ingatlan elbirtoklása

Az elbirtoklas itt nem lehetseges.
en azt tennem, hogy beperelnem a tsrsashazi tulajdonosokat, hogy tulajdoni hanyaduk aranyaban fizessek meg a jelenlegi forgalmi erteken a lakas arat,mert ax o hibajukbol nem tudsz birtokba lepni.
ezzel csak ax a baj, hogy a oeretek 6 %~at letetbe kell helyezni a birosagnal.esetleg kethetsz koltsegmentesseget.

Birtokba lépni? Régesrég birtokban van. Tulajdonjoga nincs.

Egyeb okos eszrevetel ?
a megoldasi javaslatokban kozel sem vagy ilyen okos.

Már elsőre közöltem az egyetlen, legalább valamekkora esélyt hordozó lehetőséget: keressen ügyvédet.
Ez az ügy nem olyan, amit itt meg lehet oldani.

Mellesleg a halva született ötleteknél - amilyen a társasházi tulajdonostársak beperlése a rég megtörtént birtokba lépés iránt - az is többet ér, ha megmondom, mi az, amivel kár próbálkozni.

Mert nem jarsz tarsashazi perek targyalasara.

A tasrsashaz ugyeit nagy ivben letojjak a kedves tulajdonosok, de amikor a sajat zsesebebol kell 1000 ft-ot kifizetni,akkor szalad hogy hol kell alairni az Alapito Okirat modositasat.

Minden hozzászólást köszönök.
Kbs: az évek során jó pár ügyvéd nem intézett semmit, illetve intézett, de nem ért el semmit.
Egyébként a módosítást megcsinálták anno, belefoglalva a tulajdonomat, csak az önkormányzat nem írta alá a saját tulajdonai miatt, így meg a Földhiv. nem fogadja el. Ennyi. Vagyis a ház és az önkormányzat vitája miatt "szívok"
A ház lakói nyilván visszavennék annyiért, amennyiért 18 éve vettem(ha-ha), de a mai áron eszükben sincs.

Indits pert.
a perben kerd a birosagot,hogy iteletevel potolja az Alapito Okiratot,ennek alapjan a foldhivatal bejegyzi, s eladhatod. Nezd meg mennyi az onkormanyzat tulajdoni hanyada. Ha 20 %~nal kevesebb akkor nyert ugyed van. Sok sikert.

Bíróság sem szerződést létesítő nyilatkozatot, sem társasházi alapító okirat módosítását nem pótolhatja ítéletével. Egyébként az alapító okirat módosítását a tulajdonostársaknak nem kell aláírniuk, így az, hogy az önkormányzat - mint tulajdonostárs - nem írta alá, nem lehetett akadálya a bejegyzésnek, kellett ott lenni valami másnak is.

(További remek ötletek, Major? Még van liba...)

Kepezd tovabb magad. Nem a módosítást hanem az Alapító Okiratot kell ítélettel pótolnia.azt pedig megteszi.

Az ég áldjon már meg! Olvasni csak tudsz? Itt van alapító okirat (kisbetűkkel), nincs rajta mit pótolni.

Bírói ítélet hatálya alatt nem szerezhet ra jogot.

A rossz szomszédság viszont török átok.

Tisztelt Jogi fórum !
1999-ben költöztem jelenlegi (érdi)lakhelyemre.Azóta gondozom a mellettünk levő telket melyek tulajdonosa sem mint élő,sem mint holt személy nem szerepel a népesség nyilvántartóban.Kérdésem az lenn ,hogy 12 év után érdemes-e beadnom az elbirtoklási kérelmet Az előtte lévő 3 évet az előző tulajdonos igazolná mivel akkor is kijártunk gondozni a telket.Egyébként a tulajdonos lakcíme sem létezik.Mindenképp szükségem van ügyvédre vagy ez egyedül is megoldható?Milyen anyagi terhei vannak egy ilyen pernek és mennyi időt vesz igénybe?Valamint ha esetleg megszerzem mennyi idő múlva adhatom el?
Válaszukat előre is köszönöm!
Sly

sly
az elbirtoklasi idobe beszámít az elődode is.
Azért várd ki a 15 evet összességében.
Ügyvédre szükség lesz

Nem szükséges kivárni, viszont nem azt kell bizonyítani, hogy sly-ék a vásárlás előtt is gondozták a szomszédos telket, hanem azt, hogy sly-ék jogeőledje, az eladó gondozta azt a telket. Így adódnak össze az évek.

ezt en is igy értettem, hogy ne egy napon csússzon el.
Meg szurkoljon hogy az elod megérje.

Tisztelt Jogi fórum !

17 évvel ezelőtt három ember (nevezzük őket A-nak, B-nek és C-nek) a termelőszövetkezeti részarány kiadás során egy külterületen fekvő 2 ha-os földterület olyan felosztásában egyezett meg egymás között, hogy A kap 2000 m2-t, B 14000 m2-t, C pedig 4000 m2-t a föld egyik szélétől kiindulva ebben a sorrendben. Nem ismerték azonban a törvényeket, így nem tudták, hogy ha a közös tulajdon megszüntetésére kerül majd a sor, akkor a 3000 m2-nél kisebb földterület nem alakítható önálló ingatlanná. Aki a tulajdoni hányadokat megállapította, az viszont tudta ezt, és A-nak akkora tulajdoni hányadot állapított meg, hogy az alapján jár neki 3100 m2, és mivel C kétszer akkora területet kért, mint A, ezért a részére bejegyzett tulajdoni hányad alapján 6200 m2 terület jár neki. A tulajdonosokkal azonban ezt nem közölték, ők abban a tudatban éltek, hogy pontosan azt kapták, amit kértek. Saját maguk kimérték a területüket (a 2000, 14000 és 4000 m2-t) és elkezdték használni, abban bízva, hogy a földhivatal majd megszünteti a közös tulajdonukat, ha rákerül a sor. Időközben C meghalt és a részét ketten D és E egyenlő arányban örökölték. Eljött a közös tulajdon megszüntetésének ideje és kiderült, hogy a tulajdoni hányadok alapján nem akkora terület jár a tulajdonosoknak, mint amekkorát eddig magukénak tudtak. Ez B-t érinti hátrányosan, hiszen a 14000 m2 helyett csak 10700 m2-t kapna. Ragaszkodik azonban ahhoz a területhez, amit eddig használt, sem kisebb területet nem fogad el, és máshol sem jó neki, csak ott, ahol eddig használta a földet. A-nak elég lenne a 2000 m2, de a földhivatal nem alakítja önálló ingatlanná a területi minimum miatt. Mivel D-nek és E-nek is jár legalább 3000 m2, ezért ők is önálló ingatlant szeretnének.

A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
B elbirtoklás útján megszerezheti-e részére szükséges tulajdoni hányadot nem törődve a többi tulajdonossal?
Ha igen, akkor mi lesz A tulajdonával és kényszerítheti-e D-t és E-t közös tulajdonba?

PK 4. szám-ban ezeket találtam:

1. Az elbirtoklással érintett dologra vonatkozó korlátozó vagy kizáró szabályok
a)
b)

3. Ha az elbirtoklás a földnek egy részére vonatkozik, annak tulajdonjoga csak akkor szerezhető meg, ha a föld megosztható [Ptk. 121. § (4)]. A megoszthatóságra és az ennek keretében irányadó eljárásra az 1997. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdése és a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szabályai vonatkoznak. Az önálló telek alakításának feltételeit - ide értve a minimális telekmértéket is - a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Függeléke tartalmazza, építési övezetenkénti bontásban. E rendelkezések alapján a földrészletet elbirtoklónak el kell készíttetnie és a földhivatallal záradékoltatnia kell a kitűzésre és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas ún. telekalakítási tervet. E terv, és a jogszabályban előírt egyéb mellékletek csatolásával terjesztheti elő a telekalakítási kérelmét az építésügyi szakhatóságnál. Az építésügyi hatóság telekalakítást engedélyező határozata azonban az annak jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével érvényét veszti, ha addig az érintett nem kérte az ingatlan-nyilvántartási átvezetést. Az elbirtokló kérelmére azonban - ha időközben az építésügyi szabályok a telekalakítás engedélyezett módját kizáró tartalommal nem változtak meg - a határozat érvénye esetenként egy-egy évre ismételten is meghosszabbítható. E jogszabályi előírások betartása akkor is kötelező, ha az elbirtoklásra alapítva a fél a tulajdonjoga megállapítása iránt keresettel (viszontkeresettel) él. A perbeli igény elbírálásához az elvi telekalakítási engedély megléte nem elégséges, hanem a jogerős és érvényes telekalakítási engedélyt kell megkövetelni.

Nem vonatkoznak viszont ezek a szabályok az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan eszmei hányadrészének a tulajdonostárs általi elbirtoklása esetére.

Mit jelent ez az utolsó mondat?

Szigorúbb követelményeket támaszt a bírói gyakorlat a sajátjakénti birtoklás megállapíthatóságánál akkor, ha a közös tulajdonban álló dolog elbirtoklására az egyik tulajdonostárs hivatkozik (PK 4. számú állásfoglalás). A Ptk. 140. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására, de csak a többi tulajdonos jogának és törvényes érdekének figyelembe vételével. Csak olyan birtoklás vezethet ezért a tulajdonostárs illetősége megszerzéséhez, amely a másik (többi) tulajdonostárs jogai és törvényes érdekei sérelme nélkül tekinthető végleges sajátjakénti birtoklásnak. Így például:

• a tulajdonostársak a közös tulajdon használatát egymás között úgy osztják meg, hogy ténylegesen azt a közösség teljes és végleges megszüntetésének szánják,

Sérelemnek számít-e törvény szerint az, ha az elbirtoklás miatt 3 három embernek nem lehet saját tulajdona? Kötelesek-e ilyen sérelmet elszenvedni?

Válaszukat előre is köszönöm!
Pityu

az elbirtoklas 17 ev utan mar megáll..
Mindenkeppen ügyvédhez kell fordulni,mert ax ugy bonyolult.
Véleményem szerint a használati a korabbi megállapodást a bíróság használati megállapodásnak tekinti, osztatlan közös tulajdont ugyanakkor nem lehet elbirtokolni.
Na ezert kell ugyved, mert csak az a megoldás, hogy A megvesz B területebol 1000 m2-t s igy kialakítható a 3 önálló ingatlan

http://www.gyakorikerdesek.hu/…ind-nagykuty

ez tetszett
,köszönjük serlock

T.jogi fórum!
Kérdéssel fordulok önökhöz:
5évvel ezelőtt édesapám halálával örököltem egy területet amin egy ideiglenesen áthaladó út található ami a közútkezelő és a légi telekmeghatározó szerint úttá lett nyilvánítva belegyezésünk nélkül,ami nem külön hrsz alatt fut hanem az egész terület részét képezi,ezt az utat használta boldog boldogtalan és a szomszédságban lévő természetjárő szövetség akik bérlik az önkörmányzattól a területet,kiknek a területükön kulcsos házak vannak,tehát nagy vendégforgalom zajlik az úton,azt még el kell mondanom hogy a területem határán fut az eredeti és térképészetileg is elfogadott külön útnak nyílvánított út.A területemen áthaladó "út"megrövídíti a vendégek eljutását a kulcsosházakig,ezt mostanáig engedtem is a jó szomszédságra való tekintettel,mindaddig míg az elmúlt időszakban a kulcsosház bérlő önhatalmulag a területemen tolólapos munkagéppel az utat beleegyezésem nélkül végigtolatta majd a tisztításból eredő szemet az út szélén hagyta,ezt többszöri felszólításom ellenére a mai napig nem takarította el ,a felszólításomra a pénzhiányra való hivatkozásra nem is hajlandó eltakarítani.A jelenlegi áthaladást ezek után meg akarom szüntetni,tehát lezárni a forgalom elől,ezzel kényszeríteni a bérlőt hogy vegye igénybe a hivatalos bár az utóbbi időben elhanyagolt rendes külön hrsz szereplő utat,és ezzel ki akarom zárni az autók közlekedését a területemről.Kérdésem hogy milyen jogi lehetőségem van a területem elzárására,és a bérlő kényszerítésére hogy az út rendberakása után hagyott szemetét elszálítsa.
köszönöm előre is a válaszukat!!!

Segítséget szeretnék kérni, mit tegyek abban az esetben ,hogyha 4 év után kiderült , hogy a szomszédom és köztem lévő közös kerítés rossz helyen van.Én így vettem át a sorházi lakást, és ez a nyáron derült ki, hogy a közös kerítés rossz helyen van ezáltal a mi területünkből egy rész hozzájuk tartozik. Mivel nem mértük le, de a kerítés építési terven fel van tüntetve hol kellene haladjon a kerítés.Mi a teendő ilyenkor, hogy ne történjen elbirtoklás, Illetve az új kerítés költségeit kinek kell állnia.A másik szomszédom és közöttem lévő kerítés szétesett, silány falécekből készült.Én drótkerítést írtam alá a szerződésen, ők pedig ezt kérték.Nekem a drótkerítést nem húzták fel mondván az építtető (persze nem vonta le sem az én sem a szomszédom kerítésárából), hogy ez jobb, ilyen esetben ha szétesett kinek kell helyre hozni és milyen időn belül?
Köszönöm előre is a választ,
Üdvözlettel

Mivel társasházról van szó, és a telek közös, szóba sem jöhet az elbirtoklás.

Tisztelt ügyvéd úr!
Szeretnék segítséget,tanácsot kérni öntől a következő probléma miatt:A volt élettársam nem fizeti a gyermektartás­díjat,több mint fél millió forint tartozást halmozott fel.Van a tulajdonában egy ingatlan.Sikerült odáig juttatnom az ügyet hogy árverésre kerülhessen sor,de sajnos ez még a mai napig nem történt meg,és ennek az okára lennék kíváncsi.Kaptam a végrehajtótól több levelet is.Megkaptam az ingatlan becsértékére vonatkozó adatokat,és kérdezte a végrehajtó hogy lakottan vagy beköltözhetően kérem-e az árverést,valamint kérdezett olyan lehetőséget is hogy ezt a nagy összegű nem fizetett tartásdíjat kérem-e részletbe.Megírtam erre a megfelelő választ,szintén itt a jogi fórumban kérve segítséget,a részlet fizetést NEM kértem,tudván hogy nem fogja fizetni,ha fizet is legfeljebb egy rövid ideig,mint ahogy ez már évek óta így van,ezenkívül már a bíróság és a rendőrég is intézkedett ez ügyben,de a tartozás csak halmozódott,addig az időpontig,míg jelenleg az állam előlegezi meg nekem.DE,miután megírtam a végrehajtónak a választ hogy folytassa az intézkedést az árverés ügyében,mégis kaptam pénzt,igen elhanyagolható összegeket,ezalatt az eltelt 3 hónap alatt,míg a választ vártam,ezek után tegnap kaptam a földhivataltól egy tulajdon lapot,melyen rajta áll,hogy ezt a több mint fél milliós tartozást ráterhelték az adós ingatlanára.
Remélem le tudtam írni minden lényeges dolgot…
Tehát a kérdésem abból állna,hogy én most mit kezdjek ezzel a tulajdoni lappal,hogyan lesz nekem ebből meg a pénzem amivel tartozik,és miért kapok mégis részletet,amikor ezt nem kértem,és miért nem folytassa az árverést,hiszen ez is kérdés volt,hogy szeretném-e.Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Be kellett jegyeztetni a végrehajtási jogot. Most már be van, lehet árverezni.