Tisztelt szakértők!
Az alábbiakban kifejtett, egy konkrét mezőgazdasági föld adásvételével, illetve elővásárlási joggal kapcsolatos problematika merült fel.
Adott X településen egy magánszemély 1/1 tulajdonát képző, zártkerti gyümölcsös és gazdasági épület, amelyet szeretnék megvásárolni. A terület megvásárlására vonatkozóan jelenleg zajlik egy alkufolyamat, azonban az eladó elmondása alapján a piaci értékesítés - nyilvános online hirdetés - lehetőségét nem vetette el.
A megvásárolni kívánt területtel szomszédos terület testvérem tulajdonában lévő, zártkerti művelés alól kivett terület és lakóház és gazdasági épület, továbbá a megvásárolni kívánt területtel szintén szomszédos terület szintén testvérem tulajdonában lévő szőlő és gazdasági épület. Mindkét ingatlanunk esetében személyes haszonélvezeti jogom be van jegyezve az ingatlan nyilvántartásban, illetve a szőlő és gazdasági épület ingatlan esetében személyesen használom, hasznosítom a területet.
Annak érdekében, hogy a megvásárolni kívánt terület a lehető legnagyobb eséllyel a mi tulajdonunkba kerüljön - élve a földforgalmi törvényben meghatározott elővásárlási sorrendből fakadó lehetőséggel -, az elmúlt időszakban megcsináltam az Aranykalászos gazda képzést, így az Fftv. értelmező rendelkezésének (7.) pontja alapján meghatározott, bejegyzett földműves lettem. Továbbá, agrárkamarai nyilvántartási számmal is rendelkezem.
A felmerült fő problematika az, hogy a lakcímkártyán - és így a személyi adat és lakcímnyilvántartásban - szereplő adatok alapján 2021. február 24. napjától vagyok X település szerinti lakos, így az Fftv. értelmező rendelkezésének (9). pontja sajnos nem érvényesül egészen 2024. február 24. napjáig, amiből fakadóan sajnos semmilyen elővásárlási jogom nincsen, ugyanis a földhivatal tájékoztatása alapján a személyi adat és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat vizsgálják.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében számos olyan kúria által hozott határozatot is áttanulmányoztam, amelyben az elővásárlásra jogosult a helyben lakói minőségét nem lakcímkártyával, hanem jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást is bizonyító hatósági bizonyítvánnyal igazolta (Pfv. 20424/2019/9, Pfv. 21768/2018/6, Pfv. 22445/2017).
A fenti példa határozatok mindegyikében közös, hogy a helyben lakói minőségre vonatkozó bizonyítási lehetőséget (jegyzői okirat benyújtását) a Földhasznosítási rendelet 32. § (6) bekezdés da) pontja alapján teszi lehetővé, azaz - amennyiben jól értelmeztem - e lehetőség (jegyzői okirat benyújtása) a korábbi perek tárgyát képző földügyletekre vonatkozóan kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó földrészletekre (Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek) és az ezzel kapcsolatos árverési eljárásokra vonatkozhat.
Az lenne felvázolt problematikával kapcsolatos lényegi kérdésem, hogy a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földrészlettel kapcsolatos adásvételi eljárás esetében, illetve az ehhez kapcsolódó elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos eljárás során van-e lehetőség a fent említett, jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal igazolni, továbbá ezt az okiratot köteles-e elfogadni az érintett eljáró földhivatal; illetve a település jegyzője köteles-e ilyen okiratot kiadni és ha igen, a jegyző vélhetően milyen bizonyító erejű magánokiratokat, bizonyítékokat kérhet e tény igazolására.
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
