ingatlan elbirtoklása

Azt az iratot kellene előbányászni (...) ami "a" juttatásra vonatkozik, vagyis az ingatlan tulajdonlására. Az külön kérdés, anno miért nem történt meg a földhivatali bejegyzés?!

Előfordulhat, hogy maga a földhivatal a ludas a dologban, persze a 40-es évek végi állapotok értendők...

Vélem, annak idején több hasonló juttatás is történt a környéken., hátha van leszármazó aki még emlékszik hogyan is mentek a dolgok.

Aztán tanuként, esetleg...

monaLuis
laikus hozzászóló

Sziasztok.Köszi hogy írtatok.Igen meg vannak a papírok de azt mondták a Földhivatalnál nekik ez nem elég bizonyíték. Hát ők adták ki ezeket az ingatlanokat és nem lehet felelősségre vonni őket!Már írtam a Vidékfejlesztési Minisztériumnak is ! Hát ők is elutasítottak.Pedig elismerte a Földhivatal hogy ők nem találják az a betétet ahol be kéne jegyezve lennie.Már nem tudom mit csináljak.

Üdvözletem!

Egy külterületi ingatlanom mellett lévő nagyobb területet évek óta folyamatosan kaszálok. A senki földje ez, jómagam embert sem láttam arrafelé 10 éve.
Az elbirtoklás feltételeit értem a törvényből, viszont ennek menetét sehol sem találom.

1. Hol kell bejelentenem, hogy használom, karbantartom a földet?
2. Tanúkat lehetetlen találni, hiszen senki nem jár arra a megközelíthetetlensége miatt. Így mivel bizonyíthatom a használat tényét?

Előre is köszönöm a választ!

1. A bíróságon lehet pert indítani.
2. Csak van valami ismerősöd, aki tudja, hogy te használtad 15 évig. Ha nincs, szerintem lehetetlen bizonyítani.

Értem, köszönöm a választ!

Nincs mit.

Tisztelt Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni.
1974-ben vásároltam egy községi tanács által frissen kisajátított zártkerti telket.
1983-ban EATOR újfelmérés készült, ahol mint később kiderült nem a természetes telekhatárt, hanem a szomszéd telektől 1.5 m-re telepített huzalos művelésü szőlőmet kerítésnek nézve térképezték az "új" telekhatárt.
A 240 m hosszú telek 2/3-án mindíg is magunk műveltük a szomszéd telekig a területet, az 1/3 részen lévő szőlőt némi mustért cserébe művelésre átengedtük a szomszédnak.
A szomszédom eladta a telkét, s most derült ki, hogy a Földhivatal bírósági határozat nélkül /elbirtoklás nem történt, az nincs bejegyezve/ átírt 410 m2-t az én telkemből, ráadásul úgy, hogy az én telkemet 353 m2-rrel csökkentette.
Hiába kértem minden bejegyzést tartalmazó tulajdoni lapot azt nem adta, arra hivatkozva, hogy az iratok elvesztek.
Kaptam egy 1991 szeptemberi dátumu tulajdoni lapot, amely 353 m2-rel kevesebb területet tartalmaz az általam megvásároltnál.
1989-ben a földadót a Községi Tanács még nekem vetette ki a teljes területre a Földhivatali nyilvántartásra hivatkozással.
Az előző szomszédom a telkét tőlem 3 ével később l977-ben vásárolta.
Az új szomszéd birtokolni akarja minden áron azt a területet, amit mindíg is én műveltem, én vettem meg, mert a földmérő a Földhivatal által kiadott kitűzési vázrajz szerint mérte ki a telket, figyelmen kívűl hagyva a természetbeni telekhatárt.
Reklamáltam a Földhivatalnál: A földmérési osztály szerint hibahatáron belül van a kimérés. Még szép, hisz a hibás , valótlan telekhatárt tartalmazó vázrajz alapján dolgozott.
Én a tulajdoni lap terület mértékét reklamáltam elsősorban.
A Földhivatal véleményem szerint jogtalanúl járt el.
Joga van a Földhivatalnak EOTR szerint önkényesen megváltoztatni a tulajdonviszonyokat?
Elnézést a terjedelmes beszámolóért.

Jó Napot!

Van egy ingatlan ahol lakunk.Nagymamám és két testvére tulajdonos.(Jobban mondva már csak két testvér és a 3. testvér lánya/örökölt)
A lényeg hogy mamám anyukájának valamelyik rokona van feltüntetve a tul. lapon neki a 12/18 hányada van mamámnak 2/18 a testvérének 2/18, az egyik örökösnek 2/18.DE akié a 12/18 hányad azt szeretném én.A rokonról már vagy 50 éve nem tudunk semmit a címéhez NSZK van írva és már nem is él....Olyan ügyvédet keresnék aki tudna nekem segíteni, persze nem horribilis összegért.Elbirtoklási pert szeretnék indítani, de ha van a tulajdon megszerzésének más lehetősége is arra is kíváncsi lennék.Remélem érthető volt a leírás.Előre is köszönöm a segítséget.

Minden ügyvédnek van telefonszáma, e-mail címe, tehát hívható, valamint elég mobil tud lenni egy ügyvéd ha a per úgy kívánja. Mindezektől függetlenül gondolom személyesen is szeretnél majd találkozni- beszélni "az" ügyvédeddel.

Szóval melyik szegletében is laksz az országnak mert bár dolgokat leírtál, de az induláshoz a leglényegesebbet azt nem...

Valamint
itt balra találod a Szolgáltatások menűsor "ügyfél keres ügyvédet" lehetőséget...

• laikus hozzászóló

Köszönöm a válaszod Monalisa!Budapest XXIII. kerületében van ez a szóban forgó házrész.Azért írtam így ide , mert nem minden ügyvéd foglalkozik ilyen perrel.Nem akartam a magam, illetve más ügyvéd idejét rabolni.Ezért is írtam le hogyha itt válaszol nekem egy hozzáértő ügyvéd és megadja az elérhetőségét akkor én felkeresem ezügyben.

Tisztelt Fórum!

17 éve parkolok egy társasház egyik szegletében. Előtte ez a terület egy kis kert volt, azért számolták fel, hogy odaállhassak. Egyik szomszédasszony előállt azzal a meglepő fordulattal, hogy ezt a területet a mi örökösünk nem használhatja majd, mert az az övé, az ő gyerekéé lesz. Azzal indokolja, hogy akitől vette a lakást, annak a lakásához volt rendelve ez az autóbeálló, de ez nem lehetett, mert ez rózsakert volt. Az ő lakásához az én beállóm melletti hely volt meghatározva amelyet 17 éve használ is. Úgy próbálkozott, hogy én szívességi használó vagyok, de erről sem szóban, sem írásban a 17 év alatt nem esett szó. Van-e esélye? Köszönöm szépen a segítő gondolatokat, válaszokat.

„Az ő lakásához az én beállóm melletti hely volt meghatározva amelyet 17 éve használ is”
Volt? Miért volt?

Feltételezem hogy a beálló sem az Alapitó Okiratban sem az szmsz-ben nem szerepel és közgyűlési határozat sincs.

Akkor miről beszélünk?

Max.szokásjog lehet.

Egy 30-40 éve eladott belterületi telek átírása nem történt meg. Később ház is épült rá. Az eladó és a vevő is meghalt. A vevő örökösei most szeretnék a nevükre íratni. Kérdés, hogy az eladó örökösei által indított póthagyatékinál + adásvételnél nem-e egyszerűbb, ha a vevő örököseire jogfolytonos elbirtoklással kerülne át? Járható ez egyáltalán?

Broafka Ottokar,

Szerintem nem. Ha egyetértés van a felek között, akkor per nem kell ugyan, de a tulajdonostól szerezhetik csak meg, a tulajdonjogot, a póthagyatéki eljárást nem lehet megkerülni. Ha arra nem lenne hajlandó az eladó fél, akkor kellene per.
Póthagyatéki, és utána lehet szerződni, hogy az elbirtoklás jogcímmel, vagy adásvétellel, esetleg ajándékozással megy, az már részletkérdés - hogy melyik a "jobb" azt az okiratszerkesztő ügyvéddel érdemes megkonzultálni. Pénz szempontjából talán az utóbbi a kevésbé jó, mert magasabb az illeték ajándékozásnál, de az elbirtoklásra és az adásvételre ugyanannyi (elbirtoklás is vagyonszerzési illeték alá esik).

Köszönöm a választ. Tehát póthagyatéki mindenképpen kell, ezt akarta volna mindkét fél (egyébként teljesen jóhiszeműen) megúszni.

Tartok tőle.

Az elbirtoklást lehet szerződéssel, vagy perrel. Ha szerződés, akkor értelemszerűen a szerződő félnek tulajdonosnak kell lennie, bejegyezve, különben az új tulajdonost nem fogják bejegyezni. Ha per, akkor talán a bíróság is megállapíthatja a jogutódlást, de lehet, hogy ott is (vagy külön) lemenne egy póthagyatéki eljárás. De pereskedni biztosan drágább, és egyetértés esetén felesleges is.

Az elbirtoklási pert akkor is meg lehet indítani, ha az ingatlan nincs az örökösök nevén, feltéve, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítható, kik a törvényes, vagy végrendeleti örökösök.Miután itt egy ingatlan nyilvántartásba ber nem jegyzett atulajdonszerzésről, adásvételről van szó, ha jól értem, így a jóhiszeműséghez, a tulajdonoskénti magatartáshoz nem fér kétség azelbirtokló-vevő oldalán.
A kérdés az, mikor állt be az elbirtoklással a tulajdonszerzés. Ha még a szerződés szerinti vevő életében eltelt a 15 év, akkor nem elbirtoklási pert kell indítani, hanem a keresetet közbenső jogsazerzés címén kell benyújtani. Ebben az esetben ugyan is az elbirtoklás már megtörtént, így a jogutódok a jogelőd elbirtoklásán keresztül közbenső jogszerzőként örökléssel szerzik meg a tulajdonjogot. Ha egyébként az alpersek - az eladó örökösei - elismerik az elbirtoklást, akkor viszonylag egyszerű a történet.
Lényeges kérédés, hogy az elbirtoklók oldalán hány örökös van. Mert ha több, akkor egy kvázi pertársaságot kell létrehozni, és úgy benyujtani a keresetet.

Az már egy érdekesebb kérdés, hogy ha egyébként egyezség van, akkor azt a földhivatalon hogyan lehet átverni. Szerintem ebben az esetben csak póthagyaték után.

Azt nem lehet megkerülni.
Feltételezem hogy a vevő örököseinek rendelkezésére áll az eredeti afásvételi szerződés ami nem lett benyujtva a Földhivatalnak.

Ez rögzíti a pénz átvételét is, tehát azceladókbörököseinek nincs miről vitázni.