Fórum ingatlanügyek újabb elöl     új hozzászólás


Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

alfateam # e-mail 2019.09.21. 17:25

https://www.kemek.hu/…sagi_biz.pdf

Nézd-csak, nem is kellenek tanúk...

nanemaaa # e-mail 2019.09.25. 09:11

Marion99
Nem a szomszédnak kell tanúskodnia, hanem annak a személynek, aki az adott tényt tanúsítani tudja. lehet ez a Brazíliában élő nagybácsi is, aki hazalátogatásakor látta, esetleg egy családi fotón meg is örökítette az adott építményt. Mellesleg egy építés időpontjának igazolásának csak egyik módja és eszköze a tanú, azért szokták ezt használni, mert ez a legkönnyebb, hiszen a szomszédoknak alapvető érdeke, a jószomszédi viszony fenntartása, így bárkinek bármit leigazolnak, adásvételit aláírnak tanúként utólag, ha kell.

Rased # e-mail 2019.09.25. 15:02

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérnék külterületi ingatlannal kapcsolatban, amelyen gazdasági épület áll. Építési engedéllyel épült 1992-ben, de a használatbavételi engedély nem lett rá megkérve, mivel a telken belül nem oda és nem a tervek szerint épült. Az alapterület egyezik,de a kivitelezés nem és egy utólagos melléképülettel is megtoldották.A 3% beépítettséget ezzel együtt éri el a terület. Az önkormányzat hatósági osztályán azt a felvilágosítást kaptam, hogy a melléképület mindenképpen bontandó, mivel ma már a telek méret (2100 nm2) nem éri el a HÉSZ szerinti minimálisan szükségeset (2700 nm2), így nem lehetne rá építeni, de mivel építési engedéllyel épült, az eredeti épületre kérhetek fennmaradási és használatbavételi engedélyt. Azonban meg kell felelni a gazdasági épületnek a mai szabályozásnak. Pala tető csere cserép tetőre, nem engedélyeznek orom falon teraszt-így bontanom kellene (településképi vélemény miatt), kis méretű téglából épült kémény cseréje, zárt rendszerű szennyvíztároló, . Érdeklődnék, hogy a jelenlegi épületet milyen módon lehet legalizálni ekkora beruházás, átépítés nélkül, illetve a melléképület fennmaradására van esetleg lehetőség? Előre is köszönöm!

Lazcsa # e-mail 2019.09.30. 14:14

Kedves Illetékes,

Segítséget szeretnék kérni.
Vásároltam 2 éve egy lakást. Egy 4 lakásos társasház egyik lakása. Ez a lakás belső 2 szintes, aminek a felső szintjére úgy tudjuk hogy nincs meg a használatba vételi engedély. A tulajdoni lapon is csak 70 nm szerepel. Ez az alsó szint mérete. A felső szintre az alapító okiratban is le van írva, hogy nekem van rá kizárólagos használatom. Nem mint padlás funkcionál, hanem teljes értékű szobák vannak azon a szinten is. Már előttem 2 tulajdonosnál ez volt a helyzet. Teljesen be van építve, szobák vannak, fürdő került kialakításra már régen. Szeretném ezt a részt is jogilag rendezni.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban illetve mire számíthatok?
Megközelítőleg ennek mekkora anyagi vonzata lehet majd?
Az épület a 80-as években épült, azóta rendezetlen jogilag a felső rész sajnos.

Köszönöm a segítő válaszokat.

Üdv,
Cs@besz

nanemaaa # e-mail 2019.10.01. 07:48

Rased
Megkaptad az illetékes hatóságtól a választ, ennél többet más se fog tudni mondani. Mivel nem az engedélynek megfelelően építette az építtető a gazdasági épületet, így semmiféle szerzett jogról nem beszélhetünk.

nanemaaa # e-mail 2019.10.01. 07:52

Lazcsa
Jelenlegi szabályok szerint a tetőtér mindenfajta engedély nélkül beépíthető, ha ezzel az épület térfogata nem növekszik. Természetesen nem ártana megnézni a hatóságnál az eredeti engedélyeket, hátha vonatkozott a tetőtérre is, és akkor vélhetőleg előírták a használatbavételi engedély megkérésének kötelezettségét. Ez esetben a használatbavételi engedélyt meg kell kérni. Utána már csak az alapító okiratot kell módosítani és az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

Napvitorla # e-mail 2019.10.03. 19:00

Kedves Fórumozók!
Építkezés alatt állunk és a ház egy hosszú, keskeny telken lesz, hosszában, ikerszerűen, két lakással. Egyszintes épület. Mindkét szomszédos telken áll már ház. Az egyik oldalon 2,25 m- kell min. elhagyni a kerítéstől.(az építménymagasság fele). Ez így is lesz, de ezen az oldalon lesz mindkét lakás bejárata, sőt ablakok is nyílnak erre. A szomszéd ház a kerítéstől 5 m-re van. Milyen problémánk adódhat ebből és milyen büntetésre számíthatunk, mert nagyon valószínű, hogy ez vár ránk. Kaphatunk e egyáltalán fennmaradási engedélyt, mert hatóságit nem hiszem, hogy kapunk. Sajnos a telek keskenysége és iker volta miatt nem lehetett megoldani másként. Az e naplóba nem jött észrevétel a hatóságtól. Mire számíthatunk?

Immaculata # e-mail 2019.10.03. 19:41

Ajtó mindenképpen nyitható, mert a másik ház megfelelő távolságra van, ablak csak akkor, ha más irányból nem lehetséges és szellőző ablakok.

Immaculata # e-mail 2019.10.03. 19:42

Érdemes lett volna feltöltés előtt egyeztetni a főépítésszel.

nanemaaa # e-mail 2019.10.04. 07:53

Napvitorla

Az OTÉK szerint:
37. § (1) * Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(2) * A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

Nem fogsz rá fennmaradási engedélyt kapni, át kell alakítani szabályossá, vagy ha az nem lehetséges, akkor le fogják bontatni az épületet. Az építésfelügyeleti hatóságnak nem feladata a tervek előzetes felülvizsgálata, majd megteszik a kivitelezés ellenőrzésekor. De mivel ez egyértelműen tervezési hiba, a költségeket vélhetőleg rá lehet verni majd a tervezőre. Persze bíróságon.

nanemaaa # e-mail 2019.10.04. 07:55

Bocsi ez lemaradt, pedig ez a lényeg:

(4) * Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Napvitorla # e-mail 2019.10.04. 09:04

Köszönöm!
Szóval kijavítás az szóba sem jöhet, csak a bontás? Ez rosszul hangzik.
Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?

wers # e-mail 2019.10.04. 10:03

Bejárati ajtóra ugyanúgy vonatkozik, mint ablakra? Az se lehet ott?

Végülis ha valaki 1,8 magasban 0,4 m2 felületen be tud menni, akár hívhatjuk ajtónak is.

Viccet félre, nem. A szabály azt írja le, hogy mi lehet. Más nem.

Immaculata # e-mail 2019.10.05. 02:18

Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.”

A 2,25m az = 2,25m.
Az 1m-en belüli tiltás pedig a 0,01-1,00 m-ig terjed.

nanemaaa # e-mail 2019.10.07. 07:46

Már ha a bejárat a pincébe megy. Egyebekben 3 m a minimum.
2,5 m

hozee1 # e-mail 2019.10.29. 10:55

Kedves Mindannyian,

Valaki légyszi picit világosítson fel.
Kinéztünk egy házat megvételre. A ház '90-ben épült, de sosem készült el teljesen, ~ szerkezetkész (falak, tető, nyílászárók, villamos és vizes kiállások vannak, de semmilyen beépített elem -pl kapcsolók, radiátor, szaniter- nincs).
A ház nemrég került fel a térképre, mert az sem volt, de most ezt az eredeti tervek alapján pótolták.
HA jól értem az olvasottakat, akkor első lépésben fennmaradásit kellene kérnem,mint tulajdonos, amit bírság kiszabása mellett adnak meg (ha minden stimmel építésügyileg). A fennmaradási megléte után pedig befejezhetem a házat, és kérhetem a lakhatásit?
A fő kérdésem, hogy a bírság kiszabására vonatkozó információm helyes-e, mekkora lehet ennek mértéke? A ház pince+fsz+emelt, kb 3*100m2
A folyamatot jól értem-e
Milyen további költségek várhatók az engedélyezés közben

kösziii nagyon előre is

h-

hozee1 # e-mail 2019.10.29. 11:50

Vagy rosszul értelmezem,és a fennmaradásinak már meg kellett lennie ahhoz, hogy a térképre felkerülhessen az épület?

  • h-
nanemaaa # e-mail 2019.11.04. 11:30

hozee1
Szerintem az utolsó hozzáfűzésedben találtál rá a megoldásra. Milyen alapon és milyen okirat alapján tüntette fel az épületet a földhivatal? Ha van épület, akkor neked már nincs tovább dolgod, mert ennél "épületebb" épület már nem lesz.

bokros66 # e-mail 2019.11.14. 10:04

Tisztelt "nanemaaa" es Kedves forumozok!

Tenyvazlat:
2017-ben vettem egy pekseget, ami GKSZ ovezetben volt. 4 lakasos Tarsashazat szeretnek letrehozni belole,mivel az epulet rendkivul jo allapotban van, 1980-ban epult.
Megkerdeztem a tervezomet,ill. Az Ephatot,h ennek mi a menete. Azt mondtak eloszor az ovezeti besorolasnak feleljek meg, tehat kerjek rendeltetes modositast. Mivel a szomszedos epuletek is Lke-1 -ben vannak igy a foepitesz asszony azonnal azt mondta rendben lesz a dolog.
Majd 2018-ban felhivott,h elfogadtak, de van egy kis baj, mert a telek 800m2, az ingatlan rajta 300m2. A regi besorolas szerint 60% a beepitettseg, az uj szerint viszont csak 30% lesz. Kerdeztem,h akkor ez esetben mi a teendo? Azt mondta majd a tervezo ker ra egy Fennmaradasi engedelyt es kesz. Ok....
Aztan nagy nehezen iden nyaron megkaptam a jogeros papirt az atminositesrol es kezdeni is akartam az atalakitasi munkakat.
A tervezommel bementunk a foepitesz asszonyhoz,hogy akkor segitsen a fennmaradasival kapcsolatban, mondja el mi a teendonk . . mire kozolte,hogy nem emlekszik ra,hogy ilyet mondott volna,menjunko le az Ephathoz,ok majd segitenek. Ott azonnal azt mondta a vezeto,hogy o bizony semmilyen fennmaradasit nem ad ki, vagy bontsunk le 60m2-t, vagy vegyek a telekhez meg 200m2-t. A ketto kozul egyik megoldas sem lehetseges, nem bontok, teruletet sem tudok venni.

Kerdes:

  • miert utasitottak el azonnal (egyebkent egyaltalan nem jo a kapcsolatom a hatosaggal!!)
  • letezi,hogy tenyleg nem adhatnak ki fennmaradasit,meg akkor sem ha az epulet bizonyithatoan kb 40 eve epult!?
  • befolyasolhatja az,h gazdasagibol lako ingatlan lett? Ilyen esetben mar nem is lehet fennmaradasit kerni?

Azt mondta a no (akivel n m vagyok jo viszonyba), hogy ne is adjam be a kerelmet,mert ugy is elutasitja.
Az Ugyvedem meg azt mondja adjuk be,ha masod fokon is elutasitjak (es tenyleg a jogszabalyok miatt lenne ra lehetoseg), akkor majd a Birosag helyre rakja oket!

Mi tevo legyek ? ? ?

A jogi segitseg -ha az itteni szakember ugy iteli meg,hogy jogosult vagyok a fennmaradasi engedelyre . . es ezt el is intezi- komoly osszeget erne meg nekem!

Varom megtisztelo valaszat a szakembernek es a forumozoknak!

Tisztelettel:
egy pest megyei epitesi vallalkozo

borgtrade@gmail.com

nanemaaa # e-mail 2019.11.14. 12:51

bokros66
Fennmaradási engedély csak a szabálytalanul végzett építési munka jogkövetkezményeként értelmezhető, és alkalmazható.
Fennmaradási engedély csak arra az építményre adható, amely megfelel rá vonatkozó országos érvényű építésügyi szabálynak, más hatósági előírásoknak, és a helyi építési szabályzatnak, vagy szabályossá tehető.
A telek nagyobb beépítettsége lehet elutasítási ok, mivel így az építmény nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. Szabályossá esetleg tehető az építmény átalakításával, részleges elbontásával. Ez azonban vélhetőleg nem opció, így gondolom szóba sem jöhet.

Természetesen a hatósági eljárás lefolytatható, a jogorvoslat is kimeríthető, akár perre is vihető, de egyik hatóság és a bíróság sem jogosult a helyi építési szabályzat alól eltérést engedélyezni.
Az eddig leírtakból azt feltételezem, hogy alapból nincs jogalap fennmaradási engedélyt kérni, mert nem történt szabálytalan építési munka végzése. A legnagyobb hibát szerintem az vétette, aki a terület ársorolását kérte, de nem kérte hozzá a megfelelő beépítési százalék biztosítását. Lehet, hogy más lakóterületi besorolás kellett volna.

Ildi90 # e-mail 2019.11.15. 09:57

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérnék segítséget.

Adott egy lakóház amely 2014ben építési engedélyt kapott ,60 nm2.
A munkálatok elkezdődtek és be is fejeződtek , mindent szakember illetve hozzáértő végzett viszont kalákába...nem volt műszaki vezető és épìtési napló sem készült..2019-re miután lejárt az 5 év az engedélytől számítva sem lett rá lakhatási engedély kérve.
Eltérés minimális a házon( pl. Nem került a beleírt üvegtégla beépítésre illetve a wc nem lett leválasztva a fürdőtől) beépítettségi szint megmaradt ez jelenleg 26 %.
Ha jól értelmezem a jogszabályokat...erre fennmaradási engedélyt lehet már csak megkérni illetve erre a házra még a 2014-es szabályok vonatkoznak ?
Azért kérdezem mert pl. olvastam hogy saját célra épített ingatlannál már nem kötelezö az építési napló illetve műszaki vezető...számíthat a tulaj büntetésekre ezek alapján?

Előre is köszönöm!

timike85 # e-mail 2019.11.20. 07:28

Tisztelt Fórumozók!

Fennmaradási és továbbépítési kérelmet kell benyújtanunk, mert a kivitelezőnk nem várta meg a 15 napot az ÉTDR-be való feltöltés után. (Jó idő van, mire várjunk, úgyse jön senki ellenőrizni.)Mire számíthatunk? Hogyan tovább? Valóban annyi a teendőnk, hogy újra feltöltjük a módosított terveket, mivel így már csak engedélyköteles lehet az építkezés,és újra indul a 15 nap? Tisztában vagyok vele, hogy bírságra is számíthatunk, ez ilyen esetben kit terhel? Építettőt vagy kivitelezőt? “Csak” az alapot ásta ki. Szeretnénk még idén benyújtani a kérelmet a bank felé ezért lényeges, hogy mennyi a várakozási idő. Köszönöm szépen.

R_P_Annamária # e-mail 2019.11.21. 12:13

Kedves Fórumozók!

Teljesen tanácstalan vagyok egy kérdésben és szükségem lenne tanácsra.

Múlt kéten vásárolzunk egy telket, rajta egy 67nm-es házzal és ez 50nm-es melléképülettel amit vendéglátóhelységként használtak. A tervünk az volt, hogy a két épületet összekötjük és kialakítunk egy nagyobb családi házat. Tervben van teljes felújítás, tetőcserével, aljatszigeteléssel, kábel és csatornahálózat cserével (mivel az épületet 10 éve nem lakják). A közművek is kikötésre kerültek.
Menet közben azomban kiderült, hogy melléképület engedély nélkül épült, mert nincs rajta a térképmásolaton. Az előző tulaj és az Építési Hatóság sem tudodtt előkeríteni semilyen iratot az épületekkel kapcsolatban.
A kérdésem arra irányulna, hogy milyen módon kérhető fennmaradási engedély az épületre, ha azt jelenlegi formályában nem szeretnénk megtartani? Az Építési hatóságnál azt mondták kell villamossági gépészeti és tartószerkezeti szakvélemény, de ha se gépesítve, se közművesítve nincs az ingatlan jelenleg, akkor milyen módon oldható ez meg?

Köszönöm a segítséget előre is!

Üdvözlettel:
Annamária

nanemaaa # e-mail 2019.11.22. 09:36

timike85
Jól látod, fennmaradási engedély és pénzbírság lesz. A bírságot az építtetőnek szabják ki. Ha bizonyítani tudod, hogy a kivitelező a te beleegyezésed nélkül, önhatalmúlag kezdett építkezni, akkor esetleg kérheted tőle, hogy a bírság egy részét térítse meg neked. Ezt esetleg perben is kérheted, de kevés az esély, hogy meg is nyerheted.

nanemaaa # e-mail 2019.11.22. 09:40

R_P_Annamária
Fennmaradási és továbbépítési engedély kérelemmel. A kérelemhez tartozó építészeti-műszaki terveknek a jelenlegi tényleges, valamint a további tervezett állapotot külön tervlapokon kell ábrázolnia. És majd a további építés befejezését követően egy használatbavételi engedéllyel fog zárulni az ügy, aminek alapján majd az ingatlan-nyilvántartásban is fel lehet tüntetni.