adós, az MVH Zrt. kérelme; sőt, mindenekelőtt az kell, és mindenki más legfeljebb csak csatlakozhat ehhez a kérelemhez, viszont akkor teljes létszámban kell csatlakozni, és senki ki nem hagyható belőle. Illetve, ha csak egyvalaki nem csatlakozik, akkor már nem alkalmazható a 157. §.

Azért ez sok visszaélésre ad alkalmat!

Üdvözletem! A kormányhivatal által kiírt földárveréseken, ahol tartozása van a tulajdonosnak és a kiírt vételár/licitált ár esetleg nem éri el a tartozás összegét (nem teljeskörű az adósságrendezés), akkor az új tulajdonosnál is rákerül a tulajdoni lapra a végrehajtási jog vagy az az árverést/új tulajdonlást követően törlődik róla? Tehát a kérdésem arra irányulna, hogy az árverezésen részt vevő, esetlegesen az ingatlant megszerző vesz-e terhet magára így?
Köszönettel!

Nem
Az árveréssel az ingatlanról törlődnek a terhek de az adós nyakából nem!

Az új tulaj tiszta lappal veszi át az ingatlant de a nem fedezett tartozást az adóstól továbbra is követelik.

Torpillacska,

Szerinted van bárki aki venne árverésen ingatlant, hogy a végén még pluszban valaki más tartozásit is fizesse? Mi értelme lenne annak.

Azért kérdezi mert nem ért hozzá.

Tisztelt Fórumosok!
Kinéztem egy nem lakott társasházi lakást az árverésen.
2/3 részét árverezik. Az 1/3 rész két tulajdonos oszlik meg.
A terv az lenne, hogy kivásárolnám a részüket.
A nagy bökkenő, hogy egyikük gyerekkora óta Amerikában él, most 70 körüli, nem találja a család. Valószínűleg emiatt is nem tudták eladni árverezés előtt.
Erre tudtok vmi megoldást?
Ilyen esetben a tulajdonosok soha nem szabadulhatnak az örökségtől? Hivatalból keresik valameddig az örököst és aztán nem létezőnek nyilvánítják?
Válaszokat előre köszönöm!

Megveszed árverésen a 4/6-odot a végrehajtótól. A maradék 2/6-odot pedig megveszed a tulajdonostól. Akivel pedig nem tudsz megegyezni, az ellen pert indítasz közös tulajdon megszüntetése iránt.

Hm. Ez sima ügy odáig hogy az alperest a 1/6-od tulajdona miatt be kellene idézni. Mondjuk Ameríkából.

Menni fog az ügygondnokkal is.

Biztosan.
Csak nehogy előkerüljön a 70 éves bácsi. Igaz az meg egyszerűsitené a pert. 70 évesek nem akarnak eladni semmit.

Alperesként nincs túl sok lehetősége: vagy megegyeznek az új tulajdonossal, vagy pedig a bíróság mondja ki, hogy közös tulajdon megszüntetése árverés útján.

Utánanéztem mi is ez a közös tulajdon megszüntetése.
Ez időben pénzben mennyi lehet?
A hirdetményt gondolom a tulajdoni lapon lévő amerikai címre küldik és ha visszajön, hogy a címzett nem található, akkor még próbálkoznak mással is? Ez a része a dolognak mennyi idő lehet? Azért kérdezem mert tovább értékesítés lenne a cél, így az időfaktor is fontos.
Májusban zárul a licit, addig elébe mehetek a dolgoknak kicsit valamivel?

Elébe nem tudsz menni a dolgoknak, mivel még nem nyerted meg a licitet... az árverést.
Ha megnyered a kérdéseidre akkor is bizonytalan a válasz bár vannak határidők az ügyintézésben, de a bíróságok gyakran túllépik ezt. Arra ne számíts véleményem szerint, hogy ha az árverést meg is nyered az egész ingatlan még ebben az évben a nevedre kerül.....

Marahaz,

Amit most tudsz indítani, az az, hogy megpróbálod megtalálni a tulajdonost Amerikában. Ha sikerül, valószínűleg gyorsabb és olcsóbb megegyezni vele, mint a per. Elvégre neki talált pénz... A tulajdoni lapról tudod a nevét, születési évét, egy régi címet és hogy mikor lakott ott. Innen Gugli és szövetségi meg tagállami adatbázisok, Facebook, stb. Ingyen, ha Te csinálod, vagy erre szakosodott cégek pár száz dollárért.

Ha nem sikerül, a per előtt kérnék a közjegyzőtől előzetes bizonyítást az ingatlan értékére. Ez gyorsít, és felezi a per illetékét. De ehhez kell, hogy már a tulajdoni lapon ott legyél.

Tűt a szénakazalban...
Nehéz lesz.

A perkölltség nem számít, mert azt az alperes fogja viselni, és az árverési vételár rá eső részéból kerül levonásra. Amit bukni fog a kérdező, az a saját részének a 2 százaléka. De ha befektetési célból árverez most, akkor okosabban teszi, ha majd akkor hagyja, hogy inkább más nyerje meg az árverést.

„A perkölltség nem számít, mert azt az alperes fogja viselni”
Jogos. De a kisebb illetéket előlegezni is könnyebb.

„Amit bukni fog a kérdező, az a saját részének a 2 százaléka. ”
Már ha az egész ingatlan árverési értékesítését kéri, nem? De miért ne kérne magához váltást, és utána adná el az egészet maga? Szerintem jó eséllyel jobb árat kapna.

„miért ne kérne magához váltást”
Kérni bármit lehet. Tegyük fel, megkapja, jogerősen. Mire az öreg amerikai azt mondja, hogy a maci faxát, azt. Ő még hagyján, de ha ügygondnok van csak, ő pláne nem fogja eladni más vagyontárgyát adásvétellel, már csak azért sem, mert a megbízása csak a perre szólt, nem tovább. De egyébként sem tenné a felelősség miatt. Akkor mi van? Végrehajtani nem lehet, az elvi képtelenség. Akkor újabb per?
Nem, a bíróság eleve nem ítél ilyet. Közös vagyont árverés útján kell megszüntetni, mert az végrehajtható, és ott az ügygondnoknak sem kell a rablásban tevőlegesen résztvennie, csupáncsak tűrnie kell a végrehajtást. És ha megvan az amerikai, ugyanez.

A bíróság feljogosíthatja a felperest, hogy váltsa magához az alperes illetőségét. Sőt, ezt előnyben részesíti az árverezéssel szemben. (Az lehet, hogy felhívja a felperest, hogy igazolja a fizetőképességét, vagy akár bírósági letétbe is helyezteti a pénzt, de megítéli.)

Ez a lakás februárban piacon volt, a fotókból egyértelmű, hogy nem lakott.
Viszont most látom, hogy lakottan kerül árverésre.
Tulajdoni lapon minden tulajdonos más lakcímmel rendelkezik.
Ez esetben miért lehet a "lakottan" jelölés?

Üdvözletem! Adott egy ingatlan, amit kb. 12 éve árvereztet egy bank bedőlt jelzáloghitel miatt, teljesen eredménytelenül. A ház féláron sem kelt el évekig...(jó ingatlan amúgy, csak vidéken van) A bank követelését megvásárolta egy faktorcég nemrégiben. Most ez a faktorcég kérte a ház árvereztetését, és lám, hirtelen ketten is licitálnak a házra. Amire 12 évig SENKI. Miért lehet ez?