termőföld elővásárlási jog

Amennyiben elindul egy ilyen közös tulajdont megszüntető eljárás, a végén mindig azzal zárul, hogy megszűnik a közös tulajdon?

Majdnem mindig.

Tisztelt Fórumozók!

A Földhivatal Jogi és Hatósági Főosztály részére küldött, földeladással kapcsolatos bejelentéshez (önkormányzati hiv.útján), kell-e 2 tanú aláírása -mint pld. a nyilatkozathoz- vagy elég a bejelentő neve és aláírása?

Köszönettel!

Tiszteletem!

Érdeklődnék, hogy a gyakorlatban mi történik, ha valaki elővásárlási joggal jelentkezik?
Hallottam, hogy a szerződés semmis, ez esetben:

1. -Teljesen új szerződés kell (új névvel, új adatokkal, új feltételekkel, újra kifüggesztik)?
Mi történik, ha a tulaj több pénzt kér, vagy közli, hogy neki nem adja el?
Aztán új szerződést köt az eredeti vevővel (és mondjuk magasabb vételárat írnak be, hogy ellehetetlenítsék az elővásárlót).

2. -Egyszerűen az eredeti vevő helyére lép (azaz nem kell új szerződés, az elővásárló valahogy kifizeti a vételárat és valahogy birtokba veszi az ingatlant).
Tehát ez esetben az eladónak nincs beleszólása, nem tud keresztbe tenni az elővásárlónak.

Tibikiraly,

Az első totális hülyeség.

Pont ez a lényege az elővételi jognak.

Keresel vevőt, megkötöd a szerződést. Benne, hogy van elővásárlásra jogosult, hogy tudja a vevő is. CSAK a megkötött szerződés esetén van relevanciája az elővételnek, mert ez azt jelenti, hogy ha élni akar a jogával, akkor elfogadja annak MINDEN feltételét, úgy lép a vevő helyébe, hogy minden rendelkezést betart : a határidőket, az összeget.

Nem is szabad új szerződést kötni. Ha teljesíti a feltételeket, úgy kell beadni az eredeti szerződést az ingatlannyilvántartásba, hogy a kérelemben az elővásárlót kell megjelölni, hogy őt jegyezzék be, mert élt a jogával.

Természetesen ha eleve van hitel az ügyletben, akkor egy kicsivel több időt lehet neki biztosítani, illetve nyilván semmis minden olyan kikötés, ami az elővételi jog kijátszására irányul (pl. vételár 20millió forint, plusz a vevő által festett kép, ezt nyilván nem tudja teljesíteni az elővásárló, vagy ilyesmik).

Ja, és pont ez védi meg az eredeti vevőt, hogy nem kérhet több pénzt az eladó, meg az eladót is, hogy amiben megállapodnak, azt valaki ki is fogja fizetni. Meg kell kötni a szerződést. Ez véd meg mindenkit a trükközéstől.

Persze, van a törvénynek/jogszabálynak egy elméleti része, amit rendkívül beszabályoztak, és majd 1 évig elhúzza az adásvételt... de a gyakorlatban nehezen tudom elképzelni, hogy az eladó nem tud keresztbe tenni ezer féle módon az esetleges elővásárlónak - ha minden szabályozva is van, akkor is találkozniuk kell, kifizetni a vételárat, és én úgy érzem ehhez új szerződés is kell (nincs rá utalás, formanyomtatványt nem találtam, gyakorlatban sem találkoztam még ilyennel).

Főleg az fura, ha a vevő előre kifizeti a vételárat (vagy előleget), és birtokba veszi az ingatlant, mert ez esetben egy harmadik fél is keresztbe tud tenni, amiről nekem a "felperzselt föld" stratégiája jut az eszembe...

Tibikiraly,

Rosszul gondolod.
Nemcsak hogy nem kell új szerződés, hanem kifejezetten TILOS. Az semmis lenne. Pont ez a lényeg.

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy a kész szerződésben, azonos feltételekkel, a vevő helyébe lép az elővételre jogosult. Pont.

Nyilván mindenki keresztbe tud tenni mindenkinek, de jogszerűen nem nagyon, úgyhogy bármelyik fél kikényszerítheti bíróságon, hogy a szerződés teljesüljön a törvényi rendelkezések keretei között, a szerződés szerint.

Ha van elővételi jogosult, akkor az eladó a saját kockázatára engedi be az eredeti vevőt, az pedig a saját kockázatára veszi birtokba az ingatlant, mert mindkettejüknek tudnia kell, hogy ha az elővásárlásra jogosult élni kíván a jogával, akkor a birtokbaadást vissza kell csinálniuk.

Ha valamelyik fél biztosra akar menni pénzmozgás szempontjából, arra ott van az ügyvédi letét.

Legfeljebb a foglaló körül lehet egy kevés macera, mert ha a vevő olyan hülye (= saját kockázatára) átutalja a teljes vételárat, mielőtt bejegyeznék a tulajdonát, akkor magára vessen.

Nem olyan bonyolult ez, mint látszik, de igen, ha vita van valamilyen feltétel teljesülésével, akkor elhúzódhat a dolog. De pont annyira, mintha elővásárló nélkül, a két fél eladó-vevő között lépne fel valamilyen vita.

Egyébként ingatlan ügylet esetén kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, úgyhogy tőle mindent meg lehet tudni.

De mondj csak egy példát az ezerből.
Én vagyok az elővásárló.
Várom a megkötött adásvételi szerződés megküldését, hogy megvizsgálhassam a feltételeit, és dönthessek, hogy élni kívánok-e a jogommal, be tudok-e lépni a vevő helyére.
Te vagy az eladó. Hol teszel nekem keresztbe?

"az elővásárló valahogy kifizeti a vételárat és valahogy birtokba veszi az ingatlant)."
Na nem egészen!
Nem "valahogy" fizet, meg nem "valahogy" veszi birtokba a földet, hanem a szerződésben foglaltak szerint.

"Tehát ez esetben az eladónak nincs beleszólása, nem tud keresztbe tenni az elővásárlónak."
Éppen "keresztbe" tud tenni az elővásárlónak, de az nem jogszerű. Az eladó nem adja meg a tulajdonjog bejegyzési engedélyt az elővásárlásra jogosultnak. Ez a mulasztás csak per útján pótolható.

Tisztelt Fórumozók!

Örököltem egy zártkerti, osztatlan közös tulajdonú ingatlant. A zártkert nem lett kivonva a földművelés alól és a másik fele a helyi önkormányzat tulajdona, aki hajlandó lenne megvenni az én részémet és elfogadható áron is.
A kérdésem, hogy ekkor is az a hosszú procedúra kell, mint a földtulajdon adás-vétel esetében?
Az én érdekem, hogy minél hamarabb lezáruljon, mert a lakhelyemhez képest nagyon messze van az ingatlan.

Köszönöm a segítséget.

Nem.

zachery,

„Földtrv. 20.§ Elővásárlási jog nem áll fenn
...

2. a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel

...
esetén.”

A fenti miatt nem kell kifüggeszteni, meg nem kellenek a hozzájárulások, meg ilyenek. De az adásvételhez amúgy is kell ügyvéd, kérdezd meg a részletekről őt.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretném a segítségüket, álláspontjukat kérni.

Osztatlan közös földterületből tulajdonostárs vásárol egy eladótól. A kifüggesztés időtartama alatt elővásárlási jogával él egy másik tulajdonostárs.

A szerződés szerinti vevő 18.§ 1.bek.e.pontjára hivatkozik (20 km-re van a lakcíme) és a 18.§ 3.bekezdésre, miszerint földműves tulajdonostárs.

Az elővásárlási jogával élő ugyancsak társtulajdonosi mivoltára hivatkozik, illetve a 18.§ 1.bek. c) pontjára, mint helyben lakó szomszéd.

Önök szerint ki szerezheti meg a tulajdonjogot?

Előre is köszönöm szépen az álláspontjukat!

Kérdező111,

A 18.§(3) nem releváns, mert nem harmadik személynek történik az eladás, hanem tulajdonostársnak, mindkét esetben.

„Fmtv. 18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
...”

Ha megfelel a törvény 5.§-ban szereplő értelmező rendelkezéseknek, akkor a "c" pont szerinti tulajdonostárs megelőzi az "e" pont szerintit.

Tiszteletem!

Nem vagyok földműves, van egy zártkertem, és szeretném megvenni a mellettem lévő zártkertet (hogy összevonjam, és be tudjam építeni).
Kérdésem, hogy most a jelenlegi helyzetben össze lehet vonni (telekrendezés, határrendezés, ilyesmi címen), vagy előbb kell egy külön adásvétel, kifüggesztéssel, aztán ha sikerül megvenni, csak utána vonhatom össze?
Illetve én mint szomszéd tulajdonos van elővásárlási jogom? (Ha igen, a helyi földműveseké tőlem erősebb?)

A segítségett előre is köszönöm!

Ha nem vagy földműves, akkor nincs elővásárlási jogod. A többi csak technikai kérdés, célszerűbb lenne előbb megvenni a szomszéd telket, és aztán egyesíteni. (Vagy jogilag nem is egyesíteni.)

kbs,

Pusztán technikailag lehetséges, hogy a vásárlás nélkül, a két tulajdonos egyesítse a területet, osztatlan közös tulajdonba?

Mert ha van lehetséges elővásárló, akkor ezzel kiküszöbölhető az elővétel, és a kifüggesztés is a közös tulajdont megszüntető adásvétel miatt.

(Ha építkezni akar rá, és emiatt venné meg, tehát most valamilyen szabály miatt nem tudott, akkor kénytelen lesz amúgy is egyesíteni)

Nem rossz ötlet. De szerintem ez jogilag csere, amit jóvá kell hagyatni a megyei földhivatallal, akinek nyilatkoztatnia kell az agrárkamara elnökségét, hogy támogatja-e.

Csere? Mit, mire?

Ezt a jogilag cserét én sem értem. Fizetni akar érte, meg akarja venni.

„vásárlás nélkül, a két tulajdonos egyesítse a területet, osztatlan közös tulajdonba” -írta volt a doktor.

„Csere? Mit, mire?”
Egyik illetőséget másik illetőségre.

Ha két ingatlant két tulajdonos egy közös osztatlanba összevon, akkor az csere?
Mindkét tulaj cserél egy telket egy osztatlan közös eszmei hányadára?

Igen, szerintem az dogmatikailag csere. Elcserélik az ingatlanjaik egy-egy tulajdoni hányadát, így mindkét ingatlan közös tulajdon lesz. Másképp nem lehetne egyesíteni őket.