Társasház és közös tulajdon

Na,már álmos vagyok.
tehát 2 kivétel van
ha pld. két lakásnak ugyanaz a tulajdonosa,a két garzont összenyitja, és csinál egy kétszobás lakást.

Feleslegesen túráztatod magad.

az Alapitó Okir módositásához 100 % tul.hányad hozzájárulás kell. Ebből két kivösszenyi de neked egyik sem jó.
akkor lehet a 4/5-os szabályt alkalmazni,ha a módosítás után senkinek nem változik a tulajdoni hányada. példa: két lakást összenya a tulajdonosa.lesz belőle egy,a házban meg egy lakással kevesebb,de a tulajdoni arányok nem változnak.

azt értsd már meg,hogy a garázsok szorzójának megváltoztatásához mindenkinek hozzá kell járulnia.
a 2 lakás biztosan nem foga.az okirat módositását az Alapitó hajtotta végre még egyszemélyi tulajdonosként,ahhoz nem kellett a hozzájárulásod.

hogy megtámadd az Alapitó Okiratot,arról lebeszélnélek!

l

„Ez a 21§ nagyon speciális eseteket ír le. Pont ez történt nálatok, hogy lehetett alkalmazni?”

No ez a masik gordiuszi csomo. Itt szerintem, szinlelt szerzödesröl van szo. Ahhoz, hogy tulajdonos X meg tudja venni a lakast 5%-os Afa-val, ici-picit le kellett faragni a megvetelre szant lakasbol. Ahhoz, hogy az 5%-os Afa-t alkalmazni lehessen, a lakas nem lehetett nagyobb 150 nm-nel. (valahol meg kell huzni a hatart) A lakas azonban 151,2 nm (utana kellene neznem, de csak minimalisan volt nagyobb)
Nos, ez miatt modositottak az adasveteli szerzödest. Itt is lefaragtak egy kicsit, meg ott is mig a tulajdonhanyadi aranyokat a törveny elöirasaira szabtak. Fizikailag a lakasok nagysaga nem valtozott, csak papiron. Ezutan a vetelaron lett manipulalva, hogy a CSOK-nak is megfeleljen. Akkor - adasvetelinel - 2016-ban a hatar 35millios erteket hatarozott meg a CSOK-nak. Ennyivel is irodott meg az adasveteli. Ugyanaz a nagysagu lakas ugyanebben a hazban, ugyanebben az idöszakban 41 millioert kelt el.

...szoval az igy megvaltoztatott adasveteli szerzödeshez, valtoztatni kellett az alapito okiratot is, mert 2 tulajdonos között is valtoztak a tulajdonhanyadi aranyok. Aki nem vak latja, hogy trükköztek. Szerintem, ez nincs rendben.

Ha, az AOt most meg lehetne valtoztatni (birosag hivatalbol vizsgalna felül es semmisnek nyilvanitana) akkor uj AOt kell irni. Nos abba beleirhatnank, hogy a garazsok 0,5 szorzoval szerepeljenek. Egyedül csak ez az esely marad (meglatasom szerint), hogy a garazsok alatal, ne legyen meg a 2 lakas majoritasa. Az uj alapito okiratot meg csak ugy irnank ala, ha ezt a 0,5-ös szorzot is beleveszik.
Helyes-e ez a gondolatmenet, jarhato-e ez az ut?

A hasznalatbaveteli engedely meg nincs meg. Ehhez kell egy karbantartasi szerzödest kötnünk, hogy le tudjak zarni ezt az e-naplot is. Utana, ha minden e-naplo le lett zarva, megindulhat a hasznalatbaveteli engedely kerelme.

Ha, az AO cimlapjan az all, hogy "modositas" akkor abbol indulok ki, hogy letezett egy eredeti valtozata az AO-nak (meg akkor is, ha azt nem adtak oda senkinek - trehanysag miatt, mittudomen)

A kerdes most, az hogy a modositott AO ervenyben van-e, vagy ervenytelen? Abbol az okbol kifolyolag, hogy nem ertesitettek az AO modositasanal a kisebbsegben maradt tulajdontarsakat arrol, hogy 60 napon belül elhetnek a veto jogukkal. Ez utobbit törveny irja elö.

Ez a 21§ nagyon speciális eseteket ír le. Pont ez történt nálatok, hogy lehetett alkalmazni? Eddig erről nem volt szó.
De ha ilyen volt, akkor igen, ez esetben változtathatták egyszerű többséggel is.

Kicsit elvesztem, hogy akkor mi a kérdés.

Ha jogutódként léptek be, akkor nyilván nem kell elfogadnotok az AO-t. De nekem valamiért az jött le, hogy eddig nem volt elfogadott AO, építés alatt áll a társasház, és még a liften is csak vitatkoztok.

@drbjozsef

Én csak azt mondtam, ez lehetséges, de a gyakorlatban inkább akkor, ha még nincs elfogadott AO.

Nem ertem, hogy miert kellene elfogadni minden 5 lakonak az AO-t, hisz jogutodkent fogadtuk el az AO-t, azaz, beleptunk a tarsashazi jogviszonyba. (en ugy gondolom, hogy itt Blackjack21-nek van igaza)

Az AO-t megirta/megiratta az epitettö egyedül, nekünk mint tulajdonosoknak mar nem volt beleszolasi lehetösegünk. Ha, nem tetszik az alapito okirat, akkor azt az adott törvenyek keretein belül meg lehet valtoztatni.

#1 lepes: epitettö megirja az AO-t
#2 lepes: az AO-t meg kellett valtoztatni, mert tulajdonhanyadi elteresek alakultak ki az epitkezes soran, a szerzödes is modositva lett
#3 az 5 tulajdontarsbol 3 megvaltoztatta az AOt (törveny megengedi) viszont (!!!) elmulasztottak irasban ertesiteni a kisebbsegben maradt 2 tulajdontarsat arrol, hogy a modositott AOt 60 napon belül megvetozhatjak

„Az alapító okirat módosítása *
10. § * (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
”

Ez nem törtent meg. Ugyancsak nincs utalas erre a modositott AO-ban sem, hogy ezt megtehetik.

E miatt en erösen megkerdöjelezem, hogy igy, a fentiek hianyaban ez a modositott AO jogilag tiszta/ ervenyes lenne.
Mit gondolsz erröl?

@drbjozsef

Doktor Ur!

irod, idezem:

„Hol szerepel, hogy az AO módosításhoz elég az egyszerű többség, ha nem változik a kisebbség tulajdoni hányada?
Szerintem ez nem igaz.”

Itt van törvenyben, s alant @Blackjack21 is irta. (Tkp. ö volt az aki felhivta ra a figyelmet)

2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról /21 §

„21. § * (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.
(3) * Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(4) * A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

„Hogyan tudnank elerni azt, hogy a garazsokat 0,5 szorzoval szamitsuk, hogy a szavazasnal, ne legyen meg a 2 lakas majoritasa ?”

Leültök, és megbeszélitek. Megegyezés nélkül nem könnyen, márpedig miért egyeznének bele? Én csak azt mondtam, ez lehetséges, de a gyakorlatban inkább akkor, ha még nincs elfogadott AO. Ha már van, és módosítani kell, az már keményebb dió.

HausOhneFenster,

Hol szerepel, hogy az AO módosításhoz elég az egyszerű többség, ha nem változik a kisebbség tulajdoni hányada?
Szerintem ez nem igaz.

10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

@Blackjack21

irod:

„Társasház előzetes alapítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez szükséges alapító okiratot készíteni és benyújtani. Ha az építkezés során nincs változás, amely indokolná a módosítást, akkor a társasház bejegyzésekor (pl. a telektulajdon tulajdoni lapjának megszüntetésekor és a társasházi törzslap és különlapok megnyitásakor) nem kell alapító okiratot csatolni.”

A jelenlegi alapito okiratunk fedölapjan ez szerepel:

"Tarsashaztulajdont alapito okirat modositas"

Ez arra mer következtetni, hogy mar volt egy alapito okirat, (meg akkor is, ha senki nem kapta meg) amit aztan modositottunk (ezt megkapta minden lako.

Alant elmondta nekem egy forumozo, hogy az alapito okiratot meg lehet valtoztatni, ha a kisebbsegben maradt albetetek tulajdoni hanyada nem valtozik a modositas altal. Igy az ö beleegyezesük nem szükseges az AO modositasahoz.

viszont (!) s most ezzel az a baj, hogy az AO modositasa soran a kisebbsegben maradt lakoknak a 2003. évi CXXXIII. törvény 10 § (3) bekezdese sz.,elmulasztottak ertesiteni öket, hogy elnek-e a veto jogukkal.
Ez a mi esetünkben nem törtent meg. 3 lako modositotta az AO-t mert a törveny altal megtehette, viszont elmulasztotta (az ügyved) a masik 2 lakot irasban ertesiteni, hogy elnek-e a keresetinditasi jogukkal.

Ennek ertelmeben ervenyes a modositott AO?

Hogyan tudnank elerni azt, hogy a garazsokat 0,5 szorzoval szamitsuk, hogy a szavazasnal, ne legyen meg a 2 lakas majoritasa ?

@drbjozsef

Doktor ur, engedje meg, hogy virtualisan megölejem, meg az esti imaimba is bele fogom foglalni a nevet. Nagyon sokat segitett, ezuton nagyon köszönöm.

Pontosan ez a megoldas, hogy a garazsokat 0,5 szorzoval kell beszamitani es akkor nem lesz meg a ket lakasnal az egyszerü többseg.

A kerdes, hogy ezt hogyan kell megoldani?
AO-t ehhez meg kell valtoztatni?

A közös tulajdoni arany 803/803
Garazsok 188/803 (7db garazs van)
Egy garazs: 188/803/7

A 0,5 szorzoval akkor ekepp alakulna 188/803/7*0,5 ???

Igy mar kijön(-ne) a matek! Igy mar nem lenne meg az 50%+1 szavazati többsege a 2 lakasnak!
Thx!!!! :-)

az alakuló közgyűlést tipikusan megelőzi a társasház bejegyzése, így AO elfogadásáról nem szokott a közgyűlés határozni, annál inkább napirendi pont szokott lenni a szervezeti-működési szabályzat elfogadása.

Társasház előzetes alapítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséhez szükséges alapító okiratot készíteni és benyújtani. Ha az építkezés során nincs változás, amely indokolná a módosítást, akkor a társasház bejegyzésekor (pl. a telektulajdon tulajdoni lapjának megszüntetésekor és a társasházi törzslap és különlapok megnyitásakor) nem kell alapító okiratot csatolni. Sem akkor ha egyszemélyes az alapítás, sem pedig ha pl. 4 telektulajdonos -építőközösségként - alapít társasházat. Az albetét jogutódjai (vevők pl. jogutódok lesznek az alapító okirat vonatkozásában is, belépnek a társasházi jogviszonyba, önmagában a tulajdonosváltozás miatt nem kell az alapító okiratot módosítani.

Ha nem volt előzetes alapítás, akkor a bejegyzési kérelemhez kell csatolni AO-ot.

Jó, akkor úgy kérdezem : van az alakuló közgyűlés által elfogadott alapító okirat?
Ha nincs, akkor az előzetes okiratban hogyan vannak megállapítva a tulajdoni hányadok? Honnan veszed az 52,09%-ot?

Egyébként az 50%+1 társasház esetén 50%+1 tulajdoni hányadot jelent, az már többség.

5001/10000 tulajdoni hányad azonos szavazása már többség.
Tehát elvileg esetetekben az 52,09% bőven megvan.

De ne fogadd el az AO ilyen hányad megállapítását. A garázst számítsátok csak 0,5 szorzóval. Úgy lenne az életszerű, ha bármelyik két tulajdonos nem tud összefogni hogy együtt többséget alkossanak, ha 5 tulaj van.

@drbjozsef

hasznalatbaveteli engedely meg nincs AO van.
Illetve van is AO meg nincs is AO, mert KBS ügyved ur egy masik helyen ezt irja (remelem nem ütközik a forum szabalyaiba, ha ide idezem amit irt)

„„van alapító okirat is, szmsz is”
Van is, meg nincs is. Van, mert a földhivatalhoz be kellett nyújtani a feljegyzéshez - de nincs, mert az igazából csak egy tervezet, amelyet a közgyűlésnek még el kell fogadnia. (Majd ha lesz használatba vételi engedély, és ezzel lesz ház. Nem létező - csak tervezett - társasháznak nyilván alapító okirata sincs.)”

Az iNeten masutt is az olvashato, hogy mielött a tarsashaz megalakulna, minden tulajdonosnak ala kell irnia/elfogadnia az AO-t

http://cegvezetes.hu/…zossegekben/

„A Ttv. indoklása kiemeli, hogy itt speciális szavazatarányt szándékosan nem ír elő, mert a tulajdonostársaknak az alakuló közgyűlést megelőzően az alapító okiratot egyhangúlag alá kellett írniuk, és az alakuló közgyűlés megtartását az segíti, ha határozatképességére az általános szabályok irányadók. ”

HausOhneFenster,

nem azt mondtad, hogy még nincs alapító okirat?

golyóstoll,

Amennyiben az SZMSZ másként nem rendelkezik, akkor nem kell 100%, simán feles többséggel megszavazható a használat.

Az ilyen közös tulajdon elidegenítéséhez kell 2/3, míg az olyan közös tulajdon állékonyságát biztosító épületrészek, egyéb épületberendezések csak 100% hányaddal idegeníthetőek el.

Használathoz biztos nem kell 100%. De ha nincs szabályozva, és valamelyik tulajdonostárs szintén használni szeretné, vagyis a jogos érdekét sérti (társasházban minden tulajdonostárs egyformán jogosult használni a közös tulajdonú részeket), megtámadhatja bíróságon.

@MajorDomus

Köszönöm a valaszod.

A lift hasznalataval vagy nem hasznalataval a következö a felallas:
52,09% akarja a liftet, (összesen 2 lakas + garazsok) a maradek
47,91% tulajdonhanyad (összesen 3 lakas + garazsok) nem akarja a liftet hasznalni.

Igy most a 2 lakas tulajdonhanyadi szavazataval, tkp. meglenne az egyszerü többseg?

Mit jelent az 50% + 1? Az 50% az erthetö, de mit jelent a +1?
Ez az 50%+1 jelenti az un. egyszerü többseget?

A lakas nem a fövarosban van, de az ingatlanarak, szolgaltatasok fövarosiasak. A KK tett egy irasbeli ajanlatot a lakohaz közös kepviseletere havi 15ezerert. Ket hettel azutan eljött szemelyesen is bemutatkozni a lakoknak, akkor szoban mar havi 20ezret mondott. 30ezerert meg elintezne a hasznalatbaveteli eljarashoz szükseges tennivalokat (adoszam megkerese, folyoszamla nyitasa, egyebek)

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Adott egy társasház amelyhez tartozik egy osztatlan közös telek.Amennyiben az alapító okirat máshogy nem rendelkezik kell-e a lakók 100%-os hozzájárulása ha valamelyik lakó kizárólagos használatba akarja venni?(teraszt akar kialakítani)
Illetve létezik olyan törvény hogy a közvetlen szomszédot nem tudja figyelmen kívül hagyni ilyen esetben?

S szavazásnál minden esetben a bejrgyzett tulajdoni hányadot kell alapul venni,tök mindegy,hogy az garázs,vagy lakás. Arra azért vigyázzatok,hogy több házban egy 32 m2-es garázs nem akkora tulajdoni hányad,mint egy 35 m2-es lakás.

A közgyűlésen többségi szavazással eldönthetitek azt,hogy a liftet kikapcsoljátok. Azt viszont csak szmsz módositással,hogy a lift költségeit csak azok fizessék,akik használják.

Vigyázzatok,mert a lift működéséért minden esetben a közös képviselő felel büntetőjogilag,a társasház meg anyagilag.

Azt nem irtad,hol laksz,gondolom Pesten ha 5 lakásért 15 ezret kér a kolléga.

A házat ő nem tudja beinditani,ahhoz ügyvéd kell,dijazásra a 10 ezer ft bőven elegendő.

Igen, feltétlenül.

„Tht. 42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.”

Az érdeksérelem feltétele, hogy az keresetet beadó a közgyűlésen részt vett, és nem szavazta meg a kérdéses határozatot. Ha ott se volt, akkor nem tekintik félnek.

Már csak ezért is érdemes közgyűlésekre járni.

Így már érthető.

A legnagyobb fejfájást az a két lakás okozza, melyek a tulajdoni hányaduk arányában és az összetartó majoritásuknal fogva leszavazhatnak minden olyan kezdeményezést, ami nem az érdekeiket szolgálja.
Itt a kisebbségben maradt 3 lakásnak, csak egy módja van védekezni, hogy bíróságra viszi az ügyet
Ott sem könnyű bebizonyítani , hogy a 2 tulajdonostárs ne vette volna figyelembe a közösség érdekeit amikor szavaztak.

Érdemes akkor a 3 kisebbségben maradt tulajdonosoknak a lakógyűlésen részt vennie?

HausOhneFenster

„Tht. 9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.”

A lakáshoz tartozó különtulajdoni hányadok számításának konkrét módja nincsen szabályozva.
A jogalkotó azt a társasház alapítóira bízza.

Főszabály szerint a tulajdoni hányadokat a lakás négyzetméteréhez arányosítják, de ettől el lehet térni.
Jellemzően nagy terasz, garázs, más helyiség esetén érdemes eltérni, de fontos, hogy ezt csak 100%
egyetértéssel lehet.
(Ha 30nm lakásnak 50nm terasza van, 60nm lakásnak meg 10nm, az ugyanannyi közös költséget fizet, ha nm alapú a közös költség meghatározása, pedig a lakások értéke és használhatósága közel sem azonos)

Szoktak olyat, hogy bizonyos részeket nem teljes értéknek számítanak a tulajdoni hányadhoz. A lakás területét 1-es szorzóval, a garázst 0.7-esssel, a teraszt 0.5-össel. Így mondjuk 275/1000 helyett 185/1000 vagy éppen 315/1000 jön ki egyes lakásokra. Közös megegyezéssel bárhogy lehet.

És a szavazásnál akinek 124/1000 tulajdoni hányada van, annak a szavazata 124-et számít ezerből (illetve, ha nem teljes a közgyűlés, akkor értelemszerűen kevesebbhez kell arányosítani).

@drbjozsef

Doktor Ur!
Köszönöm a valaszat, mert nem csak szamomra segitseg, hanem azoknak is, akik hasonlo temaban keresnek informaciot az interneten.

Egy kiegeszitö kerdest meg feltennek.

Szavazasnal, a melygarazsok tulajdoni hanyadat hozza kell szamitani a lakoingatlan tulajdoni hanyadahoz?

Most a hozzaertö azt mondana, hogy milyen 'hüje' kerdes. A magantulajdonhoz, minden tulajdoni hanyad hozzatartozik.

Miert kerdezem megis?

Azert, mert az 5 lakasbol, 2 lakasnak a melygarazsokkal együtt nagyobb a tulajdoni hanyada (0,5217) mint a fenmarado 3 lakasnak melygarazsokkal együtt.
Ha, olyan temakban kell szavazni, ahol eleg az "egyszerü többseg" szavazata, akkor azt tkp. 2-en el is dönthetik. A maradek 3 lakasnak el kell fogadni azt a döntest, amit 2-en hoztak a fejük felett?

Ha, a szavazasnal csak a lakoingatlan tulajdoni hanyadait vennem alapul, akkor mar egesz maskepp alakulna az eredmeny.

A rezsi is ugy lett elszamolva, hogy a melygarazsok tulajdoni hanyadat hozzaadtak a lakoingatlan hanyadahoz es igy lett elosztva (hütes/fütes, villany) holott a melygarazs nincs hütve/fütve.
Ez igy helyes?

Az AO-ban a melygarazsok es a lakoingatlanok külön-külön vannak feltüntetve.

HausOhneFenster

Hát ez attól függ mennyi az X, 1 vagy 1000.
Mert akkor nem ugyanaz a domináns hím a családban...

Egyébként, a menet ugyanaz.
Közgyűlés, napirend, határozati javaslat, szavazás. Igen, nem, tartózkodás.

Akik szavaztak, azok tulajdoni hányadait összeadod, és ezzel elosztod az összes (NEM a jelenlévő) tulajdoni hányadot. Ha ez nagyobb mint 0.5, akkor az adott szavazás tekintetében határozatképes a közgyűlés.

(Folyamatosan vita van róla, de a tartózkodás és a nem szavazás nem ugyanaz. Ha valaki ott ül, és a közgyűlés megnyitásakor vele együtt megvolt a határozatképesség, tehát a közgyűlés megnyitható volt, de egyes kérdésekben tartózkodással SEM szavaz, és emiatt nincs meg az 50% az összes hányadhoz képest az adott kérdésnél, akkor az adott kérdés nem lett elfogadva akkor se, ha a szavazók egyöntetűen igenre szavaztak.)

Ezután külön-külön az igen, a nem, és a tartózkodás szavazataihoz tartozó tulajdoni hányadok összegével elosztod az ezen három kategóriának az összegéhez tartozó tulajdoni hányadát (tehát nem az összes tulajdoni hányaddal, nem is annyival, akik összesen ott vannak, és a megnyitáskor határozatképessé tették esetleg a közgyűlést, csak annak az összegével akik TÉNYLEGESEN is szavaztak most, ebben a kérdésben). Ha az igenekhez tartozó hányados nagyobb 0.5-nél (egyszerű többség esetén), a határozatot elfogadta a közgyűlés, ha nem, nem.

Ha minősített többség kell a döntéshez (2/3-ad, 4/5), akkor azt kell nézni hányadosnak (0.67, 0.8), ha pedig olyan kell, ahol az összes tulajdoni hányadhoz képest kell nézni a szavazást (SZMSZ elfogadás, AO módosítás, rendes gazdálkodás körét meghaladó költség, etc), ott az osztásnál az osztandó nem az összes _szavazó_ tulhányad lesz, hanem a tényleges összes tulhányad (azoké is, akik nincsenek ott).