Társasházak jogásza!

enestis,

Ez sajnos ilyen. Aki proaktív, az viszi az ügyeket, aki inaktív, az meg az úgy kell neki kategória. Az a kisebbség, aki tenne is valamit, meg megszívja az inaktívok, apatikusak miatt. Ha a társasházi tulajdonosok nagy része leszarja a dolgokat, akkor így jár mindenki.

Pont, mint az ország...

Pontosan.

Enestis
Ha kevés információt közölsz akkor abból kell következtetni.
.
Ha a tető beázik azt fel kell újitani. A te lakédod ezek szerint nem ázott ezért vokt felesleges a tetőfelújitás.

A 200 m2 mindössze 20 tekercs szigetelőanyag..
Ezt egy 4 fős brigádnak egy nap alatt le kell ragasztania,ha kevesebben vannak,akkor 2 nap.

Az elektromos hálózatok a legtöbb, több évtizrdes hézban elavuktak. Még
°10 alu vezetékek vannak.

Ennek cseréje nem történhet patoka körülmények között.
Szerintem örüljetek hogy ezen túl vagytok.

Ha 20 lakásos házban 4-en dirigálnak,akkor magatokra vessetek. Siralmas.

Tisztelt szakértők!

A házunk 16 lakásos ház, lakásszövetkezeti lakótelepen. Van egy család, 5 vagy 6 lakásuk van már a házban, a felettünk lévő 2 lakás is az övék. Most összenyitották ezt a két lakást, a köztük lévő főközfalat is kivágták, ami betonból van. Állítólag van statikai szakvélemény, de azt olvastam, hogy a lakók hozzájárulását is kellett volna kérniük. Ezek a 3,5 hónapja tartó munkálatok pokoli zajjal jártak, plusz minden válaszfal is beton, szóval nem kívánom senkinek, amin keresztül mentünk mi, akik közvetlenül alattuk lakunk. Majd el szeretném adni a lakásunkat, mert ez amúgy is egy öntörvényű család, semmilyen együttélési szabályt nem tartanak be,. Szóval most már egy 106 m2 lakás van felettünk az eddigi 53 m2-es helyett. Ha hozzájárulás kértek volna, nem járultam volna hozzá az átalakításhoz. Azt nem tudom, hogy csökkenti-e a lakásunk értékét ez az átalakítás, mert szinte biztos, hogy zajongani fognak a mi lakásunk felett lakók. Eddig is panaszkodott rájuk az, aki felett laktak, de most ugye átköltöznek ebbe az összenyitott lakásba. Én egyébként azt sem értem, hogy miért van elővásárlási jog, mert itt is az van, hogy ha valaki megtudja, hogy itt egy család azt csinál a házban, amit akar, mert az elnököt nem érdekli, a lakók meg semmiért nem mertnek szólni, ki akar majd pont ebben a házban lakást venni? Minél több lakása van valakinek egy társasházban, annál inkább kiszolgáltatottak a többiek és ez szerintem csökkenti a lakásaink értékét is nyilván.

Hát azért nem ilyen egyértelmű a helyzet. A társasházról szóló törvény ezt az esetet nevesíti is.
.

4. a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét.

(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.

21. § * (1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont.

(2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

A lakások közötti válaszfalak közös tulajdont képeznek ha tartófalak akkor mindenképpen.

Ezeket megbontani csak a jözgyűkés jóváhagyásával lehet statikai engedély alapján elkerülendő a baleseteket.

.

2. a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.

19. § (1) * A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.

A lakásszövetkezetnél is hasonló előírások vannak.
Tehát meg kell nézni az Alapszabályt hogy mit ír erre az esetre.

Az biztos nem lehetséges hogy bárki megkérdezése nélkül szétverem a lakásokat és egyesitem vagy egy nagy lakásból csinálok két kicsit.

A közös tulajdonhoz nem nyúlhat engedély nélkül.
.

Tisztelt szakértők!
Kedves fórumozók!

A véleményeteket szeretném kérni az alábbi társasházi témában. Kérem, hogy az általam leírtakat senki se tekintse offenzívnek, nem ilyen szándékkal írom.

Az idei év júliusától az újbudai önkormányzat vonatkozó rendelete előírja, hogy a társasházak nem lakás céljára szolgáló helyiségében lévő üzlet csak a társasház hozzájáruló nyilatkozatával forgalmazhat szeszes italt. Az általános megfogalmazás miatt így lényegében minden újonnan nyíló vendéglátóhely és bolt a társasház hozzájárulását kell, hogy beszerezze akár egy 2 százalékos citromos sör forgalmazásához.

Érthető, hogy az önkormányzat ezzel milyen jellegű gondoknak akarja elejét venni de sajnos vállalkozói oldalról ezt a szabályt én teljesen kontraproduktívnak látom, ráadásul a visszaható hatály tilalma miatt, azon üzletek akik már forgalmaznak szeszes italt, a működésükre vonatkozó nyilvántartás alapján továbbra is forgalmazhatnak alkoholt társasházi hozzájáruló nyilatkozat nélkül. Így ha valahol probléma egy már működő kocsma vendégeinek alkoholizálása, a probléma ezzel a rendelettel továbbra se oldódik meg.

A rendelet új fenti előírása miatt az újonnan nyíló üzletek nagy nehézségekbe ütköznek. Társasházi közgyűlés összehívása, hozzájáruló nyilatkozat beszerzése kistulajdonosként vagy bérlőként gyakorlatilag lehetetlen. Tisztelet a kivételnek de a közös képviselők sok esetben nem túl konstruktívak, nem akarnak konfliktus középpontjába kerülni, leterheltek, nehezen elérhetőek, inkompetensek stb stb. Szóval már az csoda ha a vállalkozónak sikerül elérnie, hogy közgyűlést hívjanak össze a témában. Természetesen ez mind idő, majd utána a hatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel szintén idő, így hónapok telhetnek el mire egy üzlet, alkoholt árusító üzletként vetetheti magát nyilvántartásba a működése megkezdéséhez.
Közgyűlés összehívása már fél siker de sokszor a vélt vagy valós félelmek és prekoncepciók által vezérelt bizalmatlan lakóközösség inkább nemet mond biztos ami biztos alapon, nehogy gond legyen, miközben a közösségnek tapasztalata sem lehet egy még meg sem nyitott vendéglátó egységgel és bolttal kapcsolatban.

Problémásnak látom, hogy ha egy üzlet nem kapja meg a társasház hozzájárulását akkor versenyelőnyben vannak azok, akik a rendeleti szabály hatályba lépése előtt már árultak alkoholt is, így gond nélkül árusíthatnak tovább. De ez már más téma.

Minden önkormányzat aki meghoz egy ilyen szabályt, díszeleghet hogy a társasházak lakóiért milyen előremutató szabályokat alkot, viszont közben vállalkozók elé esetlegesen leküzdhetetlen akadályt gördítenek. Az ilyen általános jellegű szabályok kicsit ahhoz hasonlítanak amikor egy virágágyást lekaszálunk nem pedig kigazolunk. A gaz így is úgy is eltűnik.
A rendelet nem tesz különbséget az üzletek között, így egy fine dining étterem, egy alsó kategóriás késdobáló és egy kis ABC is ugyanúgy köteles hozzájárulást kérni.
Nyilvánvaló, hogy egy felsőbb kategóriás étteremben a késdobálóhóz képest elenyésző a részeg zavaró vendég.

A rendelet finomításával, pl ha csak éjszakai nyitvatartás és ilyen időszakban történő alkohol árusításhoz követelné meg a hozzájárulást, máris sokkal ésszerűbbnek tűnne a szabály. Egyébként az önkormányzat és más jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokban meghatározott egyéb előírások (pl zaj és rezgésvédelem, éjszakai nyitvatartásra vonatkozó szabályok), valamint szankciók pont azért vannak hogy hatósági keretek között maradjanak a kereskedelmi ügyek, ne pedig egy társasház döntsön megelőzően arról, hogy mit lehet árusítani és mit nem.

A társasházi törvényt elolvasva én úgy látom, hogy alapvetően a szerencsejáték/szexuális szolgáltatások/erotikus áruk esetében van lehetősége egy társasháznak előzetesen tevékenységet megtiltani, tehát a törvényhozó szándéka is inkább megengedő mint korlátozó. A törvény 17. (3) bekezdése adja meg az önkormányzatnak a lehetőséget az említett szabály meghozatalára?

Társasházi törvény
„17. § (3) A települési (Budapesten a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján - az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban - rendeletben meghatározhatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.”

Kérdésem, hogy szerintetek a társasházi törvénnyel teljesen összeegyeztethető az említett önkormányzati rendelet?

A rendelet és a vonatkozó része:
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete

„8.§ (2) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben lévő üzlet, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény szerinti dohánybolt (a továbbiakban: dohánybolt) szeszes italt a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával forgalmazhat.”

offtopic: Igaz ebben nem mindenki ért egyet de véleményem szerint a vendéglátás és étkezés kultúrájához hozzátartozik alkalomadtán egy pohár ital elfogyasztása, (ünneplés, nehéz nap, szomjoltás, egy jó beszélgetés stb.) Ettől még nem feltétlenül vetkőzik ki magából a kedves vendég, hogy zavarja a társasház lakóit.

Köszönöm előre is a hozzászólásaitokat!

Majordomus

„Az biztos nem lehetséges hogy bárki megkérdezése nélkül szétverem a lakásokat és egyesitem vagy egy nagy lakásból csinálok két kicsit.”

Ez kétségtelen, de nagy valószínűséggel megtörtént mindez. Egyébként is ha közgyűlési jóváhagyás kellett volna hozzá, akkor is jó eséllyel megkapták volna, ha kellő „aktivitással” mennek el a tisztelt lakók a közgyűlésre, ugyanis a leírásból az is kiderült, hogy 6 lakásuk van a 16-ból, szóval nem hinném, hogy egyetlen vétó megakadályozhatna ott bármit is. Leginkább a tisztelt kérdező úgy gondolja, hogy ő szabadon majd megválaszthatja, kik lakhatnak majd körülötte, márpedig ez nem így van. A barátait megválogathatja az ember, de a szomszédait, rokonait nem. Soha nem fogják az ő beleegyezését kérni, ha bárki a mellette, alatta vagy felette lévő lakásba költözik.

zarzorro,

Igen.

drbjozsef,

értem.

Az, hogy az önkormányzat meghatározhatja a használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit, álláspontom szerint az, ha konkrét feltételeket és szabályokat szab meg, pl zöldre kell festeni a falat, vagy hogy minden nap nyitva kell tartani.
Az hogy egy másik szervezet döntésétől teszi függővé a használat részleteit, ráadásul úgy hogy a döntésre nem kötelezi a társasházat, problémásnak érződik. Gyakorlatilag kialakulhat olyan helyzet, hogy a társasház soha még csak napirendjére sem tűzi a kérdést, (nincs 10% és más jogosult sem kezdeményezi).

zarzorro,

Miért baj az, hogy a helyi önkormányzat - a helyi lakosokra tekintettel - úgy határoz, hogy maga a lakóközösség dönthesse el, milyen vállalkozást akar látni a társasházban, és milyet nem?
Nem ütközik ez semmivel, sőt.
Nem kötelező vállalkozni egy bizonyos társasházban, ahol ezt a lakók nem akarják. Lehet máshol.

drbjozsef,

a baj azzal van hogy lehet el se döntik hivatalosan határozati formában, az alább leírtak alapján. Társasház pedig nem csak lakóközösségből áll, akiknek persze kiemeltek az érdekeik, viszont ha objektív szemmel nézem és nem lakóközösség tagjaként, maga a jogi szabályozás a társasház egyik szereplőjét lényeges hátrányba helyezi.

Konkrét példát is mondok. Bérlő bérleti szerződést köt, hogy megvalósítsa a vállalkozását, ezért rengeteg pénzt és energiát öl a kialakításba ami több hónapig tart. Közben megváltozik a rendelet, majd néz mint vak a moziban amikor engedélyeztetni akar. Ha előre tudja nem kezdett volna bele. Lehet máshol vállalkozni, komoly konstruktív hozzállás...

„ Közben megváltozik a rendelet”

Ennek semmi köze az eredeti kérdésedhez.

Ha menet közben változik a szabály, akkor az nyilván valamelyik félnél problémát, hátrányt jelent(het). Lehet átmeneti rendelkezést tenni, vagy a hatályát kivételekkel megszabni a folyamatban lévő esetekre.

De ez más dolog.

Önmagában az, hogy az önkormányzat rendelete a lakóközösségnek beleszólást enged a társasház ügyeibe, az rendeben van.

drbjozsef,

valóban, ez már az önkormányzati jogalkotási téma azonban szorosan kapcsolódik a társasházi törvényhez, hiszen a thtv szabályára alapozva hozta meg a döntést.

A Thtv. kommentár azt írja, hogy a társasházi törvény 17. § (3) bek.feljogosítja a települési önkormányzatot, hogy rendeletben meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának módját és feltételeit. A rendeletnek városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján kell megszületnie és a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban kell lennie.

Mi számít kereskedelmi szempontnak? A lakóközösség védelme aligha...

És nyilván több száz másik olyan terméket vagy szolgáltatást lehetne még felsorolni ami közvetve vagy közvetlenül zavarhat egy lakóközösséget. Itt a fórumban bőven van is erre példa.
Én továbbra is megértem, hogy a lakóközösség nyugalma kiemelt érdek, de feltevésekre alapozni, vagy tapasztalt nélkül előzetesen egy konkrét termék forgalmazását megakadályozni nem túl előremutató.

„Konkrét példát is mondok. Bérlő bérleti szerződést köt, hogy megvalósítsa a vállalkozását, ezért rengeteg pénzt és energiát öl a kialakításba ami több hónapig tart. Közben megváltozik a rendelet, majd néz mint vak a moziban amikor engedélyeztetni akar. Ha előre tudja nem kezdett volna bele. Lehet máshol vállalkozni, komoly konstruktív hozzállás...”

Ez bizony benne van a pakliban. Ezt hívják üzleti kockázatnak egy elvárt profit reményében.
Megjegyzem, hogy az önkormányzat lényegében csak segíti az üzleti vállalkozásokat azzal, hogy nem árt tudni előre, hogy egy adott rendeltetés módosításhoz mit szól a társasház? Ugyanis a társasház a törvény értelmében eleve megtilthatná a nem lakás célú önálló rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatását.
Az pedig, ha előre beszerzed a hozzájárulásukat, és nem a végén próbálkozol, talán segíteni fog a rendeltetés módosítás után az alapító okirat módosításához, hiszen ott majd úgyis eleve 100% hozzájárulás lesz szükséges.

Ennyiből társasházi kockázat is lehet az hogy valaki zavaró tevékenységet végez a társasházban Az üzleti kockázat üzleti tevékenységből fakad nem elbénázott jogi szabályozásból...

Ne keverjük össze a rendeletetést a használattal vagy hasznosítással. Egy üzlet kialakítása nem jár rendeltetésmódosítással.
A rendelet módosítása előtt semmilyen hozzájárulás és AO módosítás nem volt szükséges, illetve AO módosításra továbbra sincs szükség.

„de feltevésekre alapozni, vagy tapasztalt nélkül előzetesen egy konkrét termék forgalmazását megakadályozni nem túl előremutató.”
Hm, ez elég faramuci : ezek szerinted ezt elkezdeni lehet így - hiszen minden üzleti vállalkozás az elindításakor bizonyos értelemben feltevésekre alapul tapasztalatok nélkül (legalábbis ott és akkor, ahol új üzletet nyitna az ifjú vállalkozó) -, de a társasháznak nem lehet? :)

A bizonytalanságok és feltevések miatti kockázatot miért a társasháznak kellene futnia? Ők nem akarják, és kész. Az a biztos.

Uhh..., egy vállalkozás nem egy prekoncepción alapul, illetve lehet rózsaszín álmon is alapítani de azok ritkán lesznek sikeresek.
Üzleti terv, piackutatás, szakértők bevonása, számítások, tőkebevonás akár külső finanszírozással, marketing stratégia stb., így indul egy vállalkozás. Végtelenül sokat lehet beszélgetni egy vállalkozás indításáról és arról, hogy mennyiben különbözik egy félelmeken alapuló döntéstől de ez már elég távoli a jogi topiktól.
És ha nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a vállalkozó vendéglátós csak romlást és pusztulást tud hozni a társasházra akkor ezen nagyon nincs is mit ragozni és így a topik címe lehetne akár a lakóközösség jogásza! :)

Alapvetően amúgy is a jogi rész érdekes a sztoriban, Thtv értelmezése, valamint, hogy fennáll-e ellentét az alacsonyabb és a magasabb jogszabály között, illetve az olyan jogi helyzet kialakulása amiben az egyik fél jogi megoldás hiányában marad (közgyűlést nem tudja összehívni).
Nincs válasz arra ha a vállalkozó nem tud közgyűlést kezdeményezni miközben a hatóság elvárja azt, illetve arra sincs válasz, hogy a Thtv szerinti kereskedelmi szempontú szabálynak mik a jellemzői. Ez pedig olyan távoli vizekre és elvont fogalmakhoz vezet mint a jogbiztonság. Jó lenne hivatalos fórumon megfuttatni az ügyet, már csak a jogi rész miatt is, kiváncsi vagyok hogy mit mondanának a jogi agytrösztök.

Majordomus: Köszönöm a választ.
Szomorú örökös: Igaz, hogy 16 lakásos társasház és 5 vagy 6 lakás ennek a családnak a tulajdona, de mivel lakásszövetkezetről van szó az elnök azt mondta, hogy szavazás esetén nem tudnak többségbe kerülni, mert majdnem 100 szövetkezeti lakás van. Én nem akarom a szomszédokat megválogatni, de azért azt elvárnám, hogy ne tegyék pokollá az életünket. 5-6 lakás árából már mehetnének családi házba, ha már nem tudnak tekintettel lenni a többi lakóra. Persze az ilyeneknek eszébe sem jut, hogy milyen önző bunkók. Egyébként az egyik lakásban kutyapanziót "üzemeltetnek", nyáron akár 5-7 kutya is tartózkodik egyszerre náluk. Gondolom Ön hasonló mentalitású lehet, azért védi őket.

„Jó lenne hivatalos fórumon megfuttatni az ügyet, már csak a jogi rész miatt is, kiváncsi vagyok hogy mit mondanának a jogi agytrösztök.”

Minden lehetőséged megvan rá. Pereld be az önkormányzatot a rendeletalkotással számodra sérelmes előírások miatt, a társasházat pedig azért, mert nem azt akarják, amit te elvársz tőlük. És egyből lesznek jogi referenciáid.
Megjegyzem, hogy a kereskedelmi egység nem azonos a vendéglátó egységgel, ergo igenis szóba jöhet a rendeltetés módosítás.

Tatqiq
A szövetkezeti tulajdon nem azonos a társasházzal. Ott nem kell senkinek a hozzájárulása semmihez, az elnök egy személyben dönt a tulajdonosi kérdésekben. Persze ha megalapozottan akar dönteni, kérheti a szomszédok nyilatkozatát, de nincs kötve hozzá.

Tatqiq

„szavazás esetén nem tudnak többségbe kerülni, mert majdnem 100 szövetkezeti lakás van.”

Ugye azt te se gondolod komolyan, hogy a ti házatok alakításába a többi 84 lakás is majd beleszólhat? Neked is lehet olyan problémád, amit közgyűlés elé kell vinni és hogy éreznéd magad, ha téged is simán a többi házban lakó tulajdonos leszavazna?

„Én nem akarom a szomszédokat megválogatni”

De, pontosan azt teszed.

„Egyébként az egyik lakásban kutyapanziót "üzemeltetnek", nyáron akár 5-7 kutya is tartózkodik egyszerre náluk.”

Ha a házirendben nincs kikötve ennek a tiltása, akkor bizony ezt is megtehetik és te tűrni vagy köteles.

„Gondolom Ön hasonló mentalitású lehet, azért védi őket.”

Köszönöm a bókot, de egyáltalán nem védem őket, viszont én magánházban lakom és a magam ura vagyok. Ha te egy, gyakorlatilag társasházszerű épületben laksz, akkor sose fogsz egyedül lakni, mindig lesz előbb-utóbb valakivel konfliktushelyzeted. Javaslom neked is a magánházat ez esetben, ott max. egy rossz szomszéd tudja megkeseríteni az életedet, de hidd el, nagyon megteheti ő is, mert ott már nincs társasház, nincs lakásszövetkezet, kizárólag magántulajdon. Olvasgass kicsit ezen a fórumon, találsz néhány szaftos sztorit ezekből is.

„Üzleti terv, piackutatás, szakértők bevonása, számítások, tőkebevonás akár külső finanszírozással, marketing stratégia stb., így indul egy vállalkozás. Végtelenül sokat lehet beszélgetni egy vállalkozás indításáról és arról, hogy mennyiben különbözik egy félelmeken alapuló döntéstől de ez már elég távoli a jogi topiktól.”

Pont ezt mondtam. Számítások? Stratégia? Kutatás? Terv? Sehol egy egzakt tény.
Minden induló üzleti vállalkozás egy blöff.
Van amelyik jobban, van amelyik kevésbe. De semelyiknek sincs garantálva a siker.

"Ugyanis a társasház a törvény értelmében eleve megtilthatná a nem lakás célú önálló rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatását"

Bár így lenne de sajnos nem.

Kártyabarlang és kupleráj kivételével semmit nem tilthatunk meg.

"„szavazás esetén nem tudnak többségbe kerülni, mert majdnem 100 szövetkezeti lakás van.”"
Ezt a szövetkezet elnöke válalszolta nekem arra a kérdésemre, hogy bármilyen kérdésben leszavazhatnak-e minket többieket, ha már elég lakás lesz a tulajdonukban, mert most még "csak" 5 vagy 6 lakás az övék? Ugyanis az a célja ennek a családnak valamilyen okból kifolyólag, hogy még több vagy akár az összes lakást megvegyék a házban. És gondolom az utolsó megmaradt lakók már csak áron alul tudják eladni a lakásukat akár ennek a családnak, akár idegennek. Gondolom senki nem fog kapkodni olyan lakás után, ahol esélye sincs beleszólni szavazással a házat érintő kérdésekbe, mert mindent egy család dönt el. Na erre válaszolta az elnök azt, hogy nem tudják überelni az egész lakásszövetkezet tulajdonosát szavazás esetén. Remélem így érthető..

Tatquiq

A kizárólag a ti lépcsőházatokat érintő kérdésben csakis ti döntötök. Abba a többi lépcsőház nem szólhat bele. Az elnök kizárólag szerintem a szövetkezet közös ügyeit érintő szavazásról beszélt.